A Fitch Rating nemzetközi hitelminősítő bejelentette, hogy a román állam hitelminősítése “stabilból” “negatív” besorolásba került, de ugyanakkor megerősítette a hosszú távú államadósságához kapcsolódó “BBB-” minősítést, amely a román állami kötvényeket megtartja a beruházásokhoz ajánlott kategóriában. A Fitch becslései szerint a GDP 8% -át kitevő költségvetési hiány várható 2020-ban, amely jelentősen meghaladja a kormány hivatalos 6,7% -os előrejelzését. A pénzügyi perspektívák vizsgálata azt tükrözi, hogy a román államháztartás hosszú távon jelentős mértékben romlik, a COVID-19 járvány kitörése és terjedése súlyosbítja az amúgy is gyenge pénzügyi helyzetet – olvashatjuk a RFI.ro mai hírei között. A gazdaság erőteljes visszaesése és a növekvő költségvetési kiadások együttesen a költségvetési hiány elmélyülését és az államadósság hirtelen növekedését fogják eredményezni 2020 végéig. Noha a Fitch számításai szerint a gazdaság elméletileg 2021-ben helyreáll, a pandémia nagyságrendjével és időtartamával kapcsolatos bizonytalanságok, illetve az elmúlt évek hibás költségvetési gazdálkodása jelentős középtávú kihívásokat vet fel az államháztartás konszolidációja terén “- jegyzi meg a Profit.ro által idézett hitelminősítő intézet.

Ma még a legtöbb ország azzal van elfoglalva, hogy minden lehetséges eszközzel tompítsa a koronavírus gazdasági kárait, korábban sosem látott költségvetési élénkítő csomagokat raktak össze. Sok esetben azonban éppen ez, illetve az ebből következő adósságnövekedés hozhatja el az igazi kínokat, hiszen az adósságok emelkedése újabb válsághoz és recesszióhoz vezethet – figyelmeztet az Economic Intelligence Unit (EIU) elemzése, amelyet a portofolio.hu gazdasági lap idéz. A problémát most már késő lenne orvosolni, hiszen a világ eleve magas adóssággal megy bele a jelenlegi válságba, így csak remélni lehet, hogy ezek az adósságbombák nem robbannak fel a következő években. A koronavírus-járvány természetes gazdasági reakciót váltott ki a kormányokból: mindent megtesznek, hogy támogassák a fogyasztók és vállalkozások millióit, ennek érdekében hatalmas költségvetési élénkítésbe kezdtek. Ez valóban jótékony hatással lehet a gazdaságra, gyorsabb lehet a kilábalás. Azonban éppen a mostani költekezés hozhatja el az adósságok további emelkedését, amely a a jelenleginél is mélyebb válsághoz és kiújuló recesszióhoz vezethet – idézi a portofolio.hu az Economic Intelligence Unit elemzőit. A koronavírus miatti költségvetési sokk csak a második világháborúhoz vagy az 1929-32-es nagy világválsághoz hasonlítható. Az Institute of International Finance adatai szerint 2019 első felében 7500 milliárd dollárral emelkedett a globális adósság, ezzel 250 ezer milliárd dolláros új rekordot ért el. Már tavaly azt becsülték, hogy a gazdaság lassulása nélkül 2019 végére ez meghaladhatja a 255 ezer milliárd dollárt elsősorban az USA és Kína eladósodásának köszönhetően.És mindez még a koronavírus-járvány előtt volt. Közben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss előrejelzése szerint a világgazdaság jó eséllyel a harmincas évek óta a legrosszabb évét zárhatja 2020-ban, 3%-os globális visszaesés jöhet,  a tagországok fele kért  már segítséget a válság leküzdésére. Ma még elsősorban szegény, elsősorban afrikai és ázsiai országokról beszélhetünk, melyek az IMF védőhálóját kérték, azonban az EIU elemzése szerint sok fejlett ország számára is keskeny az ösvény, ami kivezethet az adósságcsapdából. A jelenlegi válság után újabb egy évtizednyi megszorítás pedig politikailag és társadalmilag sem lesz vállalható, hogy rendbe tegyék a költségvetéseket.A portofolio.hu Agathe Demarais, az EIU előrejelzési vezetőjét idézve azt is megfogalmazza, hogy nem csak a fejlődő és szegény államok, hanem több fejlett ország középtávon egy adósságválság kellős közepén találhatja magát.

A Le Monde Afriqueban Parfait Akana, kameruni antropológus elemzi azt, hogy az új koronavírus okozta betegség miként támadja meg a mélyen gyökerező társadalmi konvenciókat. A II. Yaoundé egyetem antropológusa és a Muntu Intézet ügyvezető igazgatója, Parfait Akana a Corona Times tanácsadó testületének is tagja. Más kutatókkal közösen létrehozta a kameruni társadalomtudományi kutatói platformját annak érdekében, hogy az új koronavírus kapcsán elemezzék a helyi tapasztalatokat és kiszűrjék a hamis információkat amelyek a járványról terjednek.  Kamerun kutatási és innovációs minisztere, Madeleine Tchuente még a járvány elején felkérte a lakosságot, hogy korlátozzák a denevérek és mangó fogyasztását, illetve nem félt kijelenteni azt sem, hogy a járvány terjedésének egyik oka a kameruniak szokásaiban rejtezik, a miniszter szerint például  a fiatalok túl sokat csókolóznak mostanában. Régebben ha az emberek találkoztak kézzel intve üdvözölték egymást, ma összecsókolóznak és ez is elősegíti a betegség terjedését. Afrikában már számos egészségügyi válság lezajlott, Kamerunban is, mi az újdonság a mostani járványt illetően – kérdezte a Le Monde Afrique riportere Parfait Akana antropológust:  Ez a betegség megváltoztatja a világhoz fűződő kapcsolatunkat és mindennapi életünket,a szokásainkat. Nem viselkedünk ugyanúgy még a hozzánk közel állókkal sem. Megváltozik a közelség fogalma, és megváltozik a gazdaság is. Attól tartok a társadalmi érintkezések mindenféle akadályba ütköznek ezután, megváltozik test és tér viszonya, és ezáltal megváltozik a ma megszokott emberi interakciók rendje is. Ugyanakkor a társadalmi távolságtartás fogalma is más értelmet nyer. Eddig ugye világosan elkülönültek szegények és gazdagok, az erősek és a gyengék, de az ami most történik az valami más, ami antropológiai szempontból ellentmondásos, mivel az emberek soha  nem éltek egymástól ennyire elkülönülve, elzárkózva. A vendégszeretet fogalma is átalakul, és a segítőkészségünk is erősen csorbul, hogyha egyszerűen félünk megérinteni egy másik embert – nyilatkozta az antropológus.