A mai műsorban Marchut Réka, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, aki egyebek mellett a szatmári svábok és a katolikus egyház viszonyát kutatja, valamint Ilyés Csaba irodaigazgató, korábban nagykárolyi főesperes, a Szatmári Római Katolikus Püspökség általános helynöke beszél A szatmári svábok története a betelepítéstől napjainkig című kötetről, illetve az ehhez kapcsolódó kutatómunkáról.
A műsor második felében Fischer Botond íróval, szerkesztővel hallanak egy interjút Tavasz lesz, Corina (Erdélyi Híradó Kiadó&FISZ 2018) című prózakötetéről - amely számos szállal kötődik a nagykárolyi, sztamári svábok múltjához és jelenéhez - tartsanak velünk!
Az Európai Unió állampolgárai egyszerűbben, bürokráciától mentesen tudnak majd szavazni a következő választásokon.
Az Állandó Választási Hatóság közvitára bocsátotta a törvénytervezetet, amely a digitalizálja a feliratkozást a külön választási listákra a helyi és európai parlamenti választások esetén. A romániai lakhellyel rendelkező európai állampolgároknak eddig a polgármesteri hivatalokban személyesen kellett feliratkozni. A törvény elfogadása után a kérvényt és az okiratokat online küldhetik meg az Állandó Választási Hatóság honlapján és maximum 10 napon belül megkapják a választ. A választásokkal kapcsolatos összes információt lefordítják egy elterjedt idegen nyelvre és a fogyatékos személyeknek is elérhetővé teszik. Adrian Ţuţuianu, a hatóság elnöke hangsúlyozta, az intézkedés egyszerűsíti az eljárást és felsorakoztatja Romániát az európai normákhoz.
A gyaloglás nem csak a szív működését és a testalkatot segíti, hanem jelentősen befolyásolja az érzelmi egészséget is. Mindezek mellett a romániaiak nem tudatosítják ezt és nyolcból csak egyetlen válaszadó mondta azt, hogy gyakran gyalogol.
A romániaiak felfogása a fizikai tevékenységről, illetve a mozgás, érzelmi egészség és életstílus közötti összefüggésekre vonatkozó készült felmérés 800 városi felnőtt bevonásával készült. A válaszokból kiderül, hogy a mozgást kevesen tartják olyan eszköznek, amely csökkenti a stresszt és megőrzi az érzelmi egyensúlyt. A válaszadók több mint fele ülve tölti a nap legnagyobb részét. Csak az alanyok 26 százaléka gyalogo hosszabb távon és csupán 13 százaléka szokott kirándulni. A rendszeresen gyalogló személyek azt állítják, hogy több energiájuk van, elégedettebbek az élettel és könnyebben megbirkóznak a stresszel. Az eredmények rámutatnak, hogy Romániában a gyaloglást továbbra is inkább orvosi javaslatnak tartják, mint az egyensúly megtartás eszközének egy olyan társadalomban, amely egyre jobban ki van téve a stressznek és a túlterhelésnek. A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy főként a természetben gyaloglás hozzájárulhat a szellemi tisztánlátáshoz, a fenntartható életmód fejlesztéséhez, egyszerű megelőző módszer lévén bárki számára. A napi séta is hozzájárulhat a fizikai egészséghez és a jóléthez - állítják a szakemberek.
Az Országos Közegészségügyi Intézet közlése szerint tavaly január 1-től mostanig összesen 2942 kanyarós megbetegedést, illetve a vírus okozta három halálesetet…
Az Agerpres hírügynökség rendőrségi értesülések alapján közölte, hogy a marosvásárhelyi korrupcióellenes ügyészség hivatali visszaélés gyanújával nyomozást indított Gálfi Árpád székelyudvarhelyi…
A boszniai Szerb Köztársaságban egyre nagyobb a feszültség, miután a Szerb Köztársaságnak Boszniából való kiválását szorgalmazó szerv vezetőség megünnepelte a…
A lengyel elnöki palotában letartóztatták tegnap este Mariusz Kaminski és Maciej Wasik ellenzéki képviselőket. Kaminski belügyminiszter volt korábban, Wasik pedig…
Marcel Ciolacu kormányfő gratulált Franciország új miniszterelnökének, Gabriel Attalnak a kinevezéshez. Emmanuel Macron francia elnök kedden a 34 éves oktatási…
Klaus Iohannis államfő Ukrajna és a régió, különösen a Fekete-tenger térségének biztonsági helyzetéről folytatott eszmecserét telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel…
A Digi24 hírtelevízió szerint Nemzeti Liberális Pártban és a koalícióban arról a forgatókönyvről tárgyalnak intenzíven a napokban, hogy Klaus Iohannis…
A román állampolgárok 47 százaléka semlegesen viszonyul ehhez az évhez, 34 százalékuk optimizmussal, 19 százalékuk pedig pesszimizmussal tekint 2024-re. A…
A Natura Stúdió mai adásában előbb Butu Arnold Csabát, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Alapítvány elnökét, majd Bardóczi Dénes nemlátó masszőrt hallják. Ezt követően Tóth Orsolya a Horizont programról szól.
Az Országos Közegészségügyi Intézet közlése szerint tavaly január 1-től mostanig összesen 2942 kanyarós megbetegedést, illetve a vírus okozta három halálesetet jelentettek.
Két hét hónapos Brassó megyei csecsemő és egy 35 éves bukaresti férfi halt meg kanyaróban. A csecsemők koruknál fogva nem kaphatták meg a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő ellen védettséget nyújtó háromkomponensű oltást. A bukaresti férfi mielóma multiplex betegségben is szenvedett, és nem volt beoltva a kanyaró ellen. Az eddigi összesen 2942 megbetegedést 35 megyéből és a fővárosból jelentették. A legtöbb esetet Maros (770), Brassó (657), Kolozs (201),Giurgiu (178) megyében és Bukarestben (419) jegyzik.
Az Agerpres hírügynökség rendőrségi értesülések alapján közölte, hogy a marosvásárhelyi korrupcióellenes ügyészség hivatali visszaélés gyanújával nyomozást indított Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester ellen, aki a vádhatóság szerint öt szerződést kötött ügyvédi irodákkal, hogy képviseljék a hivatalt jogi perekben, noha a hivatal rendelkezik jogi osztállyal.
A kár értékét 30 ezer lejre becsülik. Ez a jelenség egyébként elterjedt Romániában, hiszen számos állami intézmény köt szerződéseket ügyvédi irodákkal annak ellenére, hogy rendelkeznek jogi osztállyal.
A legfelsőbb bíróság tavaly év végén egy jogegységesítési határozatot fogadott el, amely tegnap jelent meg a hivatalos közlönyben.
Ennek értelmében a bíróság úgy rendelkezett, hogy az egyházak csak akkor tudják visszaigényelni a kommunizmus idején elkobzott ingatlanjaikat, ha be tudják bizonyítani, hogy a telekkönyvbe beírt más jogi személyek valóban az egyház részét képezték. Az egyházi restitúciót évtizedek óta nehezíti ez a jogi vita, hiszen egyes ingatlanok esetében nem az érsekségek és a püspökségek szerepelnek tulajdonosként, hanem például az iskolák vagy a római katolikus státus. Erre hivatkozva érvénytelenítette a bíróság és államosította újra például a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot. A közlönyben való megjelenéssel a határozat alkalmazása kötelező.
A Boeing vállalat vezetője, Dave Calhoum elismerte, hogy hibásak amiatt, hogy a vállalat egyik repülőjének az ajtaja menet közben kihullt az Egyesült Államokban, de arról biztosította a közvéleményt, hogy kijavítják a hibát.
Szerencsére nem történt tragédia, és az ajtó nélküli repülő sikeresen landolt. Az incidens nyomán az Egyesült Államok 171 Boeing gépnek tiltotta meg a felszállást.
A boszniai Szerb Köztársaságban egyre nagyobb a feszültség, miután a Szerb Köztársaságnak Boszniából való kiválását szorgalmazó szerv vezetőség megünnepelte a bosnyák alkotmánybíróság által alaptörvénybe ütközőnek nyilvánított Szerb Köztársaság napját.
Az eseményt nagyszabású katonai felvonulással ünnepelték meg. Peter Stano, az Európai Bizottság szóvivője úgy vélte, hogy az alkotmányos rendet, a szuverenitást és Bosznia területi épségét tiszteletben kell tartani, és arra figyelmeztetett, hogy komoly következményei lesznek annak, ha ezt nem tartják tiszteletben a Szerb Köztársaság hatóságai. Az Egyesült Államok is ellenzi a szerbek elszakadási törekvéseit, mert úgy értékeli, hogy ez aláásná a daytoni békeszerződést, amellyel lezárták az 1990-es évek első felében lezajlott boszniai háborút.
A lengyel elnöki palotában letartóztatták tegnap este Mariusz Kaminski és Maciej Wasik ellenzéki képviselőket.
Kaminski belügyminiszter volt korábban, Wasik pedig belügyminiszter-helyettesi tisztséget töltött be korábban. Mindketten a tavaly év végi választáson ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) képviselői, akiket a PiS által támogatott Andrzej Duda elnök részesített elnöki kegyelemben. Kaminski és Wasik az államfő vendégei voltak, és a rendőrség akkor hatolt be az elnöki palotába, amikor az elnök már távozott onnan. Több ellenzéki politikus államcsínynek nevezte a történteket. A bíróság decemberben kétévi letöltendő szabadságvesztésre ítélte Kaminskit és Wasikot az általuk 2007-ben, a korrupcióellenes harc keretében elkövetett túlkapás címén. Duda kegyelmi döntése jogi vitát váltott ki. Ellenzői azzal érveltek, hogy nem adható meg, mivel az elsőfokú ítélet még nem volt jogerős.
Marcel Ciolacu kormányfő gratulált Franciország új miniszterelnökének, Gabriel Attalnak a kinevezéshez.
Emmanuel Macron francia elnök kedden a 34 éves oktatási minisztert nevezte ki Franciország miniszterelnökének. Attal lesz a köztársaság valaha volt legfiatalabb, és egyben az első, bevallottan homoszexuális miniszterelnöke. Gabriel Attal Élisabeth Borne-t váltja a kormányfői székben, aki hétfőn mondott le. A nemzetközi sajtó szerint Attal elődjét gyakorlatilag Emmanuel Macron francia elnök mondatta le, aki Attal nagyobb népszerűségével próbálja megfordítani a szélsőjobb egyre nagyobb támogatottságát.
Klaus Iohannis államfő Ukrajna és a régió, különösen a Fekete-tenger térségének biztonsági helyzetéről folytatott eszmecserét telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel - tájékoztatott tegnap az elnöki hivatal.
Iohannis Románia további határozott támogatásáról biztosította Zelenszkijt. A két államfő a kétoldalú kapcsolat fejlesztéséről és az ezzel kapcsolatos idei prioritásokról beszélt, köztük a határon átnyúló közös érdekeltségű projektekről, illetve a két ország közötti stratégiai partnerség kiépítéséről, amelyről az ukrán elnök októberi bukaresti látogatásán írtak alá közös nyilatkozatot.
A Digi24 hírtelevízió szerint Nemzeti Liberális Pártban és a koalícióban arról a forgatókönyvről tárgyalnak intenzíven a napokban, hogy Klaus Iohannis az Európai Tanács elnöke lehet július 1-től, miután Charles Michel bejelentette, hogy lemond mandátumának lejárta előtt, hogy indulhasson az európai parlamenti választásokon.
Iohannist már korábban is hírbe hozták magas rangú uniós posztok betöltésével. Most azért lett aktuális a téma, mert az EU-tagállamok többsége elkerülné azt, hogy az év második felétől a Magyarország által betöltendő uniós soros elnökség révén Orbán Viktor kerüljön ebbe a funkcióba. A liberálisok számításai szerint ez jót tenne Nicolae Ciucă liberális pártelnöknek is, aki szenátusi házelnökként ideiglenes államfővé léphetne elő, ami növelné az esélyeit, hogy jobban szerepeljen az év végi elnökválasztáson.
A Világbank előrejelzése szerint tavaly 1,8 százalékkal nőtt a román gazdaság, a bővülés 0,8 százalékponttal maradt el a várakozásoktól.
A nemzetközi pénzintézet lefelé módosította az idei és a jövő évi GDP növekedésével kapcsolatos várakozásait is. A friss jelentés szerint a román bruttó hazai termék ebben az évben 3,3 százalékkal, jövőre pedig 3,8 százalékkal nő. Tavaly nyáron 2024-re 3,9, 2025-re 4,1 százalékos növekedést prognosztizáltak.
A román állampolgárok 47 százaléka semlegesen viszonyul ehhez az évhez, 34 százalékuk optimizmussal, 19 százalékuk pedig pesszimizmussal tekint 2024-re.
A nők optimistábbak, mint a férfiak, korcsoport szerinti leosztásban pedig a 18 és 24 év közöttiek (43 százalék), illetve az 55 éven felüliek (45 százalék) a leginkább derűlátóak. A Reveal Marketing Research igazgatója, Marius Luican kiemelte, hogy az egy évvel ezelőtti felméréshez képest jelentősen, 48 százalékról 34 százalékra csökkent az optimisták aránya. Szerinte ez azzal magyarázható, hogy míg 2023 elejét a járvány miatti korlátozások feloldása után visszanyert szabadságérzet határozta meg, a 2024-es év gazdasági és társadalmi változásokkal, bizonytalansággal köszöntött be.
A Natura Stúdió mai adásában előbb Butu Arnold Csabát, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Alapítvány elnökét, majd Bardóczi Dénes nemlátó masszőrt hallják. Ezt követően Tóth Orsolya a Horizont programról szól.
