A kormány ma sem fogadja el azt a sürgősségi rendeletet, amely válsághelyzetet hirdet a kőolaj- és üzemanyagpiacon, pedig tegnap este még ezt helyezte kilátásba Ilie Bolojan miniszterelnök.
A tervezet célja, hogy védje a lakosságot és a gazdaságot az üzemanyagárak emelkedésének idején. Ennek értelmében korlátoznák a benzin és a dízel árrését az üzemanyag-értékesítés teljes folyamatában, valamint engedélyhez kötnék az exportot. A rendelet hat hónapig lenne érvényben, és szükség esetén meghosszabbítható. A kormány szerint az intézkedések mérsékelhetik az áremelkedést, ugyanakkor nem tudják teljesen ellensúlyozni a nemzetközi piaci hatásokat, amelyek elsősorban a közel-keleti feszültségekhez kapcsolódnak.
Mind az öt reprezentatív szakszervezeti szövetség elutasította a tárgyalásokat a kormánnyal a háromoldalú tanácsban.
Az Országos Szakszervezeti Tömb, az Alfa kartell, a CNSLR-Fraţia, CSDR és a Meridian szakszervezetek a délelőtt közölték a párbeszéd elutasítását, mert szerintük a kormány lekezelően viselkedett a szociális partnerekkel, amikor összehívta a tanács ülését. Az Országos Szakszervezeti Tömb az ülés átütemezését kéri, a másik négy érdekképviselet pedig kirakat tárgyalásról beszél egy kritikus időpontban, amikor az iráni háború instabilitást okoz. A szakszervezeti vezetők ennek ellenére megoldásokat javasoltak a lakosság és a gazdaság energiaválságtól való védelme érdekében. Ezek között szerepel az Oltenia energetikai komplexum újraindítása, a földgáz és az üzemanyag exportjának betiltása, valamint az üzemanyagárak csökkentése a jövedéki adó és az áruforgalmi adó azonnali, drasztikus csökkentésével.
Jelentős leépítések jöhetnek a közszférában – erről beszélt Ilie Bolojan miniszterelnök, aki komoly átalakításokat említett a közigazgatásban. A tervek szerint tízezres nagyságrendben szűnhetnek meg állások a helyi és a központi adminisztrációban.
A kormány célja a bürokrácia csökkentése és a költségvetési kiadások visszaszorítása. A miniszterelnök a stiripesurse.ro portál szerint hangsúlyozta: a változtatások célja egy hatékonyabb állam működtetése, ugyanakkor az intézkedések komoly hatással lehetnek a közszférában dolgozókra. A részletekről és az érintett intézményekről a következő időszakban döntenek.
Feszültség alakult ki a kormánykoalícióban: Ilie Bolojan szerint a Szociáldemokrata Párt megszegte a koalíciós megállapodást, és ezzel kiélezte a kormánypártok közötti konfliktust.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a kialakult helyzet egyértelműen növeli a politikai feszültséget a koalíción belül. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden pártnak joga van politikai lépéseket tenni, akár bizalmatlansági indítványt is benyújtani, vagy visszahívni minisztereit. A kormányfő ezzel a Szociáldemokrata Párt lépéseire reagált a kormánykoalíción belül kialakult feszültség miatt.
A kormány ma sem fogadja el azt a sürgősségi rendeletet, amely válsághelyzetet hirdet a kőolaj- és üzemanyagpiacon, pedig tegnap este még ezt helyezte kilátásba Ilie Bolojan miniszterelnök.
A tervezet célja, hogy védje a lakosságot és a gazdaságot az üzemanyagárak emelkedésének idején. Ennek értelmében korlátoznák a benzin és a dízel árrését az üzemanyag-értékesítés teljes folyamatában, valamint engedélyhez kötnék az exportot. A rendelet hat hónapig lenne érvényben, és szükség esetén meghosszabbítható. A kormány szerint az intézkedések mérsékelhetik az áremelkedést, ugyanakkor nem tudják teljesen ellensúlyozni a nemzetközi piaci hatásokat, amelyek elsősorban a közel-keleti feszültségekhez kapcsolódnak.
A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia közölte: határozottan ellenzi a javaslatot, mert szerintük a legalizálás a kizsákmányolást intézményesítené, különösen a nők…
Donald Trump amerikai elnök péntek hajnalban bejelentette, hogy létrejött egy úgynevezett Béketanács, amely a Gázai övezet igazgatásáért lesz felelős. A…
Ezt Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti különmegbízottja mondta a floridai Izraeli–Amerikai Tanács konferenciáján. Kiemelte: Washington négy kulcskérdésben vár előrelépést Teherántól…
Január 6-án volt az egyik első magyar turisztikai szakember, „a magyar turizmus atyja”, Czárán Gyula útépítő, barlangkutató és szakíró halálának 120. évfordulója.
Az igazságügyi törvények felülvizsgálatára létrehozott munkacsoport második ülésén megállapodás született egy ötéves terv kidolgozásáról az igazságszolgáltatásban tapasztalható munkaerőhiány kezelésére – közölte a kormány sajtóirodája.
Minden negyedik romániai alkalmazott pszichikai kockázatot jelentő, illetve kiégés közeli állapotban volt tavaly – derül ki a romániai alkalmazottak jóléti indexében közölt adatokból.
A szerdán jegyzett évi 6,03 százalékról 6,01 százalékra csökkent csütörtökön a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank.
A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia közölte: határozottan ellenzi a javaslatot, mert szerintük a legalizálás a kizsákmányolást intézményesítené, különösen a nők és a fiatalok esetében. A püspökök úgy fogalmaznak: a prostitúció önmagában is megalázó és nem tehető adásvétel tárgyává.
A kezdeményezést Ion Iordache liberális képviselő jelentette be, aki szerint a jelenlegi helyzetben a szexmunkások teljesen ki vannak szolgáltatva az emberkereskedőknek, és a legalizálás nagyobb védelmet biztosítana számukra.
A Román Ortodox Egyház szintén elutasítja a javaslatot, amelyet összeegyeztethetetlennek tart az emberi méltóság tiszteletével.
Romániában 2025 októberéhez képest 2,2 százalékkal, 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér tavaly novemberben – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9371 lej volt, ami 2,4 százalékos emelkedést jelent.
A legtöbb ágazatban nőtt a fizetés, főként a különféle év végi juttatásoknak – bónuszoknak, karácsonyi prémiumoknak és 13. fizetésnek – köszönhetően. A legnagyobb növekedést a gép- és berendezésgyártás, valamint a közúti járműgyártás érte el, 15,7 és 14,4 százalékkal.
A legnagyobb csökkenést, 4 százalékot a légi szállítás jegyezte. Enyhébb visszaesés volt többek között az elektronikai iparban, a kőolaj- és földgázkitermelésben és a kohászatban.
A közszférában a bérek a tanügyben és az egészségügyben emelkedtek, míg a közigazgatásban minimális, 0,1 százalékos csökkenést mértek.
Az Egyesült Államok szerint nem befolyásolja Donald Trump elnök Grönland megszerzésére irányuló terveit, hogy európai katonák érkeztek a szigetre – közölte a Fehér Ház. Karoline Leavitt szóvivő hangsúlyozta: a NATO‑szövetségesek jelenléte „semmilyen hatással nincs” az elnök döntéshozatalára.
Mindeközben Franciaország, Svédország, Németország és Norvégia katonái felderítő küldetésre érkeztek Nuukba, miután az amerikai–dán–grönlandi tárgyalások „alapvető nézetkülönbségekkel” zárultak. A német védelmi minisztérium szerint a misszió célja a térség biztonságának felmérése az orosz és kínai fenyegetések fényében.
A dán külügyminiszter úgy fogalmazott: az USA továbbra is ragaszkodik Grönland megszerzéséhez, de a felek „egyetértenek abban, hogy nem értenek egyet”.
Donald Trump amerikai elnök péntek hajnalban bejelentette, hogy létrejött egy úgynevezett Béketanács, amely a Gázai övezet igazgatásáért lesz felelős. A bejelentést saját közösségi platformján, a Truth Socialön tette közzé, ahol azt írta: „nagy megtiszteltetés számára” a testület megalakulása. A tagok nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, Trump szerint a részletek hamarosan következnek.
Az elnök azt is közölte, hogy ezzel a második szakaszába lépett a gázai háború lezárását célzó 20 pontos béketerv.
Tegnap Kairóban először ülésezett a palesztin szakértőkből álló gázai átmeneti kormány. A testület a Donald Trump amerikai elnök által meghirdetett gázai béketerv második szakaszának következő lépéseit vitatta meg, többek között Nikolaj Mladenovval, az ENSZ korábbi közel-keleti különmegbízottjával. Izraeli források szerint a bolgár diplomata várhatóan a Gázai átmeneti kormányt felügyelő nemzetközi „béketanács” elnöke lesz.
Közben az izraeli hadsereg rendszeresen számol be célzott műveletekről és fegyveresek likvidálásáról Gázában. Csak tegnap hat palesztint öltek meg Rafah közelében.
Ezt Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti különmegbízottja mondta a floridai Izraeli–Amerikai Tanács konferenciáján. Kiemelte: Washington négy kulcskérdésben vár előrelépést Teherántól – a nukleáris program, az urándúsítás, a rakéták és az iráni proxycsoportok ügyében.
Witkoff szerint Irán súlyos belső válsága – köztük a víz- és áramhiány, valamint az 50 százalék feletti infláció – kompromisszumra kényszeríthetik a vezetést. Elmondta, hogy Trump közvetlen üzenetet küldött Teheránnak a tömeges kivégzésekről szóló hírek miatt, és szerinte ezek „leálltak”.
A Kreml közlése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken telefonon egyeztetett a Közel-Kelet és Irán helyzetéről. Putyin felajánlotta Oroszország közvetítői segítségét az Iránnal kapcsolatos kérdésekben, és hangsúlyozta, hogy támogatja a politikai és diplomáciai erőfeszítések fokozását a térség stabilitásának és biztonságának érdekében.
A venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado a Fehér Házban találkozott Donald Trump amerikai elnökkel, és átadta neki saját Nobel-békedíját – a venezuelai nép nevében, hálából Trump „határozott fellépéséért” a Maduro‑rezsim ellen. Trump megerősítette, hogy Machado nála hagyta az érmet, és megtiszteltetésnek nevezte a gesztust.
A találkozó két héttel azután történt, hogy egy amerikai katonai akció során elfogták Nicolás Madurót, akit kábítószer‑kereskedelemmel vádolnak. Bár Machado támogatja Trumpot, az amerikai elnök és tanácsadói jelezték: készek együttműködni Delcy Rodríguezzel, Venezuela ügyvezető elnökével.
A Nobel Intézet közölte: a békedíj nem ruházható át, így Machado gesztusa szimbolikus marad.
Mit jelent magyarként jelen lenni és alkotni a román kulturális térben – különösen Bukarestben, ahol nemzedékek óta magyar írók, költők, értelmiségiek hagyták ott kézjegyüket? Milyen érzés és milyen felelősség részesévé válni annak a hagyománynak, amelyet többek között Szemlér Ferenc, Méliusz József, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Majtényi Erik, Szász János, Halász Anna, Tóth Mária, stb. neve fémjelez?
Demény Péter író, költő, műfordító, a román nyelven megjelenő Matca kulturális folyóirat főszerkesztője:
Éltük a történelmet címmel mutatták be a vajdasági Palicson, azt a kötetet, amelynek alcíme A külhoni magyar elektronikus média története (1990-2025).
A budapesti székhelyű Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a délvidéki Pannónia Alapítvány projektje az 1989 utáni határon túli magyar televíziózás és rádiózás történetét, jelenlegi helyzetét igyekszik bemutatni a közzétett kordokumentumokon keresztül. A kötet csak a jéghegy csúcsa, egy kis összefoglaló a 26 médiamunkásról, ugyanis a több órás vágatlan videó-interjúk egy honlapon tekinthetők meg, fotókkal, vágóképekkel kiegészítve. Az elkészült életútinterjúkban nem csak az elektronikus média meghatározó szereplőinek szakmai életpályája és a média helyzete rajzolódik ki a Kárpát-medencében, hanem személyes történeteiken keresztül megismerhetővé, kutathatóvá válik Magyarország határain kívüli magyarságának múltbéli és jelenlegi helyzete is. Bartha Csaba a délvidéki származású Bodzsoni Istvánt, a projekt egyik kulcsemberét kérdezte a kötetről, de előtte életének szakmai fordulópontjaira is kíváncsi volt, ugyanis az ő nevéhez kötődik a Duna Televízió tudósítói hálózatának kiépítése, illetve a vajdasági Pannon RTV felfejlesztése egy korszerű több mint 150 főt foglalkoztató intézménnyé. Bartha Csaba interjúja.
Január 6-án volt az egyik első magyar turisztikai szakember, „a magyar turizmus atyja”, Czárán Gyula útépítő, barlangkutató és szakíró halálának 120. évfordulója.
Többek között a Bihar-hegység és a Királyerdő felfedezője és leírója, a mai túrázók főleg neki köszönhetően, az általa kialakított turistautakon járhatják be a kies tájakat. Czárán Gyula Arad megyében, Seprősön született, és az ugyancsak Arad megyei Menyházán temették el. Emlékét Nagyváradtól Temesvárig, Aradtól Marosvásárhelyig őrzik. Pataky Lehel Zsolt összefoglalója Czárán Gyula munkásságát mutatja be egy néhai természetjáró és gyűjtő elbeszélésein keresztül.
Az igazságügyi törvények felülvizsgálatára létrehozott munkacsoport második ülésén megállapodás született egy ötéves terv kidolgozásáról az igazságszolgáltatásban tapasztalható munkaerőhiány kezelésére – közölte a kormány sajtóirodája.
A tervet a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és az igazságügyi minisztérium készíti el január végéig. Döntés született a városi ügyészségek átszervezéséről, az alacsony ügyforgalmú bíróságok megszüntetésének előkészítéséről, valamint a véletlenszerű ügyelosztási rendszer auditálásáról is. A munkacsoport következő ülését január 21-én tartják, ahol további szerkezeti és személyzeti kérdésekről tárgyalnak.
Minden negyedik romániai alkalmazott pszichikai kockázatot jelentő, illetve kiégés közeli állapotban volt tavaly - derül ki a romániai alkalmazottak jóléti indexében közölt adatokból.
A fáradtságot okozó fő források a munka nagy volumene, a határidők állandó nyomása, illetve a magán és a szakmai élet között egyensúly hiánya jelentette. A romániai alkalmazottak csupán egyharmada volt magasabb elégedettségi szinten, ami egészséges kapcsolatokat, önállóságot és munkahelyi helyes bánásmódot jelent. A kutatás szerint a férfiak elégedettebbek voltak a munkahelyükön, a 18-29 év közötti korosztály lévén a legelégedettebb. A felmérést tavaly november-decemberben végezték 1000 városi alkalmazott bevonásával.
A szerdán jegyzett évi 6,03 százalékról 6,01 százalékra csökkent csütörtökön a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) - közölte a Román Nemzeti Bank.
A ROBOR értéke a múlt év elején 5,92 százalék volt. A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 6,14 százalékon stagnált, a 12 hónapos ROBOR pedig 6,34 százalékról 6,31 százalékra csökkent. A fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 5,68 százalék.
A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia közölte: határozottan ellenzi a javaslatot, mert szerintük a legalizálás a kizsákmányolást intézményesítené, különösen a nők és a fiatalok esetében. A püspökök úgy fogalmaznak: a prostitúció önmagában is megalázó és nem tehető adásvétel tárgyává.
A kezdeményezést Ion Iordache liberális képviselő jelentette be, aki szerint a jelenlegi helyzetben a szexmunkások teljesen ki vannak szolgáltatva az emberkereskedőknek, és a legalizálás nagyobb védelmet biztosítana számukra.
A Román Ortodox Egyház szintén elutasítja a javaslatot, amelyet összeegyeztethetetlennek tart az emberi méltóság tiszteletével.
