Új konferenciák, régi vizek

Miért nincs, ami van? Megismétlem: miért nincs, ami van? És arra kérem a hallgatókat, hogy ezen a rövid kérdésen töprengjünk el közösen, abból az alkalomból, hogy Sepsiszentgyörgyön ezen a hét végén székelyföldi borvízkonferenciát tartanak. Ha pedig visszatekintünk az  időben, rögtön rájövünk arra, hogy nem is az elsőt és minden bizonnyal nem is az utolsót. (tovább…)

Continue Reading

Caracali bajtársak

Bár hetek óta mondják, mégis nehezen tudom megemészteni, hogy Caracalon egy tálból eszik a rendőr és a bűnöző, igazi bajtárs a rend fenntartója és a leányrabló. És nemcsak Caracalon észlelhető ez, hanem országszerte. Egy Temes megyei rendőr, például, egy kiskorúakkal kereskedő bűnbanda tagjaként „gyakorolta hivatását”. Párhuzamos munkahelyén az volt a feladata, hogy leányokat cserkésszen be. A börtönben viszont megrühösödött, ami miatt úgy felháborodott, hogy vallomást tett, sőt még be is perelte egykori főnökeit, akik ugyancsak jó pénzért maguk is együttműködnek a leánykereskedőkkel.

Continue Reading

Elképzelt demokrácia

Csodával érne föl, ha a Silviu Brucan által, még a kilencvenes évek elején jósolt húsz év után Romániában, sőt ? mint mára a Magyarország és Lengyelország példáján kiderült ? az egész régióban elterjedt, és uralkodóvá lett volna a demokratikus politikai kultúra. A rendszerváltás körül már a szivárvány alatt átlépett, kommunistából nyugatot megjárt és felfogott egykori politikus/politológus szavait harsány felháborodás követte a zöld románok körében, és nemcsak ott. (tovább…)

Continue Reading

2019. május 10.

A műsor témái: Közelednek az európai parlamenti választások. Nagyszebenben tartják az Európai Tanács csúcstalálkozóját. Véget ért az idei sznúker világbajnokság.

Continue Reading

Fél évszázad és egy Hét Bukarestben

Kedves hallgatóim, egyre többet gondolok a bukaresti A Hét című lapra, ahol az újságírói pályám indult, amelytől a legtöbbet kaptam nem csak szakmailag, de közösségileg, erkölcsileg és lelkiekben is.

Jövőre lesz A Hét megalapításának ötvenedik évfordulója, és ahogy méltatlanul kevéssé van jelen a köztudatban a lap neve, teljesítménye és hatása, úgy – előre látom – nem sikerül rendesen megünnepelni az évfordulóját sem. Van okom nosztalgiázni azért is, mert mától, szó szerint a mai nappal kezdődően, mondhatni hivatalosan, a személyazonosságim szerint sem vagyok már bukaresti lakos. Ebből az alkalomból talán megengedhető számomra némi énközpontúság.

(tovább…) Continue Reading