A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban - közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
A SRI tájékoztatása értelmében a fenyegetés nem tartalmazott konkrétumokat, ezért nem volt szükség helyszíni intézkedésekre.A fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB) közlése szerint a fenyegetés a Tarom légitársaság Prágából Bukarestbe tartó ROT226-os járatát érintette, amely 102 utassal a fedélzetén 12 óra 19 perckor szállt le. A bombafenyegetés ellenére zavartalanul és biztonságosan, a menetrendnek megfelelően zajlik a légiforgalom a repülőtéren, miközben a hatóságok végrehajtják az előírt biztonsági intézkedéseket - tették hozzá. Csütörtökön több hasonló bombafenyegetés is érkezett Bukarestben leszálló repülőgépekkel kapcsolatban, de a SRI egyik esetben sem talált valós veszélyre utaló jeleket.
Romániában is követelik a Securitate-ügynökök aktáinak nyilvánosságra hozatalát. Az 1989. December 21. Egyesület az Agerpres hírügynökségnek is eljuttatott nyílt levélben kérte Nicușor Dan államfőt, hogy a megfelelő intézmények indítsák el a dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálják és tegyék közzé azokat az interneten. A levél példaként Magyarországot említi, más olyan országok,például Némteország,Lengyelország mellet,akik ezt a lépést megtették.
A Román Hírszerző Szolgálat szerint több mint százezer dosszié maradt titkosított, mert nemzetbiztonsági kérdéseket érintenek.
A csalók a Netflix nevében küldenek hamis üzeneteket, amelyekben arra hivatkoznak, hogy nem sikerült levonni az előfizetési díjat, és rövid időn belül felfüggesztik a felhasználó fiókját. Az üzenetekben található hivatkozás egy hamis weboldalra vezet, ahol bankkártyaadatokat kérnek.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság arra figyelmeztet, hogy senki ne nyissa meg a gyanús linkeket, és ne adja meg banki adatait ilyen oldalakon. Akik már megadták kártyaadataikat, haladéktalanul értesítsék bankjukat. A csalási kísérleteket a Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság honlapján vagy az 1911-es telefonszámon lehet jelenteni.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Mintegy 200 millió dollár új katonai támogatást ad Ukrajnának az amerikai készletekből az Egyesült Államok – mondta hétfőn a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója.
Franciaország elismerte Marokkó szuverenitását a vitatott nyugat-szaharai terület felett, megváltoztatva ezzel egy évtizedes álláspontját, és csatlakozva a Marokkót támogató országok egyre bõvülõ listájához, miután az ENSZ közvetítésével zajló békefolyamat zsákutcába került.
Ezt jelentette ki Recep Tayyip Erdoğan török elnök vasárnap emlékeztetve arra, hogy ezt korábban is megtette Líbiában vagy Hegyi-Karabahban. Az elnök nem pontosította, hogy mit ért beavatkozás…
Constantin Brâncuşi Târgu Jiu-i szoboregyüttese és a római limes romániai szakasza is felkerült az UNESCO világörökségi helyszíneinek listájára. Erről számolt be…
Elsőfokú, sárga jelzésű hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat 12 déli megyére és Bukarestre. A figyelmeztető előrejelzés szerint ma Olténiában és…
Folytatja a Románia esetében 2020-ban elindított túlzottdeficit-eljárást az EU Tanácsa a GDP három százalékát jóval túllépő költségvetési hiány miatt, mert…
Megszünteti a kormány a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, azaz az RCA árának korlátozását ‘a piac rendeződése után’ – jelentette be a miniszterelnök egy tegnapi sajtóeseményen. …
Mintegy 200 millió dollár új katonai támogatást ad Ukrajnának az amerikai készletekből az Egyesült Államok - mondta hétfőn a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója.
John Kirby egy sajtóbeszélgetésen az ukrajnai háború közelmúltbeli fejleményeire reagálva azt mondta, hogy az új fegyverszállítások megerősítették az ukrán védelmi erőket, miközben az oroszok csak súlyos emberveszteségek árán voltak képesek csekély előrelépést elérni. John Kirby egyben megerősítette, hogy az amerikai kormányzat folytatja Ukrajna támogatását.
Franciaország elismerte Marokkó szuverenitását a vitatott nyugat-szaharai terület felett, megváltoztatva ezzel egy évtizedes álláspontját, és csatlakozva a Marokkót támogató országok egyre bõvülõ listájához, miután az ENSZ közvetítésével zajló békefolyamat zsákutcába került.
Emmanuel Macron francia elnök a Marokkó által 2007-ben javasolt autonómiatervet nevezte a konfliktus megoldása "egyetlen alapjának", csapást mérve a függetlenségpárti Polisario Frontra, amely a spanyol gyarmatosítás vége óta a szaharai õslakosok legitim képviselõjének vallja magát. Elemzõk szerint Franciaország eltérése történelmi álláspontjától jelentõs gyõzelem Marokkó számára, és követi az Egyesült Államok, Izrael, Spanyolország és azon afrikai országok egyre növekvõ számát, amelyekkel Marokkó a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésére törekszik. Marokkó 1975-ben annektálta Nyugat-Szaharát. A 266 ezer négyzetkilométeres, foszfátban és halban, illetve feltehetõleg olajban is gazdag területen az annak függetlenségéért küzdõ Polisario Front mozgalom kikiáltotta a Szaharai Demokratikus Arab Köztársaságot, és fegyveres harcot indított az államalakulat önrendelkezéséért a szomszédos Algéria támogatásával. Marokkó jelenleg az egykori spanyol gyarmat nagyjából kétharmadát tartja ellenõrzése alatt. A vezetés Rabatban mindössze autonómiát lenne hajlandó biztosítani a nagyjából Olaszország méretû térségnek, ahol 580 ezren élnek. Algír ugyanakkor egy ENSZ-tervet szorgalmaz, amelynek értelmében népszavazást tartanának az önrendelkezésrõl. A térség miatt éles diplomáciai viszály bontakozott ki Algír és Rabat között is.
Ezt jelentette ki Recep Tayyip Erdoğan török elnök vasárnap emlékeztetve arra, hogy ezt korábban is megtette Líbiában vagy Hegyi-Karabahban. Az elnök nem pontosította, hogy mit ért beavatkozás alatt.
Erdoğan tavaly október óta hevesen kritizálja Izrael gázai offenzíváját, vasárnap pedig egy olyan televíziós beszédben említette meg a Hamász ellen vívott háborút, melyben eredetileg hazája védelmi iparát magasztalta. Nemzetközi médiumok sora kérdezte az elnök pártjának képviselőit, hogy Erdoğan mégis mit ért beavatkozás alatt, de nem kaptak válaszokat, miként egyelőre Izrael sem kommentálta Erdoğan szavait.
Az Euractiv portál emlékeztet: 2020-ban Törökország katonai személyzetet küldött Líbiába az ENSZ által elismert, Abdul Hamid Dbeibeh vezette líbiai nemzeti egyetértés kormányának támogatására. Hozzáteszik: Törökország korábban tagadta, hogy közvetlen szerepet vállalt volna Azerbajdzsán hegyi-karabahi hadműveleteiben, de 2023-ban azt mondták, hogy közeli szövetségesük támogatása érdekében „minden eszközt bevetnek, beleértve a katonai kiképzést és a hadászati modernizációt is."(forrás:euronews.hu)
A külügyminisztérium azt tanácsolja a román állampolgároknak, hogy ne utazzanak Libanonba, akik pedig már ott tartózkodnak, különösen az ország déli részén, azonnal hagyják el a régiót.
A szaktárca hétfőn kiadott sajtóközleményében emlékeztet, hogy Libanonra vonatkozóan 8/9-es szintű - 'Kerüljön minden utazást' - utazási figyelmeztetés van érvényben a közelmúltban történt események és az eszkaláció fokozott kockázata miatt.A már az országban tartózkodó román állampolgárokat arra kérik, hogy felelősségteljesen mérlegeljék, szükséges-e Libanonban maradniuk. A Litáni folyótól délre fekvő térségben tartózkodóknak a külügyminisztérium határozottan azt tanácsolja, hogy azonnal hagyják el a régiót, tekintettel a libanoni-izraeli határon a közelmúltban történt fegyveres összecsapásokra.A külügyminisztérium ugyanakkor nyomatékosan kéri a Libanonban tartózkodó román állampolgárokat, hogy jelentkezzenek be a bejrúti román nagykövetségen.
A diplomáciai képviselet elérhetőségei a következők: Cím: Rue du Palais Presidentiel, Baabda, P.O. Box 40227, telefon: +961 5 924848 (ezen a számon nem adnak konzuli tájékoztatást), fax: +961 5 924747, honlap: beirut.mae.ro, e-mail: beirut@mae.ro.
A román állampolgárok a bejrúti román nagykövetség telefonszámán (+961 5 924 849; +961 5 920 432; +961 5 920 452) kérhetnek konzuli segítséget. Azok a román állampolgárok, akik nehéz, különleges vagy vészhelyzetben vannak, hívhatják a bejrúti román nagykövetség sürgősségi forródrótját (+961 76 775 503).
Constantin Brâncuşi Târgu Jiu-i szoboregyüttese és a római limes romániai szakasza is felkerült az UNESCO világörökségi helyszíneinek listájára.
Erről számolt be Facebook-oldalán Raluca Turcan kulturális miniszter, aki szerint Brâncuşi Hősök útja néven is ismert alkotásának felvétele a világörökségi listára a román művész életművének legmagasabb szintű nemzetközi elismerését jelenti. Románia 2018 januárjában kezdeményezte a Târgu Jiu-i szoboregyüttes felvételét az UNESCO világörökségi helyszíneinek listájára. A római limes romániai szakasza kapcsán Turcan emlékeztetett arra, hogy az ókori Dacia területe a római világ része volt, és a román nemzet eredete szorosan kötődik Rómához és a Római Birodalomhoz. Bejegyezése szerint Románia 2023 januárjában kezdeményezte a Római Birodalom és Dacia egykori határvonalának felvételét a világörökségi listára. A jelölési dosszié értékelése másfél évig tartott.
Elsőfokú, sárga jelzésű hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat 12 déli megyére és Bukarestre. A figyelmeztető előrejelzés szerint ma Olténiában és Munténia nagy részében a sokéves átlagnál melegebb idő lesz, a hőmérséklet-páratartalom mutató eléri a kritikus 80-as értékét. A legmagasabb nappali hőmérséklet 34-39 fok körül alakul, hétfőn Olténia déli részében ennél magasabb is lehet.
A meteorológusok szerint kánikula várható Bánságban, Körösvidéken, Munténia keleti részében és helyenként Erdélyben is. Ezekben a régiókban a nappali hőmérséklet elérheti a 35-36 fokot.
Folytatja a Románia esetében 2020-ban elindított túlzottdeficit-eljárást az EU Tanácsa a GDP három százalékát jóval túllépő költségvetési hiány miatt, mert Bukarest nem tett hatékony intézkedéseket a hiány kiigazítására.
A túlzottdeficit-eljárás célja, hogy az uniós országok korrigálják a deficit és/vagy az adósság túlságosan magas szintjét. Az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indíthat azon uniós országgal szemben, amely nem tartja tiszteletben az uniós országok költségvetési politikáinak koordinálására irányadó szabályokat tartalmazó Stabilitási és Növekedési Paktumot.
Több más tagállam is ugyanazon eljárás alatt áll: Olaszország (ahol az államháztartás hiánya 2023-ban 7,4 százalék volt), Magyarország (6,7 százalék), Románia (6,6 százalék), Franciaország (5,5 százalék), Lengyelország (5,1 százalék), Málta és Szlovákia (4,9 százalék), illetve Belgium (4,4 százalék). Az eljárás célja, hogy az érintett tagállamok tartsák kordában a költségvetésüket. A túlzottan magas deficit miatt elméletileg szankciók is járnak, de eddig még nem élt ezzel a lehetőséggel az Európai Bizottság.
Megszünteti a kormány a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, azaz az RCA árának korlátozását ‘a piac rendeződése után’ – jelentette be a miniszterelnök egy tegnapi sajtóeseményen.
Marcel Ciolacu szerint a balesetek számának növekedése a magyarázat arra, hogy az árkorlátozás ellenére az autóbiztosítás idén a múlt évhez képest jelentősen drágult. Kijelentette: a piac rendeződése után törölni kell az árak felső határát. Közölte azt is, hogy a biztosítási piacot felügyelő hatóság elnöke tárgyalni fog erről a biztosítósársaságok képviselőivel.
Nem engedték be Venezuelába azon korábbi latin-amerikai elnökök küldöttségét, akik megfigyelőként utaztak volna a választásokra.
A venezuelai légtér lezárására hivatkozva nem engedélyezték a felszállást annak a repülőgépnek, amelyen korábbi latin-amerikai elnökök utaztak volna megfigyelőként a tegnapi venezuelai választásokra – közölte tegnap José Raúl Mulino panamai elnök.
Venezuelában a múlt héten rendeletet adtak ki a szárazföldi, a légi és a tengeri határok lezárására ma éjféltől. A kormány a döntést azzal indokolta, hogy így kívánják szavatolni a biztonságot és védeni az elnökválasztást, amelyen Nicolás Maduro elnök a harmadik mandátumáért indul.
Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete idén is csatlakozott a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű Kárpát-medencei programhoz. Ennek célja a magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása annak érdekében, hogy a gabonával, illetve az abból őrölt liszttel, vagy annak ellenértékével magyar karitatív szervezeteket támogassanak.
Több mint hétezren regisztráltak Orbán Viktor mai tusványosi beszédére. A szervezők az Agerpresnek elmondták, voltak olyanok személyek, akik regisztrációját „biztonsági okokból” nem fogadták el.
Idén a második éve annak, hogy regisztrálniuk kell azoknak, akik meg akarják hallgatni a magyarországi miniszterelnök beszédét, beleértve az akkreditált újságírókat is. A belépéskor átnézik a táskákat, csomagokat is. Idén elmaradhat a magyarellenes provokáció Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde alatt - legalábbis erre utal a tavalyi tüntetés szervezőjének, Mihai Tîrnoveanunak Facebook bejegyzése – adja hírül a maszol.ro.
A fesztivál területén ma reggel nagyszámú biztonsági erő tartózkodott. A ma délelőtti politikai fórumon Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke fél 11-től tart előadást, valamint válaszol a közönség kérdéseire.
Frissítés:
Ismét a szólás ideje köszöntött reánk - jelentette ki ma a rendezvényen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A volt királyhágómelléki püspök szerint ma a háborúra, a migrációra és a genderideológiára kell nemet mondani. "Ezelőtt 35 évvel másmilyen Európáról álmodtunk" – mondta. Külön beszélt a kelet-közép-európai régiót és a romániai magyarságot is sújtó kivándorlásról. Közölte: miként Trianon óta annyiszor, ma is feltevődik a kérdés, hogy "menni vagy maradni?".
Az idő a békepolitika oldalán áll - jelentette ki a magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn. Emlékeztetett rá, az Európai Unió alapszerződése szó szerint tartalmazza a következő mondatot: az Unió célja a béke. A miniszterelnök kifejtette, Brüsszel sérelmezi, hogy háborúpárti politikának nevezzük azt, amit ők csinálnak, szerintük ők a béke érdekében támogatják a háborút. Ugyanakkor a magyar békemisszió kezdete óta az amerikai és az orosz külügyminiszter beszélt egymással, a svájci és az orosz külügyminiszter tárgyalásokat folytatott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök végre felhívta Donald Trumpot, és az ukrán külügyminiszter elutazott Pekingbe. "Vagyis az erjedés megkezdődött" - fűzte hozzá.
Mintegy 200 millió dollár új katonai támogatást ad Ukrajnának az amerikai készletekből az Egyesült Államok - mondta hétfőn a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója.
John Kirby egy sajtóbeszélgetésen az ukrajnai háború közelmúltbeli fejleményeire reagálva azt mondta, hogy az új fegyverszállítások megerősítették az ukrán védelmi erőket, miközben az oroszok csak súlyos emberveszteségek árán voltak képesek csekély előrelépést elérni. John Kirby egyben megerősítette, hogy az amerikai kormányzat folytatja Ukrajna támogatását.
