A nyers adatok szerint éves összevetésben 0,4 százalékkal csökkent a GDP hazánkban a második negyedévben - közölte ma az országos statisztikai intézet (INS).
Az előző negyedévhez viszonyítva a GDP nem változott - derül ki az INS első becsléséből. A nyers adatok szerint az első félévben 0,8 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 1,6 százalékkal zsugorodott a gazdaság.
Az idei évre szóló költségvetés tervezetében a kormány 1 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. Legutóbbi előrejelzésében a Világbank stagnálást prognosztizált a romángazdaságban az idei évre, az Európai Bizottság 0,1 százalékos, a Nemzetközi Valutaalap pedig 0,7 százalékos növekedést vár.
A hazai egészségügyi intézmények összesen 948 áramfejlesztő generátorral rendelkeznek, amelyeket 340 intézményben helyeztek üzembe – közölte az ügyvivő egészségügyi miniszter.
Cseke Attila hangsúlyozta: a közegészségügyi igazgatóságoktól kért felmérés kizárólag megelőző jellegű, és célja, hogy naprakész képet adjon a rendelkezésre álló tartalék energiaforrásokról, illetve időben azonosítható váljanak az esetleges hiányosságok.
Az állami energetikai vállalat kedvezményes árat fizet azoknak, akik az esti órákban táplálnak áramot az országos hálózatba.
Június végén már majdnem 360 ezren voltak termelő-fogyasztók - derül ki az Országos Energia-szabályozó Hatóság legfrissebb adataiból. A napelemeik összesített beépített teljesítménye első alkalommal haladta meg a 4 ezer MW-ot. Ez hozzávetőleg 650 MW-tal nagyobb, mint a hazai napelemparkok beépített teljesítménye.
Emelkedik a tárolási kapacitással rendelkező termelő-fogyasztók száma is. Az Országos Energia-szabályozó Hatóság legfrissebb adatai szerint júniusban 12 ezren szereltek fel akkumulátort.
Augusztus folyamán azoknak, akik este 7 óra és 11 óra között táplálják be a villanyáramot az országos hálózatba, minden egyes kWh elektromos energiáért 40 banit fizet az Electrica vállalat.
"
["post_title"]=>
string(100) "Kedvezményes árat kapnak azok, akik az esti órákban táplálnak áramot az országos hálózatba"
["post_excerpt"]=>
string(205) "Augusztus folyamán azoknak, akik este 7 óra és 11 óra között táplálják be a villanyáramot az országos hálózatba, minden egyes kWh elektromos energiáért 40 banit fizet az Electrica vállalat."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(89) "kedvezmenyes-arat-kapnak-azok-akik-az-esti-orakban-taplalnak-aramot-az-orszagos-halozatba"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-08-14 11:57:32"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-08-14 08:57:32"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=466691"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3236 (24) {
["ID"]=>
int(466689)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-08-14 11:55:29"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-08-14 08:55:29"
["post_content"]=>
string(923) "
Több mint 11 millió eurós összköltségvetésű pályázati programot hirdet a szőlőtermesztők és borászatok támogatására a mezőgazdasági minisztérium.
Az egyik program keretében komplex beruházásokra projektenként legfeljebb másfél millió euró, egyszerű beszerzésekre pedig legfeljebb 400 ezer euró igényelhető.
A másik, a fenntarthatóbb bortermelést célzó programban komplex projektekre legfeljebb 650 ezer, egyszerű beszerzésekre pedig 250 ezer euró támogatás igényelhető.
A támogatási kérelmeket augusztus 17-19. között lehet benyújtani online. További információk és a részletes pályázati útmutatók az APIA honlapján érhetők el.
A nyers adatok szerint éves összevetésben 0,4 százalékkal csökkent a GDP hazánkban a második negyedévben - közölte ma az országos statisztikai intézet (INS).
Az előző negyedévhez viszonyítva a GDP nem változott - derül ki az INS első becsléséből. A nyers adatok szerint az első félévben 0,8 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 1,6 százalékkal zsugorodott a gazdaság.
Az idei évre szóló költségvetés tervezetében a kormány 1 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. Legutóbbi előrejelzésében a Világbank stagnálást prognosztizált a romángazdaságban az idei évre, az Európai Bizottság 0,1 százalékos, a Nemzetközi Valutaalap pedig 0,7 százalékos növekedést vár.
Klaus Iohannis államfő a közös érdekek mentén való együttműködést javasolta Magyarországnak a Novák Katalin magyar köztársasági elnökkel szerdán délután tartott közös sajtótájékoztatóján, amely a két közjogi méltóság budapesti találkozóját követte.
Megalapozatlannak ítélte, és jogerősen elutasította a legfelsőbb bíróság Tőkés László fellebbezését a Románia Csillaga állami kitüntetését visszavonó elnöki rendelet megsemmisítése ügyében – számolt be a jogerős bírósági döntésre hivatkozva szerdán az Agerpres.
Ma délben elkezdte budapesti hivatalos látogatását Klaus Iohannis államfő, aki Novák Katalin magyar köztársasági elnök meghívására utazott a magyar fővárosba.
Marcel Ciolacu miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megállapodott az infrastrukturális projektek felgyorsításában a romániai kikötők tranzitkapacitásának megduplázása érdekében.
Románia eltökélt szándéka támogatni Ukrajnát, ameddig szükséges – jelentette ki tegnap Klaus Iohannis államelnök a bukaresti hivatalos látogatáson tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtóértekezleten.
Klaus Iohannis államfő a közös érdekek mentén való együttműködést javasolta Magyarországnak a Novák Katalin magyar köztársasági elnökkel szerdán délután tartott közös sajtótájékoztatóján, amely a két közjogi méltóság budapesti találkozóját követte.
Iohannis arról biztosította Budapestet, hogy Bukarest elszánt a román-magyar párbeszéd és együttműködés erősítése mellett, illetve egyetért azzal, hogy több tartalommal töltsék meg a két ország stratégiai partnerségét. Iohannis úgy vélte, hogy a budapesti látogatása fontos jelzés a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére.
Románia azt akarja, hogy pozitív dinamikája legyen a két ország közötti párbeszédnek, amely az állampolgárok érdekeit szolgálja, nemzetiségtől függetlenül – mondta Iohannis. Leszögezte: Romániát nyitott, pragmatikus és kölcsönös bizalmon alapuló hozzáállás jellemzi ebben a kérdésben. - Határozottan hiszem, hogy kerülni kell az egyoldalú és vitatott gesztusokat. Mindkét félnek a fejlődés, az együttműködés jegyében kell tekintenie a kétoldalú kapcsolatokra, és meg kell keresnünk az összekötő elemeket és közös érdekeket, nem azt, ami szétválaszt – mondta Iohannis.
A nemzeti kisebbségek kapcsán Iohannis hangsúlyozta, hogy a magyarországi románok és a romániai magyarok a híd szerepét töltik be a két ország között. Hangsúlyozta, hogy egy kisebbségnek csak az állampolgárságot biztosító államának a felelőssége a kisebbségi jogok biztosítása.
A gazdasági és fejlesztési együttműködések kapcsán a román elnök újfent nyomatékosította, hogy a gazdasági együttműködést közös érdekű programok mentén kell megvalósítani, és ezek a programok nem diszkriminálhatnak etnikai alapon és nem korlátozódhatnak csak Románia bizonyos területeire. Ezeket a programokat a romániai és az európai törvények tiszteletben tartásával lehet csak működtetni, illetve a román fél jóváhagyásával – szögezte le Iohannis, aki lényegében megismételte Bukarestnek a magyar kormány kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjaival szembeni fenntartásait. Megerősítette, hogy Románia támogatja egész területén a magyarországi gazdasági beruházásokat, illetve bátorítja a román vállalatokat is, hogy fektessenek be Magyarországon.
Iohannis megköszönte Magyarországnak a schengeni csatlakozás ügyében nyújtott támogatását, és korrekt partnernek nevezte ebben a kérdésben. A román államfő újságírói kérdésre az energetikai együttműködést, pontosabban a fekete-tengeri földgáz kitermelését, majd Magyarország irányába való értékesítését nevezte jó együttműködési lehetőségnek.
A magyar köztársasági elnök a megbeszélést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: mindkettőnk számára fontos a nemzeti kisebbségeknek a helyzete, nekünk magyaroknak pedig különösen fontos az erdélyi magyarság sorsa, jelenje és jövője, ezért kiemelten beszéltünk erről, de szóba került Magyarország jövő évi soros európai uniós elnöksége, valamint a két ország közötti gazdasági, energetikai és közlekedési kapcsolatok kérdése is. A magyar köztársasági elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót, miután román államfő legutóbb tizennégy éve tett hivatalos látogatást Magyarországon. Kiemelte: az a cél, hogy az egymás számára fontos szomszédos országokhoz méltó pragmatikus kapcsolatot alakítsanak ki Magyarország és Románia között.
Megalapozatlannak ítélte, és jogerősen elutasította a legfelsőbb bíróság Tőkés László fellebbezését a Románia Csillaga állami kitüntetését visszavonó elnöki rendelet megsemmisítése ügyében - számolt be a jogerős bírósági döntésre hivatkozva szerdán az Agerpres.
Az ítélet megalapozatlannak ítélte Tőkés László fellebbezését, ugyanakkor az államelnöki hivatal által kért perköltségek visszafizetését is elutasította.
Tőkés László a Ceausescu-diktatúra bukásához vezető 1989-es temesvári forradalom kirobbantásában játszott szerepéért kapta meg Traian Basescu államfőtől a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát a forradalom 20. évfordulóján. Ezt a kitüntetést Klaus Iohannis 2016 márciusában visszavonta, miután Tőkés 2013-ban Tusványoson felvetette, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyi magyarok fölött.
Egyre több olyan termék, termény jelenik meg, amelyet vegyszermentes, bio vagy öko védjeggyel illetnek. De vajon melyik kifejezés valójában mit takar, mi a különbség köztük? Van-e jelentősége ennek? Vagy inkább az etikus hozzáállás az irányadó? Mai adásunk vendégeivel – akik számára az étel élet is – ezeket a kérdéseket is érintjük. Tartsanak velünk a vajdaszentiványi Bálint Családi Kertbe, ahol Bálint Edit és Tabaran Bálint Edit Andrea a tiszta táplálékért munkálkodik.
Ma délben elkezdte budapesti hivatalos látogatását Klaus Iohannis államfő, aki Novák Katalin magyar köztársasági elnök meghívására utazott a magyar fővárosba.
Novák Katalin a Sándor-palotában fogadta vendégét, akit tavaly Bukarestben látogatott meg. A megbeszélések után közös sajtónyilatkozat lesz. Iohannis budapesti látogatása azért jelentős, mert az államfő az elmúlt kilenc évben most először utazott a magyar fővárosba hivatalos látogatás keretében, illetve román elnök immár 14 éve nem járt a magyar fővárosban. Iohannis délután megkoszorúzza a Hősök terén az Ismeretlen Katona sírját, majd a rákoskeresztúri temetőben koszorút helyez el a román katonák sírjára.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint Ukrajnának nagyon jó kapcsolatokra van szüksége Romániával.
Az RMDSZ politikusa a köztelevízió hírcsatornáján beszélt erről tegnap este. Nyomatékosította, hogy Románia első perctől kezdve támogatta Ukrajna ellenálló képességét, és jól tette. Mint mondta, Kijev kapcsolatai több szomszédjával nem állnak jól, példaként említve Lengyelországot és Magyarországot, ezért Kelemen Hunor szerint Ukrajnának érdeke, hogy Románia a lehető legközelebb álljon Kijevhez. Ez azt jelenti - mondta az RMDSZ elnöke -, hogy Kijevnek is fogékonyabbnak kellene lennie a románok kívánságaira, amelyek teljesen jogosak és egyáltalán nem túlzóak' - fejtette ki az RMDSZ elnöke.
Marcel Ciolacu miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megállapodott az infrastrukturális projektek felgyorsításában a romániai kikötők tranzitkapacitásának megduplázása érdekében.
A felek azt szeretnék elérni, hogy a romániai dunai és fekete-tengeri kikötőkön keresztül az ukrán export számára a tranzitkapacitás 2 millió tonnáról 4 millió tonnára nőjön. Ciolacu jelezte: Bukarest támogatja, hogy ez év végéig megszülessen az Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló határozat. A kormányfő aggodalmát fejezte ki az ukrajnai román kisebbség helyzetével kapcsolatban, és azt is kérte, Kijev hivatalosan ismerje el, hogy a moldovai nyelv nem létezik.
Románia eltökélt szándéka támogatni Ukrajnát, ameddig szükséges - jelentette ki tegnap Klaus Iohannis államelnök a bukaresti hivatalos látogatáson tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtóértekezleten.
Iohannis leszögezte: Románia az orosz agresszió elleni győzelemig, az ukrán területek felszabadításáig, a háborús bűnök elkövetőinek felelősségre vonásáig támogatja Ukrajnát, illetve a későbbiekben az ország újjáépítésében is segíteni fogja. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna biztonságának megerősítése Románia biztonságának megerősítését jelenti. Zelenszkij megköszönte Romániának az Ukrajna számára nyújtott katonai és humanitárius segítséget. A két elnök politikai nyilatkozatot írt alá, amely szerint a kétoldalú kapcsolatokat a stratégiai partnerség szintjére emelik. Az ukrán elnök elmondta, hogy új határátkelők megnyitásáról, a nemzeti kisebbségek helyzetéről és az ukrán F-16-os pilóták romániai kiképzésének felgyorsításáról is tárgyaltak. A romániai ukrán és az ukrajnai román kisebbségek kapcsán Iohannis kijelentette: azt szeretnék, hogy a két kisebbségi közösség azonos jogokkal rendelkezzen, különös tekintettel az anyanyelvhasználat és az anyanyelvű oktatás területén.
A külügyminisztérium tájékoztatása szerint további 283 román állampolgárt szállítottak haza biztonságban Izraelből.
A Tarom légi társaság két gépe Tel-Avivból, egy magán légitársaság gépe pedig a jordániai Ammanból szállt fel. Az izraeli román külképviseletek munkatársai továbbra is a Ben-Gurion repülőtéren maradnak, hogy konzuli segítséget nyújtsanak az állampolgároknak. A külügyminisztérium ismételten arra kérte a jelenleg Izrael területén tartózkodó román állampolgárokat, hogy lépjenek kapcsolatba a tel-avivi nagykövetséggel, illetve az oda utazni akarókat felszólították, halasszák el utazásukat.
Ismét rakétákkal támadta ma Izraelt a libanoni síita Hezbollah is. A fegyveres párt megerősítette, hogy ők követték el a támadást. Az izraeli hadsereg csupán annyit közölt, hogy támadás érte a libanoni Dajra településsel szemben lévő, izraeli oldalon található Aramse nevű települést, ahol zömében beduinok laknak.
Legalább 1200-ra emelkedett a Hamász-támadás áldozatainak száma Izraelben, és legalább 3000-en megsebesültek - közölte az Izraeli Védelmi Erők. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök olyan brutalitásnak nevezte a terrorszervezet Izrael elleni nagyszabású támadását, amilyenre a holokauszt óta nem volt példa. Közben már több mint 900 ember veszítette életét a Gázai övezetben is, ahol az izraeli erők mintegy 2300 célpontot találtak el azóta, hogy szombaton a palesztin terrorszervezet rátámadt Izraelre.
Elfogadta ma a szenátus az alkotmánybíróság határozatához igazított különnyugdíjtörvényt.
A jogszabály 89 támogató és 16 elutasító szavazatot kapott. A törvényt döntő házként a képviselőház vitatja meg. A speciális nyugdíjak tervezete már többször elbukott az alkotmánybíróságon.
Klaus Iohannis államelnök kihirdette a lejárt szavatosságú vagy fel nem használt gyógyszerek kezeléséről szóló jogszabályt.
Az új törvény szerint a lakosságnak a lejárt szavatosságú vagy fel nem használt gyógyszereket az állami vagy magánkórházakhoz kell vinnie, amelyek kötelesek begyűjteni és megsemmisíteni azokat.
Az RMDSZ javaslatára Laczikó Enikő Katalin lett a számvevőszék új tanácsosa - erről döntött tegnapi ülésén a parlament.
Ezt a tisztséget az elmúlt kilenc évben Dézsi Attila töltötte be. A számvevőszék 18 tagú, ennek most az egyharmada újult meg. Laczikó Enikő 8 éve vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát.
Klaus Iohannis államfő a közös érdekek mentén való együttműködést javasolta Magyarországnak a Novák Katalin magyar köztársasági elnökkel szerdán délután tartott közös sajtótájékoztatóján, amely a két közjogi méltóság budapesti találkozóját követte.
Iohannis arról biztosította Budapestet, hogy Bukarest elszánt a román-magyar párbeszéd és együttműködés erősítése mellett, illetve egyetért azzal, hogy több tartalommal töltsék meg a két ország stratégiai partnerségét. Iohannis úgy vélte, hogy a budapesti látogatása fontos jelzés a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére.
Románia azt akarja, hogy pozitív dinamikája legyen a két ország közötti párbeszédnek, amely az állampolgárok érdekeit szolgálja, nemzetiségtől függetlenül – mondta Iohannis. Leszögezte: Romániát nyitott, pragmatikus és kölcsönös bizalmon alapuló hozzáállás jellemzi ebben a kérdésben. - Határozottan hiszem, hogy kerülni kell az egyoldalú és vitatott gesztusokat. Mindkét félnek a fejlődés, az együttműködés jegyében kell tekintenie a kétoldalú kapcsolatokra, és meg kell keresnünk az összekötő elemeket és közös érdekeket, nem azt, ami szétválaszt – mondta Iohannis.
A nemzeti kisebbségek kapcsán Iohannis hangsúlyozta, hogy a magyarországi románok és a romániai magyarok a híd szerepét töltik be a két ország között. Hangsúlyozta, hogy egy kisebbségnek csak az állampolgárságot biztosító államának a felelőssége a kisebbségi jogok biztosítása.
A gazdasági és fejlesztési együttműködések kapcsán a román elnök újfent nyomatékosította, hogy a gazdasági együttműködést közös érdekű programok mentén kell megvalósítani, és ezek a programok nem diszkriminálhatnak etnikai alapon és nem korlátozódhatnak csak Románia bizonyos területeire. Ezeket a programokat a romániai és az európai törvények tiszteletben tartásával lehet csak működtetni, illetve a román fél jóváhagyásával – szögezte le Iohannis, aki lényegében megismételte Bukarestnek a magyar kormány kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjaival szembeni fenntartásait. Megerősítette, hogy Románia támogatja egész területén a magyarországi gazdasági beruházásokat, illetve bátorítja a román vállalatokat is, hogy fektessenek be Magyarországon.
Iohannis megköszönte Magyarországnak a schengeni csatlakozás ügyében nyújtott támogatását, és korrekt partnernek nevezte ebben a kérdésben. A román államfő újságírói kérdésre az energetikai együttműködést, pontosabban a fekete-tengeri földgáz kitermelését, majd Magyarország irányába való értékesítését nevezte jó együttműködési lehetőségnek.
A magyar köztársasági elnök a megbeszélést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: mindkettőnk számára fontos a nemzeti kisebbségeknek a helyzete, nekünk magyaroknak pedig különösen fontos az erdélyi magyarság sorsa, jelenje és jövője, ezért kiemelten beszéltünk erről, de szóba került Magyarország jövő évi soros európai uniós elnöksége, valamint a két ország közötti gazdasági, energetikai és közlekedési kapcsolatok kérdése is. A magyar köztársasági elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót, miután román államfő legutóbb tizennégy éve tett hivatalos látogatást Magyarországon. Kiemelte: az a cél, hogy az egymás számára fontos szomszédos országokhoz méltó pragmatikus kapcsolatot alakítsanak ki Magyarország és Románia között.