A bukaresti Szent József római katolikus székesegyházban lépett fel június 7-én, pünkösd szombatján Pálúr János, a Budapest-fasori Református Templom orgonistája, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona- és improvizáció tanára. A román fővárosban immár ötödik alkalommal megrendezett Cantus Ecclesiae Nemzetközi Orgonafesztiválon egy saját alkotást, valamint egy Ott Rezső, egy Charles-Marie Widor és egy Maurice Duruflé szerzeményt adott elő. Adásunkban vele beszélget Borbély Tamás.
Pálúr János orgonaművész 1967-ben született Budapesten. Tanulmányait Baróti István, Lehotka Gábor és Olivier Latry tanítványaként folytatta a budapesti Zeneakadémián és a Párizsi Konzervatóriumban. Még diákéveiben megnyerte a mecheleni Flor Peeters, illetve a budapesti Gárdonyi Zoltán emlékverseny első díját, majd franciaországi tanulmánya végén a Párizsi Előadói Nagydíjat és a párizsi nemzetközi orgonaverseny kortárs zenei különdíját is. 2013-ban Károli Emlékérmet kapott, 2017-ben pedig a Liszt-díj állami kitüntetéssel ismerték el csaknem 30 éves művészi pályafutását.
Európa 17 országában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Oroszországban, Ausztráliában és Dél-Koreában adott hangversenyeket. Huszonhat CD-t készített négy kiadónál. Ötszáz YouTube felvétele eddig 850-ezernél is több megtekintést vonzott.
Legfőbb szívügyének az egyházzenét gazdagító improvizációt tekinti, amelynek páratlan nyugat-európai hagyományát a legmagasabb színvonalon szeretné meghonosítani.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el az Országos Hidrológiai Intézet 12 megye folyóira. Az érintett megyék: Hunyad, Bihar, Kolozs, Fehér, Hargita, Kovászna, Szeben, Suceava, Neamț, Bákó, Vrancea és Buzău.
A szakemberek szerint szerda reggel 9 óráig nagy mennyiségű víz árad le a patakokon, lejtőkön és vízfolyásokon, villámárvizek alakulhatnak ki, és a vízállás meghaladhatja az elsőfokú készültségi szintet az említett megyék területén.
A tájékoztatás szerint az árvízveszély fokozottabb Kolozs és Fehér megye kisebb folyóin.
Romániában az idei szezonban az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermését várják, ami azt jelenti, hogy az ország a következő mezőgazdasági évben Európa egyik vezető búzaexportőrévé léphet elő. Az Argus Media elemzői szerint az idei szezonban a búzatermés elérheti a 12,2 millió tonnát, szemben a tavalyi 10,2 millió tonnával.
A növekedés elsősorban a hektáronkénti hozamok javulásának és a vetésterület növekedésének köszönhető. Románia jelentősége a búza világpiacán is megnőtt, amit az is mutat, hogy a CME Group amerikai tőzsdei szolgáltató a romániai és bulgáriai kikötői gabonaárakat használja a Fekete-tenger térségéből származó búzával való új határidős kereskedésben.
Az Európai Bizottság adatai szerint idén áprilisig Románia búzakivitele már meghaladta Franciaországét, amely tavaly a bőséges csapadék miatt szenvedett el terméskiesést.
A bukaresti ingatlannal rendelkező parlamenti képviselők nem számolhatnák el a fővárosi szállásukért fizetett bérleti díjat, ha elfogadják Ciprian Șerban képviselőházi elnök törvényjavaslatát.
A szociáldemokrata politikus elmondta, hogy tervezete szerint nem számolhatják el a bérleti díjat azok a parlamenti képviselők vagy szenátorok sem, akiknek a házastársa rendelkezik ingatlannal a fővárosban. „Ez erkölcsi kérdés” – tette hozzá az alsóház elnöke.
A politikus elmondta, hogy a sajtó jelzései után érezte szükségét a törvénymódosításnak, amellyel egyetért a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu is.
A bukaresti Szent József római katolikus székesegyházban lépett fel június 7-én, pünkösd szombatján Pálúr János, a Budapest-fasori Református Templom orgonistája, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona- és improvizáció tanára. A román fővárosban immár ötödik alkalommal megrendezett Cantus Ecclesiae Nemzetközi Orgonafesztiválon egy saját alkotást, valamint egy Ott Rezső, egy Charles-Marie Widor és egy Maurice Duruflé szerzeményt adott elő. Adásunkban vele beszélget Borbély Tamás.
Pálúr János orgonaművész 1967-ben született Budapesten. Tanulmányait Baróti István, Lehotka Gábor és Olivier Latry tanítványaként folytatta a budapesti Zeneakadémián és a Párizsi Konzervatóriumban. Még diákéveiben megnyerte a mecheleni Flor Peeters, illetve a budapesti Gárdonyi Zoltán emlékverseny első díját, majd franciaországi tanulmánya végén a Párizsi Előadói Nagydíjat és a párizsi nemzetközi orgonaverseny kortárs zenei különdíját is. 2013-ban Károli Emlékérmet kapott, 2017-ben pedig a Liszt-díj állami kitüntetéssel ismerték el csaknem 30 éves művészi pályafutását.
Európa 17 országában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Oroszországban, Ausztráliában és Dél-Koreában adott hangversenyeket. Huszonhat CD-t készített négy kiadónál. Ötszáz YouTube felvétele eddig 850-ezernél is több megtekintést vonzott.
Legfőbb szívügyének az egyházzenét gazdagító improvizációt tekinti, amelynek páratlan nyugat-európai hagyományát a legmagasabb színvonalon szeretné meghonosítani.
Spanyolországban 50 százalékkal nőtt a szervdonációk száma az elmúlt évtizedben – derült ki a nemzeti transzplantációs szervezet (ONT) jelentéséből. A…
Parajdon folyamatosan üzemeltetnek tíz nagy teljesítményű szivattyút, hogy megakadályozzák a Korond-patak további sóval való fertőzését. A sóbánya fölötti részen kiszivattyúzzák…
A kormányprogram nagy része elkészült, de sem a deficitcsökkentési csomaggal, sem a kormányprogrammal nem lehet haladni addig, amíg nincs miniszterelnök-jelölt…
Hétfőn kora reggel Irán újabb rakétatámadást indított Izrael ellen, órákkal azután, hogy az Izraeli Védelmi Erők bejelentették, hogy föld-föld rakétabázisokat…
Nicușor Dan államelnök hétfőn az Alfa Kartell, az Országos Szakszervezeti Tömb, a CNSLR-Frăția, a Meridian és a Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség képviselőivel találkozott.
Ma újra tárgyalóasztalhoz ülnek a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ vezetői, hogy folytassák a kormányalakítási egyeztetéseket, valamint kidolgozzák a költségvetési hiány csökkentésére irányuló fiskális intézkedési tervet.
Buzău polgármestere, Constantin Toma, vasárnap azt nyilatkozta a Digi24-nek: nem hiszi, hogy a PSD részt venne a következő kormányban. Elmondása szerint a párt döntéshozói sorában nincs meg a hajlandóság a kormányzásra.
A rászorulók közvetlen pénzügyi támogatást kapnak áramszámlájuk kifizetésére a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után. Az eddigi általános árplafont egy ‘célzottabb, hatékonyabb és szociális szempontból korrektebb megközelítés’ váltja fel.
A romániai gazdák 708 012 agrártámogatási kérelmet nyújtottak be összesen 9.875.710,11 hektár területre – közölte a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Spanyolországban 50 százalékkal nőtt a szervdonációk száma az elmúlt évtizedben - derült ki a nemzeti transzplantációs szervezet (ONT) jelentéséből.
A tájékoztatás szerint, míg 2014-ben még 1682-en adományozták oda szerveiket haláluk után, addig 2024-ben már 2562-en határoztak erről, amelynek köszönhetően több mint 6400 átültetés valósulhatott meg.
Évtizedes összehasonlításban a felajánlások száma meghaladta a 23 ezret, az elvégzett beavatkozások száma pedig közelít az 53 ezerhez.
Spanyolországban 2024-ben egymillió lakosra vetítve 32 fő volt a szervadományozók aránya, míg tíz évvel később elérte az 52-őt. Az európai átlag ennek kevesebb mint a fele, 22,9.
A dél-európai ország több mint 30 éve tartja vezető helyét a világon mind a szervadományozásban, mind az átültetésben, évről-évre megdöntve saját rekordját.
A jelentés felhívta a figyelmet a kórházi donációs koordinátorok munkájának jelentőségére is, kiemelve, hogy nekik köszönhetően a donorok 38 százaléka olyan egészségügyi intézményből került ki, ahol nem végeznek transzplantációt. Tíz év alatt 62 százalékkal nőtt a felajánlások száma ezekből a kórházakból, így lehetővé téve több mint 11 ezer vesetranszplantációt, 5000 máj-, 1700 tüdő-, 1000 szív-, csaknem 300 hasnyálmirigy-, és 13 bélátültetést.
Parajdon folyamatosan üzemeltetnek tíz nagy teljesítményű szivattyút, hogy megakadályozzák a Korond-patak további sóval való fertőzését. A sóbánya fölötti részen kiszivattyúzzák az édesvizet, és a sóbánya alatti területen engedik vissza a Korond-patakba, megakadályozva ezáltal, hogy az édesvíz sóval érintkezzen. A szivattyúzás a patak elterelésén dolgozó céget is segíti a munkában, mivel a víz nem mossa tovább a területet.
Az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) szakemberei sűrűn ellenőrzik a Korond-patak, a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő és a Maros vizének minőségét. A hétfő délutáni laboratóriumi elemzések szerint a folyóvizek sótartalma az összes ellenőrzött szakaszon továbbra is magas. Ez a Maros magyarországi szakaszát is érinti, ezért tájékoztatták a veszélyről a budapesti hatóságokat.
A kormányprogram nagy része elkészült, de sem a deficitcsökkentési csomaggal, sem a kormányprogrammal nem lehet haladni addig, amíg nincs miniszterelnök-jelölt - jelentette ki hétfő este az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunort a kormányalakítási tárgyalások állásáról kérdezték a Digi24 stúdiójában.
A politikus elmondta, hogy a kormányzásra készülő pártok eddig sokat vitatkoztak a deficitcsökkentési csomagról, az adóreform egészéről és az új kormányra váró legsürgősebb intézkedésekről. Politikai egyeztetések is zajlottak arról, hogyan kellene működnie a koalíciónak. De nem sikerült eljutni odáig, hogy kit javasolna a koalíció miniszterelnöknek. „Kell lennie egy javaslatnak a tarsolyunkban, amikor az államfő konzultációra hívja a pártokat. A jelölt hiánya voltaképpen azt jelenti, hogy nincs senki ebben a pillanatban, aki vállalná a miniszterelnöki tisztséget, mindazzal a felelősséggel, ami ezzel jár” – magyarázta Kelemen.
Elmondta, hogy a koalícióban tárgyaltak már a mandátum közbeni miniszterelnök-cseréről, vagyis a korábban már alkalmazott rotáció lehetőségéről, és felmerült egy technokrata miniszterelnök is. „Az összes politikai lehetőséget kimerítettük” – tette hozzá. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy körvonalazódni fog egy megoldás, és ezen a héten az államfő nevesíteni fogja a miniszterelnök-jelöltet, jövő hét elején pedig a parlament szavazhat az új kormányról.
Hangsúlyozta, hogy nem egy technokrata miniszterelnök-jelöltnek, hanem egy politikusnak kellene kormányt alakítania. Az előbbi megoldásnak ugyanis az lenne az üzenete, hogy a politikusok megfutamodtak a felelősség elől, pedig a kampány idején éppen a kormányzáshoz kérték az emberek szavazatát.
Idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját a RADOR, a román közszolgálati rádió hírügynöksége, amely 1990 tavaszán jött létre azzal a céllal, hogy gyors, pontos és sokoldalú hírekkel szolgálja a hazai közönséget. Azóta is a legnagyobb romániai médiafigyelő központként működik: több mint 50 rádió- és tévécsatorna, valamint több száz külföldi sajtótermék anyagát dolgozza fel nap mint nap. Hírszolgáltatása kiterjed belföldi és helyi hírekre, nemzetközi sajtószemlékre, tematikus hírösszefoglalókra és egyedi igényekre szabott médiafigyelésekre.
A www.rador.ro honlapon megjelent tájékoztatás szerint a RADOR hírügynökség általános hírfolyama egy olyan sokoldalú belföldi tudósítói hálózatra épül, amelynek gerincét a Román Rádió főcsatornája (Radio România Actualități) munkatársai képezik, de kiemelkedő a helyi hírszolgáltatása is, hiszen hírfolyamában rendszeresen megjelennek a közszolgálati rádió kilenc regionális stúdiójának anyagai is.
A RADOR 15 nyelven figyeli a nemzetközi írott sajtót. Adatbázisában több mint 400 sajtótermék szerepel, ezek gyakorlatilag lefedik Európát, Észak- és Latin-Amerikát, részben Ázsiát, Afrikát és Ausztráliát is.
Hétfőn kora reggel Irán újabb rakétatámadást indított Izrael ellen, órákkal azután, hogy az Izraeli Védelmi Erők bejelentették, hogy föld-föld rakétabázisokat támadtak Közép-Iránban. Az izraeli hadsereg azt is közölte, hogy csapást mért a Kudsz Erőkhöz tartozó parancsnoki központokra. Ez az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egyik ága, amely Irán külföldi erőit irányítja. Az izraeli hatóságok szerint a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka folyamán végrehajtott csapások legalább öt ember halálát okozták, és több mint százan megsebesültek. Amikor vasárnap késő este arról kérdezték, hogyan tervezi a helyzet deeszkalációját, Donald Trump amerikai elnök azt mondta: „néha a harcot végig kell harcolni”. Salamon Márton Lászlóval, a tel-avivi Román Kulturális Intézet igazgatójával Szőcs Levente beszélgetett.
Nicușor Dan államelnök hétfőn az Alfa Kartell, az Országos Szakszervezeti Tömb, a CNSLR-Frăția, a Meridian és a Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség képviselőivel találkozott.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell vezetője a tanácskozás elején kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedéscsomag sajtóban kiszivárogtatott megszorító intézkedései elfogadhatatlanok. Az elnöki hivatal által közölt felvételek szerint Hossu leszögezte: az Alfa Kartell, de valószínűleg a többi szakszervezet is azon a véleményen van, hogy ezek a megszorító intézkedések elfogadhatatlanok, és nem értenek egyet azzal, hogy elhirtelenkedett döntésekkel bérpótlékokat szüntessenek meg és béreket csökkentsenek, ami a gyorsan emelkedő infláció miatt már legyengült vásárlóerő további gyengüléséhez vezetne. Hossu hangsúlyozta: az ilyen fontos és radikális intézkedések meghozatala előtt a szociális partnerekkel is tanácskozni kell.
Ma újra tárgyalóasztalhoz ülnek a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ vezetői, hogy folytassák a kormányalakítási egyeztetéseket, valamint kidolgozzák a költségvetési hiány csökkentésére irányuló fiskális intézkedési tervet.
Az új kormány megalakulása azért sürgető, mivel június 20-án lejár a jelenlegi kormány ideiglenes mandátuma, és ugyanaznap Bukarestnek be kell nyújtania egy hiteles hiánycsökkentési tervet az Európai Bizottság felé.
Buzău polgármestere, Constantin Toma, vasárnap azt nyilatkozta a Digi24-nek: nem hiszi, hogy a PSD részt venne a következő kormányban. Elmondása szerint a párt döntéshozói sorában nincs meg a hajlandóság a kormányzásra.
Bírálta ugyanakkor a PSD vezetői által erőltetett rotációs rendszert a kormány élén. Szerinte mielőbb szükség van egy kiválasztott, felelősségteljes miniszterelnökre, akit mindenki támogat. A polgármester kiemelte: Románia "reménytelen helyzetben" van, azonnali együttműködésre van szükség – se feltételek, se halogatás nem fér bele.
Onkológiai természetű a Ion Iliescu volt államfő tüdőbetegsége - közölte hétfőn az Agrippa Ionescu sürgősségi klinikai kórház.
Hozzátették, Ion Iliescu hétfő reggel általános érzéstelenítéssel végzett endobronchiális beavatkozáson esett át a felső légutak átjárhatóságának fenntartása érdekében. A beavatkozás zökkenőmentesen zajlott. A 95 éves volt államfő állapota stagnál, továbbra is a kórház intenzív osztályán kezelik - közölték a kórház képviselői.
A kisebbségi nyelven tanuló diákok ma anyanyelvből írásbeliznek, ez lesz a nyári érettségi utolsó vizsgája. Az első eredményeket június 20-án függesztik ki. A diákok kikérhetik a dolgozataikat, aznap, illetve 23-án és 24-én óvást nyújthatnak be. Az érettségi végleges jegyeit június 30-án teszik közzé.
A rászorulók közvetlen pénzügyi támogatást kapnak áramszámlájuk kifizetésére a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után. Az eddigi általános árplafont egy 'célzottabb, hatékonyabb és szociális szempontból korrektebb megközelítés' váltja fel.
Ezt Sebastian Burduja energiaügyi miniszter írta abban a Facebook-oldalán közzétett jelentésben, amelyben emlékeztetett, hogy szerdán közvitára bocsátották az áramár-korlátozó rendszer július elsejei kivezetése után érvénybe lépő támogatási mechanizmusról szóló rendelet tervezetét. A rendelettervezet értelmében jogosultak az energiakártya formájában nyújtott támogatásra: azok az egyedülálló személyek, akiknek a jövedelme nem haladja meg a 2574 lejes minimálbért; azok a családok, amelyekben a személyenkénti jövedelem nem haladja meg az 1784 lejt; a több mint három gyermeket nevelő családok; a gyermeküket egyedül nevelő szülők; a fogyatékkal élők és a súlyos betegségben szenvedők.
A romániai gazdák 708 012 agrártámogatási kérelmet nyújtottak be összesen 9.875.710,11 hektár területre – közölte a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
A dokumentum szerint az idei adatok is megerősítik, hogy évről-évre egyre több gazda dönt a társulás és a földterületek összevonása mellett. Tájékoztatásában a mezőgazdasági ügynökség felhívta a gazdák figyelmét, hogy fontos tartaniuk magukat a kérelembe foglalt vállalásokhoz, és az esetleges ellenőrzés esetén együtt kell működniük az APIA szakembereivel.
Spanyolországban 50 százalékkal nőtt a szervdonációk száma az elmúlt évtizedben - derült ki a nemzeti transzplantációs szervezet (ONT) jelentéséből.
A tájékoztatás szerint, míg 2014-ben még 1682-en adományozták oda szerveiket haláluk után, addig 2024-ben már 2562-en határoztak erről, amelynek köszönhetően több mint 6400 átültetés valósulhatott meg.
Évtizedes összehasonlításban a felajánlások száma meghaladta a 23 ezret, az elvégzett beavatkozások száma pedig közelít az 53 ezerhez.
Spanyolországban 2024-ben egymillió lakosra vetítve 32 fő volt a szervadományozók aránya, míg tíz évvel később elérte az 52-őt. Az európai átlag ennek kevesebb mint a fele, 22,9.
A dél-európai ország több mint 30 éve tartja vezető helyét a világon mind a szervadományozásban, mind az átültetésben, évről-évre megdöntve saját rekordját.
A jelentés felhívta a figyelmet a kórházi donációs koordinátorok munkájának jelentőségére is, kiemelve, hogy nekik köszönhetően a donorok 38 százaléka olyan egészségügyi intézményből került ki, ahol nem végeznek transzplantációt. Tíz év alatt 62 százalékkal nőtt a felajánlások száma ezekből a kórházakból, így lehetővé téve több mint 11 ezer vesetranszplantációt, 5000 máj-, 1700 tüdő-, 1000 szív-, csaknem 300 hasnyálmirigy-, és 13 bélátültetést.
