A Szociáldemokrata Párt Dominic Fritz lemondását követeli a Mentsétek meg Romániát Szövetség éléről. A PSD felszólította Dominic Fritzet hogy miután lemond az USR elnöki tisztségéről, vállaljon munkát a magánszférában.
A párt reakciója azután érkezett, hogy a legfelsőbb bíróság közzétette annak a június 18-i jogerős döntésnek az indoklását, amellyel Fritz elvesztette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel folytatott perét, amelyben összeférhetetlenséget állapítottak meg. A PSD emlékeztetett, hogy a bírósági döntés értelmében Fritz három évig nem tölthet be közhivatali tisztséget.
Nem szerepel a szociáldemokraták napirendjén Nicușor Dan államelnök felfüggesztése, ehelyett a párt egy működőképes kormány megalakítására, Románia stabilitására és gazdasági talpra állítására fókuszál – jelentette ki Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt főtitkára.
Facebook-bejegyzésében Manda bírálta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) retorikáját, amely sikerként könyveli el a megszorító intézkedések katasztrófát előidéző politikáját. Felszólította a liberálisokat, hogy hagyjanak fel a demagógiával, menjenek ki az utcára és hallgassák meg a lakosságot, azokat az embereket, akik azt mondják, hogy az ország rossz irányba halad.
Magyarellenes incidenseket is jelenthetnének a kormány új, rasszizmus elleni online platformján, a Stop Rasism felületén, a magyar közösség azonban nincs külön feltüntetve a felsorolt kategóriák között.
A csütörtökön elindított rendszerben antiszemita, romaellenes és idegengyűlölő megnyilvánulásokat lehet bejelenteni. Az észrevételeket a platform automatikusan az illetékes hatóságokhoz továbbítja. A platform nem helyettesíti a hivatalos jogi eljárásokat, sürgős esetben továbbra is a 112-es segélyhívó számot kell tárcsázni.
Több erdélyi településre készült ellátogatni Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a magyarországi ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, kolozsvári közönségtalálkozóját azonban a koronavírus-járvány gyorsulása…
A kormány augusztus végéig, azonos időben hagyja jóvá a költségvetési kiadások csökkentését és közigazgatási reformot célzó sürgősségi rendeletet, illetve a költségvetési bevételek növelését célzó adóügyi intézkedésekről szóló rendeletet – nyilatkozta az Aleph News-nak hétfő este Marcel Ciolacu.
A washingtoni törvényhozás alsóháza helyi idő szerint péntek éjszaka megszavazta Joe Biden elnök infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatát, azonban a szociális csomagról továbbra sem döntött. Az 1200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési törvény egyebek között utak, hidak és repülőterek építését és felújítását finanszírozza.
Marcel Ciolacu miniszterelnök kilátásba helyezte lemondását és előrehozott választások kiírását arra az esetre, ha liberális koalíciós partnerei nem támogatják az állami kiadások lefaragására és a költségvetési bevételek növelésére irányuló reformcsomagját.
Joe Biden Oroszországba küldte az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatóját, William Burnst, hogy egyértelművé tegye az orosz vezetők számára: figyelemmel kísérik az állítólagos orosz csapatösszevonásokat az ukrán határ közelében – számolt be a CNN.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa hétfőn változatlanul 7 százalékban állapította meg az alapkamatot. A kereskedelmi bankok lej- és devizatartalékainak kötelező…
A Pfizer korábban befejezte a Covid-19 elleni, szájon át szedhető gyógyszer klinikai tesztelését, miután a vizsgálatokból kiderült, hogy a gyógyszer 89 százalékban csökkenti a kórházba kerülés vagy halálozás kockázatát az enyhe és közepes koronavírus fertőzéstől szenvedő betegek esetében – közölte a cég pénteken.
A hétfőn jegyzett évi 6,42 százalékról 6,40 százalékra csökkent kedden a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb…
A tanügyi szakszervezetek szerint az adott település járványügyi helyzete alapján kellene dönteniük a tanintézeteknek arról, hogy milyen formában folytatják az oktatást, nem a személyzet átoltottsága kell hogy legyen a fő szempont.
A mezőgazdasági és építőipari vállalatoknak nagy gondot fog okozni, ha a kormány megszünteti a jelenlegi adókedvezményeket. A bérek csökkenése és a munkaerő elvándorlása csak egy része a tervezett intézkedések következményeinek.
Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint mielőbb összhangba kell hozni az alkotmánybíróság döntéseivel a különnyugdíjak törvényét, ezért összehívja a házbizottságot, amely megszabja a rendkívüli parlamenti ülésszak időpontját. Az alkotmánybíróság múlt héten minősítette részben alaptörvénybe ütközőnek és küldte vissza a parlamentbe a különnyugdíjak törvényét. A testület hétfőn este közölte a döntés indoklását.
Az alkotmánybíróság hétfőn közzétette a különnyugdíjakat szabályozó törvényt részben alkotmányellenesnek nyilvánító határozatának indoklását.
A dokumentumban a bírák megállapítják, hogy az államnak jogában áll dönteni a különböző juttatások típusáról és összegéről, az egyetlen feltétel az, hogy tartsa tiszteletben a diszkriminációmentesség elvét. "Ezért feltétlenül szükséges, hogy a különnyugdíjak adóztatását megreformáló intézkedés a kedvezményezettek valamennyi kategóriájára megkülönböztetés nélkül alkalmazható legyen" - olvasható az indoklásban. A bírák szerint a szolgálati nyugdíjaknak a nem járulékalapú, illetve a járulékapalú részére vonatkozhatnak eltérő adózási szabályok, ha ezeket a szolgálati nyugdíjban részesülők valamennyi kategóriájára megkülönböztetés nélkül alkalmazzák. Indoklásában az alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy az adóztatás nem lehet büntető jellegű. A testület szerint veszélyeztetné az igazságszolgáltatás függetlenségét, ha a bírák és ügyészek nyugdíja jelentősen eltérne a nyugdíjazásuk előtti jövedelmüktől.
Több erdélyi településre készült ellátogatni Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a magyarországi ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, kolozsvári közönségtalálkozóját azonban a koronavírus-járvány gyorsulása miatt lemondták. Legalábbis ez volt a hivatalos magyarázat. Márki-Zay Péter tervezett erdélyi látogatása ellentmondásos fogadtatásra talált, több magyar önkormányzati vezető visszautasította a magyarországi politikus megkeresését. Márki-Zay Péterrel Rostás Péter István beszélgetett.
A kormány augusztus végéig, azonos időben hagyja jóvá a költségvetési kiadások csökkentését és közigazgatási reformot célzó sürgősségi rendeletet, illetve a költségvetési bevételek növelését célzó adóügyi intézkedésekről szóló rendeletet - nyilatkozta az Aleph News-nak hétfő este Marcel Ciolacu.
A miniszterelnök azt mondta az interjúban, 'drámai' helyzet áll elő a költségvetésben, amennyiben nem intézkedik a kormány. 'Ha a kormány nem intézkedik, Románia meg fogja haladni a tavalyi, 6,2 százalékos deficitet' - mondta Ciolacu, hozzátéve, hogy ez uniós alapok visszatartásához és politikai instabilitáshoz vezetne. A miniszterelnök hozzátette, nem terveznek adóemeléseket, inkább a kivételeket akarják megszüntetni, mint amilyen az egészségügyi járulék fizetésétől való mentesség az építőipar és a mezőgazdaság területén, vagy a profitadó fizetésétől való mentesség az informatikai ágazatban.
A washingtoni törvényhozás alsóháza helyi idő szerint péntek éjszaka megszavazta Joe Biden elnök infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatát, azonban a szociális csomagról továbbra sem döntött. Az 1200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési törvény egyebek között utak, hidak és repülőterek építését és felújítását finanszírozza.
A szenátus augusztusban hagyta jóvá a tervezetet. A képviselőház – a demokraták szándékai szerint – már hetekkel ezelőtt szavazott volna az infrastruktúrafejlesztési csomagról, illetve azzal egy időben Joe Biden elnök akkor még 3500 milliárd dollárosra becsült szociális csomagjáról. Utóbbi családi, oktatási, egészségügyi és klímavédelmi intézkedéseket tartalmaz. Azonban a tervezettel egyes centrista demokraták sem értettek egyet.
Amennyiben a demokrata többségű alsóház megszavazza a szociális csomagot, akkor az az 50 demokrata és 50 republikánus szenátorból álló felsőház elé kerül, ahol – ha szavazategyenlőség alakul ki – Kamala Harris alelnök dönt a javaslatról. Ehhez azonban minden demokrata szenátor szavazatára szükség van, a centristákéra is.
Marcel Ciolacu miniszterelnök kilátásba helyezte lemondását és előrehozott választások kiírását arra az esetre, ha liberális koalíciós partnerei nem támogatják az állami kiadások lefaragására és a költségvetési bevételek növelésére irányuló reformcsomagját.
A miniszterelnök az Aleph News hírcsatornán reagált, miután a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt politikusai között a múlt héten nyilvános üzengetés kezdődött arról: ki a felelős a tervezett 4,4 százalékos GDP-arányos hiánycélnál jóval nagyobb, az európai alapok lehívását veszélyeztető költségvetési hiányért.
Joe Biden Oroszországba küldte az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatóját, William Burnst, hogy egyértelművé tegye az orosz vezetők számára: figyelemmel kísérik az állítólagos orosz csapatösszevonásokat az ukrán határ közelében – számolt be a CNN.
A nemzetközi sajtóban műholdas felvételekre hivatkozva jelentek meg olyan hírek, miszerint orosz csapatokat vezényelnek Ukrajna keleti és déli határaihoz. Az is kiderült, hogy nem hadgyakorlat céljából közelítették meg az ukrán határt.
Az Egyesült Államok közben egy zászlóshajót és egy rakétarombolót is küldött a Fekete-tengerhez, amelyek közös műveleteket hajtanak végre a NATO-erők és a szövetségi partnerek részvételével. Az orosz fél erre jelezte, hogy készen áll a válaszlépésekre, ha egy amerikai hadihajó bemerészkedik az orosz felségvizekre, és provokációba kezd.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa hétfőn változatlanul 7 százalékban állapította meg az alapkamatot. A kereskedelmi bankok lej- és devizatartalékainak kötelező szintjén sem módosított a BNR. Az alapkamat legutóbbi emelésére idén januárban került sor, akkor a korábbi 6,75 százalékról 7 százalékra emelte azt a Román Nemzeti Bank.
A Pfizer korábban befejezte a Covid-19 elleni, szájon át szedhető gyógyszer klinikai tesztelését, miután a vizsgálatokból kiderült, hogy a gyógyszer 89 százalékban csökkenti a kórházba kerülés vagy halálozás kockázatát az enyhe és közepes koronavírus fertőzéstől szenvedő betegek esetében – közölte a cég pénteken.
A kombinált kezelés a Paxlovid nevet kapja és napi kétszer három tablettából fog állni. A Pfizer kérni fogja a szer sürgősségi engedélyezését az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóságtól (FDA), azt követően heteken vagy hónapokon belül várható döntés.
A Pfizer pénteken bemutatta a 775 felnőtt beteg részvételével végzett vizsgálata előzetes eredményeit: azoknál, akik az új szert egy másik már ismert antivirális készítménnyel, a ritonavirral együtt kapták, egy hónap után 89 százalékkal csökkent a kórházba kerülés vagy halálozás kockázata azokhoz képest, akik placebót kaptak.
A gyógyszert kapók kevesebb mint egy százalékának volt szüksége kórházi kezelésre és senki sem halt meg a kezelést követő 28 napban. A kontrollcsoportban lévők 7 százaléka került kórházba és 7 halálese
A hétfőn jegyzett évi 6,42 százalékról 6,40 százalékra csökkent kedden a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb a ROBOR - közölte a Román Nemzeti Bank (BNR). A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 6,51 százalékról 6,49 százalékra csökkent. A fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 5,94 százalék.
A tanügyi szakszervezetek szerint az adott település járványügyi helyzete alapján kellene dönteniük a tanintézeteknek arról, hogy milyen formában folytatják az oktatást, nem a személyzet átoltottsága kell hogy legyen a fő szempont.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség közös közleményében kéri a kormánytól, vizsgálja felül azt a döntését, miszerint a személyzet átoltottságától teszik függővé a jelenléti oktatást az egyes tanintézetekben. Úgy vélik, ebben a formában fertőzési gócokká válhatnak az iskolák és óvodák. Leszögezik, tudatában vannak a jelenléti oktatás fontosságának és mindig is támogatták azt, tekintve azonban, hogy a tanulók 70 százaléka és a tanügyi alkalmazottak 34 százaléka nincs beoltva koronavírus ellen, illetve tesztek sincsenek még az iskolákban, elhibázottnak tartják a minisztérium döntését. Ily módon fennáll a kockázata annak, hogy az elmúlt tíz napban jegyzett fokozatos esetszámcsökkenés után ismét aggasztóan nőni kezdjen az új megbetegedések száma - teszik hozzá.
A szakszervezetek felróják azt is, hogy még nem szabályozták az iskolai tesztelést, ugyanakkor hangsúlyozzák, a tesztelésnek mindenképpen időszakosnak kell lennie, azaz nem csak akkor kell letesztelni egy tanárt vagy diákot, ha a betegség tüneteit észlelik nála.
A mezőgazdasági és építőipari vállalatoknak nagy gondot fog okozni, ha a kormány megszünteti a jelenlegi adókedvezményeket. A bérek csökkenése és a munkaerő elvándorlása csak egy része a tervezett intézkedések következményeinek.
Az adókedvezmények év eleji bevezetése és a minimálbér 4 ezer lejre növelése valamelyest megoldották a munkaerő-hiányt az építőiparban, de a kedvezmények eltörlése jelentős gondot okoz, mert az alkalmazottak nem fogadnak el alacsonyabb bért, hanem elmennek. A mezőgazdaságban 3 ezer lej a bruttó minimálbér és a gazdák attól félnek, hogy ők is alkalmazottak nélkül maradnak. Az idei nehéz mezőgazdasági év után azt mondják, nem tudják fedezni a jelenlegi kedvezmények eltörlését, hogy a bérek ugyanolyan szinten maradjanak.
Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint mielőbb összhangba kell hozni az alkotmánybíróság döntéseivel a különnyugdíjak törvényét, ezért összehívja a házbizottságot, amely megszabja a rendkívüli parlamenti ülésszak időpontját. Az alkotmánybíróság múlt héten minősítette részben alaptörvénybe ütközőnek és küldte vissza a parlamentbe a különnyugdíjak törvényét. A testület hétfőn este közölte a döntés indoklását.
