Nem tudni, hogyan, de Romániában a magyar közösség törekvései nemzetbiztonsági rizikófaktorrá váltak, legalábbis így kezeli azokat több állami intézmény, mindenekelőtt a hírszerzés, majd az ügyészség és esetenként az igazságszolgáltatás.
Még a legilletékesebbek, azaz a hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság tagjai sem rendelkeznek információkkal arról, hogy pontosan mikor, illetve milyen döntés: törvény vagy alacsonyabb rangú határozat nyomán váltak nemzetbiztonsági kockázati tényezővé például az autonómiatörekvések.
A Román Hírszerző Szolgálat jelentéseiben évi rendszerességgel megjelenik ez a tematika is: időnként személyek nevének említésével húzzák alá, hogy nőtt az ?autonomista veszély?, miközben mint mondtam, nem létezik olyan nyilvános, mindenki számára hozzáférhető szabályozás, amely e tekintetben kiterjesztette volna a hírszerzés hatáskörét. Magától a hírszerző szolgálattól is hiába érdeklődtem ez irányban, közérdekű adatigénylésemre lényegében nem válaszoltak.
A kérdés rendezésére lehetőséget kínál a nemzetbiztonságot érintő törvények újragondolása. Ebből a célból alakult parlamenti különbizottság, amelynek tagja Csoma Botond képviselő. Vele beszélgettünk.