Műsorok

Kedves hallgatóim, ilyenkor, az új esztendő első napjaiban, intézményektől, ismerősöktől, barátoktól olyan sok fali, asztali, kifordítható, összecsukható és még nem is tudom, hogy milyen jelzővel nevesíthető 2017-es naptárt kapok, hogyha mind kitűzném, felakasztanám, leraknám valahová a szobámban, akkor egész évben csak azt érezhetném, hogyan hömpölyög körülöttem az idő. (tovább…)

A bukarestiek ki vannak éhezve a színházra – iszonyúan nehéz bejutni, jegyhez hozzájutni az Országos Színházi Fesztivál egy-egy magyar nyelvű előadására. A sepsiszentgyörgyiek Alice előadására még találtak helyet nekem az UNITER-nél, de a temesváriak Rabenthal előadására már nem. Szerencsére az utcán találkoztam Bandi András Zsolttal – az előadás egyik főszereplőjével -, s az ő segítségével mégiscsak bejutottam. Köszönöm, Bandi András Zsolt! – mert különben szegényebb lennék egy színházi élménnyel. (tovább…)

Fölösleges szépíteni, a Velencei Bizottság jelentése a Btk., és az (i)gazságszolgáltatást érintő törvények módosításáról, a legpesszimistább várakozásokat igazolja: az egész eljárás elhibázott, káros és a korrupció elleni harc fölpuhítását, megvádolt és elítélt korrupt politikusok mentegetését szolgálja, és a jogállamiság alapjait kezdte ki, ellentétes nemcsak az EU szellemével, hanem összeegyeztethetelen annak jogrendszerével is (persze nevetséges is, ahogy pancser, harmad-negyedrendű “jogászkodók” összetákolták és a parlamenten – (tovább…)

Kedves hallgatóim, némi huzavona után valahogy sikerült összeállnia a román kormánynak. Tegnap fel is pörögtek az események: nevesített tagjainak meghallgatása a parlament szakbizottságaiban, szavazás a két ház együttes plénumában, hivatali eskü letétele az államelnöknél, este pedig a Grindeanu-kabinet meg is tartotta első operatív ülését, amelyre főleg azért volt szükség, hogy a kormány felhatalmazást kapjon rendeletek kibocsátására a parlamenti vakáció idejére, és kinevezze a főtitkárát. (tovább…)

Aki olvassa az írásaimat, úgy érezheti, hogy jobbára minden ötletemet másoktól veszem. Nem téved. Valóban így van. Amit most írandó vagyok, szintén egy magyarszakos tanártól veszem, akivel szinte naponta együttgondolkodom. Az illető folyton elszörnyülködik azon az elméleten, mely évtizedeken át iskolai nyelvoktatásunk egyik alaptétele lehetett, hogy ugyanis a nyelvnek úgynevezett emeletei vannak. Azaz a nyelvet hangokból, szavakból és végül mondatrészekből kell úgymond felépítenünk. Ez tökéletes képtelenség, állítja. (tovább…)

Bukarestben, a Tineretului-nál, a Mega Image előtt egy fiatalasszony felszedte a járdáról egy kóbor kutya ürülékét. Hát nem csodálatos! Pár éve még a kóbor kutyák kiirtását szorgalmazták Bukarestben? Aztán a Duna tévén azt láttam, hogy a szilveszterezők újévre szemétdombbá változtatták a Vörösmarty teret. (tovább…)

Soha nem látott kísértet járja be e hetekben a rommagyar sajtót, a saját ? kisebbségi ? cenzúra két lábon járó kísértete, aki nyilván nem a saját, hanem alig titkolt megbízói nevében tiltja meg a másként vélekedés nyilvános megjelenését, sőt a legdrasztikusabb eszközhöz nyúl, hetilapot szüntet meg hatalmi megrendelésre. A főcenzor különössége, hogy ezúttal nem a ?román? hatalom ideológiai elvárásainak alapján cenzúráz, hanem a magyar kormányzat és itteni helytartói szája íze szerint szabja át, illetve hallgattatja el a véleményeket, szüntet meg lapot, rúg ki újságírókat, és helyez pozícióba másokat. (tovább…)