Dacian Cioloş miniszterelnök hétfőn vázolta a kabinet elképzeléseit a közigazgatási reformról. Megoldandó problémának nevezte mindenekelőtt a közigazgatás feldaraboltságát: a települések a legtöbb esetben nem tudják eltartani magukat. Megoldásként javasolta a települések közötti kistérségi társulások létrehozását. Ezek közjogi státust kapnának, így saját költségvetésük lehetne. A kormányfő szerint továbbá szükség lenne a jelenleg fenntarthatatlan települések önkéntes ? vagy helyi akarat híján normatív ? fúziójára. Dacian Ciolos szerint 3-5 ötezer lakosnál kisebb községek képtelenek minőségi szolgáltatásokat nyújtani a polgároknak.
Hangsúlyozta: decentralizációról ? új hatáskörök és források helyi szintre rendeléséről ? csak a feldaraboltság megszüntetése után érdemes beszélni. Kitért továbbá a közszájon forgó régiósítási alternatívákra, és hangsúlyozta: a megyék túlságosan kicsik ahhoz, hogy érezhetően befolyásolják egy-egy vidék fejlődését, vagyis képtelenek ellátni a szerepüket.
Arra is kitért, hogy a helyi költségvetések bevételei nem növelhetők az állami büdzsé kárára ? legalábbis az elkövetkező 2 évben ?, ezért indokoltnak tartaná egyebek mellett a helyi adók rendszerének az újragondolását, mindenekelőtt az ingatlanadóét, amely jelenleg nem veszi figyelembe az épület vagy terület piaci árát, csupán a fekvését.
Az összevonásoknak magyar vonatkozása is lehet. Az elmúlt években számos új, magyar többségű község jött létre úgy, hogy települések népszavazással leváltak a korábbi községközpontról. Magyar politikai vezetők ugyanakkor attól tartanak, hogy a megyék megszűnésével ? vagy nagyobb közigazgatási régiókba tagolásával ? a székelyföldi magyarságnak kevesebb beleszólása lesz az őket érintő ügyekbe.