A félelem rendszere címmel tudományos konferenciát szervezett október 27-én és 28-án a bukaresti Liszt Intézet.
A rendezvényen történészek és szociológusok mutatták be az 1956-os magyarországi forradalom romániai következményeit a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben. A konferencia második napján megnyitották a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítást, amelynek anyagát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum állította össze. A kiállítást Lázár Csilla, a múzeum igazgatója, Kissné Hlatki Katalin Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Percă bukaresti római katolikus érsek-metropolita nyitotta meg. Borbély Tamás járt a helyszínen.
A reformáció napját megelőző hétvégén emlékeztek meg a zimándközi református templom felszentelésének 30. évfordulójáról.
Az Arad melletti település református közössége szórványgyülekezetnek számít, a hívek száma néhány tucatnyi, és többségük az 1970-es, '80-as években a Szilágyságból Arad megyébe települt reformátusok leszármazottai, kiegészülve néhány fiatal, a megyeszékhelyről nemrég kiköltözött családdal. A zimándközi reformátusok összetartó közösséget alkotnak, egy régi házból kialakított templomuknak gondját viselik, a környékbeli testvérgyülekezetekkel együtt ünnepelnek, és ha kell, a közösségi munkából is kiveszik a részüket. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdető Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a tömbben élőknek is el kell látogatniuk a szórványba, ahol a hit, az imádság többszörös erővel bír. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az ünnepségen készült.
2016. november 3-án kopogtam be Önökhöz először a rádió hullámhosszán, és alig hiszem el, hogy azóta eltelt tíz esztendő. Hálás vagyok Önöknek, hogy hétről hétre meghallgatták az anyanyelvünkkel kapcsolatos eszmefuttatásaimat, remélem, sikerült hasznos, akár azonnal gyakorlatba ültethető információkat megosztanom.
Már az első részben kihangsúlyoztam, hogy magázódó stílust fogok használni, az elhatározásom mellett pedig azóta is kitartottam, legalábbis ebben a rovatban. A Szövegkovács Facebook-oldalán két-három éve átváltottam a tegeződős változatra, ami szokatlan volt az elején, de nem bántam meg, sőt a követők is elfogadták. Itt viszont továbbra is marad a szokásos megszólítás.
Mi történt az elmúlt tíz évben? A Szövegkovács megjelentetett öt kiadványt Szóbuborékok, Anyanyelvi villámtanácsok, Rendőr-e a fekvőrendőr?, Olvasóból korrektor, illetve Szelfizzünk Bernadett-tel címmel, elsősorban azért, hogy közelebb vigye a helyesírást az olvasóhoz a lehető legjátékosabb módon, egy pillanatig sem feledkezve meg az anyanyelvünk iránti tiszteletről. Emellett különféle kiadványok megjelenésénél is bábáskodtunk, és bár egyre több jel kezdett arra utalni, hogy nincs szükség helyesírás-ellenőrzésre, kitartottunk az eredeti elképzelésünk mellett, ugyanakkor egyre erősebbé vált bennünk az a meggyőződés, hogy továbbra is szükség van saját gondolatokra alapozott szövegekre.
Miért használtam többes számot? A Szövegkovácsot a korrektorként dolgozó első unokatestvéremmel, Kósa Erikával alapítottam 2012 nyarán, azaz lassan tizenöt éve, emellett Horváth Évával, a Maros megyei Népújság korrektorával, illetve Benedek-Székedy Sándorral, a Hargita Népe című napilap olvasószerkesztőjével is dolgoztam együtt. Természetesen még felsorolhatnék jó néhány személyt, aki fontos szerepet játszott például egy kiadvány megjelenésénél, idő híján azonban kénytelen vagyok visszafogni magam.
Mit tartottunk mindvégig szem előtt? Egy Sebő Ferenctől származó idézetet, amely így szól: „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg, nem is őrizni, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket”. A Szövegkovács esetében a hagyomány szót az anyanyelv helyettesíti, amelyet akkor tarthatunk tisztán, ha nap mint nap figyelünk rá.
A mai rész vége felé közeledve szeretném megköszönni Forró László kollégámnak a támogatást, illetve a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének a lehetőséget és a bizalmat.
Luca Niculescu kormányfő csütörtökön délelőtt a Victoria palotában tárgyalt Elbridge Colby amerikai védelmi miniszter helyettessel a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség és a Fekete-tengeri biztonság megszilárdításáról.
A miniszterelnök közölte, hogy Románia érdekelt a hangsúlyosabb amerikai katonai és gazdasági jelenlétben Románia területén. Az amerikai védelmi miniszter helyettesét szerdán fogadta Nicuşor Dan államfő is, aki hangsúlyozta, jelenleg a Fekete-tenger az egyik legveszélyesebb és instabilabb térség, Románia pedig számít az Egyesült Államok és a szövetségesek állandó elkötelezettségére.
A félelem rendszere címmel tudományos konferenciát szervezett október 27-én és 28-án a bukaresti Liszt Intézet.
A rendezvényen történészek és szociológusok mutatták be az 1956-os magyarországi forradalom romániai következményeit a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben. A konferencia második napján megnyitották a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítást, amelynek anyagát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum állította össze. A kiállítást Lázár Csilla, a múzeum igazgatója, Kissné Hlatki Katalin Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Percă bukaresti római katolikus érsek-metropolita nyitotta meg. Borbély Tamás járt a helyszínen.
Romániának közvetlen érdeke, hogy korszerű haditechnikát gyártó hadiipara legyen – ez volt az egyik következtetése a Legfelsőbb Védelmi Tanács csütörtöki…
A korábbi 3,4 százalékról 2,8 százalékra módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becslését az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság. A testület 2025-re 3,5 százalékos, 2026-ra pedig 3,7 százalékos GDP-növekedést prognosztizál.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő ügynökség szerint Romániának sürgősen intézkedéseket kell hoznia az Európai Unióban legnagyobbnak számító költségvetési hiány növekedésének korlátozása érdekében, hogy ne veszítse el a befektetésre ajánlott besorolást.
Marcel Ciolacu kormányfő megállapodott a fogyatékkal élők egyesületeinek képviselőivel a Victoria-palotában a jogszabályok módosításáráról azért, hogy a súlyos látássérültek és más súlyos fogyatékkal élők jövedelme olyan szinten maradjon, amely biztosítja a tisztességes életszínvonalat.
Románia minden célt túlteljesített a földgázellátás tekintetében és át fogja vészelni az idei telet – jelentette ki George Niculescu, az Országos Energiaszabályozó Hatóság elnöke, aki szerint a számlák ezen a télen sem lesznek túl magasak.
Felvételi vizsgát követően tevékenykedhetnek a szakmában a külföldi egyetemet végzettek. Az oklevelek elismeréséről szóló törvény vonatkozó módosításait csütörtökön fogadta el döntő házként a Képviselőház.
Az idei parlamenti választások kampányát szabályozó határozatot fogadott el tegnap a Központi Választási Iroda. A választási kampány november elsején 00:00 órakor kezdődik és november 30-án reggel 7-kor ér véget.
Átvette a vezetést Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnöktől az államfőválasztási versenyben Mircea Geoană volt NATO-főtitkárhelyettes, aki független jelöltként szeretne bejutni a Cotroceni palotába. Ez olvasható ki legalábbis az INSCOP Research felmérésének adatsorából, amelynek válaszait közel két hónappal a választások előt rögzítettek.
Az Európai Unió 10 milliárd eurós finanszírozást mozgósít az elmúlt évtizedek legsúlyosabb árvízeivel küzdő közép-európai országok megsegítésére – közölte Ursula…
Idén a tavalyi drónmennyiség tízszeresét fogja megkapni az orosz hadsereg – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz hadiipari bizottságnak a különleges rendeltetésű pilóta nélküli repülőgéprendszerek fejlesztéséről megtartott tanácskozásán.
Nukleáris fegyverek bevetésével járó világháborúhoz vezet az Európai Parlament felhívása, hogy oldják fel a korlátozásokat az orosz területre nyugati fegyverekkel mérendő csapások ügyében – írta Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke Telegram-csatornáján.
Romániának közvetlen érdeke, hogy korszerű haditechnikát gyártó hadiipara legyen - ez volt az egyik következtetése a Legfelsőbb Védelmi Tanács csütörtöki ülésének, amelynek a napirendjén a biztonsági kihívásokra adott válaszlépések is szerepeltek.
Az elnöki hivatal beszámolója szerint a testület elemezte az ukrajnai háború fejleményeit és ezek hatását a Fekete-tenger térségére, illetve megvitatta a 2025-2034-es időszakra szóló haderőfejlesztési programot is. Az ülés végén a CSAT tagjai elemezték és jóváhagyták a közös biztonság- és védelempolitika területére vonatkozó polgári paktum romániai megvalósításáról szóló tervet.
A korábbi 3,4 százalékról 2,8 százalékra módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becslését az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság. A testület 2025-re 3,5 százalékos, 2026-ra pedig 3,7 százalékos GDP-növekedést prognosztizál.
Ezt követően lassul a gazdaság növekedésének üteme, 2027-ben 3,3 százalékra, 2028-ban pedig 2,9 százalékra. A bizottság idén a jegybank által előre jelzett 4 százaléknál magasabb, 4,5 százalékos inflációra számít, amely jövőre 3,8 százalékra, 2026-ban pedig 2,9 százalékra lassul. A bizottság szerint a nettó átlagbér 2024-ben 14,8 százalékkal 5066 lejre nő.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő ügynökség szerint Romániának sürgősen intézkedéseket kell hoznia az Európai Unióban legnagyobbnak számító költségvetési hiány növekedésének korlátozása érdekében, hogy ne veszítse el a befektetésre ajánlott besorolást.
Gazdasági szakértők szerint előfordulhat, hogy Romániának, amely valamennyi nemzetközi hitelminősítő ügynökségtől kapott ilyen minősítést, be kell fagyasztania a kiadásokat és növelnie a bevételeket, hogy 2027-től a GDP 3%-os európai határértékre csökkentse hiányát.
Marcel Ciolacu kormányfő megállapodott a fogyatékkal élők egyesületeinek képviselőivel a Victoria-palotában a jogszabályok módosításáráról azért, hogy a súlyos látássérültek és más súlyos fogyatékkal élők jövedelme olyan szinten maradjon, amely biztosítja a tisztességes életszínvonalat.
A megállapodás szerint a kormány munkacsoportja hét végéig elküldi az érintetteknek a törvény módosítási javaslatait. Az egyesületek képviselőitől egy héten belül várják az álláspontot. A kormány szerint idén novemberben már módosulni fog a törvény a fogyatékkal élők javára. A Romániai Látássérültek Egyesületének tagjai tegnap a kormánypalota előtti téren tüntettek.
Románia minden célt túlteljesített a földgázellátás tekintetében és át fogja vészelni az idei telet – jelentette ki George Niculescu, az Országos Energiaszabályozó Hatóság elnöke, aki szerint a számlák ezen a télen sem lesznek túl magasak.
George Niculescu az Europa Fm-nek elmondta, hogy a gáztározók töltöttségi szintje 94 százalékos, ami rekordnak számít. Szerinte 2025. március 31-ig egyáltalán nem lesz ingadozás az villamosenergia- és földgázfogyasztók számláin.
Felvételi vizsgát követően tevékenykedhetnek a szakmában a külföldi egyetemet végzettek. Az oklevelek elismeréséről szóló törvény vonatkozó módosításait csütörtökön fogadta el döntő házként a Képviselőház.
Azon szakmák esetében szerveznek felvételi vizsgát, amelyeknél elengedhetetlen a román jogrend ismerete - olvasható a törvénytervezetben. Ilyenek a pénzügyi tanácsos, az adótanácsos, az ügyvéd, a mérlegképes könyvelő, az ipari tulajdonjoggal kapcsolatos tanácsos és a reintegrációs tanácsos.
Az idei parlamenti választások kampányát szabályozó határozatot fogadott el tegnap a Központi Választási Iroda. A választási kampány november elsején 00:00 órakor kezdődik és november 30-án reggel 7-kor ér véget.
A választási kampány lezárta után tilos a választási propaganda folytatása, vagyis tilos a parlamenti választásokra utaló bármilyen választási anyag kihelyezése, forgalomba hozatala vagy terjesztése, választással kapcsolatos vizuális vagy hangüzenetek sugárzása, illetve a választóknak bizonyos jelöltekre való szavazásra vagy nem szavazásra való buzdítása. A kizárólag és egyértelműen az idei államelnök-választásra vonatkozó propaganda nem minősül a parlamenti választásokat előkészítő kampány folytatásának.
Átvette a vezetést Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnöktől az államfőválasztási versenyben Mircea Geoană volt NATO-főtitkárhelyettes, aki független jelöltként szeretne bejutni a Cotroceni palotába. Ez olvasható ki legalábbis az INSCOP Research felmérésének adatsorából, amelynek válaszait közel két hónappal a választások előt rögzítettek.
69 százalékos részvétel mellett az elnökválasztás első fordulójában Mircea Geoană és Marcel Ciolacu szerezné meg az első két helyet. A választók 21,4 százaléka Mircea Geoanára, 20,3 százaléka Marcel Ciolacura (PSD), 14,2 százaléka Elena Lasconira (USR), 13,6 százaléka Diana Șoșoacára (SOS Románia), 12 százaléka pedig George Simionra (AUR) szavazna az államfőválasztás első fordulójában. Nicolae Ciucát (PNL) a választók mindössze 7,1 százaléka, Cristian Diaconescut (független) 4,7 százaléka, Kelemen Hunort (RMDSZ) pedig 3,7 százaléka választaná meg államfővé. A felmérés szerint ha Marcel Ciolacu és Mircea Geoană mérkőzik meg a második fordulóban, a NATO volt főtitkárhelyettese a szavazatok 47,8 százalékát, a jelenlegi kormányfő pedig a 34,2 százalékát szerezné meg. Az INSCOP Research felmérése szeptember 11-e és 16-a között készült telefonos lekérdezéses módszerrel, 1102 fős mintán. Hibahatára 3 százalék.
Az RMDSZ listáján, Kolozs megyéből Csoma Botond és Tasnádi István Szilárd indulhat az első helyen a parlamenti választáson. Kolozsváron tegnap ülésezett a Szövetség Megyei Képviselők Tanácsa. A jelöltek bemutatkozása után tartott szavazás eredménye szerint Csoma Botondnak 50-en szavaztak bizalmat a parlamenti képviselői tisztséghez, míg Tasnádi István Szilárd szenátorjelöltet 70-en támogatták az MKT tagjai közül.
Az Európai Unió 10 milliárd eurós finanszírozást mozgósít az elmúlt évtizedek legsúlyosabb árvízeivel küzdő közép-európai országok megsegítésére – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Hozzátette, az összeg az EU Kohéziós Alapjából származik, és nem lesz szükség tagállami társfinanszírozásra a nagyobb rugalmasság érdekében. A közép-európai kormányfők üdvözölték ezt a lépést. Lengyelország és a szomszédos Csehország hatóságai már figyelmeztettek, hogy gazdaságukat negatívan fogja érinteni az árvíz, amely legalább 20 ember halálát okozta a régióban.
Idén a tavalyi drónmennyiség tízszeresét fogja megkapni az orosz hadsereg – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz hadiipari bizottságnak a különleges rendeltetésű pilóta nélküli repülőgéprendszerek fejlesztéséről megtartott tanácskozásán.
Putyin szerint az orosz fegyveres erők 2023 végéig 140 ezer pilóta nélküli repülőeszközt kaptak, a tervek szerint az év végére a szállítások mennyisége a tízszeresére, 1,4 millió darabra nő.
Nukleáris fegyverek bevetésével járó világháborúhoz vezet az Európai Parlament felhívása, hogy oldják fel a korlátozásokat az orosz területre nyugati fegyverekkel mérendő csapások ügyében – írta Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke Telegram-csatornáján.
Szerinte a nyugati fegyverekkel mélyen az ország belsejében végrehajtott csapások esetén Oroszország kemény választ fog adni „erősebb fegyverek alkalmazásával”. Rámutatott, hogy a Szarmat rakéta repülési ideje Strasbourgig 3 perc 20 másodperc. Az Európai Parlament tegnapi ülésén arra kérte az uniós tagállamokat, tegyék lehetővé, hogy Kijev a nyugati országoktól kapott fegyverrendszereket használhassa „legitim katonai célpontok” támadására Oroszországban.
Romániának közvetlen érdeke, hogy korszerű haditechnikát gyártó hadiipara legyen - ez volt az egyik következtetése a Legfelsőbb Védelmi Tanács csütörtöki ülésének, amelynek a napirendjén a biztonsági kihívásokra adott válaszlépések is szerepeltek.
Az elnöki hivatal beszámolója szerint a testület elemezte az ukrajnai háború fejleményeit és ezek hatását a Fekete-tenger térségére, illetve megvitatta a 2025-2034-es időszakra szóló haderőfejlesztési programot is. Az ülés végén a CSAT tagjai elemezték és jóváhagyták a közös biztonság- és védelempolitika területére vonatkozó polgári paktum romániai megvalósításáról szóló tervet.
