A mai műsorban Marchut Réka, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, aki egyebek mellett a szatmári svábok és a katolikus egyház viszonyát kutatja, valamint Ilyés Csaba irodaigazgató, korábban nagykárolyi főesperes, a Szatmári Római Katolikus Püspökség általános helynöke beszél A szatmári svábok története a betelepítéstől napjainkig című kötetről, illetve az ehhez kapcsolódó kutatómunkáról.
A műsor második felében Fischer Botond íróval, szerkesztővel hallanak egy interjút Tavasz lesz, Corina (Erdélyi Híradó Kiadó&FISZ 2018) című prózakötetéről - amely számos szállal kötődik a nagykárolyi, sztamári svábok múltjához és jelenéhez - tartsanak velünk!
Az Európai Unió állampolgárai egyszerűbben, bürokráciától mentesen tudnak majd szavazni a következő választásokon.
Az Állandó Választási Hatóság közvitára bocsátotta a törvénytervezetet, amely a digitalizálja a feliratkozást a külön választási listákra a helyi és európai parlamenti választások esetén. A romániai lakhellyel rendelkező európai állampolgároknak eddig a polgármesteri hivatalokban személyesen kellett feliratkozni. A törvény elfogadása után a kérvényt és az okiratokat online küldhetik meg az Állandó Választási Hatóság honlapján és maximum 10 napon belül megkapják a választ. A választásokkal kapcsolatos összes információt lefordítják egy elterjedt idegen nyelvre és a fogyatékos személyeknek is elérhetővé teszik. Adrian Ţuţuianu, a hatóság elnöke hangsúlyozta, az intézkedés egyszerűsíti az eljárást és felsorakoztatja Romániát az európai normákhoz.
A gyaloglás nem csak a szív működését és a testalkatot segíti, hanem jelentősen befolyásolja az érzelmi egészséget is. Mindezek mellett a romániaiak nem tudatosítják ezt és nyolcból csak egyetlen válaszadó mondta azt, hogy gyakran gyalogol.
A romániaiak felfogása a fizikai tevékenységről, illetve a mozgás, érzelmi egészség és életstílus közötti összefüggésekre vonatkozó készült felmérés 800 városi felnőtt bevonásával készült. A válaszokból kiderül, hogy a mozgást kevesen tartják olyan eszköznek, amely csökkenti a stresszt és megőrzi az érzelmi egyensúlyt. A válaszadók több mint fele ülve tölti a nap legnagyobb részét. Csak az alanyok 26 százaléka gyalogo hosszabb távon és csupán 13 százaléka szokott kirándulni. A rendszeresen gyalogló személyek azt állítják, hogy több energiájuk van, elégedettebbek az élettel és könnyebben megbirkóznak a stresszel. Az eredmények rámutatnak, hogy Romániában a gyaloglást továbbra is inkább orvosi javaslatnak tartják, mint az egyensúly megtartás eszközének egy olyan társadalomban, amely egyre jobban ki van téve a stressznek és a túlterhelésnek. A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy főként a természetben gyaloglás hozzájárulhat a szellemi tisztánlátáshoz, a fenntartható életmód fejlesztéséhez, egyszerű megelőző módszer lévén bárki számára. A napi séta is hozzájárulhat a fizikai egészséghez és a jóléthez - állítják a szakemberek.
Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő reményét fejezte ki, hogy Románia megőrzi jelenlegi hitelminősítését a közelgő értékelés során. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mielőbb teljes jogkörű kormányra van szükség, amely folytatja az állami kiadások csökkentését.
Ilie Bolojan a 2028-as választásokra is kitért, megjegyezve, hogy már most megjelentek kampányjellegű nyilatkozatok a béremelésekről és az állami szektorban történő létszámfelvételi korlátozások feloldásáról. A miniszterelnök kiemelte, hogy Románia egy év alatt jelentősen csökkentette a korábban 9,3 tized százalékos költségvetési hiányt. Hozzátette, az intézkedések társadalmi erőfeszítésekkel jártak, továbbá köszönetet mondott a román állampolgároknak, hogy megértették a helyzet súlyosságát.
A mai műsorban Marchut Réka, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, aki egyebek mellett a szatmári svábok és a katolikus egyház viszonyát kutatja, valamint Ilyés Csaba irodaigazgató, korábban nagykárolyi főesperes, a Szatmári Római Katolikus Püspökség általános helynöke beszél A szatmári svábok története a betelepítéstől napjainkig című kötetről, illetve az ehhez kapcsolódó kutatómunkáról.
A műsor második felében Fischer Botond íróval, szerkesztővel hallanak egy interjút Tavasz lesz, Corina (Erdélyi Híradó Kiadó&FISZ 2018) című prózakötetéről - amely számos szállal kötődik a nagykárolyi, sztamári svábok múltjához és jelenéhez - tartsanak velünk!
Hazánk külkereskedelmi mérleghiánya 15 százalékkal csökkent tavaly 2022-höz viszonyítva – közölte az Országos Statisztikai Intézet. 2023-ban csaknem 29 milliárd euró…
Felmentette a Temes megyei törvényszék Virgil Mustát, a temesvári Victor Babeş tüdő- és járványkórház osztályvezető orvosát a Covid-tesztekkel kapcsolatos ügyben,…
Elhunyt 88 évesen szívelégtelenségben Szeidzsi Ozava világhírű japán karmester. A menedzsmentje tegnapi közlése szerint a művész február 6-án hunyt el…
Műsorunk tartalmából: • Hallgassák meg az elmúlt hét legfontosabb politikai és gazdasági híreinek összefoglalóját • Szőcs Levente háttere a szlovákiai…
Két román állampolgár meghalt, további négy pedig megsérült a Kongói Demokratikus Köztársaságban történt fegyveres incidensekben – erősítette meg csütörtökön a…
Az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével Ukrajna és Oroszország megállapodott 100-100 hadifogoly kicseréléséről – jelentették be pénteken Abu-Dzabiban.Az orosz védelmi minisztérium…
Hektáronként legfeljebb 200 euró de minimis támogatásban részesülhetnek idén a burgonyatermesztők – írja elő egy határozattervezet, amelyet tegnap tettek közzé…
Jóváhagyta a kormány a Gazdahitel programot és az öntözőrendszert használó gazdák 2024-es évre szóló támogatását. Mihai Constantin kormányszóvivő elmondta, hogy…
Marcel Ciolacu miniszterelnök tegnap kijelentette, hogy a következő két hétben a kormány első számú prioritása a közbeszerzési eljárásokban ezentúl alkalmazandó…
Nem tudtak megegyezni a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői tegnapi ülésükön a választások összevonásával kapcsolatban…
Ma az idegenszerűségek, vagyis a barbarizmusok kerülnek nagyító alá. Tágabb értelemben olyan nyelvi kifejezőeszközökről van szó, amelyek nem az adott nyelv sajátos, belső, történetileg kialakult törvényeit, hanem egy más, idegen nyelv jellegzetességeit tükrözik. Szűkebb értelemben a szakemberek idegenszerűségnek tekintik azokat a kifejezéseket, amelyek magyar elemekből állnak, de idegen mintára, idegen gondolkodásmódot követve jöttek létre.
Aradon és Kisiratoson is volt már kiállítása Kurunczi Ferencnek a jellegzetes aradi épületeket bemutató fényképeiből. Az amatőr fotós, civilben informatikai mérnök több mint 15 éve járja a várost és kapja lencsevégre a változatos építészeti stílussal büszkélkedő Arad bérpalotáit, a békebeli időkre emlékeztető épített örökséget.
Hazánk külkereskedelmi mérleghiánya 15 százalékkal csökkent tavaly 2022-höz viszonyítva - közölte az Országos Statisztikai Intézet.
2023-ban csaknem 29 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleghiány. Ez több mint 5 milliárd euróval kisebb az egy évvel korábbi 34 milliárd eurónál. Hazánk külkereskedelmi mérleghiánya történelmi csúcson volt 2022-ben. Tavaly az export értéke meghaladta a 93 milliárd eurót, ami 1,3 százalékos növekedésnek felel meg. Az import 3,2 százalékkal, 122 milliárd euróra csökkent.
Felmentette a Temes megyei törvényszék Virgil Mustát, a temesvári Victor Babeş tüdő- és járványkórház osztályvezető orvosát a Covid-tesztekkel kapcsolatos ügyben, amelyben hivatali visszaélésre való felbujtással vádolta meg a korrupcióellenes ügyészség.
A törvényszék az ügy többi vádlottját is felmentette. Az ítélet nem jogerős. A temesvári járványkórház osztályvezető orvosa a vád szerint az intézménynél dolgozó három asszisztensnőt arra utasított, hogy munkaidejükben vérmintát vegyenek és Covid-teszteket végezzenek egy magánklinika számára, amelyben az orvos részvényes.
Elhunyt 88 évesen szívelégtelenségben Szeidzsi Ozava világhírű japán karmester.
A menedzsmentje tegnapi közlése szerint a művész február 6-án hunyt el tokiói otthonában. Szeidzsi Ozava volt az első ázsiai karmester, aki betört a nyugati zenei világba. Főként amerikai zenei együtteseket vezetett, Herbert von Karajan tanítványa volt.
Két román állampolgár meghalt, további négy pedig megsérült a Kongói Demokratikus Köztársaságban történt fegyveres incidensekben - erősítette meg csütörtökön a külügyminisztérium.
A tárca közleményében hangsúlyozták, hogy a minisztériumi válságstáb lépéseket tett a helyszínről kapott információk ellenőrzésére.A külügy ugyanakkor utazási figyelmeztetést adott ki a Kongói Demokratikus Köztársaságra a romló biztonsági helyzet miatt. Azt tanácsolják a román állampolgároknak, hogy kerüljék a közép-afrikai ország keleti és északkeleti regióit, főleg a Burundival, a Ruandával és az Ugandával közös határhoz közel eső területeket. A minisztérium a Kongó gomai és bukavui határátkelőin keresztüli be- és kilépést javasolja a román állampolgároknak.
A Kongóba készülő vagy jelenleg ott tartózkodó román állampolgároknak azt ajánlja a külügy, hogy vegyék fel a kapcsolatot Románia angolai nagykövetségével, és közöljék koordinátáikat a www.e-consulat.ro platformon.
Az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével Ukrajna és Oroszország megállapodott 100-100 hadifogoly kicseréléséről – jelentették be pénteken Abu-Dzabiban.Az orosz védelmi minisztérium a Telegramon közzétett bejegyzésében méltatta az Egyesült Arab Emírségek „humanitárius közvetítését”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a fogolycserét felügyelő ukrán testület is nagyra értékelte az arab közvetítést.
Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma közölte, hogy idén ez már a harmadik ilyen jellegű erőfeszítése volt Oroszország és Ukrajna között, és felszólította a feleket a diplomáciára, a párbeszédre és a harcok visszaszorítására – jelentette az emírségek állami hírügynöksége.
Hektáronként legfeljebb 200 euró de minimis támogatásban részesülhetnek idén a burgonyatermesztők – írja elő egy határozattervezet, amelyet tegnap tettek közzé a mezőgazdasági minisztérium honlapján.
A határozattervezet szerint 2024-re összesen 11 millió 483 ezer lejt, azaz 2.3 millió eurót különített el a kormány a burgonyatermesztésre igényelhető de minimis támogatásra. A hektáronként legfeljebb 200 euró támogatásra azok a burgonyatermesztők jogosultak, akik legalább 0,3 hektáron termelnek krumplit, és hektáronként legalább 15 tonna termésük van, amelyből legalább 6 tonnát értékesítenek 2024. november 18-ig – írja elő a tervezet. Az igényléseket a jogszabály érvénybe lépésének napjától május 20-ig lehet benyújtani.
Jóváhagyta a kormány a Gazdahitel programot és az öntözőrendszert használó gazdák 2024-es évre szóló támogatását. Mihai Constantin kormányszóvivő elmondta, hogy a 164 millió eurós költségvetésű Gazdahitel program az elsődleges mezőgazdasági termelésben tevékenykedő vállalkozások hitelfelvételét könnyíti meg.
Az állami támogatás a kölcsönöknek a három hónapos bankközi hitelkamatlábnak (Robor) megfelelő kamatrészét fedezi legtöbb öt éven keresztül. Mihai Constantin tájékoztatása szerint a kormány tegnapi döntésének megfelelően a mezőgazdasági termelők öntözésre használt villamosenergia-számláinak felét idén is fedezi az állam.
Marcel Ciolacu miniszterelnök tegnap kijelentette, hogy a következő két hétben a kormány első számú prioritása a közbeszerzési eljárásokban ezentúl alkalmazandó „zöld kritériumok” szabályrendszerének véglegesítése lesz.
A miniszterelnök a kormányülés elején kifejtette, hogy a romániai vállalatok támogatására a leghatékonyabb eszköz annak az európai elvnek a gyakorlatba ültetése, miszerint a legrövidebb szállítási útvonalat használó és ezért legkevésbé szennyező vállalatok pluszpontokat érdemelnek a közbeszerzési eljárások során érkezett ajánlatok elbírálásakor.
Nem tudtak megegyezni a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői tegnapi ülésükön a választások összevonásával kapcsolatban – értesült az Agerpres politikai forrásokból. A 2024-es választások menetrendjéről és a választások egy részének esetleges összevonásáról szóló egyeztetések hétfőn folytatódnak. Az egyik mérlegelt változat az európai parlamenti és az önkormányzati választások összevonása, amelyről már több uniós tagállamban megszületett a döntés.
Ma az idegenszerűségek, vagyis a barbarizmusok kerülnek nagyító alá. Tágabb értelemben olyan nyelvi kifejezőeszközökről van szó, amelyek nem az adott nyelv sajátos, belső, történetileg kialakult törvényeit, hanem egy más, idegen nyelv jellegzetességeit tükrözik. Szűkebb értelemben a szakemberek idegenszerűségnek tekintik azokat a kifejezéseket, amelyek magyar elemekből állnak, de idegen mintára, idegen gondolkodásmódot követve jöttek létre.
A Nyelvművelő kéziszótár szerint egyebek között „idegenszerűség a született igenév a férjes asszony -né képzős asszonyneve és leánykori neve között”. Például: Nagy Jánosné, született Kiss Róza. Ugyancsak idegenszerűség és emiatt kerülendő is az egy határozatlan névelő az ilyen és ehhez hasonló mondatokban: Kovács egy kiváló szervező. Helyette ez ajánlott: Kovács kiváló szervező.
Mégis mikor és honnan kerültek az idegenszerű formák a magyar nyelvbe? Az elmúlt századokban előbb a latin, majd a német nyelvből szivárogtak át, a II. világháború után pedig az orosz nyelv hatása volt erőteljes. Jelenleg az angol nyelv befolyása érezhető.
A mai részből nem maradhatnak ki a frazeológiai, vagyis az állandó szókapcsolatokban, szólásokban előforduló idegenszerűségek, amelyek nyelvtanilag három csoportba sorolhatók. Vannak igés kifejezések, például a jólnéz ki, illetve a veszi magának a bátorságot. Léteznek határozós kifejezések, amelyek között a kimondottan ellenszenves is megtalálható, és végül olyan jelzős kifejezésekkel is találkozhatunk, mint a magas kort ért meg, valamint az átütő sikert arat. Érdemes a már említett szólásokra is kitérni: közülük néhányat idegen nyelvből, főként a németből vettük át. Például: Itt van a kutya elásva. A nyelvészek természetesen csak azokat a szólásokat helytelenítik, amelyek nincsenek összhangban a magyar szemlélettel. Egyebek között ilyen a csodálkozik, megrökönyödik helyett használt nagy szemeket csinál. Amennyiben szükséges, szemléletes szólásokkal is helyettesíthetjük, például ezekkel: sóbálvánnyá vált vagy földbe gyökerezett a lába a csodálkozástól.
Aradon és Kisiratoson is volt már kiállítása Kurunczi Ferencnek a jellegzetes aradi épületeket bemutató fényképeiből. Az amatőr fotós, civilben informatikai mérnök több mint 15 éve járja a várost és kapja lencsevégre a változatos építészeti stílussal büszkélkedő Arad bérpalotáit, a békebeli időkre emlékeztető épített örökséget.
Kurunczi Ferenc célja elsősorban e gazdagságnak, a nagy elődök stílusérzékenységének és igényességének részletekbe menő bemutatása, másrészt a figyelemfelkeltés, hogy az utókor hajlamos hanyagul kezelni ezt az örökséget, gondatlanul bánni az épületekkel, vagy éppen avatatlan módon hozzájuk nyúlni. A városvezetés is felfigyelt értékmentő munkájára, a polgármesteri hivatal a 2022-es Aradi Városnapok alkalmával Kiválóság-díjjal tüntette ki. Kurunczi Ferenccel beszélgetett a hobbijáról és szenvedélyéről, a műemléképületek fotózásáról Pataky Lehel Zsolt.
Hazánk külkereskedelmi mérleghiánya 15 százalékkal csökkent tavaly 2022-höz viszonyítva - közölte az Országos Statisztikai Intézet.
2023-ban csaknem 29 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleghiány. Ez több mint 5 milliárd euróval kisebb az egy évvel korábbi 34 milliárd eurónál. Hazánk külkereskedelmi mérleghiánya történelmi csúcson volt 2022-ben. Tavaly az export értéke meghaladta a 93 milliárd eurót, ami 1,3 százalékos növekedésnek felel meg. Az import 3,2 százalékkal, 122 milliárd euróra csökkent.
