Nincs új világ?

A Vitorla-ének újratöltött változatát olvasva ? Cseke Gábor töltötte újra ? szemet szúrt nekem két hasonlat. Az egyik még a fiatal költők antológiájából, az ötven évvel ezelőtti Vitorla-énekből való: ?úgy fekszünk egymás mellett, mint a fejszék?; a másik pedig a mostaniból, az ?Újratöltvé?-ből: ?úgy szorongatom a kezed, mint fehér botját a vak?. Mindkettőnek a szereplői élettársak, akik reggel, napfelketekor egymás mellett így érzik magukat. Ezzel az érzéssel kelnek életre, munkába… (tovább…)

Continue Reading