Úgy gondolom, hogy a kedves hallgatók csak nagyon ritkán találkoztak a ?csurdalék? szóval, ha egyáltalán mostanig megütötte a fülüket. De ha eddig nem figyeltek fel rá, akkor az elmúlt napokban Hargita megyében bőven volt alkalmuk arra, hogy megismerkedjenek vele, hiszen a különböző közleményekben főszereplővé lépett elő. A napokban adták át ugyanis rendeltetésének a legnagyobbrészt uniós pénzből megvalósított gyergyóremetei hulladéklerakót, amely nem tudni még pontosan mennyi időn belül, de Székelyudvarhely kivételével az egész megye háztartási hulladékát legalább ötven százalékban feldolgozza, a maradékot pedig tárolja. Ez utóbbi műveletben olyan biztonsági rendszereket képeztek ki, amelyek nem engedik, hogy a szemétlé, azaz a csurdalék, beszivárogjon a mélyebben fekvő földrétegekbe és szennyezze a talajvizet. Az avató ünnepség sok éves kálváriának vetett véget, jó ideig ugyanis nem sikerült a hulladéklerakónak helyet találni, a lakosság tiltakozása miatt több községi tanács és polgármester is elállt a tervtől és végül Remete jött rá arra, hogy a maga kettőszáz munkahelyével és helyben fizetett adójával ez egy kiváló beruházás a település számára, a kockázat pedig gyakorlatilag egyenlő a zéróval. Az eredmények máris látszanak, hiszen a Csíkszereda melletti óriási szeméttelepet és több község szeméttelepét bezárták, leföldelték, befűvesítették és gyakorlatilag visszaadták a természetnek. De megtörtént már mindez Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Kovásznán is, országos adatokat véve figyelembe pedig immár harminckét olyan úgynevezett komplex hulladékkezelő állomás létesült Romániában, amely hosszú távon megoldja a szemétgondokat. Persze, csak akkor, amikor működni kezdenek, erre viszont egyelőre csupán a besztercei képes. Mindegyik hulladéklerakónak ugyanis működtetőre van szüksége, mert pedig erre nem is hazai, hanem uniós közbeszerzést írnak ki és ezeknek a végkifejlete nem egyszerű. A hulladékkezelés és értékesítés ugyanis jelentős profitot képző vállalkozás és meglehetősen sokan tülekednek érte, ami azzal is jár, hogy a ki nem választott pályázók még hosszú hónapokon át pereskednek egymással, valamint a közbeszerzések kiíróival. És marad még egy alapkérdés: a lakosság mennyire tudatosan kapcsolodik be a szelektív hulladékgyűjtésbe, hiszen lakások, családok, intézmények, cégek állnak a kiinduló pontokon és nélkülük nem működik a rendszer. Az elmúlt hetekben-hónapokban karavánok járták a vidéket és nem utolsorban az iskolákat, hogy emberközelben beszéljenek a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról, de tartok tőle, ha nem vezetnek be különböző pénzügyi ösztönző rendszereket, akkor a ráolvasás nem segít. Majd meglátjuk, mit hoz a jövő, de annyi bizonyos ? hogy digitális nyelven szóljak ? a hulladékgyűjtés hardverjei és szoftverjei elkészültek, most már csupán arra kell törekedni, hogy működjenek is, ne maradjon elfekvő tőke, mert túlságosan nagy összegeket ruháztak be ahhoz, hogy a csurdalékokkal mindenütt megbirkózzanak.