Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
Befejeződött a Kolozsvár közelében lévő gyalui várkastély felújítása. Az épület újra teljes pompájában idézi több évszázados múltját. A tervek szerint…
Adásunkban beszámolunk Háy János József Attila-díjas költő, író, festő rendhagyó irodalomórájáról, amelyet az aradi Csiky Gergely Főgimnázium felső tagozatos diákjainak…
Az Ukrajna elleni légitámadásokra használt orosz drónok becsapódásának veszélyére figyelmeztették RO-ALERT üzenetben a hatóságok tegnapra virradóra Tulcea megye 16 községe…
2017-ben fogadta el a szenátus, majd 2020-ban a képviselőház azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében december 18-a a nemzeti kisebbségek ünnepnapja…
December 17-én gyásznapot tartottak Temesváron, az 1989. decemberi forradalomban életüket vesztett mártírok emlékére, a zavaros napokban elesett emelékére gyászmiséket tartottak,…
Elkezdik ma a parlamenti szakbizottságok a 2024-es állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés vitáját. A kormánykoalíció tervei szerint a jogszabályt…
Elfogadta a kormány a jövő évi költségvetés-tervezetet, amely 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. A…
Tánczos Barna szenátor szerint az RMDSZ-nek sikerült megakadályoznia a környezetvédelmi támogatási programok „tönkretételét”. A szövetség szenátora szerint a napelemrendszerekre vonatkozó…
Befejeződött a Kolozsvár közelében lévő gyalui várkastély felújítása. Az épület újra teljes pompájában idézi több évszázados múltját. A tervek szerint a várkastély jövő év tavaszán nyílhat meg a látogatók előtt - tájékoztatta az MTI-t az Erdélyi Hagyományok Alapítvány kuratóriuma.
A Nagy Elek mecénás üzletember által létrehozott alapítvány tulajdonában lévő várkastély felújítása a kastélypark rendbetételével folytatódik, így rendezni fogják a várkastély szomszédságában található római castrumot is. A tervek szerint a gyalui várkastélyban multifunkcionális kulturális központ fog működni.
A tegnap gyors ütemben zajlott a parlamentben a jövő évi állami költségvetés szakbizottsági vitája, amely várhatóan ma este ér véget, és a parlament két házának együttes ülése már szerdán megszavazhatja a jövő évi büdzsét. A kormányoldal elutasította az ellenzék számos módosító indítványát. Az RMDSZ több indítványt is beterjesztett, de ezeket a kormány nem fogadta el. Cseke Attila szenátusi frakcióvezető főleg azt nehezményezte, hogy a kormány 26 kórháznak nem hagyott jóvá finanszírozást. A Bihar megyei szenátort hallják.
A jövő évi állami költségvetés vitáján a szociális támogatások növelésére vonatkozó RMDSZ-es javaslatok is megbuktak. Erről Csép Éva Andrea Maros megyei RMDSZ-es képviselő nyilatkozott.
Az RMDSZ-nek a jövő évi állami költségvetéssel kapcsolatban több prioritása van, ezekre mind módosító indítványokat terjesztett be. A szövetség céljairól Szabó Ödön parlamenti képviselő nyilatkozott.
Adásunkban beszámolunk Háy János József Attila-díjas költő, író, festő rendhagyó irodalomórájáról, amelyet az aradi Csiky Gergely Főgimnázium felső tagozatos diákjainak tartott a Petőfi 200 emlékév keretében. Ezt követően a kolozsvári Schola Cantorum Transsylvaniensis énekkar adventi-karácsonyi hangversenyéről hallhatnak, majd Mărcuțiu-Rácz Dóra a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat decemberi lapszámait ismerteti.
Életét vesztette egy 17 éves diák Székelyudvarhelyen, akit a Tamási Áron Gimnázium diákotthonának egy leomlott épületrésze temetett maga alá hétfőn. A romok alól három diákot sikerült kimenteni, kettő közülük nincs életveszélyben a harmadik kómában van - közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem (ISU).
Alina Maria Ciobotariu, az ISU szóvivője a Digi24 hírtelevíziónak elmondta: a nagy erőkkel helyszínre érkező tűzoltók három 15-17 év közötti diáklányt mentettek ki a romok alól, ketten eszméletüknél voltak, a harmadik, szívleállással kihozott lányt sikerült újraéleszteni, de állapota továbbra is súlyos, lélegeztetőgépen van.
A romok alá szorult negyedik áldozatot órákig keresték a mentőegységek. Végül helyi idő szerint 19 óra előtt tíz perccel eszméletlen állapotban emelték ki a romok közül. A katasztrófavédelem 19:30-kor közölte, hogy az áldozat újraélesztése nem járt sikerrel.
A Székelyhon.ro hírportál információ szerint az összedőlt kollégium a Tamási Áron Gimnázium egyetlen, még renoválásra váró épülete volt, miután az utóbbi években a tanintézmény főépületét és az Iskola utcában található régi zárda épületét is teljesen felújították a magyar állami támogatásoknak köszönhetően. Laczkó György igazgató a lapnak úgy nyilatkozott: a diákotthon felújítására jövőre érkezhet további anyaországi támogatás, de máris zajlanak halaszthatatlan munkálatok a Márton Áron téren található épület udvarán.
A leomlott épületrész mellett nemrég árkot ástak, hogy elvezessék a talajvizet és szennyvizet a most részben összedőlt épület alól. Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a csatornázási munkálatokra létezett érvényes építési engedély. A diákotthonban 97 tanuló lakott, akik a város különböző tanintézményeibe jártak. Elmondása szerint szerencse a szerencsétlenségben, hogy a fal nem 17 óra után, például nem éjszaka omlott le. Délután négykor aránylag kevés diák tartózkodott az épületben, mert 17 óráig a kollégium házirendje szerint szabadfoglalkozás volt.
Klaus Iohannis államfő Facebook-bejegyzésben reagált a székelyudvarhelyi tragédiára, részvétét fejezve ki az életét vesztő diák családjának, és mielőbbi felépülést kívánva a balesetben megsérült tanulóknak.
"Ez a dráma brutális figyelmeztetés számunkra, hogy az iskolák biztonsága elsődleges prioritás. Azoknak a tereknek, ahol a gyerekek idejük nagy részét töltik, védelmet kell nyújtaniuk számukra a mai kor biztonsági követelményeinek megfelelően. Az épület összeomlásához vezető okokat mielőbb tisztázni kell és a felelősöket meg kell büntetni" - írta közösségi oldalán a román államfő.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette hétfőn a Digi24-nek adott interjúban, hogy meg kell fizetniük azoknak, akik felelősek a tragikus kimenetelű székelyudvarhelyi falomlásért.
Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek is közölte: fájdalommal értesült a székelyudvarhelyi tragédiáról és azonnal a helyszínre indult. Mélységesen megrendítette, amikor útközben közölték, hogy e katasztrófa áldozatokat is követelt. “Együttérző szívvel állok a családok mellett, tudva azt, hogy a veszteséget semmi sem pótolhatja” - olvasható a közleményben.
A magyar kormány részvétét fejezi ki az elhunyt gyermek hozzátartozóinak, a sérülteknek pedig mielőbbi felépülést kívánt – közölte Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: Magyarország kormánya minden segítséget megad az épület állapotának stabilizálásához és újjáépítéséhez. A Székelyhon.ro információi szerint az összedőlt kollégium a Tamási Áron Gimnázium egyetlen, még renoválásra váró épülete volt. Ugyanis a tanintézmény főépületét és a régi zárda épületét is teljesen felújították a magyar állami támogatásoknak köszönhetően.
Az előzetes eredmények szerint Aleksandar Vucic szerb elnök pártja, a Szerb Haladó Párt (SNS) a szavazatok 46,5 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, hogy meglesz az abszolút többsége a parlamentben. Az ellenzéki pártszövetség Szerbia az erőszak ellen nevű listája a voksok 23,5 százalékát szerezte meg, míg a harmadik helyen a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) végzett 6,5 százalékkal. A parlamentbe bekerült még a jobboldali Remény koalíció 4,9 tized százalékkal, valamint A nép egy hangja nevű pártfüggetlen lista 4,7 tized százalékkal.
A Vajdasági Magyar Szövetség öt vagy hat parlamenti helyet szerzett meg a 250 fős törvényhozásban.A "Szerbia nem állhat meg" listának biztosan több mint 127 mandátuma lesz. Akár 128, akár 129 vagy 130 lesz, bármi lesz is a választások eredménye, a "Szerbia nem állhat meg" listának abszolút többsége lesz a Szerb Köztársaság parlamentjében – nyilatkozta Aleksandar Vucic.
Az Ukrajna elleni légitámadásokra használt orosz drónok becsapódásának veszélyére figyelmeztették RO-ALERT üzenetben a hatóságok tegnapra virradóra Tulcea megye 16 községe és a megyeszékhely lakosságát.
A Tulcea megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) az üzenetben azt írta, hogy orosz támadások várhatók a román határ közelében lévő ukrán célpontok ellen, és azt tanácsolta a lakosságnak, hogy a következő 90 percben keressen menedéket biztonságos helyen.
2017-ben fogadta el a szenátus, majd 2020-ban a képviselőház azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében december 18-a a nemzeti kisebbségek ünnepnapja Romániában. A tervezet egy erre vonatkozó, már 1998-ban elfogadott kormányhatározatot emelt törvényerőre.
A Nemzeti Kisebbségek Napja nem összetévesztendő az egyes nemzeti kisebbségek hivatalos ünnepeivel – december 18-án a Romániában élő összes kisebbség közös ünnepe van – ennek előzménye pedig az, hogy 1992. december 18-án fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez a döntés nemzetközi jogi és társadalmi szempontból is mérföldkövet jelent – a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala pedig már megalakulása óta dolgozott azért, hogy ezt a döntést országunkban is életbe léptessék. A hivatalos adatok szerint Romániában 19 nemzeti avagy történelmi kisebbség él.
December 17-én gyásznapot tartottak Temesváron, az 1989. decemberi forradalomban életüket vesztett mártírok emlékére, a zavaros napokban elesett emelékére gyászmiséket tartottak, illete megkoszorúzták az 1989-es helyszíneket is. 1989. december 17. az a nap, amikor Nicolae Ceausescu utasítására az elnyomó erők tüzet nyitottak a tüntetőkre, gyermekeket, nőket és férfiakat megölve és megnyomorítva. A temesváriak, akik akkor az utcán voltak, nem tudják elfelejteni a terrort, amelyet átéltek és csalódottak, mert még 34 év után sem teljesültek be a forradalom eszméi.
Dominic Fritz polgármester hangsúlyozta, hogy Temesvárnak felelőssége életben tartani a forradalom emlékét. Kifejtette: szerinte 1989 decemberében a temesváriak ráébredtek arra, hogy ‘joguk van szabadon eldönteni, melyik templomba járnak, milyen szakmát választanak, kit vesznek feleségül, milyen országban élnek’.
Elkezdik ma a parlamenti szakbizottságok a 2024-es állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés vitáját. A kormánykoalíció tervei szerint a jogszabályt december 22-én szavazzák meg a képviselőház és a szenátus együttes ülésén.A képviselők és a szenátorok tegnapig nyújthattak be módosító indítványokat a két tervezethez.
A házbizottságok együttes ülésükön szabják meg a jelentéstevő parlamenti testület – a két ház összevont költségvetési-pénzügyi szakbizottsága – munkarendjét. A véleményező szakbizottságoknak ma 11 és 15 óra között kellett kialakítaniuk az álláspontjukat a két jogszabályjavaslatról.A költségvetési-pénzügyi szakbizottságoknak holnap 18 óráig kell továbbítaniuk a jelentést a házbizottságoknak. Aznap 20 órától a képviselőház és a szenátus együttes plénuma megvitatja a jelentést,a végső szavazást pedig szerdán tartják.
Elfogadta a kormány a jövő évi költségvetés-tervezetet, amely 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. A pénzügyminisztérium által közzétett büdzsétervezet a jövő évi bruttó hazai tereméket (GDP) 1733 milliárd lejre, a költségvetési bevételeket 586 milliárd lejre, míg a kiadásokat 673 milliárd lejre becsüli. A jövő évi 5 százalékos hiánycél magasabb a 2023-as költségvetési törvényben előirányzott 4,4 százaléknál, de alacsonyabb annál az 5,7 százalékos deficitnél, amellyel – a kormányfő bejelentése szerint – Románia zárhatja az idei pénzügyi évet.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a kilencórás késéssel megkezdett csütörtöki kormányülés elején kiemelte: a büdzsét elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokra építik, amelyek a GDP 7 százalékát teszik majd ki, és a gazdasági növekedés mintegy felét idézik majd elő. A kormányfő ismételten leszögezte: a nyugdíjemelésekre, a pedagógusok bérének emelésére, kórházépítésre és az életkörülmények javítását célzó beruházásokra nem adóemeléssel fognak fedezetet teremteni. A büdzsé megtervezésénél a pénzügyi tárca 6 százalékos átlagos inflációval és havi 4733 lejes nettó átlagbérrel számolt. Marcel Ciolacu szerint a minimálbért 2024 júliusától fogják ismét emelni, a kormány javaslata szerint – a jelenlegi 3300-ról – 3700 lejre.
A munkáltatók szövetsége szerint a kormány idén is indokolatlanul optimista volt a költségvetési bevételek megtervezésekor, ezért negatívan véleményezte a jogszabályt. Radu Burnete, a Concordia munkáltatói szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az adóhatóságnak 30 milliárd lejjel többet kellene behajtania jövőre, amikor az idei bevételek 12 milliárd lejjel elmaradtak a tervezettől. Hasonlóképpen a kormány 60 milliárd lejnyi európai uniós támogatást akar lehívni az újjáépítési alapból, pedig az idei évre kitűzött 55 milliárd helyett 29 milliárd lejt tudott csak elkölteni – tette hozzá.
Tánczos Barna szenátor szerint az RMDSZ-nek sikerült megakadályoznia a környezetvédelmi támogatási programok "tönkretételét".
A szövetség szenátora szerint a napelemrendszerekre vonatkozó program változatlan marad, a roncsautóprogramnál pedig a tervezetthez képest kisebb mértékben csökken az állami támogatás. A korábbi környezetvédelmi miniszter kifejtette: az RMDSZ határozott fellépésének eredménye, hogy a kormány nem rombolja le a klasszikus és a plusz roncsautóprogramot, valamint a napelemes programot is. Napelemekre marad a 20 ezer lejes megpályázható összeg, de a roncsprogramokban csökken a támogatás összege ahhoz képest, amit az RMDSZ kormányzása alatt biztosítottak a lakosságnak - idézte Tánczos Barnát az RMDSZ közleménye. A kormány néhány napja közzétett takarékossági tervezete szerint a roncsautóprogram utalványát 7000 lejről 3500-re csökkentették volna, az elektromos autók támogatását több mint 50 ezer lejről 10 ezerre. Ezzel egyidejűleg a napelemrendszerek támogatását a jelenlegi 20 ezer lejről 10 ezerre akarták csökkenteni.
Befejeződött a Kolozsvár közelében lévő gyalui várkastély felújítása. Az épület újra teljes pompájában idézi több évszázados múltját. A tervek szerint a várkastély jövő év tavaszán nyílhat meg a látogatók előtt - tájékoztatta az MTI-t az Erdélyi Hagyományok Alapítvány kuratóriuma.
A Nagy Elek mecénás üzletember által létrehozott alapítvány tulajdonában lévő várkastély felújítása a kastélypark rendbetételével folytatódik, így rendezni fogják a várkastély szomszédságában található római castrumot is. A tervek szerint a gyalui várkastélyban multifunkcionális kulturális központ fog működni.
