A 2026–2027-es tanévtől opcionális tantárgyként a csillagászatot is választhatják a romániai középiskolások. Popa Armand aradi informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat. Pataky Lehel Zsolt kérdezte Popa Armandot.
Keressétek először Isten országát és az ő igazságát...” (Mt 6,33) – ezzel a bibliai jelmondattal várta augusztus 11. és 15. között a fiatalokat a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Ifjúsági Főlelkészsége a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóra, vagyis a CSIT-re.
A 14 és 30 év közötti fiatalokat megszólító rendezvény ezúttal jubilált, hiszen immár 50. alkalommal gyűltek össze az ifjak, a szervezők pedig az egykori CSIT-eseket is visszavárták. A kerek évforduló jegyében „kiCSIT 50” címmel panelbeszélgetést is tartottak. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány egykori csíksomlyói Szent István Kollégiumában és a hozzá tartozó Mária-kertben megtartott találkozón mintegy 500 fiatal vett részt. Bíró István csíkszeredai tudósítónk összeállítása.
Eddig nem meséltem arról, hogy az újságírás mellett a tánc is része az életemnek, míg előbbit húsz, utóbbit lassan tizenkilenc éve művelem, szerda esténként például kreatív táncos edzéseket tartok, és közben igyekszem lelkesíteni, ösztönözni a résztvevőket. Általában a mindennapok egyik leggyakrabban használt melléknevét, a szuper szavunkat ismétlem, amikor visszajelzést adok, noha számtalan szinonimája van.
Az Etimológiai szótár szerint „bizalmas nyelvi szó a latin super (azaz ‘fölött’) nyomán; a szuper- előtagú szavak egy részének (pl. szupersztár) jelentésköre hatott a szuper önállósodására”.
A szuper- előtag egyébként a régi magyar nyelvben sem volt ismeretlen, például többen is használták a szuperintendens kifejezést a protestáns egyházkerület élén álló püspökre célozva. Az elmúlt évtizedekben azonban – főként angol és német hatásra – egyre gyakoribbá vált a nyelvünkben: már nemcsak az olyan idegen szakszavakban fordul elő, mint a szuperlektor főnév vagy a szuperaktív melléknév, hanem szinte bármely magyar főnévhez, illetve melléknévhez hozzáragaszthatjuk, ha ki akarjuk fejezni annak rendkívüliségét, kiválóságát. Utóbbira csak néhány példát sorolnék fel a sok közül: szuperbenzin, szuperkrém, szuperfinom, szupergyors. A Nyelvművelő kéziszótár szerint főként a sajtónyelv és a bizalmas stílusú élőbeszéd kedveli a szuper- előtagú szavakat.
Most pedig néhány másodpercre kitérnék a görög eredetű hiper- összetételi előtagra, amely az utána álló szóval jelölt fogalomnak a nagymértékűségét, illetve túlzott voltát fejezi ki. Például létezik a hiperszenszibilis szavunk, amely a köznyelvben a túlérzékeny kifejezéssel helyettesíthető. Amúgy közben eszembe jutott a hiperszuper melléknév, amelyet néha a számítógép, sportautó, rúzstrükk, ház, bankfiók főnevek mellé társítanak, legalábbis a Google szerint. Én valószínűleg nem ezzel a kifejezéssel fogom dicsérni az embereket.
Most pedig visszakanyarodom a szuperhez, amely az ifjúsági nyelvben, valamint a bizalmas társalgásban már önállóan, állítmányi szerepű melléknévként is előfordul. Például akkor, ha megkérdeznek valakit, hogy milyen volt a film, az illető pedig azt válaszolja, hogy szuper.
Mit tanácsol a Nyelvművelő kéziszótár a használatával kapcsolatban? A szuper- előtagú szakszavak nem kifogásolhatók, de „fokozó értelemben csak módjával alkalmazzuk a szupert, mert a túlzott használat folytán elveszítette frissességét, közhelyszerűvé vált”. Egyrészt ezért is igyekezni fogok más mellékneveket keresni helyette…
Katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a magyar parlament előtti Kossuth Lajos téren, és több száz programmal várják ma az érdeklődőket az államalapító Szent István király ünnepén.
Az idén is lesz Mesterségek ünnepe a budai Várban, megrendezik a Magyar Ízek Utcáját, lesznek könnyűzenei koncertek, ismét látogatható lesz a Karmelita kolostor és megtartják a Nyitott Parlament programot is. Napközben a Duna felett légiparádét tekinthetnek meg az érdeklődők, este audiovizuális show keretében lesz látható a tűzijáték.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseit, Görgei Artúrt, Damjanich Jánost és Klapka Györgyöt állította követendő példaképként a frissen felavatott honvédtisztek elé ünnepi beszédében Magyar Péter miniszterelnök ma Budapesten.
Augusztus 20-a nemcsak a múlt, hanem a felelősség ünnepe is, amivel minden nemzedék tartozik a hazánknak, amit örökül kaptunk és amit egyszer majd továbbadunk – jelentette ki Magyar Péter magyar kormányfő Facebook oldalán. A politikus szerint bár sok mindenben különbözhetnek egymástól a magyarok, mégis közös bennük a múlt, a jelen és a jövő, valamint a történelmi felelősség.
Az ünnepségen Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze a Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át.
Erdély több városában is megemlékeznek ma Szent István királyról és az államalapításról. Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Kolozsváron is az új kenyér megáldása, ünnepi szentmise és koszorúzás is szerepel a programban.
A 2026–2027-es tanévtől opcionális tantárgyként a csillagászatot is választhatják a romániai középiskolások. Popa Armand aradi informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat. Pataky Lehel Zsolt kérdezte Popa Armandot.
Az Európa Tanács elnökeként Magyarország nagy hangsúlyt helyez a kisebbségek védelmére – mondta a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelõs államtitkára, Sztáray Péter.
Lassult szeptemberben az euróövezeti gazdasági teljesítmény növekedési üteme az elõzõ havihoz képest a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet beszerzésimenedzser-indexei alapján.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) végrehajtó bizottsága megszavazta mai ülésén a parlamenti bejutási küszöb 5 százalékról 7 százalékra emelését előíró törvénytervezet elutasítását, illetve a jogszabály visszavonását indítványozza – nyilatkozta Nicolae Ciucă liberális pártelnök.
Feszültséget okoz a kormánykoalícióban a különböző adókedvezmények eltörlése. Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök szerint nem mérlegelik az információtechnológia ágazat adókedvezményének megszüntetését.
Folytatja a tiltakozásokat az Egészségügyi Szolidaritás szakszervezeti szövetség, amely szerint a pénteken elfogadott sürgősségi kormányrendelet nem tesz eleget az egészségügyi alkalmazottak követeléseinek.
Állami támogatással ellensúlyozzák a következő fűtésszezonban a villanyáram és a földgáz drágulását a lakossági fogyasztók számára: erről hétfői ülésén fogadott…
Több mint 91 ezer végzősnek sikerült az érettségije a ma délelőtt kifüggesztett eredmények alapján – közölte az oktatási minisztérium. 54 diáknak sikerült szín tízes médiával abszolválni a záróvizsgát.
A szigorítások október 3-tól érvényesek, miután Románia vasárnap vörös járványügyi besorolás alá került.A bejelentett szigorítások szerint Németországba az oltatlanok friss negatív PCR-teszt vagy gyorsteszt felmutatásával léphetnek be, a tesztelési köztelezettség alól kivételek a 12 évesnél fiatalabb gyermekek.
A Bolyai-díj Alapítvány kuratóriuma pénteken jelentette be a hírt, Szabó Gábor, az alapítvány kuratóriumi elnöke pedig elmondta, Karikó Katalin kutatóbiológus úttörő szerepet játszott a Covid–19 elleni mRNS-alapú vakcina kifejlesztésében, eredményeit világszerte figyelemmel kíséri az akadémikus közeg és a közélet egyaránt.
Az Európa Tanács elnökeként Magyarország nagy hangsúlyt helyez a kisebbségek védelmére - mondta a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelõs államtitkára, Sztáray Péter.
A nemzeti kisebbségvédelem jó gyakorlatai címmel a minisztériumban rendezett nemzetközi konferencián Szili Katalin autonómiáért felelõs miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: hiba lenne azt gondolni, hogy a kisebbségvédelem csak magyar vagy dél-tiroli ügy, mert Európában minden hetedik polgárt érint ez a kérdés. Magyarország májusban vette át az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét fél évre.
Bejelentette lemondását Eduard Hellvig a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója.
A SRI vezetője arra hivatkozott, hogy elérte a céljait, sikerült korszerűsíteni a belföldi hírszerzést, amely jelentősen átalakult és megszabadult az 1989 előtti terhes örökségtől. Hellvig kifejtette: nem tartja jónak, hogy túl hosszú ideig vezessen egy személy egy olyan fontos intézményt, mint amilyen a belföldi hírszerzés, ezért szükségesnek tartja a változást. Hellvig 2015 óta vezette az intézményt. Őt Klaus Iohannis államelnök nevezte ki a tisztségbe. Hellvig szerint a távozásáról az elnökkel is egyeztetett. Iohannis a bejelentést követően közölte, hogy tudomásul vette a lemondást és kitüntette a hírszerzés vezetőjét.
Lassult szeptemberben az euróövezeti gazdasági teljesítmény növekedési üteme az elõzõ havihoz képest a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet beszerzésimenedzser-indexei alapján.
A szeptemberi szolgáltatóipari BMI végleges értéke 56,4 pontra csökkent az augusztusi 59,0 pontról. A szeptemberi feldolgozóipari BMI még a múlt hét pénteken publikált végleges értéke 58,6 pontra süllyedt, ami február óta a leggyengébb érték, és 2,8 ponttal marad el az augusztusi 61,4 ponttól. Chris Williamson, az IHS Markit vezetõ közgazdásza elmondta, hogy "az euróövezeti gazdasági helyzetet jelenleg az áremelkedés és a növekedési ütem lassulásának a szerencsétlen egybeesése jellemzi.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) végrehajtó bizottsága megszavazta mai ülésén a parlamenti bejutási küszöb 5 százalékról 7 százalékra emelését előíró törvénytervezet elutasítását, illetve a jogszabály visszavonását indítványozza - nyilatkozta Nicolae Ciucă liberális pártelnök.
Ciucă hangsúlyozta, hogy a parlamenti küszöb 7 százalékra emeléséről szóló tervezetet pártjának mintegy 15 törvényhozója kezdeményezte. A párt vezetősége azonban szinte egyöntetű döntéssel, egy tartózkodás mellett elutasította a javaslatot. Ciucă közölte, hogy visszavonják a tervezetet a parlament napirendjéről. Ez a módosítás kedvezőtlenül érintette volna egyebek mellett az RMDSZ-t.
Feszültséget okoz a kormánykoalícióban a különböző adókedvezmények eltörlése. Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök szerint nem mérlegelik az információtechnológia ágazat adókedvezményének megszüntetését.
Ez szerinte hazugság és félretájékoztatás. Ugyanakkor a kormányfő mai nyilatkozatából kiderült, hogy az építőiparban és a mezőgazdaságban dolgozók esetében terítéken van a kedvezmények eltörlése. Ez utóbbiak nem fizetnek személyi jövedelemadót és egészségbiztosítási járulékot. Ciolacu szerint ezeket a kedvezményeket azért kell eltörölni, mert a helyreállítási terv szerint ezen a téren is reformokat vállalt a kormány, amelyeket ha nem teljesítik, uniós alapoktól esik el az ország. Ezeket a kedvezményeket 2026-ig kell fokozatosan kivezetni - emlékeztetett Ciolacu. Sajtóinformációk szerint ugyanakkor a liberálisok nem értenek egyet az adómentességek megszüntetésével.
A kormány hétfői ülésén fogadta el az erre vonatkozó jogszabályt.
„Ez a rendszer egyfajta zöld útlevélként fog működni a településeken, különböző előnyökhöz juttatva majd a személygépkocsik tulajdonosait” – fogalmazott Tánczos Barna, az RMDSZ környezetvédelmi minisztere a kormányülést követően.
A kezdeményezést a belügyminisztériumnal közösen dolgozta ki a környezetvédelmi szaktárca. A környezetbarát autók rendszáma fehér alapon zöld betűk és számok kombinációja lesz, így sokkal egyszerűbb lesz megkülönböztetni és előnyökhöz juttatni az autók tulajdonosait a fővárosban és más nagyvárosokban, legyen szó parkolásról, vagy akár bizonyos zónákba való behajtásról „A legtöbb városban bizonyos zónákban korlátozni kell a szennyező gépjárművek behajtási jogát, annak érdekében, hogy a levegő minősége javuljon és csökkentsük a forgalmat” – tette hozzá a miniszter.
Folytatja a tiltakozásokat az Egészségügyi Szolidaritás szakszervezeti szövetség, amely szerint a pénteken elfogadott sürgősségi kormányrendelet nem tesz eleget az egészségügyi alkalmazottak követeléseinek.
Szerintük a kormányrendelet olyan formában alakította át a szakszervezetisek követeléseinek egy részét, amely nem is jelenik meg a követelések listájában. A szakszervezetisek ugyanis az egészségügyi ellátás folytonosságát biztosító munka méltányos bérezését kérték, vagyis azt, hogy a jelenlegi alapbérből számolják ki a juttatásokat. A kormány ehelyett fix összegek biztosításáról rendelkezett. A szakszervezet szerint ezért óriási eltérések lesznek a kormány által nyilvánosan bejelentett és a valós jövedelemnövekedések között.
Állami támogatással ellensúlyozzák a következő fűtésszezonban a villanyáram és a földgáz drágulását a lakossági fogyasztók számára: erről hétfői ülésén fogadott el sürgősségi rendeletet a kormány.
Azok a lakossági fogyasztók, akik havonta 30 és 200 kilowattóra közötti villamos energiát használnak el, 21 banis árkompenzációban részesülnek kilowattóránként, attól függetlenül, milyen tarifával vásárolják az áramot. A kompenzáció a november 1-től március 30-ig terjedő öt hónapos időszak villanyszámláiban jelenik majd meg, tehát az érintett fogyasztóknak nem kell ezt külön kérvényezniük, hanem a kompenzáció összegével kisebb számlát fognak kapni - magyarázta a kormányülést követő sajtóértekezleten Virgil Popescu energiaügyi miniszter. Hozzátette: jelenleg a piacon a legalacsonyabb energiaár 68 bani kilowattóránként, arra bátorítják a fogyasztókat, hogy átiratkozzanak az alacsonyabb tarifákkal dolgozó szolgáltatókhoz. A tavaly végrehajtott energiaár-liberalizálás nyomán a lakosság mintegy fele kötött szabadpiaci szerződést. A földgáz esetében 25 százalékos árkompenzációt vezetnek be a következő öt hónapra azok számára, akik ebben az időszakban havi 20 és 200 köbméter közötti gázmennyiséget fogyasztanak. A földgáznál a megawattóránként 125 lejes referenciaár feletti részt kompenzálják. A kormány azzal számol, hogy a villanyáram és a földgáz drágulásának ellensúlyozása 1,3 milliárd lejes többletterhet jelent a költségvetésnek. Az energiaügyi miniszter szerint az árkompenzáció 5,2 millió háztartási áramfogyasztót (a lakosság 55 százaléka), illetve 2,2 millió háztartási földgázfogyasztót (a hálózatba kötött 3,6 millió háztartás csaknem kétharmada) érinti.
Több mint 91 ezer végzősnek sikerült az érettségije a ma délelőtt kifüggesztett eredmények alapján - közölte az oktatási minisztérium. 54 diáknak sikerült szín tízes médiával abszolválni a záróvizsgát.
Százalékban kifejezve csaknem 73 százalék az idei érettségi sikeraránya, ugyanakkor a diákok több mint 27 százalékának nem sikerült a megmérettetés. Abszolút értékben ez azt jelenti, hogy több mint 34 ezer diáknak nem sikerült valamennyi vizsgatantárgyból átmenő jegyet elérni. Az eredményeket ma hat óráig lehet megóvni.
A szigorítások október 3-tól érvényesek, miután Románia vasárnap vörös járványügyi besorolás alá került.A bejelentett szigorítások szerint Németországba az oltatlanok friss negatív PCR-teszt vagy gyorsteszt felmutatásával léphetnek be, a tesztelési köztelezettség alól kivételek a 12 évesnél fiatalabb gyermekek.
A be nem oltott, de negatív koronavírus-teszttel rendelkezőknek automatikusan 10 napos karanténba kell vonulniuk, de ez a periódus lerövidíthető 5 napra egy újabb teszt elvégzése nyomán. A 12 évesnél fiatalabb gyermekek automatikusan 5 napos karanténba kell hogy kerüljenek. Az oltottaknak igazolniuk kell, hogy legkevesebb 14 napja teljes körűen megkapták a koronavírus elleni oltást, míg a betegségen átesetteknek erről kell felmutatniuk a hivatalos igazolást, ami nem lehet frissebb 28 naposnál és régebbi 6 hónapnál.
Tavaly 1 millió 830 ezer betegszabadságra feljogosító igazolást állítottak ki az orvosok, ami átlagban 4,5 napot jelent.
A kormány feltételezése szerint visszaélések történtek ezen a téren. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter szerint tavaly ugyan csökkent a betegszabadságok száma, de még mindig túl sok ilyen igazolást állítanak ki az orvosok. A helyzetre Marcel Ciolacu miniszterelnök figyelmét is felhívták, aki ma úgy nyilatkozott, ellenőrizni fogják ezt a magas számot, és megvizsgálják, hogy a privát- vagy a versenyszférában élnek vissza ezzel a lehetőséggel, illetve melyik ágazatban. Ciolacu szerint a számok összesen 140 év betegszabadságot jelentenek, ami azt mutatja, hogy egyesek egyértelműen visszaélnek ezzel.
A Bolyai-díj Alapítvány kuratóriuma pénteken jelentette be a hírt, Szabó Gábor, az alapítvány kuratóriumi elnöke pedig elmondta, Karikó Katalin kutatóbiológus úttörő szerepet játszott a Covid–19 elleni mRNS-alapú vakcina kifejlesztésében, eredményeit világszerte figyelemmel kíséri az akadémikus közeg és a közélet egyaránt.
A kétévente átadott Bolyai-díjat 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy a tudást és a tudományt méltó helyre emeljék az emberek értékrendjében, biztosítva ezzel a tudósokat megillető társadalmi elismertséget. A civil kezdeményezésre és magántőkéből létrehozott alapítványi díjat azok a magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyek érdemelhetik ki, akik nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érnek el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A díjátadó ünnepséget későbbi időpontban rendezik meg.
Az Európa Tanács elnökeként Magyarország nagy hangsúlyt helyez a kisebbségek védelmére - mondta a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelõs államtitkára, Sztáray Péter.
A nemzeti kisebbségvédelem jó gyakorlatai címmel a minisztériumban rendezett nemzetközi konferencián Szili Katalin autonómiáért felelõs miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: hiba lenne azt gondolni, hogy a kisebbségvédelem csak magyar vagy dél-tiroli ügy, mert Európában minden hetedik polgárt érint ez a kérdés. Magyarország májusban vette át az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét fél évre.
