Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren kedd reggel, az aradi vértanúk emléknapján.
A nemzeti lobogót, miután Baka András köztársasági elnök engedélyt adott rá, a Himnusz hangjára vonták fel, majd a Szózat kíséretében eresztették félárbócra – számol be az MTI.
A nemzeti gyásznapon Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad.
A megemlékezés a Batthyány-örökmécsesnél koszorúzással folytatódik, a Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál pedig megemlékezéssel zárul az aradi vértanúk emléknapja alkalmából szervezett rendezvénysorozat kedden Budapesten.
Délután négy órakor Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Gyulai vár mellett, az 1848-49-es honvédtiszti emlékhelynél mond beszédet.
Aradon a Megbékélés Parkban, a Szabadság-szobornál 18:00 órától kezdődik a megemlékezés.
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét – Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt –, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
A szaúdi légierő által támogatott kormánycsapatok villámhadműveletben foglalták vissza a Bab el-Mandeb tengerszoros partvidékét és Mocha kikötővárosát az Irán által támogatott húszi lázadóktól, írja a Reuters.
Válaszul a húszik rakéta- és dróntámadásokat indítottak szaúd-arábiai repülőterek és olajfinomítók ellen.
A kiújult polgárháborús harcok miatt a térségben már több mint 184 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát, miközben Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán védelmi paktumot kötött a katonai erők gyors telepítéséről a királyság védelmében.
Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy amerikai B-1-es nehézbombázókat vontak ki egy nagy-britanniai légibázisról egy Iránhoz köthető közvetlen terrorfenyegetés miatt, írja a Reuters. A repülőgépek átcsoportosítását azután rendelték el, hogy múlt héten öt férfit tartóztattak le a bázis közelében terrorcselekmények előkészítésének gyanújával.
Bár Marco Rubio külügyminiszter szerint a lépés csupán a katonai erőforrások folyamatos újratervezésének része, brit kormányzati források és a NATO katonai parancsnoksága is akutnak és valósnak nevezte az amerikai védelmi infrastruktúrát fenyegető iráni veszélyt.
Szigorú karantént rendeltek el Szibériában egy irkutszki pestiskutató intézet 28 éves munkatársának rejtélyes halála után, írja a Reuters. Bár a közösségi médiában elterjedt hírek szerint a laboratóriumi dolgozó egy fertőzött kémcső leejtése miatt betegedhetett meg, az orosz egészségügyi hatóságok szerint nem találtak balesetre utaló nyomot, a nő hivatalosan ismeretlen eredetű tüdőgyulladásban hunyt el.
Az elhunyttal érintkező mintegy kétszáz embert elkülönítették, a WHO szerint a lakosságot fenyegető általános kockázat egyelőre alacsony, Donald Trump amerikai elnök pedig azonnali segítséget ajánlott Moszkvának a helyzet kezelésére.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren kedd reggel, az aradi vértanúk emléknapján.
A nemzeti lobogót, miután Baka András köztársasági elnök engedélyt adott rá, a Himnusz hangjára vonták fel, majd a Szózat kíséretében eresztették félárbócra – számol be az MTI.
A nemzeti gyásznapon Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad.
A megemlékezés a Batthyány-örökmécsesnél koszorúzással folytatódik, a Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál pedig megemlékezéssel zárul az aradi vértanúk emléknapja alkalmából szervezett rendezvénysorozat kedden Budapesten.
Délután négy órakor Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Gyulai vár mellett, az 1848-49-es honvédtiszti emlékhelynél mond beszédet.
Aradon a Megbékélés Parkban, a Szabadság-szobornál 18:00 órától kezdődik a megemlékezés.
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét – Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt –, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
Hétfőtől Kézdiszéken, Orbaiszéken és Bodzavidéken is menetrendszerűen indulnak a járatok, miután harmincegy útvonaltervet hagyott jóvá tegnapi ülésén a Kovászna Megyei Tanács.
Ma Portugáliába utazik Klaus Iohannis államfő, aki hivatalos látogatást tesz a dél-európai országban. Iohannis vasárnapig tartózkodik ott hivatali kollégája, Marcelo Rebelo de Sousa meghívására.
Az év végéig meghosszabbította a kormány csütörtöki ülésén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások árstopját, amelyet április elején vezettek be a piac stabilizálása érdekében az Euroins biztosító csődje miatt.
Alaptörvénybe ütközőnek minősítette és visszaküldte a parlamentnek az alkotmánybíróság az állami fizetés és nyugdíj halmozását tiltó, június végén megszavazott törvényt.
Az idei év lehet a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – áll az Európai UnióKopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának (C3S) ma közzétett jelentésében.
Hétfőtől Kézdiszéken, Orbaiszéken és Bodzavidéken is menetrendszerűen indulnak a járatok, miután harmincegy útvonaltervet hagyott jóvá tegnapi ülésén a Kovászna Megyei Tanács.
További 16 útvonalra folytatják a közbeszerzést, hogy a megye minden részében biztosított legyen a települések közötti közszállítás. Most a 47 megyei útvonalból 28 esetben sikerült szállítócéget szerződni, 3 útvonalon helyi önkormányzat biztosít járatot. Az önkormányzat 10 évre bocsátja ki az útvonalengedélyt.
A nemzeti bank igazgatótanácsa változatlanul 7 százalékon tartotta az alapkamatot a tegnapi monetáris politikai tanácskozásán.
Az irányadó kamatot januárban emelték 25 bázisponttal 7 százalékra, azóta változatlan. A jegybank egyelőre azért nem akarja mérsékelni az alapkamatot, mert attól tart, hogy a kormány adóemelési intézkedéseinek és az árplafonoknak inflációgerjesztő hatásuk lesz.
Ma Portugáliába utazik Klaus Iohannis államfő, aki hivatalos látogatást tesz a dél-európai országban. Iohannis vasárnapig tartózkodik ott hivatali kollégája, Marcelo Rebelo de Sousa meghívására.
Ma részt vesz a megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő Arraiolos-csoport portói ülésén. Iohannis felszólalásában az orosz-ukrán háború miatt az Európai Uniót ért kihívásokról, Ukrajna további támogatásáról, valamint az uniós és euroatlanti álláspont egységességének fontosságáról fog beszélni.
Hivatalos látogatást tesz szerdán Magyarországon Klaus Iohannis államelnök - közölte ma a román elnöki hivatal.
Az államfőt Novák Katalin magyar köztársasági elnök fogadja Budapesten. Iohannis Novák Katalin meghívására utazik a magyar fővárosba, miután tavaly szeptemberben a magyar köztársasági elnök is hivatalos látogatáson vett részt Bukarestben.
A kormány szigorította a szerencsejátékokat szervező, illetve játéktermeket üzemeltető cégek adózási feltételeit.
Az új szabályozás szerint ezentúl csak olyan vállalkozások működését engedélyezik a szerencsejáték-piacon, amelyeket Romániában, vagy az Európai Gazdasági Közösség országaiban jegyeztek be, és amelyeknek van romániai székhelyük. Mihai Constantin kormányszóvivő rámutatott: a cél az, hogy ezek a cégek Romániában fizessenek adót. Másfelől a licencdíjakat és a bevételtől függetlenül letétbe helyezendő garancia összegét is növeli a jogszabály. További korlátozásokat vezetnek be a szerencsejátékok reklámozásánál is. A kormányszóvivő szerint a szerencsejáték-felügyelet által begyűjtendő adók és díjak 70 százalékát a költségvetésbe, míg a maradék 30 százalékot a szerencsejáték-függőség kezelését célzó programok finanszírozására fordítják.
Az év végéig meghosszabbította a kormány csütörtöki ülésén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások árstopját, amelyet április elején vezettek be a piac stabilizálása érdekében az Euroins biztosító csődje miatt.
A kabinet a februári referenciaáron fagyasztotta be a kötvények árát, a biztosítási brókerek jutalékát pedig a kötvények értékének 8 százalékára korlátozta. A kabinet augusztus utolsó napján a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások területén korábban piacvezető, majd csődbe jutott Euroins kötvényeinek érvényességét is három hónappal, december 8-áig meghosszabbította. Ezt azzal indokolta, hogy továbbra is több mint másfél millió Euroins-kötvény van még érvényben, és ha nem tolnák ki a szeptember elején lejáró határidőt, jelentősen csökkenne a kötelező biztosítással rendelkező autósok száma az országban.
Alaptörvénybe ütközőnek minősítette és visszaküldte a parlamentnek az alkotmánybíróság az állami fizetés és nyugdíj halmozását tiltó, június végén megszavazott törvényt.
Az alkotmánybírák az egyhangúlag elfogadott döntésükben úgy értékelték: a jogszabály életbe léptetése korlátozná a munkához való alkotmányos jogot. A törvénytervezet választás elé állította volna a közszférában visszafoglalkoztatott nyugdíjasokat, hogy munkaviszonyukat tartják-e fenn a nyugdíj folyósításának felfüggesztésével, vagy felmondanak munkahelyükön és a nyugdíjat választják. A jogszabály ellen a legfelsőbb bíróság emelt alkotmányossági kifogást, arra hivatkozva, hogy ellentétben áll a jogbiztonságot, az alkotmánybíróság korábbi döntéseinek kötelező betartását és a kétkamarás parlament működési elvét szabályozó alkotmányos rendelkezésekkel. Az ügyben közvetlenül érintettek az óvást emelő legfelsőbb bíróság, illetve az óvást elbíráló alkotmánybíróság tagjai is.
Ma emlékezünk az aradi vértanúkra, arra a 13 tábornokra, akiket 174 évvel ezelőtt Julius Jacob von Haynau osztrák császári-királyi táborszernagy végeztetett ki Aradon. A tizenhárom magyar honvédtisztet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt ítélték halálra. A szabadságharc leverése, a véres megtorlás Aradot a „magyar golgotává” tette, ahogy Kossuth Lajos fogalmazott. Ma Aradra összpontosul a világ magyarságának figyelme, ugyanis a megemlékezések főrendezvénye ott kezdődik adásunk után. Pataky Lehel Zsolt mondja el a programokat.
Azerbajdzsán megerősítette, hogy őrizetbe vette az önhatalmúlag kikiáltott szakadár Hegyi-Karabah Köztársaság volt elnökét.
Az azerbajdzsáni főügyészség közleménye szerint Araik Harutjunjánt, aki 2023. szeptember elejéig irányította az enklávét, "hadviselés" és "zsoldosok felbérlése" gyanújával, "a nemzetközi humanitárius elvek megsértése" miatt vették őrizetbe.
Előző nap Örményország elítélte Hegyi-Karabah volt vezetőinek vagy tisztségviselőinek letartóztatását, különösen Araik Harutjunján esetét említve, anélkül, hogy pontosította volna, mikor tartóztatták le.
Azerbajdzsán eddig nem erősítette meg ezt az információt.
A fukusimai atomerőműnél ma megkezdődött a tisztított hűtővíz tengerbe engedésének második szakasza - jelentette be az üzemeltető Tepco szóvivője. J
apán augusztus 24-én kezdte meg a Csendes-óceánba bocsátani azt a vizet, amelyet a 2011-es szökőár után leolvadt három reaktor magjának hűtésére használtak az ország északkeleti részén lévő Fukusima Daiicsi erőműben. Ezt a vizet, amely részben talajvízből és az esőből származik, hosszú ideig hatalmas tartályokban tárolták az erőmű területén, és kezelték, hogy megszabadítsák a radioaktív anyagoktól, leszámítva a tríciumot, amely a szakértők szerint csak nagyon nagy koncentrációban veszélyes. Ezért a Tepco a tríciummal kezelt vizet tengervízzel nagyon nagy mértékben felhígítja, mielőtt az óceánba engedi, hogy radioaktivitása ne haladja meg az 1500 bequerel/literes határértéket.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jóváhagyta a víz tengerbe engedését.
Japán összesen több mint 1,3 millió köbméter ilyen vizet tervez a Csendes-óceánba engedni - ami 540 olimpiai úszómedencének felel meg -, de a jelenlegi ütemterv szerint fokozatosan, a 2050-es évek elejéig.
Az idei év lehet a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta - áll az Európai UnióKopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának (C3S) ma közzétett jelentésében.
Az idén a globálisan rekordhőmérsékletű nyarat szintén rekordmeleg szeptember követte – tájékoztat a jelentés, amelyből kiderül, hogy a szeptemberi hőmérséklet 0,5 Celsius fokkal volt melegebb, mint a mérések kezdete ótanyilvántartott legmelegebb szeptember, és közel 1 teljes Celsius fokkal volt melegebb, mint az 1991 és 2020 közötti átlagosszeptemberi hőmérséklet.
Samantha Burgess, a Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának igazgatóhelyettese szerint a globális átlaghőmérséklet az idei év folyamán 1,4 Celsius-fokkal lesz magasabb az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél. Az idei szeptemberben viszont az 1850 és 1900 közötti, iparosodás előtti időszakhoz képest már 1,75 Celsius fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet.
A jelentés a műholdak, hajók, repülőgépek és meteorológiaiállomások által szolgáltatott több milliárd mérési adatszámítógépes elemzései alapján készült.
"
["post_title"]=>
string(32) "Az idei év lehet a legmelegebb?"
["post_excerpt"]=>
string(171) "Az idei év lehet a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta - áll az Európai UnióKopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának (C3S) ma közzétett jelentésében. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(30) "az-idei-ev-lehet-a-legmelegebb"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2023-10-05 14:09:00"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2023-10-05 11:09:00"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=431304"
["menu_order"]=>
int(9983)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3694 (24) {
["ID"]=>
int(431301)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2023-10-05 14:07:09"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-10-05 11:07:09"
["post_content"]=>
string(1810) "
Jelentést tett közzé ma Romániáról az Európa Tanács Kínzás és embertelen, megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzésére alakult Európai Bizottsága (CPT). A jelentés a 2022. szeptemberi látogatás során tett megállapításokat és a hatóságoknak tett ajánlásokat tartalmazza.
A küldöttség bukaresti és moldvai intézményekben vizsgálódva megállapította, hogy sürgős lépésekre van szükség ahhoz, hogy az elmegyógyintézetekben a betegeknek megfelelő életkörülményeket és kezelést biztosítsanak.
A Bălăceanca, Botoșani, Obregia (Bukarest) és Socola (Iași) pszichiátriai kórházakat látogatták meg. Az Obregia kivételével a betegek mindegyik kórházban beszámoltak állítólagos bántalmazásokról, különösen a botoșani-i pszichiátriai klinika férfi osztályán. A jelentés javasolja, hogy a hatóságok fordítsanak nagyobb figyelmet a személyzet képzésére, de a kórtermek számát is növelni kellene, hogy elkerüljék a túlzsúfoltságot.
A küldöttség megállapította, hogy a kórházakban elsősorban gyógyszeres kezelést alkalmaznak, ezért lépésekre van szükség, hogy a betegek hozzáférhessenek különböző más terápiás módszerekhez, például foglalkozásterápiához. Ezenkívül a betegekkel konzultálni kell egyéni kezelési terveik kidolgozásáról és végrehajtásáról.
Mind a négy felkeresett kórházban nagy volt a betöltetlen állások száma, a botoșani-i pszichiátriai kórházban elérte a 20 százalékot.
Hétfőtől Kézdiszéken, Orbaiszéken és Bodzavidéken is menetrendszerűen indulnak a járatok, miután harmincegy útvonaltervet hagyott jóvá tegnapi ülésén a Kovászna Megyei Tanács.
További 16 útvonalra folytatják a közbeszerzést, hogy a megye minden részében biztosított legyen a települések közötti közszállítás. Most a 47 megyei útvonalból 28 esetben sikerült szállítócéget szerződni, 3 útvonalon helyi önkormányzat biztosít járatot. Az önkormányzat 10 évre bocsátja ki az útvonalengedélyt.
