A félelem rendszere címmel tudományos konferenciát szervezett október 27-én és 28-án a bukaresti Liszt Intézet.
A rendezvényen történészek és szociológusok mutatták be az 1956-os magyarországi forradalom romániai következményeit a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben. A konferencia második napján megnyitották a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítást, amelynek anyagát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum állította össze. A kiállítást Lázár Csilla, a múzeum igazgatója, Kissné Hlatki Katalin Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Percă bukaresti római katolikus érsek-metropolita nyitotta meg. Borbély Tamás járt a helyszínen.
A reformáció napját megelőző hétvégén emlékeztek meg a zimándközi református templom felszentelésének 30. évfordulójáról.
Az Arad melletti település református közössége szórványgyülekezetnek számít, a hívek száma néhány tucatnyi, és többségük az 1970-es, '80-as években a Szilágyságból Arad megyébe települt reformátusok leszármazottai, kiegészülve néhány fiatal, a megyeszékhelyről nemrég kiköltözött családdal. A zimándközi reformátusok összetartó közösséget alkotnak, egy régi házból kialakított templomuknak gondját viselik, a környékbeli testvérgyülekezetekkel együtt ünnepelnek, és ha kell, a közösségi munkából is kiveszik a részüket. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdető Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a tömbben élőknek is el kell látogatniuk a szórványba, ahol a hit, az imádság többszörös erővel bír. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az ünnepségen készült.
2016. november 3-án kopogtam be Önökhöz először a rádió hullámhosszán, és alig hiszem el, hogy azóta eltelt tíz esztendő. Hálás vagyok Önöknek, hogy hétről hétre meghallgatták az anyanyelvünkkel kapcsolatos eszmefuttatásaimat, remélem, sikerült hasznos, akár azonnal gyakorlatba ültethető információkat megosztanom.
Már az első részben kihangsúlyoztam, hogy magázódó stílust fogok használni, az elhatározásom mellett pedig azóta is kitartottam, legalábbis ebben a rovatban. A Szövegkovács Facebook-oldalán két-három éve átváltottam a tegeződős változatra, ami szokatlan volt az elején, de nem bántam meg, sőt a követők is elfogadták. Itt viszont továbbra is marad a szokásos megszólítás.
Mi történt az elmúlt tíz évben? A Szövegkovács megjelentetett öt kiadványt Szóbuborékok, Anyanyelvi villámtanácsok, Rendőr-e a fekvőrendőr?, Olvasóból korrektor, illetve Szelfizzünk Bernadett-tel címmel, elsősorban azért, hogy közelebb vigye a helyesírást az olvasóhoz a lehető legjátékosabb módon, egy pillanatig sem feledkezve meg az anyanyelvünk iránti tiszteletről. Emellett különféle kiadványok megjelenésénél is bábáskodtunk, és bár egyre több jel kezdett arra utalni, hogy nincs szükség helyesírás-ellenőrzésre, kitartottunk az eredeti elképzelésünk mellett, ugyanakkor egyre erősebbé vált bennünk az a meggyőződés, hogy továbbra is szükség van saját gondolatokra alapozott szövegekre.
Miért használtam többes számot? A Szövegkovácsot a korrektorként dolgozó első unokatestvéremmel, Kósa Erikával alapítottam 2012 nyarán, azaz lassan tizenöt éve, emellett Horváth Évával, a Maros megyei Népújság korrektorával, illetve Benedek-Székedy Sándorral, a Hargita Népe című napilap olvasószerkesztőjével is dolgoztam együtt. Természetesen még felsorolhatnék jó néhány személyt, aki fontos szerepet játszott például egy kiadvány megjelenésénél, idő híján azonban kénytelen vagyok visszafogni magam.
Mit tartottunk mindvégig szem előtt? Egy Sebő Ferenctől származó idézetet, amely így szól: „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg, nem is őrizni, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket”. A Szövegkovács esetében a hagyomány szót az anyanyelv helyettesíti, amelyet akkor tarthatunk tisztán, ha nap mint nap figyelünk rá.
A mai rész vége felé közeledve szeretném megköszönni Forró László kollégámnak a támogatást, illetve a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének a lehetőséget és a bizalmat.
Luca Niculescu kormányfő csütörtökön délelőtt a Victoria palotában tárgyalt Elbridge Colby amerikai védelmi miniszter helyettessel a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség és a Fekete-tengeri biztonság megszilárdításáról.
A miniszterelnök közölte, hogy Románia érdekelt a hangsúlyosabb amerikai katonai és gazdasági jelenlétben Románia területén. Az amerikai védelmi miniszter helyettesét szerdán fogadta Nicuşor Dan államfő is, aki hangsúlyozta, jelenleg a Fekete-tenger az egyik legveszélyesebb és instabilabb térség, Románia pedig számít az Egyesült Államok és a szövetségesek állandó elkötelezettségére.
A félelem rendszere címmel tudományos konferenciát szervezett október 27-én és 28-án a bukaresti Liszt Intézet.
A rendezvényen történészek és szociológusok mutatták be az 1956-os magyarországi forradalom romániai következményeit a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben. A konferencia második napján megnyitották a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítást, amelynek anyagát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum állította össze. A kiállítást Lázár Csilla, a múzeum igazgatója, Kissné Hlatki Katalin Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Percă bukaresti római katolikus érsek-metropolita nyitotta meg. Borbély Tamás járt a helyszínen.
A budapesti kormány mindent megtesz azért, hogy Románia még idén, a magyar európai uniós elnökség időszaka alatt csatlakozhasson a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.
Joe Biden amerikai elnök szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem tesz eleget a Hamász palesztin szélsőséges szervezet kezében lévő izraeli túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás elérése érdekében – erről Joe Biden hétfőn beszélt a Fehér Házban tartott nemzetbiztonsági értekezlet előtt.
Belgiumban hétfőn bejelentették, hogy az ország Hadja Lahbib külügyminiszter jelöli az Európai Bizottság testületébe. Ezzel minden uniós tagország jelöltje ismertté vált.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Szkucsne települést – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. Az orosz elnök szerint kudarcot vallott az ukrán hadvezetés terve az orosz Kurszk megye elleni támadással.
Izraelben a munkaügyi bíróság elrendelte, hogy a Hisztadrut szakszervezeti szövetség állítsa le a palesztinokkal kötendő túszalku kikényszerítésére indított országos sztrájkot.
Oroszország 2022 februárjában kezdődött ukrajnai inváziója óta egyre gyakrabban hallhatjuk a leválás vagy szétkapcsolás, angolul decoupling kifejezést. Az Európai Unióban…
A kormány a nyugdíjasokat támogató jogszabályt fogadott el a mai ülésén. E szerint úgy módosítják a szociális juttatásokra jogosító jövedelemhatárokat,…
Adóamnesztiát jelentett be a kormány. Marcel Ciolacu miniszterelnök közölte, hogy közvitára bocsátják azt a jogszabályt, amely szerint mentesül a késedelmi…
Letartóztatták ma Ajasi Zammelt, a tunéziai elnökválasztás egyik ellenzéki jelöltjét. Az ellenzék szerint a hatósági intézkedés megalapozatlan, és egyetlen oka,…
Először nyert a német tartományi választáson az Alternatíva Németországért nevű ellenzéki párt. A szélsőjobboldalinak tartott politikai erő Türingiában győzött, Szászországban…
A budapesti kormány mindent megtesz azért, hogy Románia még idén, a magyar európai uniós elnökség időszaka alatt csatlakozhasson a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.
A tárcavezető leszögezte: Magyarországnak nemzeti érdeke Románia csatlakozása a schengeni övezethez, minthogy ezzel egyrészt eltűnnének a hosszú sorok az átkelőknél, másrészt a forgalom rendelkezésére lehetne bocsátani azonnal tíz, jelenleg csak szombaton használható közúti kapcsolatot.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy megállapodást írt alá a két ország a határon átnyúló bűnüldözési együttműködésről. Rámutatott, hogy mindkét ország olyan útvonalon fekszik, amelyet korábban előszeretettel használtak az illegális bevándorlók és a rájuk épülő szervezett bűnözés.
A magyar külügyminiszter azt is elmondta, hogy már közel van az a pont az azerbajdzsáni és georgiai zöld villamosenergia importját lehetővé tévő projektben, ahonnan már nem lehet visszafordulni.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-azeri-georgiai-román zöldenergia-szállítási partnerségről szóló megbeszélésen figyelmeztetett: az energiabiztonság kritikus eleme a nemzetbiztonságnak. Ezért a kormánynak fontos célja és egyben kötelessége a biztonságos és stabil energiaellátás garantálása, a környezetvédelmi szempontok figyelemben tartása mellett.
Joe Biden amerikai elnök szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem tesz eleget a Hamász palesztin szélsőséges szervezet kezében lévő izraeli túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás elérése érdekében - erről Joe Biden hétfőn beszélt a Fehér Házban tartott nemzetbiztonsági értekezlet előtt.
Joe Biden újságíróknak nyilatkozva válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy az izraeli kormányfő által eddig tett lépések elégségesek-e.
Az elnök egyben megismételte szombaton is hangoztatott véleményét, miszerint nagyon közel van a túszok elengedéséhez vezető tűzszüneti megállapodás. Arra a kérdére ugyanakkor, hogy mi indokolja optimizmusát, úgy válaszolt, hogy "a remény forrásai végtelenek".
Joe Biden egyben beszámolt arról, hogy beszélt a palesztin Gázai övezetben - öt másik emberrel együtt - holtan talált amerikai túsz, Hersh Goldberg-Polin szüleivel, akiknek azt ígérte, hogy amennyire csak lehetséges, sürgeti a még a Hamász kezében lévő több mint 100 túsz elengedéséről és tűzszünetről szóló fogolycsere-megállapodás elérését.
A Hamász fegyveresei tavaly október 7-én megtámadták Izraelt, 1200 ember megöltek és mintegy 250 ember elhurcoltak, többüket egy zenei fesztiválról. Izrael válaszul nagyszabású légi és szárazföldi katonai műveleteket indított a Gázai övezetben.
Belgiumban hétfőn bejelentették, hogy az ország Hadja Lahbib külügyminiszter jelöli az Európai Bizottság testületébe. Ezzel minden uniós tagország jelöltje ismertté vált.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének kérése értelmében a tagországok kormányainak augusztus 30-ig kellett bejelenteniük biztosjelöltjeiket.
Von der Leyen korábban felszólította a tagországokat arra is, hogy - a nemek közötti egyensúly elérése érdekében - két jelöltet nevezzenek meg, és az egyik nő legyen, ennek azonban a legtöbb ország nem tett eleget. Egyedül Bulgária jelentett be egy férfit és egy nőt biztosjelöltként, Julian Popov és Ekaterina Zaharieva személyében.
Georges-Louis Bouchez, a vallon liberális Reformer Mozgalom (MR) elnöke hétfőn az X közösségi oldalon erősítette meg, hogy Belgiumban Lahbibra esett a választás. Értésre adta azt is, hogy a döntés egyik szempontja a nők arányának növelése volt a biztosjelöltek között.
Belgiumban június elején, az európai parlamenti választásokkal egy időben parlamenti választásokat is tartottak, ám a kormányalakítási tárgyalások augusztus végén ismét kudarcba fulladtak, emiatt késlekedett Brüsszel a biztosjelölt-állítással is.
Lahbib jelöltségét az ügyvivő kormánynak még hivatalosan is jóvá kell hagynia.
Az uniós eljárásrend szerint mindegyik biztosjelölt meghallgatáson vesz részt az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt, hogy ismertesse a számára tervezett pozícióval kapcsolatos elképzeléseit, és megválaszolja a képviselők kérdéseit. Ezt követően a képviselők szavaznak arról, hogy jóváhagyják-e a testület egészét. Ha igen, az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács kinevezi a hivatalba lépő biztosi testületet.
Az uniós végrehajtó testületbe Magyarország ismételten Várhelyi Olivért jelölte, aki most lejáró ötéves mandátumának ideje alatt a bővítésért és szomszédságpolitikáért volt felelős.
Leállítja a brit kormány bizonyos fegyverek izraeli exportját - jelentette be David Lammy brit külügyminiszter.
A londoni alsóházban tartott beszámolójában a miniszter úgy fogalmazott: a brit kormány nem nemzetközi bíróság, így nem feladata annak megítélése, hogy Izrael megsértette-e a nemzetközi humanitárius szabályokat. Mindazonáltal a gázai hadműveletekhez hasonló konfliktusok esetén Londonnak jogi kötelessége az exportengedélyek felülvizsgálata, mivel Nagy-Britannia nem adhat ki kiviteli engedélyeket, ha egyértelműen fennáll annak a kockázata, hogy az adott hadfelszerelés használata a nemzetközi humanitárius szabályok súlyos sérelméhez vezethet.
A miniszter elmondta: a jelenleg érvényes 350-ből "hozzávetőleg 30" exportengedély felfüggesztéséről van szó. Ezek között katonai repülőgépekhez, köztük vadászgépekhez, valamint helikopterekhez és drónokhoz szükséges részegységek, emellett hadszíntéri célkijelöléshez használatos felszerelések szerepelnek.
David Lammy szerint a Gázában végrehajtott izraeli hadműveletek változatlanul óriási veszteségeket okoznak a civil lakosság körében, és a polgári infrastruktúrát is jelentős mértékben lerombolták.
Kijelentette: a brit kormány megítélése szerint Izrael a jelenleginél sokkal nagyobb erőfeszítéseket tudna kifejteni annak érdekében, hogy az életmentő élelmiszer-szállítmányok és orvosi felszerelések eljussanak a gázai civil lakossághoz.
Londont emellett mélységesen aggasztják az őrizetesekkel szembeni rossz izraeli bánásmódról szóló hiteles beszámolók, különös tekintettel arra, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát Izrael nem engedi be azokra a helyekre, ahol az őrizeteseket fogva tartja - mondta hétfő esti alsóházi tájékoztatásában a brit külügyminiszter.
"Én is, elődöm is és szövetségeseink is ismételten és erőteljes hangon felvetettük ezeket az aggályokat az izraeli kormánynak, amely azonban sajnálatos módon nem tett kielégítő intézkedéseket" - fogalmazott parlamenti tájékoztatójában David Lammy.
Az Izraelnek szállítandó brit hadfelszerelések exportkorlátozása már az előző, konzervatív párti brit kormány idején is felmerült. David Cameron akkori brit miniszterelnök azonban nem sokkal a munkáspárti győzelemmel végződött júliusi választások előtt kijelentette: az Izraelbe irányuló brit fegyverszállítások leállítása a Gázát uraló, palesztin Hamászt erősítené és csökkentené a megállapodás esélyét az iszlamista szervezet által a tavaly októberi terrortámadás során túszul ejtett izraeliek szabadon engedéséről.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Szkucsne települést - közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. Az orosz elnök szerint kudarcot vallott az ukrán hadvezetés terve az orosz Kurszk megye elleni támadással.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a fegyveres erők nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel és csapásmérő drónokkal csoportos csapást mértek hétfőre virradóra az ukrán energetikai és hadiipari komplexumnak a repülőgép- és rakétafegyverek, valamint drónok gyártását, javítását és tárolását biztosító létesítményeire, továbbá "nacionalista alakulatok" és külföldi "zsoldosok" ideiglenes telepítési helyszíneire.
A moszkvai katonai tárca szerint az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, miközben ott 11, az oroszországi Kurszk megyében pedig kilenc ukrán támadást és ellentámadást vert vissza. Az összesítésben a "különleges hadművelet" övezetében elesett vagy súlyosan megsebesült ukrán katonák számát közel 1700-ra, a Kurszk körzetében elszenvedett ukrán veszteségeket pedig több mint 350-re tették.
A tárca az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 12 tábori lőszerraktárt, négy páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú, 155 milliméteres vontatott tarackot, cseh Vampire sorozatvetők 26 rakétáját, három francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 30 drónt.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betört ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között 14 páncélozott harcjárművet, Buk-M1-es légvédelmi rakétarendszerekhez tartozó két indítóállást és egy mobil vezetési pontot, valamint három amerikai HIMARS sorozatvetőt veszítettek.
Az augusztus 6-án indított támadás során Moszkva tájékoztatása szerint az ukrán fél ebben a térségben több mint 8900 embert, 80 harckocsit, 38 gyalogsági harcjárművet, 70 páncélozott személyszállító járművet, 549 páncélozott harcjárművet, 261 gépkocsit, 65 tüzérségi löveget és 19 sorozatvetőt veszített.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői nyilatkozatában hangsúlyozta: kudarcot vallott az ukrán hadvezetés terve az orosz Kurszk megye elleni támadással, mert az orosz hadsereg fokozta az előrenyomulás ütemét a Donyec-medencében.
Izraelben a munkaügyi bíróság elrendelte, hogy a Hisztadrut szakszervezeti szövetség állítsa le a palesztinokkal kötendő túszalku kikényszerítésére indított országos sztrájkot.
A bíróság azért állíttatta le a munkabeszüntetést, mert az megítélésük szerint politikai jellegű, és nincs benne gazdasági tényező.
A tüntetők hétfőn számos helyen leállították főútvonalak forgalmát, és sokfelé megakadályozták a vonatok indulását az állomásokon.
A megmozdulásokon az október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok egyezménnyel történő kiszabadítását követelik, miután múlt héten a Hamász palesztin szélsőséges szervezet meggyilkolt hat túszt az izraeli csapatok közeledését észlelve.
A rendőrség az eddigi, többször erőszakossá vált demonstrációkon sokakat letartóztatott.
Oroszország 2022 februárjában kezdődött ukrajnai inváziója óta egyre gyakrabban hallhatjuk a leválás vagy szétkapcsolás, angolul decoupling kifejezést. Az Európai Unióban derisking, azaz kockázatmentesítés néven futó stratégia az Egyesült Államokból indult, és Kínával kapcsolatos. Washington és nyugati szövetségesei egyre határozottabban igyekeznek megszüntetni a saját gazdaságuk függését a kínaitól. A folyamat a koronavírus-járvánnyal kezdődött, de felgyorsította az ukrajnai invázió, és az annak nyomán kialakult geopolitikai feszültségek. Tajvan Kína általi lerohanása tudniillik a világgazdaság leállását eredményezné a jelenlegi állapotok mellett, hiszen gyakorlatilag kötelezné az Egyesült Államokat és nyugati szövetségeseit, hogy Pekinget az Oroszország ellen már alkalmazott szankciókkal sújtsák. Friss elemzésében a Washington Post arról ír, hogy a szétkapcsolás és az alternatívák felépítése nem halad a várakozásoknak megfelelően. Többek közt erről volt szó mai műsorunkban.
A kormány a nyugdíjasokat támogató jogszabályt fogadott el a mai ülésén. E szerint úgy módosítják a szociális juttatásokra jogosító jövedelemhatárokat, hogy a nyugdíjasok az öregségi járandóságuk újraszámolása után is részesülhessenek ártámogatott gyógyszerekben, élelmiszer-utalványokban és fűtéstámogatásban. A 90 százalékos gyógyszerár-támogatásra jogosító jövedelemhatár 1830 lejről 2020 lejre emelkedett, a kéthavonta folyósított 250 lejes élelmiszer-utalványokra jogosító jövedelemhatár pedig 2000 lejről 2210 lejre nőtt. Ezekben a támogatásokban több mint 2 millió nyugdíjas, fogyatékkal élő vagy egyedülálló szülő részesül majd. A kormányfő közölte, hogy az újraszámolás előtt fűtéstámogatásra jogosult nyugdíjasok a nyugdíjuk új összegétől függetlenül továbbra is megkapják a segélyt. Ez a juttatás a 2024 novemberétől 2025 márciusáig tartó időszakra jár.
Adóamnesztiát jelentett be a kormány. Marcel Ciolacu miniszterelnök közölte, hogy közvitára bocsátják azt a jogszabályt, amely szerint mentesül a késedelmi kamatok és a büntetések alól az az adótartozással rendelkező személy, aki november 25-ig befizeti a tartozását az államnak. A kormányülés elején a miniszterelnök elmondta azt is, hogy az adójukat időben befizető személyek a jövő hónaptól 3 százalékos kedvezményben részesülnek. Azt nem részletezte, hogy ebben a kedvezményben azok is részesülnek-e, akik már befizették az adójukat vagy csak azok, akik ezentúl fizetnek határidőre.
Letartóztatták ma Ajasi Zammelt, a tunéziai elnökválasztás egyik ellenzéki jelöltjét. Az ellenzék szerint a hatósági intézkedés megalapozatlan, és egyetlen oka, hogy az országot három éve rendeleti úton kormányzó Kaisz Szaíd elnök el akarja távolítani ellenfeleit a választások előtt. A múlt héten a közigazgatási bíróság felülbírálta a választási bizottság korábbi elutasító döntését három jelölttel kapcsolatban, így a hivatalban lévő elnökkel összesen hatan indulhattak volna az elnöki posztért. A választást október 6-án tartják. Kaisz Szaíd 2021 nyarán oszlatta fel a parlamentet, és azóta rendeleti úton irányítja az országot.
Először nyert a német tartományi választáson az Alternatíva Németországért nevű ellenzéki párt. A szélsőjobboldalinak tartott politikai erő Türingiában győzött, Szászországban pedig a kereszténydemokrata CDU mögött végzett. Az Euronews jelentése szerint a választás nagy vesztese Olaf Scholz kancellár Német Szociáldemokrata Pártja (SPD) lehet, amely mindössze 6,5, illetve 8 százalékot szerzett a két tartományban. Björn Höcke, az AfD türingiai vezetője történelmi győzelemnek nevezte a tartományi parlamenti választásokat. Kijelentette, hogy koalíciós kormányt akarnak alakítani a tartományban. Ugyanakkor Carsten Linnemann, a CDU főtitkára közölte, hogy a kereszténydemokraták nem lépnek koalícióra az AfD-vel sem Türingiában, sem Szászországban, és elismerte, hogy nem lesz könnyű parlamenti többséget létrehozni.
Vasárnap este Tel-Avivban közel 550 ezer, vidéken pedig összesen 150 ezer izraeli tüntetett a Hamásszal való túszalku megkötését követelve, hétfőre pedig általános sztrájkot hirdetett több szakszervezeti szövetség is. A demonstrációk nem maradtak incidensnek nélkül, a tüntetők számos helyen összecsaptak a rendőrökkel, és sokakat őrizetbe vettek. A tüntetések azt követően robbantak ki, hogy szombaton hat túsz holttestére bukkant az izraeli hadsereg, akiket tavaly október 7-én hurcolt el a Hamász a Gázai övezetbe. A túszokat brutálisan meggyilkolták, feltételezhetően kivégezték őket, miközben az izraeli csapatok közeledtek a fogvatartási helyükhöz. Az Euronews jelentése szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte, hogy nem hajlandó lemondani az egyiptomi határsáv, a Philadelphia folyosó izraeli felügyeletéről, márpedig sokak szerint ez a kiállás a túszalku egyik legfontosabb kerékkötője. Joáv Galant izraeli védelmi miniszter szerint a kabinet hibát követ el, amiért nem engedi át az ellenőrzést a terület felett.
A budapesti kormány mindent megtesz azért, hogy Románia még idén, a magyar európai uniós elnökség időszaka alatt csatlakozhasson a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.
A tárcavezető leszögezte: Magyarországnak nemzeti érdeke Románia csatlakozása a schengeni övezethez, minthogy ezzel egyrészt eltűnnének a hosszú sorok az átkelőknél, másrészt a forgalom rendelkezésére lehetne bocsátani azonnal tíz, jelenleg csak szombaton használható közúti kapcsolatot.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy megállapodást írt alá a két ország a határon átnyúló bűnüldözési együttműködésről. Rámutatott, hogy mindkét ország olyan útvonalon fekszik, amelyet korábban előszeretettel használtak az illegális bevándorlók és a rájuk épülő szervezett bűnözés.
A magyar külügyminiszter azt is elmondta, hogy már közel van az a pont az azerbajdzsáni és georgiai zöld villamosenergia importját lehetővé tévő projektben, ahonnan már nem lehet visszafordulni.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-azeri-georgiai-román zöldenergia-szállítási partnerségről szóló megbeszélésen figyelmeztetett: az energiabiztonság kritikus eleme a nemzetbiztonságnak. Ezért a kormánynak fontos célja és egyben kötelessége a biztonságos és stabil energiaellátás garantálása, a környezetvédelmi szempontok figyelemben tartása mellett.