Adásunkban a március 12-én elhunyt Bodor Pál író, újságíró, műfordítóra, a Román Rádió és Televízió nemzetiségi műsorainak egykori főszerkesztőjére emlékezünk. Bejátszunk egy csaknem 12 évvel ezelőtt, 2005. július 28-án készült beszélgetést Bodor Pállal, aki éppen aznap ünnepelte 75 születésnapját. Az interjút Tomcsányi Mária, Bodor Pál egykori munkatársa és jó barátja készítette.
Tartsanak velünk.

Bodor Pál (Budapest, 1930. július 28. – 2017. március 12.)

Bodor Pál 1930-ban született Budapesten. Temesváron a piarista líceumban érettségizett 1948-ban. A bukaresti egyetem filozófia-lélektan karán kezdte meg tanulmányait, majd átiratkozott a kolozsvári Bolyai Egyetemre, szintén filozófia?lélektan szakra.

Első írása 1946-ban a temesvári Szabad Szóban jelent meg. 1946 és 1948 között a temesvári Gaudeamus című diáklap szerkesztője, 1947-ben Páll Árpáddal, Sütő Andrással, stb. röpiratokat szerkesztett. Előbb a Romániai Magyar Szó, majd a kolozsvári Igazság szerkesztőségében dolgozott, 1951 novemberétől az Utunk rovatvezetője, majd 1967 februárjáig szerkesztőségi főtitkára. Közben a Gaál Gábor Irodalmi Kör irányítójaként a második Forrás-nemzedék új törekvéseit támogatta. 1967-től 1970-ig az Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegét, majd a Kriterion Könyvkiadó magyar szerkesztőségét vezette; nevéhez fűződik ebben az időszakban a Magyar Klasszikusok, a Téka és a Fehér Könyvek sorozat, számos folklórkötet megjelentetése, nyelvészeti és művelődéstörténeti sorozatok megindítása s hazai műfordítók bevonása a Horizont című világirodalmi sorozatba.

1970-től 1979-ig a Román Rádió és Televízió nemzetiségi műsorainak főszerkesztője, az ő nevéhez fűződik a Román Televízió magyar adása sajátos műfajainak és későbbi munkatársi gárdájának kialakítása. 1979-ben, miután bebizonyosodott, hogy figyelik és lehallgatják, lemondott, s ezután az Előre című napilaphoz helyezték át azzal a megkötéssel: a nemzetiségi kérdésről nem írhat.

Bodor Pál 1983-ban Budapestre költözött, ahol 1984-től a Magyar Nemzet, 1991-től a Népszabadság szerkesztője lett. Itt naponta jelentek meg jegyzetei, tárcái, publicisztikái Dirnus írói álnév alatt.

Publicisztikái mellett több verseskötete is megjelent, és fordítóként is jelentőset alkotott. Írói álnevei: Diurnus, Tóth Balázs, Zaláni János, Bóra Gábor.

Bodor Pál főbb művei: (Magyarországon): Kék folt (kisregény, 1981), Svájci villa (regény, 1985), Apám könyve, avagy haldoklás anyanyelven (regény, 1986), Az olvasás ihlete (esszék, 1988), Hazába kiáltott szó (publicisztika, 1989), Hogyan kell kastélyt építeni? (három kisregény, 1989), A hisztéria szükségállapota (1990), Erdélyi portrék (1991), A kíváncsiság mestersége (1999), Búcsúlevél nincs (2006).

Bodor Pál temetése 2017. április 7-én lesz Budapesten.