A nemzetközi és hazai sajtó mai témái között, szintén a koronavírus járvánnyal kapcsolatban több lap is felveti, mi lesz a COVID-19 járvány után, egyáltalán mikorra várható a vége és visszanyerjük-e azokat a szabadságjogainkat, amelyeket sok országban ma a szükségállapot törvényei írnak felül.
A Le Monde szerint az eredetileg két hetesre tervezett lakhelyi elszigetelődés állapota sokkal hosszabbra nyúlhat Franciaországban, a legoptimistább becslések szerint is április végéig tart majd. A Le Monde arról is beszámol hogy létrehozták az úgynevezett COVID-19 szakmai tanácsot, amely a lakosság tesztelését tervezi, így próbálják legyőzni a kórt. A Le Monde Afrique szerint Afrikában még viszonylag alacsony a megbetegedések száma a globális értékekhez képest, a helyzet mégis aggasztó, mivel az afrikai államok egészségügyi rendszerei rendkívül sérülékenyek, kevés teszt jutott el a fekete-kontinensre ahol párhuzamosan több járvány is pusztít, például az Ebola, a koronavírus-járvány pedig gyorsan terjed.
A szintén francia L`Obs veszélyes bohócnak nevezik Donald Trump amerikai elnököt, aki naponta, tudósokkal körülvéve tűnik fel és elemzi a járványügyi helyzetet, rendkívül optimistán, mondhatni őrülten optimistán, írja a L`Obs, amely amiatt is aggódik, Franciaország ezután a katasztrófa után még szabad ország lesz-e vagy sem.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint az Amerikai Egyesült Államok lehet a koronavírus-járvány epicentruma az elkövetkező időszakban. Az amerikai elnök túlzottan optimista viselkedése az amerikai sajtójában is ellenérzéseket kelt. A The New York Times többek között arról ír, hogy Trumpot látványosan kihozta a sodrából Anthony Fauci, a Nemzeti Allergiaügyi és Járványügyi Intézet igazgatója, aki már több ízben is ellentmondott az elnöknek, jelezve, hogy az államok komoly bajban vannak. Szintén a The New York Times ír arról, hogy a Szenátus több gazdasági-pénzügyi válságcsomagon dolgozik, hogy megmentsék az amerikai gazdaságot a teljes összeomlástól, ám az egyeztetések nem voltak zökkenőmentesek, ám úgy tűnik az elnök és a Szenátus tagjai egyezségre jutottak. A lap szerint a napokban fogadják el és jelentik be azt az intézkedés-csomagot, amely a The New York Times szerint a modern amerikai történelem legnagyobb gazdasági ösztönző csomagja, amelynek célja a kritikus helyzetben levő vállalkozások pénzügyi támogatása, valamint az amerikai családok, és egészségügyi rendszer támogatása – elhúzódó járvány esetén is.
Az olasz La Repubblica mai számában többek között arról ír, megtörténhet, hogy Olaszországban sokkal több fertőzött van, mint ahányról ez ki is derül, ugyanakkor a lap intejút közöl Giorgio Gorival, Bergamo polgármesterével, aki optimistán tekint a jövőre, azt állítva, hogy Bergamo erősebben áll fel ebből a krízisből, ám fontos az, hogy országszerte betartsák a rendeleteket, és óvják az időseket a továbbiakban is. Spanyolországban még nem tudnak optimistán tekinteni a jövőre, a La Vanguardia szerint a legrosszabbra számíthatnak a spanyolok. A járványügyi adatok már most ijesztőek, de a szakemberek szerint a diagnosztizált esetek régóta várt csúcsa még nem érkezett meg. A spanyol Egészségügyi Minisztérium tegnap szolgáltatott adatai szerint az új esetek száma közel 20 százalékkal nőtt egyetlen nap alatt. A Sürgősségi és Egészségügyi Riasztások Koordinációs Központjának vezetője, Fernando Simón a bejelentett esetekre hivatkozva kifejtette, mivel a betegség feltűnéséig 7- 10 nap is eltelhet, az új hullám jövő hét végére, az utána következő hét elejére várható. Aggasztó az a La Vanguardia szerint, hogy egyre több fiatal is életét veszti.
Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Magyarország is igyekszik megvédeni saját gazdaságát a jelenlegi kritikus helyezetben. A Magyar Nemzet mai számában többek között arról ír, hogy a Magyar Nemzeti Bank hosszú lejáratú, azaz 3, 6 és 12 hónapos, illetve 3 és 5 éves futamidejű fedezett, fix kamatozású hiteleszközt vezet be korlátlan keretösszeggel, és ezzel párhuzamosan felmenti a bankokat a kötelező tartalékráta-előírás teljesítése alól – jelentette be tegnap a jegybank alelnöke, Nagy Márton.
A hazai magyar lapok közül több, például a Krónika a román kormány egyelőre nem túl határozott gazdasági intézkedéseit ecseteli, például Rostás Szabolcs Orbán és Orban című vezércikkében, amelyben összeveti a magyarországi intézkedéseket a hazaiakkal. A Háromszék napilapban Demetr J. Ildikó egy szintén sokunkat érintő témáról ír- De mi lesz a tanévvel címmel? – miután a hivatalos csatornákból is ellentmondó hírek érkeztek arról, hogyan is folytatódik a tanév: Raluca Turcan miniszterelnök-helyettes szerint a megismétlését is fontolgatják, Monica Anisiei oktatási miniszter pedig határozottan elutasítja ezt. Most már kinek higgyünk? – teszi fel a kérdést Demeter J. Ildikó.