A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy immár szinte öt hónap után sem sikerült beiktatni új kormányt, miután a Siegfried Muresan vezette kabinet nem kapta meg a parlament támogatását. Megnézzük, milyen lehetőségek állnak még a pártok előtt. Ezt követően összefoglaljuk a mesterséges intelligenciát övező vitát, illetve azt, hogy az amerikai technológiai óriásvállalatok megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnökkel a mesterséges intelligencia önkéntes belső ellenőrzéséről.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják az amerikai biztonsági garanciák gyengüléséről, illetve ennek kapcsán a Közel-Kelet geopolitikai térképének átrendeződéséről.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel A bot, a küllők és a szárba szökkent narratíva című jegyzetét.
Hétfőn az élettani és orvostudományi díj nyertesének nevét hozzák nyilvánosságra, kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj következik. A békedíj kitüntetettjét pénteken, a közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettjét pedig október 12-én jelentik be.
A Nobel-díjakkal idén 1,2 millió dollár pénzjutalom jár. A kitüntetéseket minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. A békedíjat Oslóban, a többi díjat Stockholmban nyújtják át.
Szeptemberben az elemzői várakozásoknál erőteljesebben, hároméves csúcsra gyorsult az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat mai adatai alapján.
Az euróövezet éves inflációs rátája szeptemberben 3,8 százalékra, 2023 szeptembere óta a legmagasabb szintre emelkedett az augusztusi 3,2 százalékról az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján.
Az elemzői várakozásokban 3,6 százalékos infláció szerepelt. Havi bázison az euróövezeti fogyasztói árindex szeptemberben 0,6 százalékkal emelkedett az augusztusi 0,4 százalékot követően.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállama legyen, ehhez azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen Podgoricában.
Az Európai Bizottság elnöke méltatta Montenegró reformeredményeit, különösen a jogállamiság területén, és közölte: az EB azon dolgozik, hogy az év végéig valamennyi hátralévő tárgyalási fejezetet lezárjanak. A bizottság hamarosan konkrét ütemtervet is bemutat a folyamatban élen járó tagjelöltek számára. A montenegrói miniszterelnök megerősítette: kormánya 2026 végéig szeretné lezárni a tárgyalási fejezeteket, és 2028-as uniós csatlakozással számol.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy immár szinte öt hónap után sem sikerült beiktatni új kormányt, miután a Siegfried Muresan vezette kabinet nem kapta meg a parlament támogatását. Megnézzük, milyen lehetőségek állnak még a pártok előtt. Ezt követően összefoglaljuk a mesterséges intelligenciát övező vitát, illetve azt, hogy az amerikai technológiai óriásvállalatok megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnökkel a mesterséges intelligencia önkéntes belső ellenőrzéséről.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják az amerikai biztonsági garanciák gyengüléséről, illetve ennek kapcsán a Közel-Kelet geopolitikai térképének átrendeződéséről.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel A bot, a küllők és a szárba szökkent narratíva című jegyzetét.
Többszáz oldalnyi dokumentumot hoznak nyilvánosságra Jeffrey Epstein ügyében, a bírósági iratok közel kétszáz olyan nevet tartalmaznak, akik köthetők Epstein szexbotrányához.
Ha papírra vetettem volna a jókívánságot, mindenképpen külön kellett volna írnom az új év kifejezést, még akkor is, ha a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző programja arra figyelmeztet, hogy jelentéstől függően a kiemelt szavakat egybe is lehet írni.
Az idén nőni fog egyes társadalmi csoportok jövedelme. Január 1-től a nyugdíjak 13,8 százalékkal emelkednek. Szintén januártól a minimálnyugdíj értéke…
Az uniós alapok befektetését veszélyezteti, illetve hátráltatja az ország fejlődését és a közigazgatás működését az az intézkedéssorozat, amelyet az év…
Lemondott az amerikai Harvard Egyetem elnöke, miután az elmúlt hetekben egyre nagyobb nyomás nehezedett rá az egyetemen történt antiszemita megnyilvánulások…
A szombaton hajnalban tragikus hirtelenséggel elhunyt Kovács András Ferenc költő gyászszertartása holnap délután 3 órakor lesz a marosvásárhelyi református temető…
Többszáz oldalnyi dokumentumot hoznak nyilvánosságra Jeffrey Epstein ügyében, a bírósági iratok közel kétszáz olyan nevet tartalmaznak, akik köthetők Epstein szexbotrányához.
Olyan dokumentumokról van szó, amelyek abban a még 2015-ben indított, és azóta lezárt rágalmazási perben kerültek elő, amelyet Epstein egyik áldozata, Virginia Giuffre indított a férfi és annak bűntársa, Ghislaine Maxwell ellen. Loretta Preska New York-i bíró decemberben határozott úgy, hogy a peranyagot teljes terjedelmében – azaz az addig kitakart nevekkel együtt – nyilvánosságra kell hozni. A dokumentumokat több körben adják ki, az első adagot szerdán publikálták.
A közel kétszáz név közt politikusok, befolyásos üzletemberek és egyéb prominens személyiségek is vannak, felbukkan többek közt
Donald Trump, András herceg, David Copperfield, Michael Jackson és Stephen Hawking neve is.
Azt azonban hangsúlyozzák: az, hogy valakinek a neve szerepel a dokumentumokban távolról sem jelenti azt, hogy bármilyen mértékben köthetők Epstein bűncselekményeihez, van, akinek a neve csak futólag merült fel a tárgyalásokon. Az első körben nyilvánosságra hozott dokumentumok a CNN szerint nem tartalmaznak olyan horderejű új információkat, amelyek eddig ne lettek volna ismertek a nyilvánosság előtt.
Ha papírra vetettem volna a jókívánságot, mindenképpen külön kellett volna írnom az új év kifejezést, még akkor is, ha a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző programja arra figyelmeztet, hogy jelentéstől függően a kiemelt szavakat egybe is lehet írni.
Az egybeírt újév kizárólag január első napjára mint ünnepnapra utal, az ezenanapon.hu internetes oldalon pedig egyebek között ez olvasható róla: „Úgy tartották, hogy amit újév napján cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre.” Ugyanakkor van egy közismert hiedelem, miszerint újesztendő napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. És természetesen ezt senki sem szeretné.
Közben eszembe jutottak az elmúlt napokban olvasott jókívánságok, amelyekbe főként az internetes barangolásom alatt botlottam bele. Az egyik közülük a betűszószerű BÚÉK, amely a Boldog új esztendőt kívánok, kívánunk szabályos rövidítése. Korábban mindegyik betű után pontot és szóközt kellett tenni, és csak a B betűt írtuk nagybetűvel. A 2015 szeptemberében megjelent új szabályzat szerint már pontok és szóközök nélkül, csupa nagybetűvel írjuk a rövidítést.
Ugyanakkor az is feltűnt, hogy néhányan nagy kezdőbetűvel írták a karácsonyt, az -i képzőt pedig kötőjellel csatolták hozzá, ami helytelen, ugyanis a mögöttük levő érzelmi töltettől függetlenül kis kezdőbetűvel írjuk a nevezetes napok, ünnepek, történelmi események nevét.
A rovat mai részének vége felé közeledve fontos megemlíteni, hogy január 6-án lesz vízkereszt napja, amely a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, utána megkezdődik a hamvazószerdáig tartó farsangi időszak. Hacsak nem a mondat elejére kerül, a korábban említett karácsony szavunkhoz hasonlóan a vízkereszt, a farsang és a hamvazószerda is kis kezdőbetűs.
Közben eszembe jutottak a farsangi bálok, amelyek valószínűleg idén is sokakat mozgósítanak majd, a szervezők pedig meghívókkal igyekeznek résztvevőket toborozni. Az elmúlt években több népszerűsítő szövegben találkoztam a farsangi bálat kifejezéssel, ami hibás; még a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző programja is bőszen tiltakozik ellene, rögtön aláhúzza pirossal. A bál tárgyragos alakja kizárólag a bált, a bálat szót érdemes mellőzni. Búcsúzásként mit is kívánhatnék a 2024-es év elején? Tartsák be az új évi fogadalmaikat, mulassanak, és ne hagyják magukat eltántorítani a céljaiktól.
Január 1-től bizonyos termékek drágulni fognak, így a lakosság többet fog fizetni például a cukorral édesített italokért, miután ezek jövedéki adóját megnövelte a kormány.
Az üzemanyag jövedéki adója is nőtt, így egy liter üzemanyag mintegy 29 banival kerül többe. A dohánytermékek és az alkohol jövedéki adóját is emelték, így egy csomag cigaretta várhatóan 1 lejjel drágul. A biotermékek is többe kerülnek miután a kedvezményes áfájuk 5 százalékról 9 százalékra nőtt. A sporttermek által értékesített bérletek is drágulnak, miután az áfa ez esetben 5 százalékról 19 százalékra emelkedett. A kis- és közepes-vállalkozásokat is keményen sújtják az idei adóemelések, hiszen egyes kkv-k adókötelezettsége akár a háromszorosára ugorhat. Az 50 millió eurónál nagyobb forgalmat lebonyolító nagyvállalatok adóketelezettsége is nő, miután üzleti forgalmuk legalább 1 százaékát kell kifizetniük adóként, a bankoknak pedig a 2 százalékát.
Az idén nőni fog egyes társadalmi csoportok jövedelme.
Január 1-től a nyugdíjak 13,8 százalékkal emelkednek. Szintén januártól a minimálnyugdíj értéke 1125 lejről 1281 lejre nő. Emellett egyes közalkalmazottak bére is nőni fog 5 százalékkal. Ez intézkedés alól kivételt képeznek azok, akik tavaly részesültek már fizetésemelésben. Az 5 százalékos növekedés főleg a polgármesterekre és a megyei tanácselnökökre vonatkozik. A tanügyben dolgozók bére is átlagban 20 százalékkal nő, ebből átlagban mintegy 13 százalékos emelést már januártól megkapják az érintettek, a többit várhatóan az év közepétől. A kormány a tavaly év végi tárgyalások ellenére végül nem emelte a bruttó minimálbér értékét, így az 3300 lej maradt. Legutóbb a kabinet októberben emelte ennek értékét 300 lejjel. Júliustól elképzelhető, hogy a kormány 3700 lejre növeli a bruttó minimálbért.
Hét személy meghalt egy robbanásban Bejrútban, köztük Saleh al-Arouri, a Hamász irodavezető-helyettese.
A libanoni hatóságok szerint dróntámadás okozta a robbanást. A Hamász megerősítette, hogy Arouri az áldozatok között van. Ő a Hamász katonai szárnyának egyik alapítója, és a csoport ciszjordániai tevékenységét vezette. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök még az izraeli háború október 7-i kezdete előtt megfenyegette, hogy kiiktatja. A Hamász közleménye Izraelt tette felelőssé a támadásért. A Gázai övezetet irányító Hamász szoros kapcsolatokat ápol a libanoni Hezbollahhal, az Irán által támogatott fegyveres terrorcsoporttal. A Hezbollah azt ígérte, megtorol minden Izrael által végrehajtott libanoni támadást palesztin szövetségeseik ellen. A tegnapi támadás következtében szakértők attól tartanak, hogy kiterjed az izraeli-palesztin háború.
Már 64-re nőtt a Japán Noto-félszigetet sújtó 7,6-os erősségű hétfői földrengés halálos áldozatainak száma - közölték a japán hatóságok.
Folytatódik a kutatás a túlélők után, de a zord téli időjárás nehezíti a mentést. Kisida Fumio japán kormányfő ma elmondta, hogy a jelentések szerint még sokan lehetnek az összedőlt házak romjai alatt. Ezért a mentésben dolgozó katonák számát ezerről kétezerre növelték. Szakértők szerint a katasztrófát követő három nap elteltével a túlélési esélyek jelentősen csökkennek. A Noto-félsziget számos települése nehezen közelíthető meg, egyes helyeken a víz-, az energia- és a mobilszolgáltatás sem állt még helyre. Klaus Iohannis államelnök és Nicolae Ciucă szenátusi házelnök részvétét fejezte ki a természeti csapásban elhunytak hozzátartozóinak, és közölték: Románia Japán mellett áll ezekben a nehéz pillanatokban.
Az uniós alapok befektetését veszélyezteti, illetve hátráltatja az ország fejlődését és a közigazgatás működését az az intézkedéssorozat, amelyet az év utolsó napjaiban fogadott el a kormány – hívta fel a figyelmet Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, volt fejlesztési és közigazgatási miniszter.
A szövetség szakpolitikusa szerint Romániának arra kellene törekednie, hogy minden rendelkezésére álló erőforrást felhasználjon. Ehhez képest a kormány az év utolsó napjaiban olyan intézkedést fogadott el, amely az uniós pénzek befektetését veszélyezteti. A szombaton hajnalban közzétett sürgősségi kormányrendelet korlátozza ugyanis a minisztériumok által leszerződött és elköltött havi pénzösszegeket. Ezek a korlátozások eddig nem voltak érvényesek az uniós finanszírozású beruházásokra, így ez az intézkedés lassítani fogja és még bürokratikusabbá teszi a közberuházásokat – mutatott rá Cseke Attila.
Huszonnégy órára őrizetbe vették tegnap az egy hete leégett, Dákok Farmja névre keresztelt Prahova megyei panzió tulajdonosát és két ügyintézőjét.
A nyolc ember halálát követelő tűzeset ügyében már okirathamisítás és hivatali visszaélés gyanújával is bűnvádi eljárás zajlik - közölte a Prahova megyei ügyészség. Tegnap hallgatták ki a panzió ügyintézőit és annak tulajdonosát, Cornel Dinicut, aki a román sajtó szerint a 2000-es években a bukaresti alvilág ismert figurája volt. A panzió vezetése mellett a Tohani települést is magába foglaló Gura Vadului község korábbi és jelenlegi polgármesterét, illetve a polgármesteri hivatal egy urbanisztikai osztályon dolgozó alkalmazottját is kihallgatták. A polgármesteri hivatal illetékesei ugyanis úgy bocsátották ki az engedélyeket, hogy tartalmuk nem felelt meg a valóságnak. A panzió 2016 óta folyamatos törvénytelenségek közepette működött az ügyészség szerint. (MTI)
Lemondott az amerikai Harvard Egyetem elnöke, miután az elmúlt hetekben egyre nagyobb nyomás nehezedett rá az egyetemen történt antiszemita megnyilvánulások miatt.
Claudine Gay, az Egyesült Államok vezető egyetemének vezetője levélben jelentette be távozását. A Harvard Egyetem a Gázai övezetben kibontakozott harcok nyomán, a diákjai által szervezett palesztinpárti, Izrael-ellenes, esetenként antiszemita tüntetésekkel került a figyelem középpontjába. Izraeli és zsidó diákok megfélemlítő hangulatról számoltak be és kifogásolták, hogy az egyetemi vezetés nem lép fel határozottan a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen. A tüntetések, és az egyetemi vezetés határozatlan reakciója nyomán a Harvard jelentős donorjai jelentették be, hogy megvonják működési támogatásukat az intézménytől. Ez több százmillió dolláros veszteséget jelentett a Massachusetts államban működő intézmény számára, valamint számos republikánus kongresszusi képviselő is követelte a rektor távozását.
A szombaton hajnalban tragikus hirtelenséggel elhunyt Kovács András Ferenc költő gyászszertartása holnap délután 3 órakor lesz a marosvásárhelyi református temető ravatalozójában - tájékoztatott a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat, amely saját halottjának tekinti korábbi főszerkesztőjét.
Kovács András Ferenc Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja 64 évesen hunyt el. Az úgynevezett negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja, aki a kortárs magyar költészet kiemelkedő alkotója volt.
Tavaly a forgalomba helyezett új járművek száma csaknem 10 százalékkal nőtt és elérte a 141 788 járművet.
A forgalomba helyezett új járművek száma mutatja, hogy hány új autót értékesítettek a gyártók. Az eladott új járművek körében továbbra is a Dacia márkájú személygépkocsik a piacvezetők. A vizsgált időszakban ugyanakkor 316 695 használt járművet helyeztek forgalomba, ami körülbelül ugyanannyi, mint a 2022-ben jegyzett érték.
Román autóbusz ütközött egy török kamionnal tegnap délután a bulgáriai Ruszénél.
A baleset után tíz személy került kórházba, több sérültet a helyszínen láttak el a mentősök. Az Agerpres hírügynökség kérdésére a külügyminisztérium közölte, hogy az autóbuszt felváltva, két román állampolgárságú sofőr vezette. Az utasok külföldi állampolgárságúak voltak. A két hivatásos gépkocsivezető sérüléseit a helyszínen ellátták, nem szorultak kórházi ápolásra.
Többszáz oldalnyi dokumentumot hoznak nyilvánosságra Jeffrey Epstein ügyében, a bírósági iratok közel kétszáz olyan nevet tartalmaznak, akik köthetők Epstein szexbotrányához.
Olyan dokumentumokról van szó, amelyek abban a még 2015-ben indított, és azóta lezárt rágalmazási perben kerültek elő, amelyet Epstein egyik áldozata, Virginia Giuffre indított a férfi és annak bűntársa, Ghislaine Maxwell ellen. Loretta Preska New York-i bíró decemberben határozott úgy, hogy a peranyagot teljes terjedelmében – azaz az addig kitakart nevekkel együtt – nyilvánosságra kell hozni. A dokumentumokat több körben adják ki, az első adagot szerdán publikálták.
A közel kétszáz név közt politikusok, befolyásos üzletemberek és egyéb prominens személyiségek is vannak, felbukkan többek közt
Donald Trump, András herceg, David Copperfield, Michael Jackson és Stephen Hawking neve is.
Azt azonban hangsúlyozzák: az, hogy valakinek a neve szerepel a dokumentumokban távolról sem jelenti azt, hogy bármilyen mértékben köthetők Epstein bűncselekményeihez, van, akinek a neve csak futólag merült fel a tárgyalásokon. Az első körben nyilvánosságra hozott dokumentumok a CNN szerint nem tartalmaznak olyan horderejű új információkat, amelyek eddig ne lettek volna ismertek a nyilvánosság előtt.
