Az Egyesült Államok légicsapást mért iráni célpontokra a Hormuzi-szoros térségében, válaszul arra a dróntámadásra, amely egy kereskedelmi hajót ért csütörtökön – közölte az amerikai Középső Parancsnokság, a CENTCOM. A hadsereg szerint rakéta- és drónraktárakat, valamint part menti radarállásokat semmisítettek meg.
Teherán megerősítette, hogy találat érte a déli Sirik kikötőjének környékét, és közölte, hogy válaszul iráni haditengerészeti erők több amerikai katonai állást támadtak a térségben.
Bahrein közölte, hogy szombat kora hajnalban iráni dróntámadás érte, ami nyilvánvaló megtorlás azután, hogy az Egyesült Államok az éjszaka folyamán csapásokat mért iráni katonai létesítményekre; az ellenségeskedés fellángolása megmutatta a Washington és Teherán közötti fegyverszünet határait.
Órákkal később a brit haditengerészet hajózási figyelőszolgálata közölte, hogy a Hormuzi-szorosban találat ért egy kereskedelmi hajót egy azonosítatlan lövedék miatt. Csütörtök óta ez már a második ilyen incidens volt. A támadások még inkább elriaszthatják a térségen áthaladó hajókat, pedig Irán az Egyesült Államokkal kötött tűzszüneti megállapodás értelmében korábban beleegyezett a vízi út újbóli megnyitásába.
Az iráni Forradalmi Gárda szerint, ha az Egyesült Államok újabb csapást mér, „a válasz még szélesebb körű lesz”. A Gárda szerint a tűzszüneti egyezmény felhatalmazza Iránt a szoros hajóforgalmának ellenőrzésére.
Washington viszont úgy véli, Irán megsértette a múlt heti tűzszüneti megállapodást, amikor az iráni utasításokat megtagadó kereskedelmi hajót támadott meg. A Trump-kormányzat hangsúlyozta: az amerikai fél betartotta a memorandumot, és továbbra is biztosítja a nemzetközi hajózás védelmét a térségben.
Mindeközben a Közel-Keleten enyhülés jelei is mutatkoznak. Izrael két kisebb dél-libanoni területről való fokozatos kivonulásról állapodott meg az Egyesült Államok közvetítésével – jelentették be Washingtonban. A keretmegállapodás csak az első lépés egy hosszabb tárgyalási folyamatban. A cél: csökkenteni a feszültséget Izrael és a Hezbollah között, és megerősíteni a libanoni állami hadsereg szerepét a határ mentén.
A tervek szerint Izrael két kisebb pilot-zónát adna át a libanoni fegyveres erőknek, de a teljes kivonulást csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha a Hezbollah fegyveres jelenléte megszűnik a térségben. A libanoni kormány üdvözölte az amerikai közvetítést, ugyanakkor a Hezbollah máris jelezte: nem fogad el olyan megállapodást, amely meghagyná Izrael katonai jelenlétét Dél-Libanonban.
Washington szerint a mostani lépés a térség stabilitását szolgálja, és egyértelmű üzenet Teheránnak: Libanon jövőjéről nem Iránnal folytatott tárgyalások keretében kívánnak dönteni. A felek a következő hetekben folytatják az egyeztetéseket.
Újabb földrengés rázta meg Venezuela északi partjait szombaton hajnalban, miután néhány napja két erős rengés következtében több mint 900-an haltak meg.
A 4,9-es erősségű rengés epicentruma Észak-Venezuelában volt, azt egyebek között a fővárosban, Caracasban is érezni lehetett.
Károkról egyelőre nem érkezett jelentés.
A dél-amerikai országot szerdán két úgynevezett ikerföldrengés is érte, az egyik 7,2-es, a másik 7,5-ös erősségű volt. Azóta számtalan kisebb utórengést mértek.
A legfrissebb adatok szerint a hét közepi földrengésnek legalább 920 áldozata van, de félő, hogy számuk elérheti akár a tízezret is. Az eltűntek száma meghaladja az 50 ezret.
Mentőmunkások dolgoznak a helyszínen egy földrengés sújtotta területen, Caracasban, Venezuela, 2026. június 25. A venezuelai kormány közölte, hogy a halálos áldozatok száma legalább 235-re, a sérültek száma pedig legalább 4 300-ra emelkedett két erős, 7,2-es és 7,5-ös erősségű földrengés után, amelyek különösen súlyos pusztítást okoztak La Guaira államban.
"
["post_title"]=>
string(37) "Újabb rengés rázta meg Venezuelát"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(33) "ujabb-renges-razta-meg-venezuelat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-06-27 11:28:25"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-06-27 08:28:25"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=464937"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3644 (24) {
["ID"]=>
int(464934)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-06-27 11:25:41"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-06-27 08:25:41"
["post_content"]=>
string(3240) "
Az oktatási minisztérium arra kéri a tanfelügyelőségeket, hogy a rendkívüli hőségben külön intézkedésekkel védjék az érettségiző diákok és a tanárok egészségét.
A nyári érettségi hétfőn kezdődik a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgával, miközben több térségben narancs- és vörös riasztás lesz érvényben.
A következő napokban 38–41 fokos csúcsértékeket mérhetnek, különösen Bánságban, a Partiumban és Erdélyben.
A meteorológusok szerint a hőérzetet tovább rontja a magas páratartalom.
Éjszaka sem jön enyhülés, trópusi éjszakákra kell készülni, a minimumok több térségben 20–25 fok között alakulnak.
A hatóságok fokozott óvatosságot kérnek, különösen az idősektől és a krónikus betegektől.
Az oktatási tárca pénteki átirata szerint a vizsgaközpontoknak folyamatos ivóvízellátást kell biztosítaniuk, és lehetőség szerint klímával felszerelt vagy árnyékos termekben kell megszervezniük a vizsgákat és a dolgozatjavítást.
Ahol nincs légkondicionáló, mobil klímákkal és ventilátorokkal kell csökkenteni a hőterhelést, és rendszeresen szellőztetni kell a termeket.
A vizsgaközpontoknak gyors orvosi segítségnyújtást is biztosítaniuk kell, és folyamatosan figyelniük kell a vizsgakörülményeket.
A nyári érettségire csaknem 131 ezer diákot várnak, közülük 116 ezren idei végzősök.
A rendkívüli hőség miatt sebességkorlátozásokat vezetett be a vonatközlekedésben a CFR vasúttársaság, ami a következő napokban késéseket okozhat.
A sebességkorlátozások célja a vasúti pálya védelme és a biztonságos közlekedés fenntartása, ugyanakkor az utasoknak hosszabb menetidőre és esetleges késésekre kell számítaniuk. A vállalat közölte: minden rendelkezésre álló, légkondicionált szerelvényt üzembe állítottak, és igyekeznek biztosítani a klímaberendezések megfelelő működését.
A CFR felhívta a figyelmet arra is, hogy árnyékban 35 fok felett a vonatok környezetében akár 50–80 fok is lehet, ami csökkenti a légkondicionálók hatékonyságát, sőt egyes rendszerek automatikusan szellőztető üzemmódra válthatnak a meghibásodások megelőzése érdekében.
A vasúttársaság azt kéri az utasoktól, hogy gondoskodjanak elegendő folyadékról, vigyék magukkal szükséges gyógyszereiket, és jelezzék a személyzetnek, ha rosszul érzik magukat, vagy egy utastársuk segítségre szorul.
A Nemzeti Liberális Párt a Mentsétek meg Romániát Szövetség és az RMDSZ vezetősége péntek délelőtt egyeztetett a közös kormányzásról. A Hotnews forrásai szerint az RMDSZ vezetősége eldöntötte, hogy Siegfried Mureșan liberális politikust, az Európai Parlament alelnökét támogatják miniszterelnöknek.
Ugyanakkor a szövetség azzal is egyetértett, hogy kölcsönösen támogatják az ellenzék és a szociáldemokraták kisebbségi kormányát, amennyiben a Szociáldemokrata Párt megszavazza a PNL-USR-UDMR kormányt, amelyet jövő tavasszal váltana a szociáldemokrata kisebbségi kormány. A szociáldemokraták Sorin Grindeanut javasolták miniszerelnöknek. Sorin Grindeanu bírálta a Mentsétek meg Romániát Szövetséget, amiért szerinte újabb feltételekkel akadályozza a kormányalakítást. Grindeanu úgy véli, ha az USR nem támogat egy szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormányt, a kabinet az ő szavazataik nélkül is megalakulhat.
Röviddel adásunk előtt közölték, hogy Nicușor Dan államfő pénteken 18 órára a Cotroceni-palotába hívta a nyugat-párti politikai alakulatok vezetőit.
Az Egyesült Államok légicsapást mért iráni célpontokra a Hormuzi-szoros térségében, válaszul arra a dróntámadásra, amely egy kereskedelmi hajót ért csütörtökön – közölte az amerikai Középső Parancsnokság, a CENTCOM. A hadsereg szerint rakéta- és drónraktárakat, valamint part menti radarállásokat semmisítettek meg.
Teherán megerősítette, hogy találat érte a déli Sirik kikötőjének környékét, és közölte, hogy válaszul iráni haditengerészeti erők több amerikai katonai állást támadtak a térségben.
Bahrein közölte, hogy szombat kora hajnalban iráni dróntámadás érte, ami nyilvánvaló megtorlás azután, hogy az Egyesült Államok az éjszaka folyamán csapásokat mért iráni katonai létesítményekre; az ellenségeskedés fellángolása megmutatta a Washington és Teherán közötti fegyverszünet határait.
Órákkal később a brit haditengerészet hajózási figyelőszolgálata közölte, hogy a Hormuzi-szorosban találat ért egy kereskedelmi hajót egy azonosítatlan lövedék miatt. Csütörtök óta ez már a második ilyen incidens volt. A támadások még inkább elriaszthatják a térségen áthaladó hajókat, pedig Irán az Egyesült Államokkal kötött tűzszüneti megállapodás értelmében korábban beleegyezett a vízi út újbóli megnyitásába.
Az iráni Forradalmi Gárda szerint, ha az Egyesült Államok újabb csapást mér, „a válasz még szélesebb körű lesz”. A Gárda szerint a tűzszüneti egyezmény felhatalmazza Iránt a szoros hajóforgalmának ellenőrzésére.
Washington viszont úgy véli, Irán megsértette a múlt heti tűzszüneti megállapodást, amikor az iráni utasításokat megtagadó kereskedelmi hajót támadott meg. A Trump-kormányzat hangsúlyozta: az amerikai fél betartotta a memorandumot, és továbbra is biztosítja a nemzetközi hajózás védelmét a térségben.
Mindeközben a Közel-Keleten enyhülés jelei is mutatkoznak. Izrael két kisebb dél-libanoni területről való fokozatos kivonulásról állapodott meg az Egyesült Államok közvetítésével – jelentették be Washingtonban. A keretmegállapodás csak az első lépés egy hosszabb tárgyalási folyamatban. A cél: csökkenteni a feszültséget Izrael és a Hezbollah között, és megerősíteni a libanoni állami hadsereg szerepét a határ mentén.
A tervek szerint Izrael két kisebb pilot-zónát adna át a libanoni fegyveres erőknek, de a teljes kivonulást csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha a Hezbollah fegyveres jelenléte megszűnik a térségben. A libanoni kormány üdvözölte az amerikai közvetítést, ugyanakkor a Hezbollah máris jelezte: nem fogad el olyan megállapodást, amely meghagyná Izrael katonai jelenlétét Dél-Libanonban.
Washington szerint a mostani lépés a térség stabilitását szolgálja, és egyértelmű üzenet Teheránnak: Libanon jövőjéről nem Iránnal folytatott tárgyalások keretében kívánnak dönteni. A felek a következő hetekben folytatják az egyeztetéseket.
A parlament költségvetési bizottságai megkezdték a 2026‑os állami költségvetés részletes vitáját. A képviselők sorra szavaznak minden intézmény büdzséjéről, és több…
Ma este különleges orgonakoncertet tartanak Bukarestben: Pálúr János magyar orgonaművész lép fel a Szent József‑katedrálisban. A koncert címe Teremtéstörténet, amelyben…
Adásunkban beszélgetést hallhatnak Ferencz Angélával, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőjével, akit nemrégiben beválasztottak a Kulturális Minisztérium alárendeltségében működő Román…
A bejelentett bojkott ellenére csaknem minden általános iskola megszervezte a próba‑képességvizsgát. Az oktatási minisztérium a hétfői adatok összesítése után közölte:…
Románia nem vesz részt a Közel‑Keleten zajló háborúban, és továbbra is a feszültség csökkentését célzó diplomáciai erőfeszítéseket tartja elsődlegesnek –…
A svájci Vaud kanton parlamentje ma szavaz arról a javaslatról, amelynek indoklása szerint az izraeli labdarúgó‑szövetség továbbra is mérkőzéseket rendez…
Izrael közölte, hogy megölte Ali Laridzsánit, Irán biztonsági főnökét, valamint Gholamreza Szolejmanit, a Baszídzs milícia vezetőjét. Laridzsáni lenne a legmagasabb…
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Romániáról készített gazdasági tanulmánya fontos ajánlásokat fogalmaz meg az adó- és költségvetési reformok, a munkaerőpiac és a gazdasági versenyképesség erősítése terén – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök az OECD főtitkárával, Mathias Cormann-nal tartott találkozón.
Ma kerül a parlament illetékes szakbizottságai elé a 2026-os állami költségvetés tervezete. A képviselők és szenátorok 13 óráig nyújthattak be módosító indítványokat, este 6 és 10 óra között a szakbizottságok együttes üléseken vizsgálják meg és véleményezik a tervezetet, majd a jelentésüket továbbítják a költségvetési bizottságoknak.
A költségvetés elfogadása után konzultálni fognak a tagsággal arról, hogy a Szociáldemokrata Párt maradjon-e a kormánykoalícióban, illetve a miniszterelnök élvezi-e továbbra is a párt bizalmát – jelentette ki tegnap este Sorin Grindeanu.
Hétfőn újra szavaz a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügyészi részlege Alex Florența és Marius Voineag főügyészjelöltek alkalmasságáról, miután a múlt heti meghallgatásuk után nem alakult ki többség a kinevezésük támogatására.
A román nyelv és irodalommal megkezdődött a nyolcadik osztályosok próba-képességvizsgája. Holnap matematikából, míg szerdán a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákoknak anyanyelvből mérik fel a tudását.
A parlament költségvetési bizottságai megkezdték a 2026‑os állami költségvetés részletes vitáját. A képviselők sorra szavaznak minden intézmény büdzséjéről, és több fontos fejezet már átment a bizottságokon.
Jóváhagyták a Fejlesztési Minisztérium költségvetését, amelynek fő prioritása a helyreállítási alapok lehívása. A tárca 5 372 beruházást kezel, a kifizetések jelenleg 73 százalékon állnak. A minisztérium szerint idén akár a beruházások fele lezárulhat.
Zöld jelzést kapott a kormányfőtitkárság költségvetése is, amely 32 százalékkal nő, többek között a Fiatalok Olimpiai Fesztiválja és az „Nadia év” programjai miatt.
A bizottságok jóváhagyták a bíróságok, az ombudsman és az audiovizuális tanács költségvetését is, utóbbi jelentős növekedéssel számol a dezinformáció elleni új, mesterséges intelligenciát használó rendszer bevezetésére.
A költségvetés körüli viták miatt egyes liberálisok fontolgatják a kormányból való kilépést.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezető testülete hétfőn állásfoglalást tett közzé, amelyben leszögezte: az alakulat a kormány által jóváhagyott formában támogatja a 2026-os állami költségvetés tervezetét.
Eközben a szociáldemokraták egy sor módosító javaslatot nyújtottak be. Sorin Grindeanu pártelnök azt nyilatkozta, nem áll szándékában tárgyalásokba bocsátkozni az ellenzéki alakulatokkal az indítványok támogatásáról, de felkérte párttársait, „harcoljanak” a parlamenti szakbizottságokban ezek elfogadásáért. A PSD elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy módosító javaslataikat meg fogja szavazni a parlament, mert – mint fogalmazott – fontos, hogy a szolidaritási csomag részét képező intézkedéseik bekerüljenek a költségvetésbe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség hat állami intézmény felszámolását kezdeményezte
Cristian Ghinea szenátor szerint a Romániai Tudósok Akadémiája, az Orvostudományi és a Műszaki Tudományok Akadémiája, a Levante Intézet, a Román Emberjogi Intézet, valamint az 1989-es Forradalom Intézet nem végez érdemi tevékenységet, költségvetésük több mint 95 százaléka fizetésekre megy el. A politikus szerint a hat intézmény évente 27 millió lejt emészt fel, amelyből akár 30 új mentőautót lehetne vásárolni, vagy egymillió iskolai ebédet biztosítani.
Ma este különleges orgonakoncertet tartanak Bukarestben: Pálúr János magyar orgonaművész lép fel a Szent József‑katedrálisban. A koncert címe Teremtéstörténet, amelyben a művész Mózes első könyvéből választott idézetekhez kapcsolódó improvizációkat ad elő.
Pálúr János a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, nemzetközileg elismert orgonista, aki pályája során több rangos díjat nyert, és olyan helyszíneken koncertezett, mint a párizsi Notre‑Dame. A bukaresti közönség legutóbb 2025-ben hallhatta őt nagy sikerrel ugyanebben a katedrálisban.
Adásunkban beszélgetést hallhatnak Ferencz Angélával, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőjével, akit nemrégiben beválasztottak a Kulturális Minisztérium alárendeltségében működő Román Kulturális Alap (AFCN) igazgatótanácsába a 2026–2028 közötti időszakra. A testület tagjainak névsora a közelmúltban vált nyilvánossá, és a tizenkét tag között helyet kapott Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő is.
Benedek Csilla mindenekelőtt a kultúra fogalmáról, a Hargita Megyei Kulturális Központ élén betöltött szerepéről, valamint a kulturális menedzseri munka kihívásairól kérdezte Ferencz Angélát.
A bejelentett bojkott ellenére csaknem minden általános iskola megszervezte a próba‑képességvizsgát.
Az oktatási minisztérium a hétfői adatok összesítése után közölte: az intézmények 97,8 százalékában megtartották a román nyelv és irodalom vizsgát. 104 iskolában nem tartották meg a próbafelmérőt, ezekbe több mint ötezer nyolcadikos jár.
A vizsgasorozat ma matematikával folytatódott, holnap pedig a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi felmérése következik. Az eredményeket nem teszik közzé, a jegyeket március 30‑án közlik a tanulókkal személyesen.
Románia nem vesz részt a Közel‑Keleten zajló háborúban, és továbbra is a feszültség csökkentését célzó diplomáciai erőfeszítéseket tartja elsődlegesnek – közölte a külügyminisztérium. A bukaresti állásfoglalás arra reagált, hogy Irán politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Romániával szemben, ha az ország engedélyezi, hogy az Egyesült Államok romániai támaszpontokat használjon Irán elleni műveletekhez.
Teherán szerint ez a háborúba való belépéssel lenne egyenértékű, és sértené a nemzetközi jogot. A román külügy ezzel szemben hangsúlyozza: a 2006‑os kétoldalú megállapodás jogi keretet ad az amerikai jelenlétnek, a Romániában működő rakétavédelmi rendszerek pedig kizárólag önvédelmi célokat szolgálnak.
Bukarest egyúttal elítélte Irán Öböl-menti támadásait, és felszólította Teheránt, hogy hagyjon fel az emberéleteket és a világgazdaságot veszélyeztető akciókkal.
A svájci Vaud kanton parlamentje ma szavaz arról a javaslatról, amelynek indoklása szerint az izraeli labdarúgó‑szövetség továbbra is mérkőzéseket rendez az illegálisan megszállt palesztin területeken, így az UEFA tagsága a svájci adófizetőket is „cinkossá” teszi a nemzetközi jogsértésekben.
A határozat támogatói azzal érvelnek, hogy az UEFA kifejezetten azért élvez adómentességet, mert a nemzetközi sportszövetségek fontos szerepet játszanak a béke előmozdításában, valamint a rasszizmus és diszkrimináció elleni küzdelemben.
A kezdeményezés mögött álló civil szervezetek emlékeztetnek: Oroszországot az ukrajnai invázió után azonnal felfüggesztették, Izrael esetében azonban eddig nem történt hasonló lépés.
A Vaud kantoni parlament ülését helyi idő szerint 14 órára hívták össze.
Izrael közölte, hogy megölte Ali Laridzsánit, Irán biztonsági főnökét, valamint Gholamreza Szolejmanit, a Baszídzs milícia vezetőjét.
Laridzsáni lenne a legmagasabb rangú személy, akit meggyilkoltak azóta, hogy Ali Hamenei legfelsőbb vezetőt megölték az izraeli és az amerikai légicsapások első napján, február 28-án. A Baszídzs milícia egy félkatonai erő, amely az Iszlám Forradalmi Gárda irányítása alatt áll, és amelyet gyakran használnak a rendszer elleni tiltakozások leverésére.
Irán válaszul tovább folytatta a Perzsa‑öböl menti országok elleni rakétatámadásokat, amelyek az olaj‑ és közlekedési infrastruktúrát, valamint amerikai érdekeltségeket is érintettek. Irán Izrael ellen is indított rakétákat, jelezve, hogy a több mint két hete tartó amerikai–izraeli bombázások ellenére továbbra is képes hosszú hatótávolságú csapásokra.
A konfliktusnak legalább 2000 halálos áldozata van, és nincs jele deeszkalációnak. A Hormuzi‑szoros továbbra is nagyrészt zárva van, ami jelentősen növeli az energiaárakat; a szövetséges országok nem teljesítették Donald Trump kérését, hogy hadihajókkal segítsék a szoros újranyitását.
Az izraeli hadsereg legalább három további hétre tervez katonai műveleteket Irán ellen.
Az Európai Unió vezetői szinte teljesen egységesen elutasítják Donald Trump kérését, hogy európai hadihajók biztosítsák az olajszállító tankerek áthaladását a Hormuzi‑szorosban.
Az európai fővárosokban úgy vélik: belesodródni egy már zajló, rosszul álló háborúba politikai és stratégiai öngyilkosság lenne. „Mintha jegyet vennénk a süllyedő Titanicra” – írta le a helyzetet egy francia tisztviselő a France 24 közszolgálati televízió szerint.
Donald Trump burkoltan azzal fenyegetett, hogy az USA kivonul a NATO‑ból, ha Európa nem segít. Az EU szerint azonban a NATO védelmi, nem pedig támadó szövetség, így nem kötelesek részt venni egy Irán elleni háborúban.
A külügyi főképviselő, Kaja Kallas felvetette, hogy a Vörös-tengeri missziót esetleg ki lehetne terjeszteni a Hormuzi‑szorosra. A tagállamok külügyminiszterei ezt egyhangúlag elutasították.
Trump arra épít, hogy Európa sokkal jobban függ a közel-keleti olajtól, ami igaz, de az EU úgy látja: a megoldás a háború befejezése. Attól tartanak, hogy ha Európa hadihajókat küld, Trump nem lesz motivált lezárni a háborút. Vagyis az uniós részvétel nem csökkentené, hanem meghosszabbítaná a konfliktust.
Törökország elítéli az izraeli hadsereg libanoni szárazföldi műveleteit, és figyelmeztet, hogy ezek „újabb humanitárius katasztrófához” vezethetnek a Közel‑Keleten.
A török külügyminisztérium közleményében azt írta: az izraeli offenzíva tovább növeli a térség instabilitását, és a Netanyahu‑kormány „népirtó és kollektív büntetéseket alkalmazó politikája” ezúttal Libanont sodorja súlyos válságba.
Az izraeli hadsereg hétfőn közölte, hogy „korlátozott és célzott szárazföldi műveleteket” indított a Hezbollah ellen Dél‑Libanonban, ahol a háború kezdete óta több mint egymillió ember kényszerült elmenekülni.
Libanon akkor sodródott bele a háborúba, amikor a Hezbollah megtorló támadást indított Izrael ellen az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenei február 28‑i meggyilkolása után. Izrael ezt követően masszív légicsapásokat hajtott végre libanoni célpontok ellen.
Kína bejelentette, hogy humanitárius segítséget küld Iránnak, Libanonnak, Jordániának és Iraknak.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Romániáról készített gazdasági tanulmánya fontos ajánlásokat fogalmaz meg az adó- és költségvetési reformok, a munkaerőpiac és a gazdasági versenyképesség erősítése terén - jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök az OECD főtitkárával, Mathias Cormann-nal tartott találkozón.
A kormányfő a tanulmány Victoria-palotában tartott bemutatóján a gazdasági stabilitás és az állam modernizációja szempontjából 'fontos referenciapontnak' nevezte a dokumentumot. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Románia célja 2026-ban csatlakozni az OECD-hez, ami új mérföldkövet jelentene az ország euroatlanti integrációja után.
Mathias Cormann, a nemzetközi szervezet főtitkára a Cotroceni-palotában Nicușor Dan államfővel tartott találkozóját követően kijelentette, Románia még az idén nyáron meghívást kaphat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe
Ma kerül a parlament illetékes szakbizottságai elé a 2026-os állami költségvetés tervezete. A képviselők és szenátorok 13 óráig nyújthattak be módosító indítványokat, este 6 és 10 óra között a szakbizottságok együttes üléseken vizsgálják meg és véleményezik a tervezetet, majd a jelentésüket továbbítják a költségvetési bizottságoknak.
A testületek holnap általános vitát tartanak a tervezetről, majd részletesen tárgyalnak a számokról a fő költségvetési intézmények képviselőinek részvételével. Szerdán délután 4 órakor kezdődik a parlament két házának együttes ülése, amelyen megvitatják a két törvénytervezetet, a végszavazást pedig csütörtökön tartják. Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt elnöke bejelentette, hogy a szociáldemokraták módosító indítványokat nyújtanak be. Közlése szerint ezek célja a PSD által javasolt szolidaritási csomag teljes finanszírozásának biztosítása. Az intézkedéscsomag többek között az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a fogyatékossággal élő gyermekek, a gyermeknevelési szabadságon lévő anyák és a háborús veteránok támogatását szolgálja. Az AUR szintén jelezte, hogy módosító indítványok benyújtását tervezi. Az ellenzéki párt többek között azt javasolja, hogy az állam vállalja át az anyák egészségbiztosítási járulékát. Közben az USR közölte, hogy nem nyújt be és nem támogat egyetlen módosító indítványt sem.
A költségvetés elfogadása után konzultálni fognak a tagsággal arról, hogy a Szociáldemokrata Párt maradjon-e a kormánykoalícióban, illetve a miniszterelnök élvezi-e továbbra is a párt bizalmát - jelentette ki tegnap este Sorin Grindeanu.
A PSD elnöke az Antena 3 CNN-nek nyilatkozva elmondta, hogy a költségvetési vita lezárása után mérleget vonnak: előbb a párt kormányzási teljesítményét és a szociáldemokrata miniszterek munkáját értékelik ki, majd a teljes kormány tevékenységét elemzik. Grindeanu hangsúlyozta, hogy a végső döntést a párt mintegy ötezer tisztségviselője - polgármesterek, megyei tanácsi vezetők és parlamenti képviselők - fogják meghozni.
Hétfőn újra szavaz a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügyészi részlege Alex Florența és Marius Voineag főügyészjelöltek alkalmasságáról, miután a múlt heti meghallgatásuk után nem alakult ki többség a kinevezésük támogatására.
Alex Florența jelenlegi legfőbb ügyész a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség helyettes főügyészi tisztségére pályázik, míg Marius Voineag, a korrupcióellenes ügyészség jelenlegi vezetője a legfőbb ügyész helyettesi posztjára jelentkezett. Ugyancsak hétfőn hallgatják meg Ioan Viorel Cerbut, akit Radu Marinescu igazságügyi miniszter a korrupcióellenes ügyészség főügyészi tisztségére jelölt. Az eddig meghallgatott öt jelölt közül egyedül a DIICOT főügyészi tisztségére pályázó Codrin Horațiu Miron alkalmasságát véleményezte kedvezően a CSM ügyészi részlege.
A román nyelv és irodalommal megkezdődött a nyolcadik osztályosok próba-képességvizsgája. Holnap matematikából, míg szerdán a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákoknak anyanyelvből mérik fel a tudását.
A tanügyminisztérium közleménye szerint országszerte közel 5 ezer pedagógus jelentkezett javító tanárnak román nyelvből, körülbelül 4.500 matematikából, mintegy 300 anyanyelvből.
A parlament költségvetési bizottságai megkezdték a 2026‑os állami költségvetés részletes vitáját. A képviselők sorra szavaznak minden intézmény büdzséjéről, és több fontos fejezet már átment a bizottságokon.
Jóváhagyták a Fejlesztési Minisztérium költségvetését, amelynek fő prioritása a helyreállítási alapok lehívása. A tárca 5 372 beruházást kezel, a kifizetések jelenleg 73 százalékon állnak. A minisztérium szerint idén akár a beruházások fele lezárulhat.
Zöld jelzést kapott a kormányfőtitkárság költségvetése is, amely 32 százalékkal nő, többek között a Fiatalok Olimpiai Fesztiválja és az „Nadia év” programjai miatt.
A bizottságok jóváhagyták a bíróságok, az ombudsman és az audiovizuális tanács költségvetését is, utóbbi jelentős növekedéssel számol a dezinformáció elleni új, mesterséges intelligenciát használó rendszer bevezetésére.
A költségvetés körüli viták miatt egyes liberálisok fontolgatják a kormányból való kilépést.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezető testülete hétfőn állásfoglalást tett közzé, amelyben leszögezte: az alakulat a kormány által jóváhagyott formában támogatja a 2026-os állami költségvetés tervezetét.
Eközben a szociáldemokraták egy sor módosító javaslatot nyújtottak be. Sorin Grindeanu pártelnök azt nyilatkozta, nem áll szándékában tárgyalásokba bocsátkozni az ellenzéki alakulatokkal az indítványok támogatásáról, de felkérte párttársait, „harcoljanak” a parlamenti szakbizottságokban ezek elfogadásáért. A PSD elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy módosító javaslataikat meg fogja szavazni a parlament, mert – mint fogalmazott – fontos, hogy a szolidaritási csomag részét képező intézkedéseik bekerüljenek a költségvetésbe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség hat állami intézmény felszámolását kezdeményezte
Cristian Ghinea szenátor szerint a Romániai Tudósok Akadémiája, az Orvostudományi és a Műszaki Tudományok Akadémiája, a Levante Intézet, a Román Emberjogi Intézet, valamint az 1989-es Forradalom Intézet nem végez érdemi tevékenységet, költségvetésük több mint 95 százaléka fizetésekre megy el. A politikus szerint a hat intézmény évente 27 millió lejt emészt fel, amelyből akár 30 új mentőautót lehetne vásárolni, vagy egymillió iskolai ebédet biztosítani.
