Műsorok

Nemrég emlékezett meg a világ ? szűkítsük a kört: a tudományos világ ? Karl Marx, ahogyan magyarul meghonosodott: Marx Károly születésének kétszázadik évfordulójáról. Minden idők egyik legnagyobb hatású gondolkodójáról van szó, A tőke című monumentális alapmű, és ?természetesen ezt is tudjuk róla ? az 1848-ban kiadott kísértet(i)es Kommunista Kiáltvány szerzőjéről. Persze Marxot lehet kifogásolni, az elméletére alapozó ideológia miatt kárhoztatni, (tovább…)

Kiváló kifejezést találtak az „alternatív tények” kifejezés amerikai kiagyalói a populista politizálás alapjainak megnevezésére, mert a kortárs populizmus filozófiai alapját, ha ugyan van neki ilyesmije, a „nemlétez?” dolgok „létez?kként” való fölt?ntetése (arisztotelészi értelemben a tökéletes hazugság, azaz hamis állítások szövevénye) adja. És ha ez az árnyékvilág – a valóság mediatikus szimulákrummá való átrajzolása nyomán – önálló életre kel, azaz már semmiféle kapcsolatot nem tart az „els?dleges”, megtapasztalható, mérhet?, racionális kategóriákkal fölfogható, közvetlen tényekkel, akkor sem bévülr?l, sem kívülr?l, racionális eszközökkel, nem bírálható. (tovább…)

Hogy sorsotok előre nézzétek vigyázó szemetek Berlinre vessétek! Batsányi híres sorait már jó ideje így kell átfogalmaznunk. Mert ami ott történik előbb-utóbb bennünket is utol fog érni. S ez esetben is a szó negatív értelmében. Batsányiékat még a francia nacionalizmus érte utol, bennünket a német ?humanizmus? fog nem kevésbé keserves következményekkel utolérni.

Susanne Gaschke Olvasni, írni, gondolkodni? című a Die Weltben megjelent írásában meglehetősen siralmas képet fest a német oktatási rendszerről. ?Az iskolák és a főiskolák manapság nyilvánvalóan azt tekintik legfőbb feladatuknak, hogy a tanítványok jól érezzék magukat az intézményben. (tovább…)

A napokban az egyik ismerősőm megkérdezte: mit szoktam olvasni rendszeresen, mármint papíron, és nem a napi tájékozódásra gondolt, hanem magvasabb típusú olvasmányokra, főként folyóiratokra. Mondom neki, a Székelyföldet mindenképpen, a Látó, a Korunk is gyakran a kezembe kerül, annál is inkább, mert itt nyomják Csíkszeredában, a Művelődést, havilapként pedig vagy a könyvtárban vagy éppen a Megyei Kulturális Központban megtalálom, ahová elég gyakran vezet az utam. De olvasok még valamit, mondom neki, a román nyelvű Dilema Veche folyóiratot, immár jó hosszú ideje, egyrészt, hogy lássam, miként gondolkodnak a mértékadó román értelmiségiek, másrészt pedig, ritka használat miatt, nem szeretném elfelejteni annak a országnak a nyelvét, amelyikben élek. (tovább…)

?Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése május 3-át a Nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította, felhíva a figyelmet a szabad sajtó fontosságára, és emlékeztetve a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, melyet az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke is védelmez. E napon világszerte megemlékeznek a munkavégzés közben elhunyt újságírókról, (tovább…)

Igen, Aradon kétszáz éve van magyar színjátszás. Büszkén tartják számon azt, hogy 1818-ban Aradra látogatott egy hivatásos magyar színtársulat és előadást tartott ott. Azután más magyar színházak is felkeresték Aradot, mert volt ott kinek játszani. Majd megalakult a város saját színháza ? az is magyar színház volt. És a város lakosai nem sajnálták rá a pénzt, gyönyörű színházat építettek ? 1874-ben adták át az aradi nagy színház épületét, amely a Kolozsvári Nemzeti Színház épületéhez hasonlítható vagy akár a Temesvári Operáéhoz. Gyönyörű lakás a kultúra számára. (tovább…)

Román Győző is költő. Nem tudtam róla, de ez az én hibám. Falumbéli ? szülővárosunktól, Kolozsvártól távol élő, és emiatt néha bánkódó társam. Nehéz visszajutni Kolozsvárra ? már a temetőben sem biztos a helyünk. A Házsongárdban is arra számíthatunk, hogy ?zörögnek a csontok, lázadnak a holtak?. De ugyan miért kell lázadniuk? Mert ?mások fekszenek már a sírban?. Nem azok, akiknek eredetileg ásták. Ott is elfoglalták a helyünket ? és akkor velünk mi lesz? Ugyan mi lehetne! ?A földbe tesznek, s beírnak a nagykönyvbe idegennek.? Ez lenne az erdélyi ? a kolozsvári ? magyar sors? (tovább…)