Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
Hollandiából, Belgiumból és Magyarországról származó illegális hulladékszállítmányokat fordítottak vissza a határról az Arad és Bihar megyei hatóságok. Az összesen közel…
A Szociáldemokrata Párt nem tartja szükségesnek a választások összevonását. Erről Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök beszélt, miután a szociáldemokraták koalíciós partnerei,…
Franciaország támogatja Románia teljes körű schengeni csatlakozását – jelentette ki az AGERPRES hírügynökségnek adott interjúban Nicolas Warnery bukaresti nagykövet. A…
Idén több mint 135 700 gyógyüdülési jegyhez juthatnak hozzá a nyugdíjpénztárakon keresztül a nyugdíjasok – jelentette be Mihai Constantin kormányszóvivő.…
A mezőgazdasági minisztérium 270 millió lejt fordít idén a mezőgazdaságban használt gázolaj jövedéki adójának szubvenciójára. Az erről szóló határozatot tegnapi ülésén fogadta el a kormány.
Az aradi Kölcsey Egyesület vezetősége az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumnak ítélte a 2023-as Kölcsey-díjat. Az oklevelet és a bronz emlékplakettet vasárnap este adták át az iskola dísztermében, a Magyar Kultúra Napjának előestéjén.
Egy szomorú hírrel kezdem a nyelvi rovatunk mai részét: elhunyt Grétsy László, akit a magyar nyelvművelés örök legendájaként is emlegettek. A halálhírét A magyar nyelv jövője – A nyelvi változások nyomában címmel rendezett konferencián jelentették be hétfőn, kora délután, a bejelentés után egyperces csenddel emlékeztek rá. Az ismert nyelvész február 13-án töltötte volna be a 92. életévét; a következő részben kizárólag az ő munkássága kerül nagyító alá.
A Nyugat információs háborúval igyekszik igazolni „hibrid agresszióját” Moszkva ellen, „különleges hadművelete” céljainak feladására próbálja meg rákényszeríteni, de ez nem fog sikerülni – jelentette ki az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója, Szergej Nariskin a RIA Novosztyi hírügynökség által csütörtökön közölt interjújában.
Marcel Ciolacu miniszterelnök nem tárgyalt Klaus Iohannis államfővel a közúti fuvarozók és a gazdák problémáiról.
Ezt a kormányfő jelentette ki egy kereskedelmi televízió műsorában arra a kérdésre válaszolva, hogy felszólította-e őt az elmúlt napokban az államfő a tiltakozók követeléseinek megoldására. Ciolacu leszögezte, hogy a követelések többségét már sikerült rendezni, továbbiak megoldása pedig hosszabb időt igényel.
A kormányfő azt is elmondta, nem felejti el Klaus Iohannis államfőnek, hogy négy évvel ezelőtt azzal vádolta: kiárusítja Erdélyt a magyaroknak. Ciolacu elárulta, hogy néhai édesanyja attól félt annak idején, hogy a fiát hazaárulásért bebörtönzik „Ha ön azt hiszi, valaha el tudom felejteni, hogy a pandémia idején, amikor a parlament nem ülhetett össze, teljesen alaptalanul azzal vádolt, hogy éjszaka eladtam Erdélyt, akkor téved” - jelentette ki az interjúban a miniszterelnök. Ciolacu hozzátette még, hogy intézményes kapcsolatot ápol Iohannisszal, és szerinte ez így helyénvaló.
Hollandiából, Belgiumból és Magyarországról származó illegális hulladékszállítmányokat fordítottak vissza a határról az Arad és Bihar megyei hatóságok.
Az összesen közel 30 tonna hulladékkal megrakott három nyerges vontatót a nagylaki és a borsi autópálya-határátkelőn ellenőrizték. Az Arad megyei határrendészet szerint a kamionok az árukísérő dokumentumok szerint használt ruhát és papírhulladékot szállítottak Hollandiából, Belgiumból és Magyarországról hazai cégeknek. A gyanús rakományokat a határátkelőkön a környezetőrség és a fogyasztóvédelem szakértői is megvizsgálták. Így derült ki, hogy a kamionok összesen szinte 30 tonna hulladékot szállították úgy, hogy a sofőröknek nem volt engedélyük a behozatalukra.
Románia nem vesz részt az idei Euróvíziós Dalfesztiválon, mert ezt anyagi okokból nem hagyta jóvá a Román Televízió (TVR) vezetőtanácsa.
A közszolgálati tévé közleménye szerint a döntést a testület öt tagja támogatta, négy ellenezte, négyen pedig tartózkodtak. Az idei költségvetése szerint a TVR ebben az évben jelentős forrásokat különít el kiemelt produkciókra és projektekre, egyebek mellett a párizsi nyári olimpiai játékok közvetítésére, a műsorszórás korszerűsítésére, hírgyártási beruházásokra, és egyéb, régóta halogatott modernizációs befektetésekre.
A Szociáldemokrata Párt nem tartja szükségesnek a választások összevonását. Erről Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök beszélt, miután a szociáldemokraták koalíciós partnerei, a liberálisok a júniusi európai parlamenti választások és az önkormányzati választások összevonását javasolták.
Ciolacu szerint a lakosság számára ez nem sürgős probléma. Jelezte, hogy erről a PSD a lakossággal való konzultáció után fog dönteni. A két választás összevonását Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője sem tartja jónak, mert ezzel az a furcsa helyzet alakul ki, hogy a polgármesterek mandátuma csak szeptemberben jár le, így a választások után három hónapig még a régi polgármesterek vezetik a településeket. A politikus szerint ez jelentősen megnehezíti a választások utáni helyi koalíciók megkötését.
Franciaország támogatja Románia teljes körű schengeni csatlakozását - jelentette ki az AGERPRES hírügynökségnek adott interjúban Nicolas Warnery bukaresti nagykövet.
A diplomata kifejtette, hogy az Európai Unió tagállamainak elsöprő többsége támogatja az ellenőrzések megszüntetését Románia uniós szárazföldi határátkelőin. Hozzátette: sokan fellélegeztek az ország részleges csatlakozásáról szóló decemberi döntés után, amikor Romániát és Bulgáriát felvették az úgynevezett Air-Schengenben. Ez azt jelenti, hogy légi és vízi úton a román és a bolgár állampolgárok határellenőrzés nélkül utazhatnak a schengeni övezetben. A nagykövet abszurdnak nevezte a hazai határátkelőkön várakozó hosszú kamionsorok látványát. Szerinte az EU-nak biztonsági, sőt környezetvédelmi szempontokból is érdeke hazánk teljes körű schengeni csatlakozása.
Idén több mint 135 700 gyógyüdülési jegyhez juthatnak hozzá a nyugdíjpénztárakon keresztül a nyugdíjasok - jelentette be Mihai Constantin kormányszóvivő.
Tájékoztatása szerint a gyógyüdülési jegyek száma 2024-ben mintegy 16 ezerrel nő tavalyhoz képest. 60 ezer jegy az Országos Nyugdíjpénztár által működtetett kezelőközpontokban használható fel. Mihai Constantin beszámolt arról is, hogy a kormány 300 millió lejről 400 millió lejre növelte a gyógyüdülési jegyek költségvetési keretét.
A mezőgazdasági minisztérium 270 millió lejt fordít idén a mezőgazdaságban használt gázolaj jövedéki adójának szubvenciójára. Az erről szóló határozatot tegnapi ülésén fogadta el a kormány.
A gázolaj 1000 literenkénti jövedéki adója június 30-ig 1850 lej, júliustól 2183 lejre nő. De a friss határozat szerint a mezőgazdaságban használt üzemanyagé mindössze 104 lej lesz. Az adókülönbözetet a gázolaj megvásárlása után támogatásként visszatéríti a gazdáknak az állam. A határozat indoklása szerint idén jelentősen emelkedett a gázolaj jövedéki adója, ezért kell módosítani az üzemanyag-szubvenciót és a támogatásokra fordított éves összegeket. A támogatásokat a mezőgazdasági minisztérium költségvetéséből fizetik ki a gazdáknak.
A kormány megteremti a törvényes keretet arra, hogy a nyerges vontatók vezetőit ne lehessen megbírságolni az útadómatrica lejárta miatt, ha a vámnál hosszú ideig kénytelenek várakozni, és kifutnak az érvényességi időből.
Ezt Marcel Ciolacu miniszterelnök jelentette ki. Elmondta, ameddig a fuvarozókkal zajló egyeztetéseken nem születik más megoldás, helyesnek tartja ezt az intézkedést. Ciolacu azt is kiemelte, hogy a közúti fuvarozóknak a Pénzügyi Felügyeleti Hatósággal (ASF) és a biztosítótársaságokkal lezajlott egyeztetései nyomán csökkent az ágazatban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások ára.
Németh Géza-díjban részesült a magyar kultúra napja alkalmából a csíkmenasági Károly Veronika pedagógus és egykori tanítványa, Karácsony László.
Németh Géza magyarországi református lelkész, volt ’56-os politikai fogoly, a budapesti Reménység Sziget létrehozója és működtetője tiszteletére, 2000-ben alapította a díjat a néhai tiszteletes nevét viselő csíkszeredai egyesület. Céljuk felhívni a figyelmet a pedagógusi munkára és a magyar kultúra ápolására. Az idei Németh Géza-emlékdíjakat vasárnap unitárius istentiszteleten adták át Csíkszeredában. Bíró István összeállítása.
Az aradi Kölcsey Egyesület vezetősége az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumnak ítélte a 2023-as Kölcsey-díjat. Az oklevelet és a bronz emlékplakettet vasárnap este adták át az iskola dísztermében, a Magyar Kultúra Napjának előestéjén.
A Kölcsey Egyesület a tágabb értelemben vett erdélyi magyarság egyik legpatinásabb közművelődési egyesülete, már 1882-ben – korát megelőzve – megemlékezett a Himnusz születésének dátumáról, január 22-én. A kommunizmusban betiltott, majd az 1989-es rendszerváltás után újraalapított Kölcsey Egyesület húsz éve, 2004-ben adta át először a Kölcsey-díjat, amelyet olyan személyiség vagy intézmény kaphat, aki tevékenységével az aradi magyar szellemi életet gyarapítja. A 2023-as díjazott a Csiky Gergely Főgimnázium, a trianoni békediktátum után a román hatalom által államosított aradi Magyar Királyi Főgimnázium helyett létrehozott Római Katolikus Gimnázium jogutódja, melyet az aradi magyar ifjúság nevelésében és a magas szintű anyanyelvi oktatásban betöltött évszázados szerepéért tüntetett ki az egyesület. A díjátadón leleplezték néhai Burián János, a királyi főgimnázium utolsó, a katolikus gimnázium első igazgatójának emléktábláját is. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Egy szomorú hírrel kezdem a nyelvi rovatunk mai részét: elhunyt Grétsy László, akit a magyar nyelvművelés örök legendájaként is emlegettek. A halálhírét A magyar nyelv jövője – A nyelvi változások nyomában címmel rendezett konferencián jelentették be hétfőn, kora délután, a bejelentés után egyperces csenddel emlékeztek rá. Az ismert nyelvész február 13-án töltötte volna be a 92. életévét; a következő részben kizárólag az ő munkássága kerül nagyító alá.
Ma olyasvalakiről lesz szó, akinek a neve valószínűleg keveset mond a hallgatóknak, de róla is érdemes beszélni. Louis Madarasz 1859. január 20-án látta meg a napvilágot Texasban, a szakmabeliek őt tartják minden idők legtehetségesebb díszítő szépírójának.
Ahogyan a neve is sejteti, Louis Madarasz anyai és apai ágról is magyar származású, családja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után költözött Amerikába. Egyik nagyapja nem volt más, mint Kisfaludi Madarász László, Kossuth rendőrminisztere, aki a Habsburg-ház trónfosztását indítványozta.
Louis Madarasz tizenéves korában kezdett rajongani a szépen írt betűkért, kitartóan gyakorolt, állandó kísérletezéssel igyekezett megtalálni a saját stílusát; már húszéves kora előtt mesterfokú szépíró lett. Különleges betűivel először üdvözlőlapokat, majd kártyákat, feliratokat készített, munkásságát pedig egyre többen értékelték. Ebből adódóan számos megrendelője lett, és végül sikeres vállalkozást épített fel.
Rendkívül szeretett fekete papírra fehér betűkkel írni, ez lett a specialitása, művészetét, a Madarasz-stílusú írást pedig számos iskolában tanította; drámai, meglehetősen árnyékolt betűkkel alkotott. A szépírás mellett az utazás, sőt a színház világa is vonzotta, számos városban élt és több Shakespeare-darabban is színpadra lépett.
Egyes források neki tulajdonítják a világ egyik legismertebb ábráját, a Coca-Cola feliratát. A cég szerint hivatalosan az akkori könyvelő, Frank Robinson vetette papírra az első változatot, de később a szakértők a stílus elemzése után arra következtettek, hogy az illetékesek Madaraszt kérhették fel a vázlatok megrajzolására 1886-ban.
Louis Madarasz ötvenéves korában, 1910. december 23-án hunyt el, halála előtt még karácsonyi üdvözlőlapot írt.
A Nyugat információs háborúval igyekszik igazolni "hibrid agresszióját" Moszkva ellen, "különleges hadművelete" céljainak feladására próbálja meg rákényszeríteni, de ez nem fog sikerülni - jelentette ki az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója, Szergej Nariskin a RIA Novosztyi hírügynökség által csütörtökön közölt interjújában.
A Nyugat ebben az információs háborúban azzal riogat, hogy Oroszország meg akarja támadni a NATO-t. "Ha úgy tetszik, ez egy arra irányuló kísérlet, hogy Oroszországot megfélemlítsék a NATO-val való közvetlen fegyveres konfliktus kirobbanásának veszélyével. De az Oroszországi Föderáció vezetése nem fogja feladni céljait" – bizonygatta Nariskin.
Az orosz kémfőnök szerint „a Nyugat éppen vereséget szenved Ukrajna területén”, ezért nagyon nagy lehet számára a csábítás arra, hogy különböző módokon provokáljon.
Marcel Ciolacu miniszterelnök nem tárgyalt Klaus Iohannis államfővel a közúti fuvarozók és a gazdák problémáiról.
Ezt a kormányfő jelentette ki egy kereskedelmi televízió műsorában arra a kérdésre válaszolva, hogy felszólította-e őt az elmúlt napokban az államfő a tiltakozók követeléseinek megoldására. Ciolacu leszögezte, hogy a követelések többségét már sikerült rendezni, továbbiak megoldása pedig hosszabb időt igényel.
A kormányfő azt is elmondta, nem felejti el Klaus Iohannis államfőnek, hogy négy évvel ezelőtt azzal vádolta: kiárusítja Erdélyt a magyaroknak. Ciolacu elárulta, hogy néhai édesanyja attól félt annak idején, hogy a fiát hazaárulásért bebörtönzik „Ha ön azt hiszi, valaha el tudom felejteni, hogy a pandémia idején, amikor a parlament nem ülhetett össze, teljesen alaptalanul azzal vádolt, hogy éjszaka eladtam Erdélyt, akkor téved” - jelentette ki az interjúban a miniszterelnök. Ciolacu hozzátette még, hogy intézményes kapcsolatot ápol Iohannisszal, és szerinte ez így helyénvaló.
