Beszélgetés Orth István nagyszebeni képzőművésszel

Nagyváradon szakiskolában, finomkerámia szakon kezdte tanulmányait, 1967-ben érettségizett a Művészeti Líceumban, majd 1971-ben a kolozsvári Protestáns Teológián szerzett lelkészi képesítést. 1976-ban elvégezte a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolát, ahol Kazár László tanítványa volt, közben református segédlelkész volt Szatmárnémetiben és Aradon. 1976-tól a nagyszebeni Brukenthal Múzeum grafikai restaurátora. (tovább…)

Continue Reading

Hej, az a Március!

Úgy látszik, március nem a mi hónapunk. Nem volt az 1990-ben sem, amikor március 19-én faluról behozott románok fejszével és husánggal törtek rá a magyarokra Marosvásárhelyen. Feldúlták az RMDSZ székházát, bántalmazták Sütő Andrást, garázdálkodtak a Bolyai utcában és a főtéren. Másnap megmozdultak a magyarok és a cigányok, és kezelésbe vették a husángosokat. (tovább…)

Continue Reading

Híján a perspektívának

Mondhatni, business as usual, minden a maga útján halad a politikában, csak a globális fölmelegedés okozta márciusi tél (?) zavar bele az ügymenetbe, pedig dehogy. Semmi nem az, aminek lennie kellene, és a perspektíva, a be-, és főként a kilátások ködösek, mit ködösek, egyenesen sötétek. Igen a perspektíva ? azaz a perspiciere, az át- és előreláthatóság ? hiánya, jellemzi a politikát, annak minden bugyrát és szegletét. (tovább…)

Continue Reading

?Muszlimok igen, iszlám nem??

A német kormány új belügyminisztere a bajor CSU elnöke, Horst Seehofer a napokban azt nyilatkozta, hogy ?Az iszlám nem tartozik Németországhoz.? Az állítás, miszerint az iszlám Németország része, eredetileg Wolfgang Schäuble nevéhez fűződik, aki ? akkor még belügyminiszterként ? 2006-ban az első Iszlám Konferenciát ezekkel a szavakkal nyitotta meg: ?Az iszlám része Németországnak és Európának. Az iszlám jelenünk és jövőnk része.? (tovább…)

Continue Reading

Világszabadság

A tegnap, városokban és községekben, a tévé és rádió csatornákon, a világhálón rengeteg, a legkülönbözőbb hangvételű beszédekkel találkozhattak a kedves hallgatók. Jómagam is igyekeztem minél többet megnézni, meghallgatni, vagy később elolvasni. Véleményem szerint azonban egy lényeges gondolat nem hangzott el a tegnap, amelyet Petőfi Sándor ilyen egyszerűen fogalmazott meg: (tovább…)

Continue Reading

Ne csak ma éljük meg a magyarságunkat

Ma rendkívül nehéz dolgom van, mivel minden az 1848?1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulója körül forog. Szinte nincs olyan magyarlakta település, ahol ne emlékeznének a márciusi ifjakra, példaértékű cselekedeteikre. Nekik is köszönhető, hogy március tizenötödike jelképpé vált és ma már a magyar nemzet szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.

(tovább…)

Continue Reading

Arc és harc

Van egy ország, amely március idusán történelmének legtisztább fordulatát ünnepli. Ez az ország mára kettészakadt. Részei közt a határ nem a térképen húzódik, hanem közösségeken, családokon, viszonyokon belül. És nem tudom, melyik ennek a kettészakadt lelkű országnak az igazi arca.

A magyar szabadságharc, amelyet a márciusi ifjak százhetven évvel ezelőtt egy esős szerdai napon vértelen forradalommal elindítottak, (tovább…)

Continue Reading