Harminchetedik éve hivatásos újságíró, dolgozott napi, heti és havilapnál, mindenféle beosztásban két köztelevíziónál, vezetett művésztelepet, minisztériumi főosztályt és külföldi diplomáciai részleget. Vallja, hogy legjobban a mai napig akkor érzi magát, amikor kamerával a kézben riportra indul. A tudósítói, riporteri munka a legérdekesebb és legfontosabb a világon, mert amiről nem érkezik kép és hang, az nincs, az nem történt meg ? állítja Havasi János, aki Nagykárolyban a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szakmai tanácskozásán már a Balassi Intézet Párizsi Magyar Intézetének kinevezett igazgatójaként vett részt, miután korábban a Kós Károly Kollégium titkára és az MTVA határon túli különmegbízottja volt. Havasi János a Sajtótól a kultúrdiplomáciáig. Kihívások, tapasztalatok című előadáson belső szemmel beszélt a sajtó és a kultúrdiplomácia kapcsolatáról, hiszen mostani kinevezése előtt Antall József kormánya idején már volt a Párizsi Magyar Intézet igazgatóhelyettese.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szakmai tanácskozásán tartott előadás másik meghívottja Bartha Csaba temesvári kollégánk volt, aki hat éven át dolgozott a Budapesti Román Kulturális Intézet aligazgatójaként, annak ellenére, hogy kinevezése előtt esze ágában sem volt otthagyni az újságírást. Azt, hogy miért döntött végül mégis a kultúrdiplomácia mellett, hadd mondja el Bartha Csaba.