Műsorok

A jóból is megárt a sok? ? ki hitte volna, hogy ez egyáltalán fölmerülhet nálunk! Ott, ahol állandóan panaszkodni szoktunk ? hogy ez sincs, az sincs; ez is hitvány, az is hitvány; márpedig Romániában így van, ez van, stb. ? szajkózzuk állandóan.

Bukarestben a Nottara Színház fesztiválja ? az Ünnep a Bulváron című ? 31 előadást kínált; s be sem fejeződött, amikor az UNITER által szervezett Országos Színházi Fesztivál elkezdte közönség elé tárni kínálatát ? 4o előadásból álló sorozatát. (tovább…)

Figyelem egy ideje a „Salvăm Clujul (?i Oradea) de Bucure?ti!” (?Megmentjük Kolozsvárt /és Nagyváradot/ Bukaresttől!?) plakátokat és azt gondolom: mennyire, de mennyire nem klappolnak a magyar kormányt tanácsoló Finkelstein-Habony féle import jelszavak nálunkfele. A fijjuk egy kicsit túltolták a sok „megvédjük”-öt, ami odaát ugye Brüsszel, és a menekültek ellen folyik. (tovább…)

Hat évvel ezelőtt Monica Macovei európai parlamenti képviselő azt hazudta Brüsszelben, hogy a Szociálliberális Szövetség (USL), amely Traian Basescu elnök felfüggesztését kezdeményezte, fel akarja számolni a román alkotmánybíróságot. Szándékvélelmét elhitték. Egyúttal puccsnak nevezte a lehető legtörvényesebben, a parlament és az alkotmánybíróság részvételével zajló eljárást. A puccsot is elhitték neki, egy ideig úgy is emlegették. (tovább…)

A román belpolitika az utóbbi hetekben végre áttörte a nemzetközi sajtó ingerküszöbét. A pénteki majd a szombati, a tüntetők és a készenléti rendőrség közti – jóideje példátlan – összecsapások nyomán a német Die Welt több cikkben is reagált a romániai eseményekre.

Joggal. A román kormány törvénymódosításai valóban vitathatók, s az sem kétséges, hogy alapvető vonatkozásokban a korrupcióellenes harc tompítását célozzák, azaz élvonalbeli jobboldali román politikusok büntetőjogi eljárásoktól való mentesítését szeretnék „kiharcolni”. (tovább…)

1956 októberében a romániai magyarság legelfogultabban baloldali személyiségei is ösztönösen és azonnal a forradalom oldalára álltak. Budapest népében mindannyian önmagukra ismertek. Úgy érezték (magam is még majdnem kisgyerekként ? és illegalista szülők leszármazottjaként is ? úgy éreztem), hogy ha ott lennénk, mi is azt tennők, amit a budapestiek. Meg voltunk győződve róla, hogy a király végképp meztelen: a magyarországi forradalom a diktatúra vége. (tovább…)