Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
Cristina Chiriac egy szakfórumon hangsúlyozta: közpolitikákkal kell ösztönözni a külföldön tanuló fiatalok hazatérését. Hozzátette: a számuk megduplázódott az utóbbi években, és a legtöbben kint maradnak.
Mongólia megsértette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működését biztosító Római Statútum rendelkezéseit, ezáltal megakadályozta a bíróságot feladatainak és hatásköreinek gyakorlásában, amikor nem tartóztatta le Vlagyimir Putyint – közölte a Nemzetközi Büntetőbíróság.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített székesegyház újranyitása előtt Rachida Dati kulturális miniszter vetette fel a javaslatot, újjáélesztve ezzel a vallási örökség finanszírozásáról szóló vitát.
Nem egy sajátos magyar nézőpontról beszélünk, amikor az európai gazdaság nehézségeiről beszélünk, hanem a vezetők által is bevallott, osztott véleményről – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A román hadsereg átvett újabb három, Norvégiától vásárolt F-16-os harci repülőt. A gépek csütörtökön érkeztek meg az aranyosgyéresi 71-es számú „Emanoil Ionescu” légitámaszpontra – közölte a védelmi minisztérium (MAPN).
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, Tolna vármegye 2. számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselőjét a bonyhádi evangélikus temetőben több százan kísérték…
Huszonkét évig tartó tárgyalások után megszületett a Vatikán és Csehország viszonyát rendező egyezmény. A konkordátumot csütörtökön írt alá Prágában Petr Fiala cseh kormányfő és Pietro Parolin vatikáni államtitkár.
A miniszterelnök „a sajtószabadság elleni kirívó támadásként” értékeli és „határozottan elítéli” az orosz bíróság csütörtöki döntését, amelyben elrendelte egy román újságíró letartóztatását.
Az EP beszámolója szerint 2021 és 2023 között legalább 51 433, átlagosan naponta mintegy 47, felnőtt kísérő nélküli gyereknek veszett nyoma Európába érkezését követően
Cristina Chiriac egy szakfórumon hangsúlyozta: közpolitikákkal kell ösztönözni a külföldön tanuló fiatalok hazatérését. Hozzátette: a számuk megduplázódott az utóbbi években, és a legtöbben kint maradnak.
Kitért arra is, hogy Románia munkaerő-deficitje meredeken növekszik: 2023-ban 150 ezer fő volt, 2026-ra várhatóan 300 ezer lesz. Felhívta a figyelmet, hogy miközben a román álláskeresők egy része részben a túlságosan merev bürokrácia miatt Nyugat-Európában vállal munkát, kialakult egy „aggasztó jelenség”: egyre több képzetlen munkáskontingenst hozunk be harmadik országokból, „anélkül, hogy felmérnénk a középtávú társadalmi és kulturális hatásokat”.
Két csónak ütközött péntek reggel a Duna Sulina-ágán, egy férfi életét vesztette – közölte a Tulcea megyei mentőszolgálat.
A katasztrófavédelem közleménye szerint az egyik csónakban három, a másikban egy ember ült. Az ütközés következtében az egyik csónak felborult. Két utasának sikerült kijutnia a partra, a harmadikat eszméletlen állapotban emelték ki a vízből, és a helyszínre érkező mentősök sikertelenül próbálták újraéleszteni.
Mongólia megsértette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működését biztosító Római Statútum rendelkezéseit, ezáltal megakadályozta a bíróságot feladatainak és hatásköreinek gyakorlásában, amikor nem tartóztatta le Vlagyimir Putyint - közölte a Nemzetközi Büntetőbíróság.
Az orosz elnök szeptember elején járt Mongóliában hivatalos állami látogatáson.
A hágai székhelyű bíróság 2023 márciusában adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin ellen azzal az indokkal, hogy személyesen lehet felelős ukrán gyermekek jogellenes átszállításáért Oroszországba.
A csütörtök esti hágai közlemény szerint tekintettel arra, hogy Mongólia nem működött együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal, illetékes kamarája szükségesnek tartotta, hogy az ügyet a részes államok közgyűlése elé terjessze.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített székesegyház újranyitása előtt Rachida Dati kulturális miniszter vetette fel a javaslatot, újjáélesztve ezzel a vallási örökség finanszírozásáról szóló vitát.
A Le Figaro című napilapnak adott interjúban a tárcavezető azzal érvelt, hogy látogatónként mindössze öt euróval évente 75 millió eurót lehetne összegyűjteni. Ezzel a Notre-Dame megmentené Párizs és Franciaország összes templomát.
A katolikus egyház nem támogatja az elképzelést. Az ingyenes belépést az egyház "küldetése" indokolja, miszerint "minden férfit és nőt feltétel nélkül és ezért szükségszerűen ingyenesen fogad" – írta közleményében az egyházmegye.
A párizsi Notre-Dame Európa egyik leglátogatottabb épülete, 2017-ben 12 millió látogatója volt, a december 7-re tervezett újranyitás után pedig évi 14-15 millió látogatóra számítanak.
Nem egy sajátos magyar nézőpontról beszélünk, amikor az európai gazdaság nehézségeiről beszélünk, hanem a vezetők által is bevallott, osztott véleményről - mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor felidézte, a közelmúltban Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke is sokkal erőteljesebb, durvább megállapításokat tett az európai közállapotokról. Hozzátette, a francia elnök azt mondta, az Európai Unió el fog halni abban az esetben, ha sürgősen nem javít a versenyképességén.
Most már nem a magyarok az egyetlenek a tömegben, akik látják, hogy a király meztelen, most már egyre többen vannak - mondta.
A kormányfő szerint a francia elnök kulcsszerepet játszik abban, hogy új európai, versenyképesebb gazdaságot alakítsanak ki.
Elmondta, november 7-én Magyarországon lesz a nyugati világ csúcstalálkozója, az európai politikai közösség találkozója negyven állammal, ennek témája az európai uniós gazdaság versenyképessége lesz.
A román hadsereg átvett újabb három, Norvégiától vásárolt F-16-os harci repülőt. A gépek csütörtökön érkeztek meg az aranyosgyéresi 71-es számú "Emanoil Ionescu" légitámaszpontra - közölte a védelmi minisztérium (MAPN).
Ezzel 12-re emelkedett a két évvel ezelőtt kötött megállapodás alapján Norvégiától átvett harci repülők száma. A 388 millió eurós, három évre szóló szerződés 32 darab használt, de harcképes F-16-os megvásárlásáról szól. A gépek átvétele a tervek szerint jövő év végéig fejeződik be. Románia korábban Portugáliától vásárolt 17 darab használt F-16-ost, amelyek az ország délkeleti részén teljesítenek légtérvédelmi járőrszolgálatot.
Az F-16-osokat legalább tíz évig akarják használni, amíg Románia áttér az ötödik generációs, F-35-ös harci repülőkre. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szeptemberben tájékoztatta a Kongresszust, hogy jóváhagyta 32 darab F-35-ös eladását Romániának. A program költsége a MAPN becslése szerint 6,5 milliárd dollár lesz.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, Tolna vármegye 2. számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselőjét a bonyhádi evangélikus temetőben több százan kísérték utolsó útjára.
Potápi az október 17-én, 57 évesen hunyt el.
A ravatalnál Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta, Potápi Árpád János „neve beíratott a nemzetpolitika, s így a magyar nemzet történetébe”.
A néhai államtitkártól búcsúzott mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Áder János és Novák Katalin korábbi köztársasági elnök, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
Huszonkét évig tartó tárgyalások után megszületett a Vatikán és Csehország viszonyát rendező egyezmény. A konkordátumot csütörtökön írt alá Prágában Petr Fiala cseh kormányfő és Pietro Parolin vatikáni államtitkár.
Csehország jelenleg egyike a kevés európai országnak, melyeknek nincs szerződéses kapcsolata a Vatikánnal. A most aláírt dokumentumot a prágai parlamentnek még jóvá kell hagynia.
Az egyezmény első változata több mint 20 éve, 2003-ban került a törvényhozás elé, de a honatyák elutasították arra hivatkozva, hogy sérti a vallási egyenlőséget.
„Sikerült olyan kiegyensúlyozott egyezményt kötnünk, amely teljes mértékben tiszteletben tartja a cseh jogrendet, de pontosít és világossá tesz néhány olyan ügyet, melyek vita tárgyát képezhetnék” – mondta Petr Fiala újságíróknak az aláírás után. A Vatikán államtitkára hangsúlyozta, hogy a most megkötött egyezmény lényege a közös kötelezettségvállalás az emberi jogok tiszteletben tartására.
A miniszterelnök „a sajtószabadság elleni kirívó támadásként” értékeli és „határozottan elítéli” az orosz bíróság csütörtöki döntését, amelyben elrendelte egy román újságíró letartóztatását.
A kurszki törvényszék szerint a Hotnews román portál riportere, Mircea Barbu határsértést követett el, amikor más, azonosítatlan személyekkel együtt belépett Oroszország területére az ukrán hadsereg által elfoglalt régióban.
„A független sajtó Orosz Föderáció általi elítélése egységesebbé és elszántabbá tesz bennünket a szólásszabadság és a sajtó azon jogának védelmében, hogy állandóan keresse az igazságot” – írja a Facebookon közzétett bejegyzésében Marcel Ciolacu kormányfő.
Az ukrán sereg augusztus 6-án indított offenzívát Oroszország kurszki régiója ellen azzal a céllal, hogy elvonják az orosz csapatokat a folyamatosan araszoló kelet-ukrajnai frontról. Az ukrán kontingensbe beépült újságírók körül a HotNews munkatársa a tizenötödik, akinek a nevére letartóztatási parancsot és nemzetközi körözést adtak ki illegális határátlépés miatt, amit az orosz büntető törvénykönyv öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntet.
A demonstrációt a kormány székháza előtt tartják délután 1 órától.
A rendőrök a béremelés mellett a pótlékok és járulékok aktualizálását, valamint a munkacsoportok közötti diszkrimináció eltörlését és a katonai nyugdíjrendszerben fellelhető egyenlőtlenségek kiiktatását követelik.
Az idei év első nyolc hónapjában a nyers adatok szerint 1,7 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 1,1 százalékkal csökkent a nagykereskedelmi forgalom 2023 azonos időszakához képest - derül ki az Országos Statisztikai Intézet ma közzétett adataiból.
Ugyanakkor növekedést regisztráltak a nem szakosodott nagykereskedelem, az egyéb termékek nagykereskedelme, a számítástechnikai és távközlési berendezések nagykereskedelme, illetve az egyéb gépek, berendezések és felszerelések nagykereskedelmének ágazatában.
A Lost in Europe nevű, felnőtt kísérő nélküli menekült gyerekek eltűnését feltáró oknyomozó újságírók kapták idén az Európai Parlament Daphne Caruana Galiziáról elnevezett újságírói díját – tájékoztat az uniós parlament.
Az EP beszámolója szerint a német, olasz, görög, holland, belga, ír és brit újságírók oknyomozása derített fényt arra, hogy 2021 és 2023 között legalább 51 433, átlagosan naponta mintegy 47, felnőtt kísérő nélküli gyereknek veszett nyoma Európába érkezését követően. Az oknyomozók ennél is több gyerek eltűnését sem tartják kizártnak, mivel néhány országban következetlen az esetek dokumentálása és hiányosak az adatok.
A Lost in Europe csoport már korábban is vizsgálódott eltűnt menekült kiskorúakkal kapcsolatban: a 2018 és 2020 közötti időszakban több mint 18 ezer menekült gyermek eltűnéséről számoltak be.
Az újságírói díjat 2019-ben hozta létre az Európai Parlament a máltai korrupcióellenes oknyomozó újságíró, Daphne Caruana Galizia emlékére. A kitüntetéssel a kiemelkedő újságírói teljesítményt kívánja az EP elismerni. A díjat minden évben az újságíró meggyilkolásának évfordulóján adják át. A díjra állampolgárságtól függetlenül bármilyen hivatásos újságíró és szakmai csoportosulás pályázhat.
"
["post_title"]=>
string(109) "Kísérő nélküli menekült gyerekek eltűnését feltáró oknyomozók kapták az EP újságírói díját"
["post_excerpt"]=>
string(187) "Az EP beszámolója szerint 2021 és 2023 között legalább 51 433, átlagosan naponta mintegy 47, felnőtt kísérő nélküli gyereknek veszett nyoma Európába érkezését követően"
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(90) "kisero-nelkuli-menekult-gyerekek-eltuneset-feltaro-oknyomozok-kaptak-az-ep-ujsagiroi-dijat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-10-24 12:47:20"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-10-24 09:47:20"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=443935"
["menu_order"]=>
int(8202)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
}
["post_count"]=>
int(12)
["current_post"]=>
int(-1)
["before_loop"]=>
bool(false)
["in_the_loop"]=>
bool(false)
["post"]=>
object(WP_Post)#3699 (24) {
["ID"]=>
int(443973)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2024-10-25 12:28:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-10-25 09:28:42"
["post_content"]=>
string(882) "
Cristina Chiriac egy szakfórumon hangsúlyozta: közpolitikákkal kell ösztönözni a külföldön tanuló fiatalok hazatérését. Hozzátette: a számuk megduplázódott az utóbbi években, és a legtöbben kint maradnak.
Kitért arra is, hogy Románia munkaerő-deficitje meredeken növekszik: 2023-ban 150 ezer fő volt, 2026-ra várhatóan 300 ezer lesz. Felhívta a figyelmet, hogy miközben a román álláskeresők egy része részben a túlságosan merev bürokrácia miatt Nyugat-Európában vállal munkát, kialakult egy „aggasztó jelenség”: egyre több képzetlen munkáskontingenst hozunk be harmadik országokból, „anélkül, hogy felmérnénk a középtávú társadalmi és kulturális hatásokat”.
