Megállapodást írt alá Donald Trump amerikai elnök a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok vezetőivel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések belső felülvizsgálatáról és független külső ellenőrzéséről. Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón azt mondta: "erkölcsileg kötelező" megállapodásról van szó. A megegyezést az Anthropic, a Google, a Meta, az OpenAI, az Nvidia és az xAI vezetői írták alá. A megállapodás megnyitja a lehetőséget akár egy jövőbeli törvényi szabályozás előtt is. A részt vevő vállalatok több száz milliárd dollárt költenek a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának kiépítésére, egyebek mellett azokra az adatközpontokra is, amelyek az utóbbi időben egyre több bírálatot váltottak ki az Egyesült Államokban.
Új uniós szintű kommunikációs rendszer létrehozására tett javaslatot az Európai Bizottság. Az új rendszer biztonságos és ellenálló kommunikációs csatornákat biztosítana egyebek mellett a rendőrség, a tűzoltóság, a mentősök és a polgári védelem számára válsághelyzetekben. Magnus Brunner belügyi biztos szerint az európai vállalatok által kiépített új rendszer zökkenőmentes és stabil, valós idejű, határon átnyúló kommunikációt tesz majd lehetővé az összes sürgősségi szolgálat között még akkor is, ha a földi kommunikációs rendszerek nem állnak rendelkezésre.
Ha Oroszország megtámadná valamelyik balti államot, Csehország aktívan reagálna, és két dandárt küldene segítségül - jelentette ki Andrej Babis cseh kormányfő egy interjúban. Babis azután nyilatkozott erről, hogy rövid megbeszélést folytatott Petr Pavel elnökkel. A kormányfő azt mondta, hogy a találkozón a nemzetbiztonsági tanács következő, október 20-án tartandó ülésének napirendjét vitatták meg.
Befejeződött az amerikai csapatok kivonása Irakból - jelentette be szerdán a Pentagon. Az utolsó koalíciós erők távozása az erbíli légitámaszpontról a katonai misszió sikeres lezárását jelenti - olvasható a minisztérium közleményében. A további biztonsági fenyegetések megoldása mostantól az iraki biztonsági erők felelőssége, noha Washington továbbra is támogatást nyújt a hírszerzés és célzott képzés terén.
Megállapodást írt alá Donald Trump amerikai elnök a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok vezetőivel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések belső felülvizsgálatáról és független külső ellenőrzéséről. Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón azt mondta: "erkölcsileg kötelező" megállapodásról van szó. A megegyezést az Anthropic, a Google, a Meta, az OpenAI, az Nvidia és az xAI vezetői írták alá. A megállapodás megnyitja a lehetőséget akár egy jövőbeli törvényi szabályozás előtt is. A részt vevő vállalatok több száz milliárd dollárt költenek a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának kiépítésére, egyebek mellett azokra az adatközpontokra is, amelyek az utóbbi időben egyre több bírálatot váltottak ki az Egyesült Államokban.
Több mint 15 millió európait fenyeget a szegénység, ezért konkrét és hatékony társadalmi integrációs intézkedésekre van szükség – véli Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Ausztria nem enged az elvárásaiból a schengeni bővítést illetően. Csak akkor fog megszűnni az ellenőrzés a bolgár és a román határokon, ha sikerül megerősíteni az Európai Unió külső határainak a védelmét – nyilatkozta Lukas Mandl osztrák kormánypárti EP-képviselő az Euronewsnak.
Intézkedés csomagon dolgozik az Európai Bizottság az olcsó ukrán gabonaexport okozta gondok megoldása érdekében. Az olcsó ukrán gabona főként Romániában, Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon és Bulgáriában okoz gondokat.
Az oktatási intézmények vezetői állásainak jövedelmét kormányhatározattal erősítették meg, és megszüntették a meglévő bérkülönbségeket is – jelentette be a végrehajtó hatalom szóvivője.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség két képviselője, Oana Ţoiu és Cristian Seidler felkérte az ombudsmani hivatalt, hogy támadja meg az alkotmánybíróságon a betegszabadságon lévő alkalmazottaknak járó táppénz összegét tíz százalékkal csökkentő sürgősségi rendeletet.
A Sanitas vezetői bejelentették, hogy addig nem állnak el az általános sztrájk korábban bejelentett kirobbantásától, amíg a kormány nem emeli meg egységesen 20 százalékkal az egészségügyi alkalmazottak fizetését.
Befagyasztott vagy elhalasztott konfliktusnak nevezte a járóbeteg rendelőkben dolgozó orvosok szakmai egyesületének elnöke azt, hogy június 30-ig változatlan marad a betegek után járó pont értéke, amit a családorvosok és a járóbeteg rendelőkben dolgozó szakorvosok kapnak.
A kályhák beharangozott roncsprogramja alkalmazhatatlan, célja nem a kiszolgáltatott fogyasztók támogatása, hanem a kályhák értékesítésének fellendítése – figyelmeztetett állásfoglalásában az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Majdnem 25 millió utas fordult meg a romániai reptereken az elmúlt évben, ami 17 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest – közölte a Repülőterek Romániai Egyesülete.
A háztartások végső kiadásait tekintve Románia és Bulgária volt a legolcsóbb ország az Európai Unióban 2022-ben. A két államban a fogyasztási javak és a szolgáltatások árszínvonala az uniós átlag 59 százaléka volt, a harmadik helyen Lengyelország állt, az uniós átlag 62 százalékával. A háztartások végső kiadásainak árszínvonala Dániában volt a legmagasabb, 49 százalékkal meghaladta az uniós átlagot.
Több mint 15 millió európait fenyeget a szegénység, ezért konkrét és hatékony társadalmi integrációs intézkedésekre van szükség – véli Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
A tárcavezető Brüsszelben részt vett a minimális jövedelemről szóló miniszteri értekezleten. A Facebook-oldalán közzétett beszámolója szerint hangsúlyozta, hogy Románia elkötelezett az iskolaelhagyás csökkentése mellett is. Ezért a minimális beilleszkedési támogatásban részesülők kötelesek gyermekeiket iskolába járatni, hogy megkapják ezt az új típusú szociális juttatást.
Ausztria nem enged az elvárásaiból a schengeni bővítést illetően. Csak akkor fog megszűnni az ellenőrzés a bolgár és a román határokon, ha sikerül megerősíteni az Európai Unió külső határainak a védelmét - nyilatkozta Lukas Mandl osztrák kormánypárti EP-képviselő az Euronewsnak.
Mint fogalmazott, Ausztria nagyon konstruktív és pozitív megközelítést alkalmaz, hiszen megoldást akarnak találni. Hangsúlyozta, Ausztria üzenete egyértelmű, először az Európai Unió külső határainak védelmét kell megoldani az illegális migráció miatt, és utána lehet befejezni a schengeni övezet bővítését.
Intézkedés csomagon dolgozik az Európai Bizottság az olcsó ukrán gabonaexport okozta gondok megoldása érdekében. Az olcsó ukrán gabona főként Romániában, Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon és Bulgáriában okoz gondokat.
A bizottság pénteken délután megerősítette, hogy megkapta az öt ország levelét és a kedden kezdődő mezőgazdasági tanácson ismertetik javaslatukat. Az említett tagállamok többek között azt kérték, hogy vezessék vissza a vámilletéket az Ukrajnából érkező gabonára, amely olcsó és nem kell olyan követelményeknek megfeleljen, mint az unióban termelt gabona. A mezőgazdasági biztos a héten azt mondta, az unióba irányuló ukrán gabonaexport kétszeresére nőtt az elmúlt két évben és ez a leginkább az országgal határos öt tagállam piacait érinti, amelyek közvetlenül veszik át az alacsony árak jelentette sokkot. Mint ismeretes, Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdetét követően az Európai Unió eltörölte az ukrán gabonára érvényes kvótákat és behozatali illetéket, így segítve az ukrán exportot.
Az Európai Unió külügyi vezetője azt állítja, hogy az izraeli kormány finanszírozta a Hamasz terrorszervezetet, hogy megossza a palesztinokat.
Josep Borrell nem szolgált konkrét bizonyítékokkal állítása alátámasztására, ugyanakkor egy 10 pontos útitervet készített egy lehetséges békefolyamathoz. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt azzal vádolta, hogy „személyesen” kisiklat minden olyan kísérletet, amely az évtizedek óta tartó izraeli-palesztin konfliktus megoldására irányul. Mindez egy nappal azután hangzott el, hogy Netanjahu visszautasította Washington felhívását, hogy a háború után hozzanak létre egy palesztin államot, és csökkentse gázai katonai offenzívájának intenzitását.
Az oktatási intézmények vezetői állásainak jövedelmét kormányhatározattal erősítették meg, és megszüntették a meglévő bérkülönbségeket is - jelentette be a végrehajtó hatalom szóvivője.
Ennek értelmében az igazgatók és igazgatóhelyettesek átlagosan bruttó 30 százalékos emelést kapnak ebben a hónapban. Összességében az idei emelés több mint 36 százalékos lesz a tavalyi év végéhez képest. Ehhez még hozzáadódik a 10 százalékos neuropszichológiai túlterhelési pótlék, és adott esetben 25 százalékos érdemi pótlék is. Szintén a tegnapi kormányülésen hagyták jóvá azt a határozatot, hogy az idei évtől az érettségi bizonyítvány és az oktatási végzettséget igazoló oklevél megkülönböztető elemként QR-kódot tartalmaz majd. Az intézkedést a következő tanévben minden oktatási dokumentumra kiterjesztik.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség két képviselője, Oana Ţoiu és Cristian Seidler felkérte az ombudsmani hivatalt, hogy támadja meg az alkotmánybíróságon a betegszabadságon lévő alkalmazottaknak járó táppénz összegét tíz százalékkal csökkentő sürgősségi rendeletet.
Oana Ţoiu a sajtónak elmondta, hogy a jogszabállyal a kormány bevezette a 'betegségadót'. A politikus arra utalt, hogy a sürgősségi rendelet értelmében idéntől 10 százalékos egészségügyi járulékot kell fizetni többek között a betegszabadság ideje alatt járó táppénz, a gyermekgondozási díj, a gyermekápolási táppénz és a rákbeteg személyek gondozásáért járó táppénz után.
A Sanitas vezetői bejelentették, hogy addig nem állnak el az általános sztrájk korábban bejelentett kirobbantásától, amíg a kormány nem emeli meg egységesen 20 százalékkal az egészségügyi alkalmazottak fizetését.
A szakszervezeti szövetség elnöke azt mondta, hogy a miniszterelnök egy munkacsoport létrehozását javasolta a bérezési kérdések megoldására az egészségügyi, a munkaügyi és a pénzügyminisztérium képviselőinek részvételével. Azt is mondta, hogy találkoztak a kormányfővel, de ő nem beszélt az egészségügyi béremelések lehetséges menetrendjéről, hanem időt kért annak megvizsgálására, hogy mekkora fizetésnövelést tud ajánlani.
Befagyasztott vagy elhalasztott konfliktusnak nevezte a járóbeteg rendelőkben dolgozó orvosok szakmai egyesületének elnöke azt, hogy június 30-ig változatlan marad a betegek után járó pont értéke, amit a családorvosok és a járóbeteg rendelőkben dolgozó szakorvosok kapnak.
Cosmin Alexandrescu hangsúlyozta, az orvosoknak előre kell látniuk jövedelmeiket, hiszen nem tudják zsebükből elővenni az echográfiát végző gép 13, vagy az endoszkóp 100 ezer eurós árát, hanem bankkölcsönhöz kell folyamodjanak. Az érdekképviselet szerint az Országos Egészségbiztosító Pénztár részéről bizonyos nyitást tapasztaltak. Megállapodtak, hogy a jövő héten megkezdik a munkacsoportok a tevékenységüket az új keretszerződés kidolgozása és a jelenlegi hiányosságok kiigazítása érdekében. A Romániai Orvosi Kamara elnöke, Daniel Coriu korábban bejelentette, megállapodtak a döntéshozókkal, hogy a tavalyi utolsó negyedévi szinten maradnak az orvosi szolgáltatások díjszabásai.
A kályhák beharangozott roncsprogramja alkalmazhatatlan, célja nem a kiszolgáltatott fogyasztók támogatása, hanem a kályhák értékesítésének fellendítése - figyelmeztetett állásfoglalásában az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Dumitru Chisăliţă tapasztalataira hivatkozva leszögezte: ez a roncsprogram nem alkalmas a vidéken élő, lakásukat fával fűtő személyek támogatására, mert a pályázók csak legkevesebb 80 százalékos hatásfokú, alacsony szennyezőanyag-kibocsátású és 8-30 kilowatt közötti névleges teljesítményű kályhák vásárlására igényelhetnek pénzt. Vagyis a program 'abszurd módon' kizárja a pályázók köréből azokat, akik kis méretű, olcsó és alacsony fogyasztású kályhát szeretnének beszerezni. A roncsprogram pályázási feltételei Dumitru Chisăliţă szerint nagy és drága kályhák vásárlására kényszerítik a fogyasztókat, mert egy legalább 8 kilowattos teljesítményű kályha ára 30 százalékkal (mintegy 3000 lejjel) magasabb a hegyvidéki házakban jelenleg használtaknál. Mircea Fechet tárcavezető szerdai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a környezetvédelmi minisztérium idén kísérleti jelleggel és 500 millió lejes költségvetéssel beindítja a Kályhák roncsprogramját.
Majdnem 25 millió utas fordult meg a romániai reptereken az elmúlt évben, ami 17 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest - közölte a Repülőterek Romániai Egyesülete.
Ugyanakkor a pandémia előtti adatokhoz mérten csak 6 százalékos volt az emelkedés. Összehasonlításképpen az európai légiforgalom csak 2024 végére éri el a 2019-ben jegyzett értéket. A romániai növekedés egyik magyarázata, hogy a hazai légikikötőkben jelentős beruházások voltak, a becslések szerint a forgalom tovább nő, 2040-re pedig meghaladja az 50 millió utast évente - közölte David Ciceo, a Repülőterek Romániai Egyesületének elnöke.
A háztartások végső kiadásait tekintve Románia és Bulgária volt a legolcsóbb ország az Európai Unióban 2022-ben. A két államban a fogyasztási javak és a szolgáltatások árszínvonala az uniós átlag 59 százaléka volt, a harmadik helyen Lengyelország állt, az uniós átlag 62 százalékával. A háztartások végső kiadásainak árszínvonala Dániában volt a legmagasabb, 49 százalékkal meghaladta az uniós átlagot.
