Szeretettel köszöntöm a kedves hallgatókat, és bár jó néhány nap eltelt a 2018-as évből, szeretnék eredményes, boldog új esztendőt kívánni. Őszintén bevallva még most is nehezemre esik leírni és kimondani az évszámot, de bízom benne, hogy néhány hét alatt sikerül átállni.

Hogy mit is hozott január? Elsősorban jeles évfordulókat. Elsején volt Petőfi Sándor születésének 195. évfordulója, 8-án Wass Albert születésének 110. évfordulója, holnap pedig Molnár Ferencre emlékezünk, aki 140 évvel ezelőtt, 1872. január 12-én látta meg a napvilágot.

Ezúttal a Pál utcai fiúk című regény szerzőjétől szeretnék megosztani Önökkel egy idézetet, amely bár nem kapcsolódik a magyar nyelvhez, mindenképp elgondolkodtató. Főleg így, év elején.

?Életbölcseletem: jónak kellene lenni. Úgy jutottam el hozzá, hogy észrevettem magamon, hogy nem vagyok jó. Érzem, hogy sose leszek olyan jó, mint a született jó emberek, de minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy megközelítsem őket. Fájdalmas tapasztalatom, hogy azt majdnem lehetetlen megtanulni. A vigasztalásom, hogy aki erre nézve becsületesen mindent elkövet, az teljesítette kötelességét ezen a földön.?

Ugye, hogy érdemes elgondolkodni rajta? Nekem közben eszembe jutott a Pál utcai fiúk című film, amelyet gyerekkoromban láttam először. Egy jelenet szinte belém égett, mégpedig az, amikor a gittegylet tagjai kizárták a főszereplő Nemecsek Ernőt a közösségből, és csupa kisbetűvel írták be a nevét az egylet jegyzőkönyvébe. Szinte most is látom magam előtt a Nemecseket alakító gyerekszínész arcát.

Akkoriban még csak kapizsgáltam a helyesírási szabályokat, de azt egy életre megjegyeztem, hogy a vezeték- és a keresztneveket mindig nagy kezdőbetűvel kell írni. Azóta több helyesírási hibát is vétettem, de erre mindig figyeltem, ugyanis senkit sem akartam megsérteni? még véletlenül sem.

Egyébként a személyneveken kívül többek között az állatneveket, a földrajzi neveket, a csillagászati elnevezéseket, az intézményneveket, a márka- és fajtaneveket, a címeket, valamint a kitüntetések és díjak nevét soroljuk a tulajdonnevek közé.

Mivel a magyar nyelvben régóta arra törekednek, hogy a tulajdonneveket megkülönböztessék a köznevektől, minden tulajdonnevet nagybetűvel kell kezdeni.

Ebből adódóan a Szőke családnevet nagybetűvel, a szőke hajszínt viszont kisbetűvel írjuk. Ugyanez a szabály vonatkozik az Ibolya utónévre és az ibolyára mint virágra, a Fakó lónévre és az ugyanilyen nevű színre, a Rák csillagképre és a rákra mint állatra, a Kortárs folyóiratra, illetve a valakivel egy időben élő jelentésű kortársra.

Fontos tudni, hogy a magyar személynevekhez általában kötőjel nélkül illesztjük a toldalékokat, vagyis a ragokat, jeleket, képzőket, ugyanúgy, mint a közszavakhoz.

Felvetődhet a kérdés, hogy mi a helyzet a -val, -vel és a -vá, -vé toldalékokkal? Ha egy név rövid mássalhangzót jelölő betűre végződik, akkor ezt a betűt megkettőzzük. Ilyen név lehet az Ádám, amelynek a -val toldalékos változata az Ádámmal és semmiképp sem az Ádámval.

Mivel szorít az idő, a személynevekről áttérek a földrajzi nevekre, azon belül is azokra, amelyek egyetlen egyszerű szóból állnak. Például Európa és Erdély. Az alapformát természetesen nagybetűvel írjuk, az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük, az -i képzőt pedig kötőjel nélkül illesztjük hozzá, így lesz belőle európai és erdélyi.