A szenátus döntő házként elfogadta az energiaágazat dekarbonizációjáról szóló törvényt. A jogszabály értelmében a lignit- és feketekőszén-tüzelésű hőerőművek fokozatos kivonására csak akkor kerülhet sor, ha helyettük új, hasonló áramtermelő kapacitások épülnek és állnak üzembe.
A módosítást a Szociáldemokrata Párt kezdeményezte arra hivatkozva, hogy Románia a jelenlegi geopolitikai és energiapiaci helyzetben nem mondhat le a széntüzelésű erőművekről megfelelő pótlás nélkül. Az ügyvivő miniszterelnök, Ilie Bolojan ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a módosítás veszélyeztetheti a helyreállítási terv egyik már teljesítettnek elfogadott vállalását, ami uniós források elvesztésének kockázatával járhat. A törvény emellett megtiltja új, lignit-, feketekőszén-, antracit- és tőzegalapú villamosenergia-termelő létesítmények építését, ugyanakkor továbbra is lehetővé teszi e nyersanyagok nem energetikai célú kitermelését több iparág számára.
Az ügyvivő környezetvédelmi miniszter bírálta a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó stratégia szenátusban elfogadott módosításait. Diana Buzoianu szerint több változtatás ellentétes Románia uniós vállalásaival, és veszélybe sodorhatja az ország számára elérhető egymilliárd eurós helyreállítási forrást.
A miniszter kifogásolta egyebek mellett, hogy a szenátus törölte a nemzeti parkok és természetvédelmi területek kezelésének ellenőrzésére előírt auditot, valamint azt is, hogy a módosítások kizárnák a védett területek kezeléséből a kutatóintézeteket, egyetemeket, civil szervezeteket és helyi önkormányzatokat. A szenátus első házként elfogadta a 2026 és 2030 közötti időszakra szóló biológiai sokféleség-megőrzési stratégiát és cselekvési tervet. A dokumentum elfogadása a Románia helyreállítási tervében vállalt mérföldkövek egyike.
A szenátus elfogadta a SAFE-program végrehajtásáról szóló sürgősségi kormányrendelet kiegészítéséről szóló törvénytervezetet.
A jogszabályjavaslat lehetővé teszi a fontosabb állami intézmények számára, hogy a 2026-os költségvetésben korábban már más célokra elkülönített, de fel nem használt összegeket felszabadítsák, és átcsoportosítsák sürgősebb kiadások fedezésére. A tervezet korlátozza a pénz felhasználását: a felszabadított keretből nem lehet új beruházásokat finanszírozni, illetve más számlákra átirányítani, vagy a kormány központi tartalékalapjába utalni összegeket. A tervezetet a képviselőház vitatja meg döntő házként.
Nicușor Dan államfő kihirdette a kőolajpiaci válsághelyzet kezeléséről, valamint a kedvezményes lakásáfa határidejének meghosszabbításáról szóló törvényeket.
A kőolajpiaci intézkedéscsomag részeként korlátozzák a kereskedelmi árrést, ideiglenes engedélyhez kötik a gázolaj exportját, és szolidaritási hozzájárulást vezetnek be a nagy olajtársaságok számára. A másik kihirdetett törvény szeptember 30-áig meghosszabbítja a lakásvásárláskor alkalmazható 9 százalékos kedvezményes áfakulcs határidejét. A jogszabály emellett mentesíti a többletköltségektől azokat a vásárlókat, akiket az Országos Kataszteri Hivatalt ért kibertámadás miatt késedelmek értek. A két törvényt a parlament rendkívüli ülésszakán fogadták el.
Nicușor Dan államelnök kedd este bejelentette, hogy kihirdetett egy sor, az országos helyreállítási terv kritikus mérföldköveinek teljesítéséhez szükséges törvényt, valamint ratifikálta a SAFE-megállapodást. Az államfő szerint a parlament által nemrég elfogadott és most kihirdetett törvények jó példái annak a politikai magatartásnak, amely a prioritásokra összpontosít, és kevésbé a konfliktusokra. Így megőrizhető a hitelminősítő ügynökségek bizalma Románia iránt, ami ösztönzi a külföldi befektetőket - tette hozzá az államfő.
A szenátus döntő házként elfogadta az energiaágazat dekarbonizációjáról szóló törvényt. A jogszabály értelmében a lignit- és feketekőszén-tüzelésű hőerőművek fokozatos kivonására csak akkor kerülhet sor, ha helyettük új, hasonló áramtermelő kapacitások épülnek és állnak üzembe.
A módosítást a Szociáldemokrata Párt kezdeményezte arra hivatkozva, hogy Románia a jelenlegi geopolitikai és energiapiaci helyzetben nem mondhat le a széntüzelésű erőművekről megfelelő pótlás nélkül. Az ügyvivő miniszterelnök, Ilie Bolojan ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a módosítás veszélyeztetheti a helyreállítási terv egyik már teljesítettnek elfogadott vállalását, ami uniós források elvesztésének kockázatával járhat. A törvény emellett megtiltja új, lignit-, feketekőszén-, antracit- és tőzegalapú villamosenergia-termelő létesítmények építését, ugyanakkor továbbra is lehetővé teszi e nyersanyagok nem energetikai célú kitermelését több iparág számára.
Két lépésben összesen 10 százalékos béremelésben részesülnek az alacsony jövedelmű közalkalmazottak – jelentette be tegnap este Marcel Ciolacu miniszterelnök. Az…
Két évtizedes fennállását ünnepelte idén a bukaresti Magyar Zene Fesztivál. A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ legjelentősebb eseményét kollégánk,…
Az incidensről az egyik résztvevő számolt be Facebook-oldalán. A Nemzeti Liberális Párt képviselője, Florin Roman azt állítja, hogy egykori párttársa, Dan Vîlceanu volt pénzügyminiszter a térdével orron rúgta az ülésterem melletti folyosón. Ennek a mozzanatnak nem volt szemtanúja, viszont a térfigyelő kamerán látszik a két férfi dulakodása.
A román állampolgárok hamarosan útlevél nélkül utazhatnak be Törökországba. Recep Tayyip Erdogan török elnök aláírta az erről szóló rendeletet – közölte a digi24 hírtelevízió a török sajtóra hivatkozva.
Ukrajna nyugati szövetségeseinek túl hosszú idő kell ahhoz, hogy katonai segélyekről döntsenek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Reuters hírügynökségnek hétfőn Kijevben adott interjújában.
Az Egyesült Államok hivatalos részvétnyilvánítást küldött Iránnak Ebrahim Raiszi elnök, Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter, és delegációjuk halála miatt a vasárnapi helikopter-baleset nyomán – közölte az amerikai külügyi szóvivő.
A lengyel hatóságok eddig kilenc személyt – lengyel, fehérorosz és ukrán állampolgárokat – gyanúsítottak meg orosz megrendelésre végzett szabotázsakciók, ezen belül gyújtogatás elkövetése miatt – közölte hétfőn Donald Tusk lengyel kormányfő.
Ausztrália és Új-Zéland légi úton megkezdi kedden a zavargások miatt Új-Kaledónián rekedt állampolgárainak evakuálását – jelentette be a két ország külügyminisztere a francia fennhatóság alatt álló sziget hatóságaival folytatott egyeztetést követően.
Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze hétfőn elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant izraeli védelmi miniszter és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben háborús és emberiesség elleni bűnök feltételezett elkövetése miatt.
Műsorunk tartalmából: •A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen elkövetett merényletről, megtudhatják annak hátterét és azt is,…
Két lépésben összesen 10 százalékos béremelésben részesülnek az alacsony jövedelmű közalkalmazottak - jelentette be tegnap este Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az erről szóló tervezetet közvitára bocsátották a munkaügyi minisztérium honlapján. E szerint decemberhez képest idén júniustól 5 százalékkal, majd szeptembertől újabb 5 százalékkal nő a kulturális intézményekben, a diplomácia területén, a cégbíróságon, a legtöbb 20 ezer fős települések polgármesteri hivatalaiban, valamint a kormány és a parlament alárendeltségében működő, kizárólag saját bevételekből finanszírozott intézményeknél és hatóságoknál dolgozók fizetése. A tervezet ugyanakkor lehetővé teszi a munkaadók számára, hogy fejenként 500 lejig terjedő szemüvegvásárlási támogatást biztosítsanak az alkalmazottaknak. A béremelés 1 milliárd 127 millió lejes terhet ró a költségvetésre. Korábban a könyvtári és múzeumi alkalmazottak tiltakoztak alacsony béreik miatt. A kormányfő rámutatott, hogy ennél nagyobb béremelést nem tudnak adni.
Két évtizedes fennállását ünnepelte idén a bukaresti Magyar Zene Fesztivál. A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ legjelentősebb eseményét kollégánk, Bara Zsolt követte végig. Az ő hangképes összeállítását hallják mai adásunkban.
A 20. Magyar Zene Fesztivál nulladik napján nyílt Magyar zeneszerzők című kiállítás június 14-ig tekinthető meg a bukaresti Liszt Intézetben.
Az incidensről az egyik résztvevő számolt be Facebook-oldalán. A Nemzeti Liberális Párt képviselője, Florin Roman azt állítja, hogy egykori párttársa, Dan Vîlceanu volt pénzügyminiszter a térdével orron rúgta az ülésterem melletti folyosón. Ennek a mozzanatnak nem volt szemtanúja, viszont a térfigyelő kamerán látszik a két férfi dulakodása.
A konfliktus egyébként abból indult, hogy Florin Roman sérelmezte a volt pénzügyminiszter jelenlétét a Nemzeti Liberális Párt frakciójának fenntartott padsorokban. Azt állította, hogy a pártból nemrégiben kilépett egykori kolléga a kémkedés céljával ült be a liberális képviselők közé.
Vîlceanu elismeri a dulakodás tényét, de tagadja, hogy megütötte volna képviselőtársát. A képviselőház őrzővédő szolgálata rendőrségi feljelentést tett az ügyben.
A román állampolgárok hamarosan útlevél nélkül utazhatnak be Törökországba. Recep Tayyip Erdogan török elnök aláírta az erről szóló rendeletet – közölte a digi24 hírtelevízió a török sajtóra hivatkozva.
Az intézkedést a román miniszterelnök törökországi látogatására időzítették. Marcel Ciolacu ma utazott Ankarába, ahol először ülésezik a két ország közötti stratégiai partnerség keretében létrejött román-török magas szintű stratégiai együttműködési tanács.
Az Erdogan által kihirdetett rendelet értelmében a román állampolgárok a személyazonosító igazolvány felmutatásával utazhatnak be Törökországba turisztikai céllal, és 90 napig tartózkodhatnak az ország területén bármely 180 napos időszakon belül.
A hírt közlő török újság egyúttal ismertette a Yunus Emre Intézet elnöke, Seref Ates bejelentését, miszerint a romániai állami iskolákban választható tárgyként bevezetik a török nyelv oktatását, az első osztálytól a középiskola végéig.
Ukrajna nyugati szövetségeseinek túl hosszú idő kell ahhoz, hogy katonai segélyekről döntsenek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Reuters hírügynökségnek hétfőn Kijevben adott interjújában.
A katonai támogatások leszállítására, különös tekintettel a Patriot légvédelmi rendszerekére tekintettel úgy fogalmazott, hogy "mindez nagy lépés előre", ugyanakkor megjegyezte, hogy azt "megelőzően két lépés tettek hátra". Az ukrán elnök különösen azt sérelmezte, hogy az ilyen jellegű döntések nagyjából egy évet késnek.
Zelenszkij tekintettel a nyugati partnerei késlekedésére felvetette annak lehetőségét, hogy szövetségesei közvetlenebb módon is segíthetnének, így például bizonyos körülmények között megsemmisíthetnének Ukrajna területe felett orosz rakétákat. "Az oroszok háromszáz harci repülőt vetnek be Ukrajna területén. Nekünk minimum 120-130-ra van szükségünk, hogy ellenállást tudjunk tanúsítani az égen" - mondta az ukrán elnök az amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépekre utalva, amelyeket reményei szerint hamarosan be is vethetnek a harcokban.
"Nem tudjátok ezt most biztosítani? Rendben (...) térjünk vissza a repülőkre, amelyek most a szomszédos NATO-tagállamok területén vannak, küldjétek fel őket (...) lőjétek le a célpontokat, védjétek a civileket" - hangoztatta. "Meg tudják ezt tenni? Biztos vagyok benne, hogy igen. NATO-tagországok támadásának, beavatkozásának számít ez? Nem" – vélekedett Zelenszkij.
Az ukrán elnök megemlítette, hogy Kijev jelenleg tárgyalásokat folytat nemzetközi partnereivel arról, hogy fegyvereiket orosz katonai célpontok ellen vethessék be a határon, illetve beljebb orosz területen. "Eddig nincs semmi pozitívum" - tette hozzá.
Zelenszkij beszélt arról is, hogy az ország északkeleti részén, Harkiv régióban a harctéren kialakult helyzeten sikerült úrrá lenni. Mint mondta, nem szabad elfeledkezni arról, hogy orosz csapatok a több mint ezer kilométer hosszú frontvonal más részein is próbálnak előre törni. Hozzátette, hogy időre van szükség, míg az áprilisban elfogadott, a mozgósítás szigorításáról szóló törvény alapján behívott újoncokat felkészítik.
Az Egyesült Államok hivatalos részvétnyilvánítást küldött Iránnak Ebrahim Raiszi elnök, Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter, és delegációjuk halála miatt a vasárnapi helikopter-baleset nyomán – közölte az amerikai külügyi szóvivő.
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora hétfőn újságíróknak tartott sajtóbeszélgetésen közölte, hogy a részvétnyilvánítás bevett gyakorlat. Ugyanakkor hozzátette: Ebrahim Raiszi kezéhez sok vér tapad és amerikai részről felelősnek tartják az emberi jogok kirívó megsértéséért.
Vlagyimir Putyin orosz államfő a Mohamad Mokber ügyvezető iráni elnökkel folytatott telefonbeszélgetésen mély részvétét fejezte ki Ebrahim Raiszi elnök halála miatt. Hangsúlyozta, hogy jól ismerte és nagyra értékelte az iráni vezetőt mint megbízható partnert, aki nagyban hozzájárult a Moszkva és Teherán közötti baráti kapcsolatok fejlődéséhez.
A szerencsétlenség miatt részvétét fejezte ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is, valamint a világ számos országának vezetője is.
Iráni hivatalos források egyelőre nem közölték a szerencsétlenség okát, azonban Ahmad Vahidi belügyminiszter azt mondta, a helikopter vélhetően a rossz időjárási körülmények miatt került bajba, az iráni állami televízió pedig ugyanezt jelentette a halálhír közzétételekor.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah Mohamad Mokbar első alelnököt nevezte ki ideiglenes elnöknek, és ötnapos országos gyászt rendelt el.
A lengyel hatóságok eddig kilenc személyt – lengyel, fehérorosz és ukrán állampolgárokat – gyanúsítottak meg orosz megrendelésre végzett szabotázsakciók, ezen belül gyújtogatás elkövetése miatt – közölte hétfőn Donald Tusk lengyel kormányfő.
Tuskot a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízióban azon korábbi bejelentéséről kérdezték, hogy a hét folyamán tájékoztatja a közvéleményt a lengyelországi orosz befolyás vizsgálatáról, valamint az ehhez köthető szabotázsakciókról és provokációkról.
A kormányfő megerősítette: kedden ismerteti a lengyelországi orosz és fehérorosz befolyást vizsgáló bizottság létrehozásának tervét.
Ami a diverziós és szabotázsakciók ügyét illeti, az "nagyon komoly", és több európai országot is érint – jelentette ki Tusk. Ebben az összefüggésben Lengyelország mellett Lettországot és Litvániát említette. Svédországból is jöttek jelzések, hogy "furcsa események közül egyesek szintén szabotázs eredménye lehetnek" – tette hozzá.
Közölte: jelenleg kilenc személy van előzetes letartóztatásban, miután meggyanúsították őket, hogy közvetlenül az orosz titkosszolgálatok utasítására részt vettek lengyelországi szabotázsakciókban. Ukrán, fehérorosz és lengyel állampolgárokról van szó, akiket bántalmazással, gyújtogatással vagy gyújtogatási kísérletekkel gyanúsítottak meg – fejtette ki Tusk.
A Lengyelországgal szövetséges országokkal együttműködve a hatóságok például egy wroclawi festékgyártó üzem felgyújtási kísérletét hiúsították meg, amely mögött az orosz hírszerzés állt – mondta. Litvániában is hasonló esetek történtek, köztük az IKEA cég raktárának felgyújtása – idézte fel Tusk. Hozzáfűzte: a litvániai incidensek kapcsán letartóztatott személyeknek közük lehet más lengyelországi gyújtogatásokhoz is. Azok további helyszíneit azonban a kormányfő a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva nem akarta megnevezni.
Lengyelországban az utóbbi időben több, jelentős károkat okozó tűzeset történt, amelyek ügyében jelenleg nyomozás zajlik.
Május 10-én a dél-lengyelországi Siemianowice Slaskie városban egy hulladéktároló lobbant fel, a tűzoltás nyolc napon át tartott. Május 12-én Varsóban nagyrészt leégett egy vásárcsarnok, ahol elsősorban vietnami és lengyel kiskereskedők béreltek boltokat. Ugyanazon a napon a főváros más helyein is nagyobb tűzeseteket jelentettek. A hatóságok mindezekről közölték: a nyomozás folyamatban van, egyelőre nem állapítható meg, külföldi titkosszolgálatok álltak-e az események hátterében, vagy sem.
Ausztrália és Új-Zéland légi úton megkezdi kedden a zavargások miatt Új-Kaledónián rekedt állampolgárainak evakuálását - jelentette be a két ország külügyminisztere a francia fennhatóság alatt álló sziget hatóságaival folytatott egyeztetést követően.
Penny Wong ausztrál külügyminiszter kedden közölte, hogy két kormányzati repülőgép leszállására kaptak engedélyt a szigeten, hogy az ausztrál és más nemzetbeli turistákat el tudják szállítani.
Az ausztrál külügyminisztérium szerint az ország 300 állampolgára tartózkodik Új-Kaledónián.
Új-Zéland szintén bejelentette, hogy kedden egy repülőt küld 50 állampolgáráért, akik Noumeában, a csendes-óceáni sziget fővárosában rekedtek a választási reform elfogadását követően, május 13-án kitört zavargások miatt. Winston Peters külügyminiszter hangsúlyozta, hogy nehéz napokat éltek át állampolgáraik Új-Kaledónián, és prioritásként kezelik hazahozatalukat.
Wong és Peters egyúttal arról is tájékoztatott, hogy további repülőgépek küldésén dolgoznak.
A sziget francia főbiztosa kedden elmondta, hogy a repülőtér továbbra is zárva marad a kereskedelmi járatok előtt, és hozzátette, hogy a középületek védelmére katonaságot vezényelnek ki.
Mintegy 3200 ember vár arra, hogy elhagyhassa Új-Kaledóniát, ahol az elmúlt napokban hatan vesztették életüket a zavargásokban.
A francia hatóságok azt remélik, hogy a csütörtök óta érvényben lévő rendkívüli állapot megfékezi az erőszakot.
Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze hétfőn elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant izraeli védelmi miniszter és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben háborús és emberiesség elleni bűnök feltételezett elkövetése miatt.
Karim Khan palesztin oldalon Jahja Szinvár, a Hamász gázai övezeti vezetője, Mohammed Diab Ibrahim Al-Maszri , a Hamász katonai szárnyának főparancsnoka és Iszmail Haníje, a Hamász politikai irodájának vezetője ellen kérte elfogatóparancs kiadását.
A palesztin vezetők elfogása melletti indokai között gyilkosságok elrendelése, túszszedés, nemi erőszak és egyéb szexuális erőszakos cselekmények elrendelése és elkövetése, kínzás és egyéb embertelen cselekmények elkövetése szerepel.
Az Izrael elleni vádak között egyebek mellett a civilek éheztetését, szenvedés és súlyos testi károsodás okozását, kegyetlen bánásmód alkalmazását, szándékosan elkövetett gyilkosságokat, a polgári lakosság elleni támadások szándékos elrendelését és üldöztetés okozását sorolta fel a főügyész.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerint a hágai ügyész „abszurd és hamis kérése nemcsak Izrael miniszterelnöke és védelmi minisztere, hanem egész Izrael ellen irányul". Erkölcsi vakság egy sorba állítani az izraeli vezetőket és a Hamász palesztin terrorszervezet vezetőit – reagált Beni Ganz, a hadikabinet tagja.
Joe Biden amerikai elnök felháborítónak nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze által kezdeményezett elfogatási parancsot az izraeli kormánytagokkal szemben. John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora hétfőn tartott sajtóbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy amerikai álláspont szerint az ügyben a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs jogköre.
A következő egy órában Pünkösd ünnepéről, valamit a ma már világszerte, vagy legalábbis a világ magyarsága körében ismert csíksomlyói búcsúról hallhatnak, valamit az elmúlt hétvégén megszervezett IX.Csíkszeredai Könyvvásárról Bíró István kisriportjában, a június 10–16. között Nagyváradon megrendezésre kerülő Holnapután színházi fesztivál 12. kiadásáról az esemény szervezőjével Fazakas Mártával Rácz Éva beszélgetett, illetve a nemrégiben felújított Bohus palotáról, az aradi szecessziós építészet egyik gyöngyszeméről, valamint a Bohus család kiemelkedő személyiségeiről Puskel Péter előadásában hallhatnak – tartsanak velünk!
•A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen elkövetett merényletről, megtudhatják annak hátterét és azt is, hogy kicsoda a szlovák kormányfő. Szó lesz a gazdaságról is, hiszen hazánk még mindig az infláció szorításában van. A jegybank elnöke szerint az ikerdeficit továbbra is sérülékennyé teszi hazánkat.
• Szőcs Levente háttere a katalán választásokról
• Garzó Ferenc jegyzete: Jóslatok, remények és a tiszavirág boldogsága
Két lépésben összesen 10 százalékos béremelésben részesülnek az alacsony jövedelmű közalkalmazottak - jelentette be tegnap este Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az erről szóló tervezetet közvitára bocsátották a munkaügyi minisztérium honlapján. E szerint decemberhez képest idén júniustól 5 százalékkal, majd szeptembertől újabb 5 százalékkal nő a kulturális intézményekben, a diplomácia területén, a cégbíróságon, a legtöbb 20 ezer fős települések polgármesteri hivatalaiban, valamint a kormány és a parlament alárendeltségében működő, kizárólag saját bevételekből finanszírozott intézményeknél és hatóságoknál dolgozók fizetése. A tervezet ugyanakkor lehetővé teszi a munkaadók számára, hogy fejenként 500 lejig terjedő szemüvegvásárlási támogatást biztosítsanak az alkalmazottaknak. A béremelés 1 milliárd 127 millió lejes terhet ró a költségvetésre. Korábban a könyvtári és múzeumi alkalmazottak tiltakoztak alacsony béreik miatt. A kormányfő rámutatott, hogy ennél nagyobb béremelést nem tudnak adni.
