Műsorok

A hír többször is körbejárta az országot: a napokban a Parajd-Szováta közötti országúton egy személyautó elütött egy medvét. Ezt követően, mivel az illetékesek nem tudtak dönteni arról, hogy melyik törvényt kell felütni, a sebesült majd halott medve kiütötte a Hargita megyei prefektust. Erre meg beütött a pánik, nemcsak a politikában, hanem a lakosság körében is, annál is inkább, mert az elmúlt napokban még jónéhány, hasonló közúti baleset történt.

Számomra az elmúlt napok legfontosabb eseménye a Puskás Aréna felavatása volt. A stadionépítési láznak sohasem voltam rajongója – a budapesti új stadion azonban maga a feleslegesség cáfolata, az „így igen!” példája, amely minden elismerést megérdemel. Igen, nevezzük nyugodtan a nemzet stadionjának, hiszen nem trafikokról vagy populista mázzal bevont kuriózumokról van szó.

György Attila – akkor pályakezdő szerkesztő, ma már József Attila-díjas író – adta Daczó Katalin beszélgetés-sorozatának a Megyecsinálók címet. Telitalálat volt a címadás, ugyanis az eredetileg a Csíki TV számára készült interjú-sorozatban a szerkesztő-riporter az 1968-as csíkszeredai utcai megmozdulások főszereplőit kereste fel és szólaltatta meg. Olyan embereket, akik különböző megfontolásból nem értettek egyet azzal, hogy a Maros Magyar Autonóm Tartomány – és általában a szovjet típusú tartományi és rajoni rendszer – megszűntetése után alakuló székely megyének ne Csíkszereda legyen a székvárosa.

Ember legyen a talpán, aki a Trump ellen indított felfüggesztési eljárásban (angol nevén: impeachmentben) képes lenne kiigazodni. Már csak azért is, mert folytonosan politikai és jogi vádak keverednek egymással. És ha a vádak igazolódnak, akkor sem valamely független bíróság fog dönteni, hanem első lépésben a képviselőház, melynek arról kell szavaznia, hogy a vádak igazak vagy hamisak, azaz, hogy van-e alapja a felfüggesztési eljárás elindításának. Ez nyilvánvalóan politikai döntés lesz.