Az idén augusztusban 23,8 százalékkal volt magasabb a személyszállításhoz használt kenő- és üzemanyagok ára az egy évvel korábbinál az Európai Unióban. Az áremelkedés üteme ezzel tovább gyorsult a júniusi 13,7 és a júliusi 16,9 százalékhoz képest - derül ki az Eurostat friss adataiból.
Éves szinten augusztusban 18 uniós országban regisztráltak 20 százalékot meghaladó áremelkedést. A legnagyobb drágulás Bulgáriában volt 34,5 százalékkal, Litvániában 28,8 százalékkal, Finnországban 27,6 százalékkal, Németországban 27,5 százalékkal és Franciaországban 27,4 százalékkal.
A legalacsonyabb éves szintű áremelkedést Magyarországon mérték 1,3 százalékkal, illetve Svédországban 6,1 százalékkal és Írországban 11,7 százalékkal.
"
["post_title"]=>
string(76) "A legnagyobb drágulás Bulgáriában, a legalacsonyabb Magyarországon volt"
["post_excerpt"]=>
string(157) "Az idén augusztusban 23,8 százalékkal volt magasabb a személyszállításhoz használt kenő- és üzemanyagok ára az egy évvel korábbinál az EU-ban."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(70) "a-legnagyobb-dragulas-bulgariaban-a-legalacsonyabb-magyarorszagon-volt"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-09-23 13:49:57"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-09-23 10:49:57"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=468379"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3477 (24) {
["ID"]=>
int(468377)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-09-23 13:48:17"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-09-23 10:48:17"
["post_content"]=>
string(1326) "
Az úgynevezett írásbeli eljárás útján meghosszabbított, immár tegnaptól érvényes büntetőintézkedések mintegy háromezer magánszemély, vállalat, illetve szervezet vagyonának befagyasztását írják elő, beutazási tilalmat foglalnak magukban, valamint tiltást arra vonatkozóan, hogy pénzeszközöket vagy egyéb gazdasági erőforrásokat bocsássanak a listán szereplők rendelkezésére.
A szankcionált emberek közé tartozik Vlagyimir Putyin orosz elnök, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, több orosz miniszter, kormányzók és helyi politikusok, Roman Abramovics orosz üzletember és más üzletemberek, oligarchák, valamint az orosz Állami Duma több tagja.
A listán szerepelnek továbbá politikai pártok, orosz fegyveres erők és alakulatok, félkatonai csoportok, köztük a Wagner csoport, számos hadipari vállalat, bankok és pénzügyi intézmények, médiaszervezetek, továbbá az ukrajnai orosz háborút támogató emberek és vállalatok.
Az Ukrajna elleni háború kezdete óta az Európai Unió 21 szankciós csomagot hagyott jóvá Oroszország ellen.
Donald Trump amerikai elnök nem zárta ki, hogy ismét találkozik Vlagyimir Putyinnal, de kétségesnek nevezte, hogy erre a decemberi, Miamiban rendezendő G20-csúcson kerülhet sor. Trump erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel New Yorkban folytatott megbeszélésének kezdetén beszélt.
Az orosz energetikai infrastruktúrát ért ukrán támadásokra vonatkozó kérdésre Trump azt mondta, hogy ez valóban komoly csapás Oroszországnak, de a globális dízelüzemanyag-árakra is. Kijelentette, hogy meglátása szerint a felek le akarják zárni a háborút.
"
["post_title"]=>
string(58) "Az amerikai elnök ismét találkozik Vlagyimir Putyinnal?"
["post_excerpt"]=>
string(119) "Donald Trump erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel New Yorkban folytatott megbeszélésének kezdetén beszélt."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(54) "az-amerikai-elnok-ismet-talalkozik-vlagyimir-putyinnal"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-09-23 13:46:54"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-09-23 10:46:54"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=468374"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3754 (24) {
["ID"]=>
int(468369)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-09-23 13:45:34"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-09-23 10:45:34"
["post_content"]=>
string(1176) "
Személyes tanácskozást folytatott Delcy Rodríguez, Venezuela ügyvivő államfője helyi idő szerint tegnap New Yorkban Donald Trump amerikai elnökkel. A két vezető a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről, az energetika, a bányászat és a biztonság terén folytatandó együttműködés előmozdításáról tárgyalt.
Eközben María Corina Machado Nobel-békedíjas ellenzéki vezetőnek megtiltották, hogy visszatérjen hazájába. "Történelmi találkozóm volt Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével" - tudatta az X-en Rodríguez, aki az ENSZ-közgyűlés ülésére érkezett New Yorkba. Személyében 2018 óta az első venezuelai vezető vett részt a világszervezet közgyűlésének csúcsszintű plenáris ülésén.
Nicolás Maduro volt államfőt az amerikai hadsereg távolította el a hatalomból januárban. Maduro hatalmának megdöntése óta Trump arra törekszik, hogy kiváltságos hozzáférést biztosítson az Egyesült Államoknak a venezuelai olajtartalékhoz.
Az idén augusztusban 23,8 százalékkal volt magasabb a személyszállításhoz használt kenő- és üzemanyagok ára az egy évvel korábbinál az Európai Unióban. Az áremelkedés üteme ezzel tovább gyorsult a júniusi 13,7 és a júliusi 16,9 százalékhoz képest - derül ki az Eurostat friss adataiból.
Éves szinten augusztusban 18 uniós országban regisztráltak 20 százalékot meghaladó áremelkedést. A legnagyobb drágulás Bulgáriában volt 34,5 százalékkal, Litvániában 28,8 százalékkal, Finnországban 27,6 százalékkal, Németországban 27,5 százalékkal és Franciaországban 27,4 százalékkal.
A legalacsonyabb éves szintű áremelkedést Magyarországon mérték 1,3 százalékkal, illetve Svédországban 6,1 százalékkal és Írországban 11,7 százalékkal.
A katonai ügyészség vád alá helyezte Ion Iliescu volt köztársasági elnököt az 1990. júniusi bányászjárás ügyében. Iliescut emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolják, a rendszerváltáskor megalakult ideiglenes egységtanács és Románia volt elnökeként.
Európánk halandó, meg is halhat, és ez kizárólag a mi választásainkon múlik – figyelmeztetett a francia államfő a párizsi Sorbonne egyetemen tartott szokásos előadásában.
Az Irán támogatását élvező jemeni lázadók közölték, hogy célba vették az Ádeni-öbölben elhaladó MSC Darwin hajót, ezzel folytatva a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás elleni támadásokat.
Egy ukrán bíróság elrendelte Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter letartóztatását, miután azzal gyanúsították meg, hogy részt vett 291 millió hrivnya (közel 7 millió euró) értékű állami földterület illegális megszerzésében, valamint további 190 millió hrivnya (4,5 millió euró) értékű földterület megszerzésére tett kísérletben.
Litvánia követni akarja Lengyelország példáját a külföldön tartózkodó hadköteles ukrán férfiak ügyében – közölte Laurynas Kasciunas nemzetvédelmi miniszter.
Utolsó plenáris ülésén az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte a feltételezett orosz politikai beavatkozás miatt, továbbá az ilyen esetek kivizsgálására és a befolyásolási kísérletek elleni fellépésre szólított fel, különös tekintettel a június elején esedékes EP-választásra.
Némelyek keskeny, mások széles csíkozásúak, piros-feketék, illetve úgynevezett búzakékesek, vagy éppen sokszínűek, derékban korcba szedettek, aljukon keskeny vagy széles a bársonyszegő.
Ezen a héten, pontosabban kedden ünnepeltük a könyv világnapját, amelyet a helyesírási szabályzat szerint csupa kisbetűkkel írunk, ugyanúgy, mint a többi nevezetes nap, időszak, ünnep, történelmi esemény nevét. Az alapötlet a katalánoktól származik, 1995-ben pedig az UNESCO karolta fel a kezdeményezést. Április 23-a amúgy egy szimbolikus dátum a világirodalomban, ugyanis aznap hunyt el például William Shakespeare, illetve Miquel de Cervantes, bár a Don Quijote figurájának megalkotója egyes források szerint egy nappal korábban távozott az élők sorából, és a temetése volt a korábban említett dátumon.
Befolyással üzérkedés gyanújával őrizetbe vette a korrupcióellenes ügyészség (DNA) az Oltenia Energetikai Komplexum (CEO) energetikai igazgatóját.
A DNA közleménye szerint Liviu Cătălin Stănculescu összesen 13.000 eurót kapott 2022 júliusa és 2023 márciusa között a vállalattal szerződésben álló cégek egyikének ügyvezetőjétől, akinek azt sugallta, hogy befolyása van a kifizetések jóváhagyására. A pénzért cserében azt ígérte az üzletembernek, hogy megsürgeti a cége számláinak kifizetését.
Ugyanebben az ügyben őrizetbe vették vesztegetés miatt egy vállalkozás ügyvezetőjét is. Az ügyészek szerint a meg nem nevezett gyanúsított idén januárban 200.000 eurót ígért egy állami vállalat vezetésében részt vevő személynek, ha a cége megkap egy hulladékkezelési munkákra vonatkozó, 1.000.000 eurós szerződést.
Az ügyben két további személy ellen is nyomozás zajlik magánokirat-hamisítás gyanújával. Az ügyészség nem pontosította, hogy a két megvesztegetés között milyen összefüggés van.
Megyénként végzett alapos elemzések alapján végre kell hajtani az ország régiósítását – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Temesváron kampányoló kormányfő emlékeztetett: a romániai közigazgatási rendszert a francia modell alapján alakították ki, ezért is annyira nehézkes. „Nekik regionális kormányzóik vannak, akik gondoskodnak arról, hogy ne legyenek szakadékok a fejlesztési régiók között, mint amilyen nálunk van Temesvár és Bákó között” – magyarázta, hozzátéve, hogy ez a modell Románia számára már nem igazán aktuális.
Ciolacu elmondta, hogy szükség van a közigazgatás reformjára is. Ez szerinte nem föltétlen jár majd közigazgatási egységek megszüntetésével. „Össze kell majd vonni településeket a megyénként végzett alapos elemzések után” - magyarázta a miniszterelnök. Ciolacu nem pontosította, hogy miben különbözik egy közigazgatási egység megszűnése, illetve egy másik településbe való beolvadása.
A katonai ügyészség vád alá helyezte Ion Iliescu volt köztársasági elnököt az 1990. júniusi bányászjárás ügyében. Iliescut emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolják, a rendszerváltáskor megalakult ideiglenes egységtanács és Románia volt elnökeként.
A Legfőbb Ügyészség nyomozóiból álló csapat péntek reggel elment Ion Iliescu rezidenciájára, hogy tájékoztassa a volt elnököt a vádemelésről. A helyszínen várakozó újságírókat megkerülve a hátsó bejáraton jutottak be az egykori elnök otthonába, ahol mindössze tíz percig tartózkodtak. A 94 éves Iliescu esetében előrehaladott korára való tekintettel speciális eljárást alkalmaztak, a többi vádlottal viszont csütörtökön az ügyészség székhelyén ismertették a vádakat.
Az ügyészek már másodszor indítanak nyomozást az aktában, miután korábban a bíróság megsemmisítette az összegyűjtött bizonyítékokat.
A vádlottak között van Petre Roman volt miniszterelnök, Gelu-Voican Voiculescu volt miniszterelnök-helyettes, Virgil Măgureanu egykori hírszerzési igazgató, Miron Cozma bányászvezér, Vasile Dobrinoiu és Peter Petre volt tábornok, valamint Adrian Sârbu médiamágnás, Petre Roman egykori tanácsadója, aki a korábbi vádirat szerint egy robbanóanyaggal megtöltött kamion felrobbantásával akarta szétoszlatni az Egyetem téren tüntetőket.
Európánk halandó, meg is halhat, és ez kizárólag a mi választásainkon múlik – figyelmeztetett a francia államfő a párizsi Sorbonne egyetemen tartott szokásos előadásában.
Emmanuel Macron úgy vélte, hogy Európa „bekerített helyzetben” van a regionális nagyhatalmakkal szemben, és az európai „liberális demokrácia” értékeit „egyre inkább bírálják és vitatják”.
„Fennáll a veszélye annak, hogy Európa lemarad, és ezt már most kezdjük látni, minden erőfeszítésünk ellenére” – figyelmeztetett csaknem kétórás beszédében a francia elnök, aki egy „erős Európa” mellett érvelt, amely „tiszteletet parancsol”, „szavatolja biztonságát” és visszaszerzi „stratégiai autonómiáját”. Figyelmeztetett : az európai modell veszélybe került, áldozatul eshet az Egyesült Államok és Kína rivalizálásának.
„Ezért az elkövetkező hónapokban fel fogom kérni partnereinket, hogy építsék ki ezt az európai védelmi kezdeményezést, amelynek mindenekelőtt stratégiai koncepciónak kell lennie” – mondta. A francia államfő arra is felszólította az Európai Uniót, hogy „szerezze vissza az ellenőrzést a határai felett”, és „vállalja is” ezt a politikát.
Az Irán támogatását élvező jemeni lázadók közölték, hogy célba vették az Ádeni-öbölben elhaladó MSC Darwin hajót, ezzel folytatva a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás elleni támadásokat.
Jahja Szarea katonai szóvivő azt is állította, hogy számos rakétát indítottak Eilat izraeli kikötőváros felé is.
A libériai zászló alatt közlekedő hajó a támadás idején Áden és Dzsibuti között hajózott, de a svájci székhelyű MSC egyelőre nem erősítette meg, hogy ezt a hajót támadás érte volna.
A siíta húszik tavaly november óta mintegy ötven hajót támadtak meg, egyet eltérítettek, míg egy másikat elsüllyesztettek. A támadások azonban egyre ritkábbak egyfelől az Egyesült Államok válaszcsapásai, másfelől a területen közlekedő kereskedőhajók számának csökkenése miatt, miután sok vállalat inkább körbehajózza Afrikát, annak ellenére, hogy ez sokkal költségesebb és időigényesebb is.
Egy ukrán bíróság elrendelte Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter letartóztatását, miután azzal gyanúsították meg, hogy részt vett 291 millió hrivnya (közel 7 millió euró) értékű állami földterület illegális megszerzésében, valamint további 190 millió hrivnya (4,5 millió euró) értékű földterület megszerzésére tett kísérletben.
A bíró 75,7 millió hrivnyában (közel 2 millió euróban) állapította meg az óvadékot. Az ukrán ügyészség a csütörtöki bírósági meghallgatáson közölte, hogy a miniszterre az ellene felhozott vádakért akár 12 év börtönbüntetés is kiszabható.
Szolszkij tagadja a hivatalba lépése előtt történt, 2017-2021 közötti eseményekre vonatkozó vádakat, de csütörtökön benyújtotta lemondását.
Litvánia követni akarja Lengyelország példáját a külföldön tartózkodó hadköteles ukrán férfiak ügyében – közölte Laurynas Kasciunas nemzetvédelmi miniszter.
„Ukrajnának sürgős szüksége van mozgósítási tartalékokra, azokra az állampolgáraira, akik katonaköteles életkorban vannak, és kiutaztak az országból (…) A rejtőzködés külföldön igazságtalan azokkal szemben, akik harcolnak hazájuk védelmében” – mondta a litván tárcavezető hozzátéve, hogy „Litvániában nem sok ilyen ember van”.
A lengyel nemzetvédelmi miniszter szerdán kijelentette, hogy Varsó kész segíteni Kijevnek a mozgósítási parancs által érintett ukrán állampolgárok hazajuttatásában. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz emlékeztetett, „az állampolgároknak vannak kötelezettségeik az állammal szemben”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden írta alá az új mozgósítási törvényt. Ugyanaznap Dmitro Kuleba külügyminiszter az X platformon úgy nyilatkozott, hogy a külföldi tartózkodás nem mentesít az állammal szembeni kötelezettségek alól. Röviddel ezután médiajelentések szerint az ukrán konzulátusok leállították a 18-60 év közötti ukrán férfiaknak nyújtott szolgáltatásaikat.
Utolsó plenáris ülésén az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte a feltételezett orosz politikai beavatkozás miatt, továbbá az ilyen esetek kivizsgálására és a befolyásolási kísérletek elleni fellépésre szólított fel, különös tekintettel a június elején esedékes EP-választásra.
A 429 szavazattal, 27 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint a közelmúltban több olyan, a Kreml által támogatott kísérletre derült fény, amely az európai demokratikus folyamatokba való beavatkozásra és azok aláásására irányult. Az állásfoglalást támogató EP-képviselők leszögezték: minden ilyen kísérletnek következményekkel kell járnia, majd megdöbbentőnek nevezték azokat az állításokat, melyek szerint egyes EP-képviselőknek fizettek az orosz propaganda terjesztéséért.
Az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája (FBI) a közelmúltban kihallgatta Maximilian Krah-t, az Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz tartozó EP-képviselőt, mivel esetében felvetődött a gyanú, hogy pénzt kapott a Kreml ügynökeitől. Ezt követően letartóztatták Krah parlamenti asszisztensét azzal a váddal, hogy kínai kém volt.
Az Európai Parlament egyúttal aggodalmának ad hangot a magyar kormány számos politikája és álláspontja miatt, amely számos alkalommal helyezkedett oroszbarát vagy Kína-barát álláspontra.
Az Európai Parlament a beavatkozással szembeni védelmének megerősítésére a belső biztonsági kultúra megerősítését javasolta. Kötelező biztonsági képzést sürgetett az EP tagjai és a teljes személyzet számára, továbbá megfelelő biztonsági engedélyeket és a parlamenti személyzet fokozott átvilágítását.
Az EP-képviselők felszólították a tagállamok kormányainak képviselőiből álló uniós Tanácsot, hogy a Kreml által támogatott médiumokat és más műsorszolgáltató és médiaszervezeteket, valamint az EU-ban zajló propaganda- és dezinformációs kampányokért felelős személyeket is vonja be az Oroszországgal szemben készülő, 14. szankciós csomagba.
Újabb két évre Kranowszky-Nagy Andreát választották az aradi Alma Mater Alapítvány kuratóriuma elnökének a szervezet közgyűlésén.
Az aradi magyar oktatás támogatására 1991-ben létrehozott alapítvány jelenleg főleg a magyar iskolaközpont, a Csiky Gergely Főgimnázium háttérintézményeként működik, az utóbbi évtizedekben hangsúlyosan a kollégiumban lakó diákok bentlakási körülményeinek javításán dolgozik különböző ösztöndíjprogramok fenntartásával. Emellett programok, tanulmányi kirándulások révén próbálja az új nemzedéket a magyar közösség felelős tagjaivá nevelni. A közgyűlésen a kuratóriumi tiszteletbeli tagjává választották Sándor Tivadar nyugalmazott arad-gáji római katolikus plébánost, aki mindig is szívügyének tekintette a magyar oktatás támogatását, ha kellett kétkezi munkával, ha kellett pénzzel, vagy bentlakás alapítással járulva hozzá a magyar iskolák fenntartásához. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az aradi Alma Mater Alapítvány tisztújító közgyűlése után készült.
Némelyek keskeny, mások széles csíkozásúak, piros-feketék, illetve úgynevezett búzakékesek, vagy éppen sokszínűek, derékban korcba szedettek, aljukon keskeny vagy széles a bársonyszegő.
Nagyjából ezek jellemzőek a székely népviselet rokolyáira. S még mi mindenben különböznek vagy hasonlítanak egymásra, az kiderül a Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület és az András Alapítvány csíkszéki népviseleteket ismertető telefonos alkalmazásából. A Folkapp számítógépen is elérhető, amelyben a férfi népviseletekről is lehet tájékozódni. A közelmúltban beüzemelt alkalmazásról és a népviseletekről György Katalinnal, az András Alapítvány programfelelősével, népviselet-kutatóval Bíró István beszélgetett.
Ezen a héten, pontosabban kedden ünnepeltük a könyv világnapját, amelyet a helyesírási szabályzat szerint csupa kisbetűkkel írunk, ugyanúgy, mint a többi nevezetes nap, időszak, ünnep, történelmi esemény nevét. Az alapötlet a katalánoktól származik, 1995-ben pedig az UNESCO karolta fel a kezdeményezést. Április 23-a amúgy egy szimbolikus dátum a világirodalomban, ugyanis aznap hunyt el például William Shakespeare, illetve Miquel de Cervantes, bár a Don Quijote figurájának megalkotója egyes források szerint egy nappal korábban távozott az élők sorából, és a temetése volt a korábban említett dátumon.
Ezen a napon világszerte ünneplik a könyveket, amelyek kapcsolatot teremtenek a múlt és a jövő, illetve a generációk és a kultúrák között.
Az olvasás egyébként nemcsak szabadidős tevékenység, hanem konkrét hatással van az egészségünkre, közérzetünkre: bármilyen könyvet is veszünk a kezünkbe, megmozgatja a szürkeállományunkat, ugyanakkor csökkenti a stresszt és a szorongást. Több tanulmány is bebizonyította, hogy míg a gyakori mozgás erősíti a szívet, az izmokat és a csontokat, az olvasás ugyanezt teszi az agyunkkal.
Mivel április 23. a szerzői jogok napja is, szeretnék elmesélni Önöknek egy néhány éve olvasott történetet, amelyet egy magyarországi, marketinggel foglalkozó cég vezetője, Szombati Orsolya osztott meg a hírlevele olvasóival. Miután megjelent a legelső, saját elektronikus könyve, az egyik megrendelő gondos utómunkával eltüntette a szerző nevét, illetve a címet, utána pedig teljesen ingyenesen közzétette a világhálón, mint a saját könyvét. Azzal viszont nem számolt, hogy az eredeti szerző korábban beállított néhány lebuktató kulcsszót az egyik internetes keresőben, így amikor a könyv felkerült a világhálóra, a rendszer azonnal értesítést küldött a sértett félnek. Végül a plagizálót tárgyalásra hívták, és kénytelen volt büntetést fizetni a csalásért. Hogyan védhetjük a szellemi tulajdonunkat, amelynek nem mellékesen holnap lesz a világnapja? A sértett szerző szerint kell egy alapos Jogi Nyilatkozat, emellett kulcsszóértesítőket kell beállítani a témáinkra, és rendszeresen kell ellenőrizni azokat. Ugyanakkor nem árt, ha van egy határozott, adatvédelemben jártas ügyvéd, akire rá lehet bízni a jogsértő eseteket. Végül pedig a nyilvánossággal is meg kell osztani a történteket, így mások is láthatják, hogy kiállunk a jogainkért.
Hajlandó letenni a fegyvert a Hamász palesztin terrorszervezet, ha megvalósul a kétállami megoldás – jelentette ki a szervezet egyik legmagasabb rangú politikai tisztségviselője az AP amerikai hírügynökségnek.
Halil al-Hajja úgy nyilatkozott: az iszlamista fegyveres csoport hajlandó beleegyezni ötéves vagy annál is hosszabb tűzszünetbe Izraellel, letenné a fegyvert és politikai párttá alakulna át, ha az 1967 előtti határok között független palesztin állam jöhetne létre. A Hamász megalakulása óta mind ez idáig elutasította Izrael Állam elismerését.
Arról is beszélt, hogy a szervezet szeretne csatlakozni a rivális Fatah vezette Palesztinai Felszabadítási Szervezethez, aminek révén egységes kormányzatot szeretne Gázában és Ciszjordániában.
Befolyással üzérkedés gyanújával őrizetbe vette a korrupcióellenes ügyészség (DNA) az Oltenia Energetikai Komplexum (CEO) energetikai igazgatóját.
A DNA közleménye szerint Liviu Cătălin Stănculescu összesen 13.000 eurót kapott 2022 júliusa és 2023 márciusa között a vállalattal szerződésben álló cégek egyikének ügyvezetőjétől, akinek azt sugallta, hogy befolyása van a kifizetések jóváhagyására. A pénzért cserében azt ígérte az üzletembernek, hogy megsürgeti a cége számláinak kifizetését.
Ugyanebben az ügyben őrizetbe vették vesztegetés miatt egy vállalkozás ügyvezetőjét is. Az ügyészek szerint a meg nem nevezett gyanúsított idén januárban 200.000 eurót ígért egy állami vállalat vezetésében részt vevő személynek, ha a cége megkap egy hulladékkezelési munkákra vonatkozó, 1.000.000 eurós szerződést.
Az ügyben két további személy ellen is nyomozás zajlik magánokirat-hamisítás gyanújával. Az ügyészség nem pontosította, hogy a két megvesztegetés között milyen összefüggés van.
