Teherán széles körű és a korábbiaknál sokkal erőteljesebb katonai választ készít elő arra az esetre, ha az Egyesült Államok újra nagyszabású támadásokat indítana Irán ellen. Magas rangú iráni tisztviselők megerősítették, hogy a célpontokat kiterjesztenék a Közel-Keleten kívüli, valamint az amerikai hadműveleteket támogató országok létesítményeire is.
Teherán ezzel egy időben utasította a libanoni, jemeni és iraki szövetséges csoportjait, hogy álljanak készen egy összehangolt válaszcsapásra a Hormuzi-szorostól az egész régión át.
Szaúd-Arábia nagyszabású offenzívát tervez a Jemenben tevékenykedő, Irán által támogatott húszik ellen a Vörös-tengeri hajózási útvonalak biztosítására. A Reuters diplomáciai és katonai forrásai szerint a heteken belül induló hadműveletet a Rijád által felügyelt jemeni szárazföldi erők hajtják végre szaúdi légitámogatással, és a tervek szerint akár 100 ezer katonát is mozgósíthatnak a Bab el-Mandeb szoros térségében. Az Egyesült Államok hírszerzési információkkal segíti a műveletet, de közvetlen harci cselekményekben a nyugati szövetségesek nem vesznek részt.
Ukrajna története során először vetett be harci körülmények között egy hazai fejlesztésű ballisztikus rakétát. Volodimir Zelenszkij elnök a közösségi médiában osztott meg videót a Fire Point vállalat által gyártott, FP-7-es típusú rövid hatótávolságú taktikai rakéta indításáról, a célpontot azonban nem nevezték meg. Elemzők szerint ez a fegyver az orosz határvidék elérésére alkalmas, de a cég már fejleszti a nagyobb, FP-9-es típust, amely az év végére készülhet el, és már Moszkvát is elérheti.
Kijev infrastrukturális létesítményeit érte heves orosz légitámadás, amelyben eltalálták a Dnyeper folyón átívelő Északi hidat. Vitalij Klicsko főpolgármester tájékoztatása szerint a mentőszolgálatok nagy erőkkel vonultak ki, az úttest és a trolibusz-felsővezetékek sérülése miatt a forgalmat teljesen leállították a keleti és a nyugati part között. Áldozatokról nem érkezett jelentés, ám a támadások komoly aggodalmat keltenek a lakosság körében egy esetleges téli, energetikai létesítmények elleni bombakampány kezdetétől tartva.
Súlyos törvényhozási vereséget szenvedett Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök kisebbségi baloldali kormánya, miután a madridi parlament leszavazta a lakhatási válság kezelésére szánt két sürgősségi rendeletét.
A döntés ellenére és a lakhatási költségek drasztikus emelkedése miatt hatalmas tüntetések kezdődtek Madrid központjában, ahol a demonstrálók általános sztrájkot követeltek. A tüntetések szimbólumává vált egy 87 éves kilakoltatott idős asszony, akinek a hatalmas társadalmi nyomás hatására a héten végül megengedték, hogy visszatérhessen az ingatlanába.
A bérleti díjak tíz év alatt csaknem megduplázódtak Spanyolországban.
Teherán széles körű és a korábbiaknál sokkal erőteljesebb katonai választ készít elő arra az esetre, ha az Egyesült Államok újra nagyszabású támadásokat indítana Irán ellen. Magas rangú iráni tisztviselők megerősítették, hogy a célpontokat kiterjesztenék a Közel-Keleten kívüli, valamint az amerikai hadműveleteket támogató országok létesítményeire is.
Teherán ezzel egy időben utasította a libanoni, jemeni és iraki szövetséges csoportjait, hogy álljanak készen egy összehangolt válaszcsapásra a Hormuzi-szorostól az egész régión át.
Beidézték ma a korrupcióellenes ügyészségre (DNA) Florin Cîţu volt miniszterelnököt a koronavírus-vakcinák beszerzésével kapcsolatos ügyben. A volt kormányfő kevesebb mint…
A legfelsőbb bíróság megtámadja az alkotmánybíróságon a szökésben levő elítéltek büntetésének szigorítását előíró törvényt. Az intézmény kedd esti közleménye szerint…
Izrael utazási figyelmeztetést adott ki több tucat országra, köztük az Egyesült Királyságra, Németországra, Franciaországra és Ausztráliára. Az Izraeli Nemzetbiztonsági Tanács…
Bercsényi Miklós-díjjal tüntették ki a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztőségét. A díjat alapító, Dr. Bencze Mihály a Magyarország bukaresti…
A romániai tanulók által a 2022-es PISA-felmérésen elért eredmények nagyvonalakban megegyeznek a 2018-as tesztelésen elértekkel – közölte kedden az oktatási…
A kanyarós megbetegedések számának aggasztó növekedése miatt kanyarójárványt hirdetett ki az egészségügyi minisztérium – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. A szaktárca…
Ma járnak le a csődeljárás alatt álló Euroins által kibocsátott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kötvények. Az érintett gépkocsivezetőknek most más társaságokkal kell biztosítást kötniük, ellenkező esetben holnaptól már bírságra számíthatnak.
A hatóságok szerint ezelőtt egy héttel még több mint 840 ezer sofőr rendelkezett a tavasszal csődbe ment társaság által kiállított kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással.
"
["post_title"]=>
string(39) "Ma járnak le az Euroins biztosítások"
["post_excerpt"]=>
string(152) "Az érintett gépkocsivezetőknek most más társaságokkal kell biztosítást kötniük, ellenkező esetben holnaptól már bírságra számíthatnak. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(36) "ma-jarnak-le-az-euroins-biztositasok"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2023-12-07 12:21:31"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2023-12-07 10:21:31"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=433177"
["menu_order"]=>
int(9339)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3750 (24) {
["ID"]=>
int(433160)
["post_author"]=>
string(3) "115"
["post_date"]=>
string(19) "2023-12-06 15:30:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-12-06 13:30:00"
["post_content"]=>
string(2249) "
Dr. Papp Huba/SRR
Vannak fogorvosok, akik úgy tartják, minden fog végén egy ember lóg. Minden fogászati működési zavar elárul valamit a testünkről, és arról ahogyan általában érezzük magunkat. A szájüreg patológiái szorosan összefüggenek az egész szervezettel, a szervi idegvégződésekkel, az idegrendszerrel és fordítva.
Mai adásunkban egy olyan fogászati módszerrel ismerkedünk meg, amely során a fogak helyükre tételét húzás, beragasztás és mindenféle erőszakos műveletek nélkül végzik. A Natura Stúdió vendége a Székelyföldön nevelkedett Dr. Papp Huba, a budapesti Haris Fogászat szakembere, akivel a természetes fogszabályzásról beszélgetünk a dentozófia tükrében.
Tízből hét román állampolgár (69 százalék) úgy gondolja, hogy Romániának hasznára vált az európai uniós tagság - derül ki a szerdán Brüsszelben ismertetett Eurobarométer-felmérésből. A romániai válaszadók az uniós tagságból eredő előnyök közé sorolták az ezzel járó új munkalehetőségeket (42 százalék), az életszínvonal emelkedését (28 százalék), az EU hozzájárulását a béke fenntartásához (25 százalék) és az uniós országok közötti jobb együttműködést (25 százalék) is.
Az EU-ról alkotott kép nem változott 2023 márciusa óta: az uniós polgárok 45 százalékának pozitív, 38 százalékának semleges, 16 százalékának pedig negatív képe van az Európai Unióról. Romániában a polgárok 49 százalékának pozitív, 35 százalékának semleges, 14 százalékának negatív képe van az Unióról. Az uniós polgárok 70 százaléka (a romániaiak 60 százaléka) szerint az EU tevékenysége hatással van mindennapi életükre. Az uniós polgárok több mint egyharmada a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (36 százalék), valamint a közegészségügyet (34 százalék) tartja az Európai Parlament számára kiemelten kezelendő témának. Ezeket az éghajlatváltozás elleni fellépés, valamint a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (egyaránt 29 százalék) követi. A jelenleg a kilencedik helyen álló migráció és menekültügy kérdése (18 százalék) 7 százalékpontos növekedést mutat tavaly ősz óta.
A felmérés eredményei arra is rávilágítanak, hogy a társadalmi-gazdasági nehézségek még mindig sok európai polgárt érintenek, bár a mutatók az elmúlt hat hónapban némileg javultak. A válaszadók 73 százaléka (6 százalékponttal kevesebb, mint 2023 tavaszán) gondolja úgy, hogy csökkenni fog az életszínvonala a következő egy évben. Az európaiak több mint egyharmadának (37 százalék) alkalmanként vagy a legtöbb esetben nehézséget okoz a számlák kifizetése. A román állampolgárok körében 57 százalékos ez az arány.
Ha egy hét múlva lennének az európai választások, a románok 75 százaléka menne el szavazni; ez az ötödik legjobb arány az EU-ban Dánia (86 százalék), Hollandia (82 százalék), Svédország (80 százalék) és Lengyelország (76 százalék) után.
Beidézték ma a korrupcióellenes ügyészségre (DNA) Florin Cîţu volt miniszterelnököt a koronavírus-vakcinák beszerzésével kapcsolatos ügyben.
A volt kormányfő kevesebb mint fél órát tartózkodott a DNA bukaresti székhelyén, ahol tudomására hozták, hogy hivatali visszaélés gyanújával büntetőeljárás indult ellene. Távozásakor Cîţu ismét hangsúlyozta, hogy a törvények tiszteletben tartásával látta el miniszterelnöki feladatait. Hozzátette, folyamatban levő nyomozásról lévén szó, nem nyilatkozhat az ügyben, de bízik az igazságszolgáltatásban. Az ügyben Vlad Voiculescu és Ioana Mihăilă, két volt egészségügyi miniszter ellen is vizsgálódnak a korrupcióellenes ügyészek.
A DNA közölte: azt vizsgálják, hogy 2021 januárja és májusa között bizonyos kormánytagok a jogszabályok megsértésével és a beszerzést alátámasztó dokumentumok, elemzések hiányában a szükségesnél jóval több (52.805.690 adag) Pfizer és Moderna oltóanyagadagot rendeltek, áfa nélkül több mint 1 milliárd (1.005.498.687 euró) euró értékben, és ezzel kárt okoztak az állami költségvetésnek.
A legfelsőbb bíróság megtámadja az alkotmánybíróságon a szökésben levő elítéltek büntetésének szigorítását előíró törvényt. Az intézmény kedd esti közleménye szerint a büntető törvénykönyvet módosító jogszabály sérti a tisztességes tárgyaláshoz és a személyi szabadsághoz való jogot, valamint azt az alkotmányi előírást, miszerint a törvények nem visszamenőleges hatályúak.
A képviselőház november 29-én fogadta el döntő házként az igazságügyi minisztérium kezdeményezte törvénytervezetet, amely szerint szökésnek minősül és 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható, ha egy szabadságvesztésre ítélt személy nem jelentkezik a rendőrségen börtönbüntetésének letöltésére. A jogszabály szerint az elítélteknek a jogerős ítélet időpontjától számított hét napon belül kell jelentkezniük a rendőrségen végrehajtani a szabadságvesztést. A törvény azt is előírja, hogy az elítélt börtönbüntetésébe beleszámítják a szökésért járó büntetést is.
November végén mintegy 4 millió 765 ezer nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 1015-tel többet, mint egy hónappal korábban. Az átlagnyugdíj 1969 lej volt - derül ki az Országos Nyugdíjpénztár ma közzétett adataiból.
A nyugdíjasok közül több mint 662 ezren dolgoztak korábban a mezőgazdaságban, esetükben az átlagnyugdíj 563 lej volt.
Az állami nyugdíjrendszerben regisztráltak közül 3 millió 800 ezren jogosultak teljes öregségi nyugdíjra, esetükben az átlagnyugdíj 2195 lej volt.
Az Európai Bizottságnak (EB) továbbra is célkitűzése a schengeni övezet bővítése, és azt szeretné, hogy a Románia és Bulgária még december 31-e előtt a schengeni övezet teljes jogú tagjává váljon – nyilatkozta kedden az EB belügyi biztosa, Ylva Johanssona a belügyi és igazságügyi tanács ülését követően.
A belga kormány migrációért és menekültügyekért felelős államtitkára, Nicole de Moor a téma kapcsán úgy vélekedett, hogy szó van a belső határellenőrzés nélküli térség jövőbeni bővítéséről, de előbb magát a rendszert kell megreformálni, és Európának is készen kell állnia. Belgium mind ez idáig nem ellenezte Románia és Bulgária felvételét a belső határellenőrzéstől mentes övezetbe. Tavaly Ausztria szavazott Románia felvétele ellen, míg Bulgária csatlakozását Ausztria mellett Hollandia is ellenezte.
Victor Negrescu európai parlamenti képviselő szerint a román külügyminisztériumnak sürgősen tisztáznia kell, hogy Belgium milyen álláspontot képvisel Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban. A politikus beszámolt arról is, hogy a bel- és igazságügyi tanács keddi ülésén több ország képviselője is szót kért, és Románia schengeni csatlakozásának támogatása mellett érvelt – többek között Spanyolország, Németország és Franciaország képviselője is –, de nem nyilvánított véleményt mindegyik tagország.
Tengervízzel árasztaná el Izrael a Hamásznak a Gázai övezet alatt húzódó több száz kilométer hosszú alagútrendszerét - írta a The Wall Street Journal az izraeli hadseregre hivatkozva. A lap szerint az al-Shati menekülttábortól északra már be is állítottak öt hatalmas pumpát, amelyekkel óránként több ezer köbméternyi vizet tudnának az alagutakba vezetni. Egyelőre azonban nincs döntés arról, hogy Izrael elkezdi-e az alagutak feltöltését, mielőtt kiszabadulnának a még mindig a Hamász fogságában lévő túszok, akiket nagy valószínűséggel az alagutakban rejtegetnek.
Az amerikai kormány sem támogatja egységesen a terv végrehajtását: többen attól is tartanak, hogy a rendkívüli mennyiségű víz bevezetése tartósan károsítaná a Gázai övezet talajszerkezetét, és károsíthatja az ingatag épületek alapozását is.
2015-ben már volt arra példa, hogy gázai alagutakba vezettek vizet, akkor azonban nem Izrael, hanem Egyiptom tette ezt.
Izrael utazási figyelmeztetést adott ki több tucat országra, köztük az Egyesült Királyságra, Németországra, Franciaországra és Ausztráliára. Az Izraeli Nemzetbiztonsági Tanács a nem alapvető fontosságú utak elhalasztását javasolta az antiszemitizmus erősödése miatt. A hatóságok azt tanácsolják, ha valaki mégis elutazik, külföldön kerülje a zsidó és izraeli identitás külső jeleit.
Közben az Egyesült Államok vízumkorlátozásokat vezet be azokkal a ciszjordániai zsidó telepesekkel szemben, akiket erőszakos cselekmények elkövetésével gyanúsít – jelentette be Antony Blinken külügyminiszter. Közleménye szerint az amerikai kormány által kedden életbe léptetett új vízumkorlátozások olyan személyeket vesznek célba, akik feltételezése szerint "összefüggésbe hozhatók a béke, a biztonság vagy a stabilitás aláásásával Ciszjordániában, ideértve az erőszakos vagy az olyan egyéb cselekményeket, amelyek hatására mások nem férnek hozzá alapvető szolgáltatásokhoz".
Bercsényi Miklós-díjjal tüntették ki a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztőségét. A díjat alapító, Dr. Bencze Mihály a Magyarország bukaresti nagykövetségén kedden megszervezett ünnepségen megköszönte, hogy rádiónk 1945 óta folyamatosan szolgálja a romániai magyarságot. A díjat és a Vetró András készítette bronzplakettet kolléganőnk, Márton Evelin vette át.
Ugyanebben a kitüntetésben részesült továbbá Magyarország bukaresti nagykövetsége és a Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központ.
A romániai tanulók által a 2022-es PISA-felmérésen elért eredmények nagyvonalakban megegyeznek a 2018-as tesztelésen elértekkel - közölte kedden az oktatási minisztérium. A szaktárca szerint más országoktól eltérően Romániában nem tapasztaltak jelentős visszaesést a diákok teljesítményében, ami az oktatási rendszer rugalmas ellenálló képességét bizonyítja, illetve azt, hogy sikerült visszaszorítani a koronavírus-világjárvány hatásait.
2022 tavaszán 81 ország részvételével végzett PISA-felmérésen a 15 éves tanulók olvasási-szövegértési, matematikai és természettudományi kompetenciáit tesztelték.
Az eredmények szerint matematikából a romániai diákok 51 százaléka ért el legalább 2-es szintnek megfelelő pontszámot, ami jelentősen elmarad a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 69 százalékos átlagától. A tanulók mintegy 4 százaléka teljesített magas szinten - 5-ös vagy 6-os szintet érve el -, szemben az OECD 9 százalékos átlagával - közölte az oktatási minisztérium.
Az olvasás-szövegértés területén a romániai diákok 58 százaléka szerzett legalább 2-es szintű jártasságot - szemben a 74 százalékos OECD-átlaggal -, az 5-ös vagy 6-os szintet 2 százalékuk érte el, szemben a 7 százalékos OECD-átlaggal.
Természettudományokból a romániai tanulók 56 százaléka érte el a legalább 2-es szintet - az OECD-átlag 76 százalék -, és mindössze 1 százalékuk kapta meg az 5-ös vagy 6-os szintnek megfelelő pontszámot (az OECD-átlag 7 százalék).
A PISA-jelentés értelmében a romániai tanulók 83 százaléka vallotta azt 2022-ben, hogy könnyen barátkozik az iskolában, szemben a 76 százalékos OECD-átlaggal. A következő PISA-tesztelésre 2025-ben kerül sor.
A kanyarós megbetegedések számának aggasztó növekedése miatt kanyarójárványt hirdetett ki az egészségügyi minisztérium – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. A szaktárca közleménye szerint ezáltal lehetővé teszik a 9-11 hónapos csecsemők beoltását, illetve a pótoltások beadását azoknak, akik valamilyen okból nem kapták meg a vakcinát. Huszonkilenc megyében csaknem 2000 kanyarós megbetegedést jelentettek eddig, és sok gyermek kórházi kezelésre szorul.
A minisztérium ugyanakkor tájékoztató kampányt indít az oltási programról a családorvosok bevonásával. A kanyaró egy rendkívül fertőző betegség, amely gyorsan terjed, főleg az oltatlan gyermekek körében, és súlyos szövődményeket okozhat.
A kanyaró elleni átoltottság folyamatosan csökkent Romániában az elmúlt 10 évben, a védőoltás első dózisát tekintve ez 78, a második dózist tekintve 62 százalékos - közölte a szaktárca.
Ma járnak le a csődeljárás alatt álló Euroins által kibocsátott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kötvények. Az érintett gépkocsivezetőknek most más társaságokkal kell biztosítást kötniük, ellenkező esetben holnaptól már bírságra számíthatnak.
A hatóságok szerint ezelőtt egy héttel még több mint 840 ezer sofőr rendelkezett a tavasszal csődbe ment társaság által kiállított kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással.
