Magyarországgal kapcsolatban a legsúlyosabb kritika a menedékkérők kormányzati kezelését érinti az amerikai külügyminisztérium 41 éve rendszeresen készített jelentésében. Romániában a romákkal szembeni hatósági visszaéléseket emelik ki elsőként, de megtaláljuk a dokumentumban a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását is.

A jelentés szerint a Magyarországra illegálisan belépő migránsokat és menedékkérőket bántalmazások érték a biztonsági szervek részéről, de a kormány nem indított független vizsgálatot ezekkel kapcsolatban. Továbbá a nemzetközi szervezetek és emberi jogi szervezetek kritikát fogalmaztak meg Magyarországon „a jogállamiság szisztematikus eróziója”, a fékek és ellensúlyok rendszerének, a demokratikus intézményeknek és az átláthatóságnak a gyengülése, „a független társadalmi hangok 2010 óta tartó megfélemlítése” miatt is.

A médiapiaci átrendeződésről az olvasható, hogy terjeszkednek a kormánybarát médiavállalkozások és csökken a független hangok száma.

Romániával kapcsolatban a jelentés elsősorban a romákkal szembeni hatósági visszaéléseket emeli ki, de külön fejezetet szán a nagyjából leállt visszaszolgáltatásnak, aminek a fő kárvallottjai a kisebbségi közösségek és egyházak.

A jelentés Romániával kapcsolatos része itt, a Magyarországra vonatkozó fejezet itt érhető el.

Az RMDSZ elnöke közleményében elégedetten nyugtázta, hogy „az Amerikai Egyesült Államok ma jobban figyel a mi ügyeinkre”.

„Amerika ma jobban átlátja a romániai magyar közösség helyzetét, ez pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség erőfeszítéseinek eredménye. Ezt bizonyítja az USA külügyminisztériumának emberi jogokra vonatkozó legújabb országjelentése is, de az is, hogy az elmúlt években többször is hangot adtak a Romániában észlelhető, kisebbségellenes jogtiprásoknak. Azt reméljük, hogy ez a legutóbbi dokumentum ? amely a magyar közösség elleni diszkriminációról, a közösségi szimbólumok és jelképek tiltásáról, a Mikó-ügyről, az elkobzott javak visszaszolgáltatásának helyzetéről, a Székelyföld-ellenességről, az anyanyelvhasználat korlátozásáról, a román nyelv anyanyelvként való oktatásának problémájáról is beszámol ? immár egy hosszú kezdet végét is jelöli, az információgyűjtés folyamatának lezárását. Ugyanakkor azt is jelzi, hogy Amerika részéről eljött a tettek, a politikai cselekvés ideje” – mutat rá Kelemen Hunor.

Az RMDSZ küldöttsége 2015-ben és 2016-ban is Washingtonba látogatott, hogy kongresszusi küldötteket tájékoztasson a romániai helyzetről, hangsúlyozza a megrekedt romániai egyházi és közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás fejleményeit. Arra is figyelmeztette a beszélgetőpartnereket, hogy Románia következetesen ideális képet fest a kisebbségek romániai helyzetéről, holott 2007-et követően, az ország Európai Unióhoz való csatlakozása után már nem ragaszkodik azokhoz a kritériumokhoz, amelyeket feltételekként szabtak meg neki azelőtt. Mindezt a kisebbségek, a romániai magyar közösség tagjai érzik meg a leginkább, a leghamarabb.

A közlemény szerint az RMDSZ a napokban tájékoztatja az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetét a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügyében észlelt visszaélésekről, arra kérve őt, „álljon az igazság oldalára, ne engedjen a túlkapások elfajulásának, a jogállamiság leépítésének”.