2026-ot a parlament döntése alapján Hunyadi János évvé nyilvánították Romániában, elsősorban a hadvezér előtti tisztelgésképpen és a kezdeményezők azzal a nem titkolt szándékával, hogy az emlékévet a tolerancia előmozdítására használják, illetve hogy felhívják a figyelmet arra, mennyire fontos a közös történelmi emlékezet, a közös múlt megismerése. Az emlékév a híres hadvezér és kormányzó törökellenes harcaira, különösen az 1456-os nándorfehérvári diadalra összpontosít.A mai műsor első interjúja is Hunyadi Jánoshoz, a Hunyadi családhoz kapcsolódik – és ahhoz a kérdéshez, amely a nemzetiség fogalmának tudatosítása, tehát a 19. század óta nagy viharokat kavar, ugyanis a magyarok, a románok és a szerbek egyaránt a magukénak tekintik a hadvezért – de vajon mi az igazság, és egyáltalán ez a kérdés?
Erről hallhatnak tehát a mai Észpresszóban, illetve a vitorlázásról Pataky Lehel Zsolt interjújában, aki Bálint Botonddal beszélgetett, a fiatal sportoló ugyanis múlt év végén - magyar nyelvterületről egyedüliként – három hetet tölthetett el az Ománi Királyi Haditengerészet tanulóvitorlásán. Az Észpresszó végén Biró István csíkszeredai munkatársunk kisriportját hallhatják a nemzetközi ökumenikus imahétről, amelyhez Csíkszereda vallási közösségei 2001 óta évről évre csatlakoznak – tartsanak velünk!
Három magyar tannyelvű középiskola csatlakozik a kísérleti kerettervi programhoz.
Az RMDSZ közlése szerint a kísérleti programban összesen tizenegy magyar tannyelvű középiskola jelentkezett, ebből a minisztériumi jóváhagyást követően az első tanévben három intézmény – az aradi Csiky Gergely Főgimnázium, a temesvári Gerhardinum és a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Gazdasági Líceum – kezdi meg a program megvalósítását. A részt vevő iskolák nagyobb tantervi rugalmasságot kapnak, amely lehetővé teszi a helyi igényekhez igazodó tantárgyi struktúrák és pedagógiai megoldások kipróbálását.
A márciusra tervezett munkabeszüntetésre hétfőn kezdik meg az aláírásgyűjtést. A tanárok főként azzal elégedetlenek, hogy 18-ról 20 órára emelték a normákat, illetve csökkentették az órabért az óraadó tanárok esetében.
Marius Nistor, a Spiru Haret tanügyi szakszervezeti szövetség elnöke elmondta, általános sztrájkot terveznek nem csak az országos záróvizsgák próbaidőszakában, hanem a vizsgák idejére is. A tanügyi szakszervezetek a tavalyi 141-es törvény előírásainak sürgős törlését és az oktatásnak kiutalt költségvetési összegek növelését követelik.
India és az Európai Unió hosszú évek tárgyalásai után megállapodott egy átfogó szabadkereskedelmi egyezményben, amely jelentősen csökkenti a vámokat a…
Az EU-Mercosur-megállapodás ratifikálása évekig elhúzódhat, viszont időközben ideiglenes jelleggel hatályba lépnek az egyezmény egyes elemei, ahogy az az EU és…
Alapos vizsgálatot ígért Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter, miután egy határőrségi ügynök dulakodás után lelőtt egy tüntetőt az Egyesült Államokban.…
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap felszólította a nyugati szövetséges hatalmakat, hogy nyújtsanak erőteljesebb támogatást az ukrán légvédelemnek, miután egy hétvégi…
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette…
Kifütyülték Nicușor Dan államfőt a román fejedelemségek egyesülésének évfordulója alkalmából hétvégén szervezett ünnepségen. Az elnök külön szólt azokhoz, akik megzavarták…
A romániai lakosság 44 százaléka szerint az országnak csatlakoznia kellett volna a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrehozott Béketanácshoz –…
Keir Starmer brit miniszterelnök nyolc év után elsőként látogat Kínába, hogy helyreállítsa a két ország kapcsolatát – írja a Reuters. A háromnapos út célja a gazdasági együttműködés erősítése, egyúttal a brit kormány igyekszik csökkenteni függőségét az Egyesült Államoktól, miután Trump elnök fenyegetéseket fogalmazott meg Grönland „átvételével” kapcsolatban.
Starmer a kínai kapcsolatok javításától várja, hogy növekedjen a brit export és javuljon az életszínvonal. Pekingben úgy látják, hogy London több területen – például a mesterséges intelligencia és a környezetvédelem kérdésében – közelebb áll hozzájuk, mint Washingtonhoz.
A látogatást ugyanakkor bírálatok is kísérik: brit és amerikai politikusok szerint a kínai befolyás növekedése nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.
India és az Európai Unió hosszú évek tárgyalásai után megállapodott egy átfogó szabadkereskedelmi egyezményben, amely jelentősen csökkenti a vámokat a két fél között.
Az EU‑export 96,6%-án csökkennek vagy megszűnnek a vámok. Ez évente mintegy 4 milliárd euró megtakarítást eredményez az európai vállalatoknak, és a Bizottság becslése szerint 2032‑re akár megduplázhatja az exportot Indiába.
India a vámok 99,5%-át csökkenti az EU‑ból érkező termékekre. A megállapodás különösen kedvez az európai autógyártóknak, mivel India fokozatosan 10%-ra mérsékli a jelenlegi, akár 110%-os autóvámokat.
A tárgyalásokra nyilvánvalóan rányomták bélyegüket az elmúlt hetek vitái a Mercosur-megállapodás körül, hiszen a felek kizárták az érzékeny agrártermékeket – például a szóját, marhahúst, cukrot, rizst és tejtermékeket – a vámcsökkentésből.
A tárgyalások ugyanakkor felgyorsultak, miután az Egyesült Államok 50%-os vámot vetett ki bizonyos indiai termékekre. Az EU és India egyaránt igyekszik csökkenteni függőségét az USA‑tól.
A végleges aláírás előtt 5–6 hónapos jogi felülvizsgálat következik, és az EU‑ban akár politikai akadályok is felmerülhetnek – ahogy a Mercosur‑egyezmény esetében is történt.
Az EU-Mercosur-megállapodás ratifikálása évekig elhúzódhat, viszont időközben ideiglenes jelleggel hatályba lépnek az egyezmény egyes elemei, ahogy az az EU és Kanada között 2017-ben létrejött kereskedelmi egyezményesetében is történt - mondta el Winkler Gyula RMDSZ-es (Európai Néppárt) EP-képviselő, akivel azután beszélgettünk, hogy az Európai Parlament kikérte az Európai Unió Bíróságának jogi véleményét a szerződésről. A felülvizsgálat ellenzői egyebek mellett azzal érveltek, hogy a ratifikálás késleltetése rossz üzenetet küld egy olyan pillanatban, amikor Európa keresi a helyét az átalakulóban lévő világrendben.
A nyugodalmas, kiszámítható világ nem tér vissza, viszont az Európai Uniónak nem szabad harc nélkül elfogadnia az erőből való politizálást – véli Winkler. Hozzátette: harc alatt azt érti, hogy demokratikus partnerekkel kell szövetkezni, és "mégiscsak a kiszámíthatóság kedvéért a kisebb, regionális vagy transzregionális szövetségekben a szabályokra alapuló világot életben kell tartani valamilyen módon a kereskedelemben, a diplomáciában és a politikai kapcsolatokban is".
Alapos vizsgálatot ígért Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter, miután egy határőrségi ügynök dulakodás után lelőtt egy tüntetőt az Egyesült Államokban. A belbiztonsági miniszter a Fox News hírtelevízió vasárnapi műsorában együttérzéséről és részvétéről biztosította a 37 éves Alex Pretti, kórházi ápoló családját. Ugyanakkor tarthatatlannak nevezte, hogy egyesek akadályozzák a rendvédelmi hatóságok intézkedéseit, és fegyverrel, személyi igazolvány nélkül ellenszegülnek a hatóságnak. Egyes felvételek azonban nem erősítették meg, hogy a férfinál fegyver lett volna. Sőt, az látszik a filmkockákon, hogy nem fegyver, hanem mobiltelefon volt a kezében, és az is kiderül, hogy nem ő közelítette meg az ügynököket, hanem azok őt. A halálesetet követően szinte azonnal több százan gyűltek össze a helyszín közelében, hogy a szövetségi hatóságok ellen tiltakozzanak. A történtek nyomán a demokrata párt több politikusa jelezte, hogy nem fogja megszavazni a héten a kongresszus elé kerülő költségvetési tervezetet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap felszólította a nyugati szövetséges hatalmakat, hogy nyújtsanak erőteljesebb támogatást az ukrán légvédelemnek, miután egy hétvégi orosz csapássorozat miatt kijevi lakóépületek százai maradtak fűtés és áram nélkül a kemény télben. Az ukrán elnök szerint még több légvédelmi rakétára lenne szükségük. Oroszország a közel négy éve tartó háború során folyamatosan támadta az ukrán energetikai infrastruktúrát, de Kijev szerint az idei tél a legnehezebb. Zelenszkij szerint csak ezen a héten az oroszok több mint 1700 támadó drónt, több mint 1380 irányított légibombát és 69 különböző típusú rakétát vetettek be. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról számolt be, hogy 1676 toronyházban nincs fűtés, miközben éjszakánként a hőmérő higanyszála gyakran nem éri el a mínusz 15 fokot sem.
Venezuelában a kormány legalább 100 politikai foglyot engedett szabadon - közölte egy helyi emberi jogi szervezet. A Foro Penal szervezet becslése szerint mintegy 800 politikai fogoly van a dél-amerikai országban, akik közül sokakat a vitatott 2024-es választás eredménye elleni tüntetések során vettek őrizetbe. Január elején az amerikai hadsereg Caracasban végrehajtott támadása során elfogta és az Egyesült Államokba szállította Nicolás Maduro elnököt és feleségét. Az akciót megelőzően Donald Trump amerikai elnök kormánya nyomást gyakorolt Maduro kormányára, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat. A legutóbbi szabadon bocsátásokkal az amerikai akciót követően a szabadon engedett emberek száma különböző szervezetek szerint már legalább 240-re emelkedett.
Az Egyesült Államokban súlyos fennakadásokat és közlekedési káoszt okozott a téli vihar, amelynek 11 halálos áldozata van. Nyolcszáz ezer ember áram nélkül van a délkeleti államokban. A vihar havazással, egyes helyeken jég- vagy ónos esővel és sarkvidéki hideggel bénította meg szinte az összes amerikai államot a hétvégén. Tizenkét államban veszélyhelyzetet hirdetett az amerikai elnök. A repülőjáratok több mint harmadát törölték vasárnap. Volt, ahol a gépek 80 százaléka nem szállt fel, és a többi is jelentős késéssel indult.
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára - jelentette ki Nicușor Dan államfő a hétvégén Iași-ban. Az elnök rendkívül komoly dolognak nevezte az egyezményt, amely szerinte előnyös Románia számára. Mint hangsúlyozta, a román export értéke évente hozzávetőlegesen 90 milliárd eurót tesz ki, és ennek közel felét a gépjárműipar adja. A Mercosur-megállapodással új piaci lehetőségek nyílnának, ami a romániai autóipar 10-15 százalékos növekedéséhez vezethet, azaz a jelenlegi 42-43 milliárd eurón felül további 5 milliárd euró érkezne az országba a gépjárműexportból. Rámutatott arra is, hogy a kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások már több mint két évtizede folynak, és az elmúlt tíz évben Romániának az volt a hivatalos álláspontja, hogy támogatja az egyezményt.
Kifütyülték Nicușor Dan államfőt a román fejedelemségek egyesülésének évfordulója alkalmából hétvégén szervezett ünnepségen. Az elnök külön szólt azokhoz, akik megzavarták beszédét. Boldog ünnepet kívánt nekik, majd elmondta: valamikor emberek haltak meg azért, hogy a polgároknak ma joguk legyen kifütyölni a hatóságokat, ehhez a joghoz azonban felelősség is társul. Az elnök szerint ma az a felelősség, hogy nézzük meg jól, kikbe fektetjük reményeinket. – Ne csak az első lépésre legyen gondjuk, gondoljanak a második lépésre is – mondta az elnök bírálóinak, emlékeztetve őket arra, hogy felelősséggel tartoznak magukért, gyermekeitekért és egész Romániáért.
Románia számára nincs más út, mint kiállni a nemzetközi szabályok mellett - jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő a hétvégén. A Digi24 televíziónak adott interjúban a miniszterelnököt egyebek mellett arról faggatták, hogy szerinte miként kellene viszonyulnia Romániának a Grönland-ügyhöz, illetve felmerülhet-e, hogy az ország katonákat küldjön Grönlandra. – Ez utóbbi lehetőség szerintem teljesen kizárt – szögezte le Bolojan, hozzátéve, örvendetesnek tartja, hogy a davosi csúcs után csillapodtak a kedélyek. Meglátása szerint Romániának mindenképpen a nemzetközi szabályokat kell támogatnia, hiszen nincs más út, ha figyelembe vesszük, hogy a világ mely részén élünk, illetve milyen történelmi események helyszíne volt térségünk az évek során.
A romániai lakosság 44 százaléka szerint az országnak csatlakoznia kellett volna a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrehozott Béketanácshoz - derül ki az Avangarde friss közvélemény-kutatásának tegnap ismertetett eredményeiből. A felmérésben megkérdezettek 36 százaléka nem ért egyet a felvetéssel, 20 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A közvélemény-kutatásban résztvevők 69 százaléka szerint Nicușor Dan államfőnek részt kellett volna vennie a davosi Világgazdasági Fórumon, 22 százalék szerint nem volt szükséges a részvétele, 9 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A megkérdezettek alig 2 százaléka mondta azt, hogy nagyon elégedett Nicușor Dan államfő eddigi külpolitikai tevékenységével, 14 százalék elégedett, 25 százalék nem vallja magát sem elégedettnek, sem elégedetlennek. Ugyanakkor a megkérdezettek 34 százaléka elégedetlen, 21 százaléka pedig nagyon elégedetlen az államfő külpolitikai tevékenységével.
A gáz áprilistól való drágulásának lehetőségére hívta fel a figyelmet Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület elnöke, aki szerint az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság által közzétett ajánlatok szerint április 1-től egyes gázforgalmazók akár 22 százalékos haszonréssel dolgozhatnak, ami jelenleg csak 4 százalék. A szakértő emlékeztetett, hogy április 1-től meg fog szűnni a hatósági gázárszabályozás, de a kivezetés szerinte nem volt elég jól előkészítve, ezért arra számít, hogy áprilistól jelentős mértékben nőhet a gáz ára a lakossági fogyasztók számára.
Keir Starmer brit miniszterelnök nyolc év után elsőként látogat Kínába, hogy helyreállítsa a két ország kapcsolatát – írja a Reuters. A háromnapos út célja a gazdasági együttműködés erősítése, egyúttal a brit kormány igyekszik csökkenteni függőségét az Egyesült Államoktól, miután Trump elnök fenyegetéseket fogalmazott meg Grönland „átvételével” kapcsolatban.
Starmer a kínai kapcsolatok javításától várja, hogy növekedjen a brit export és javuljon az életszínvonal. Pekingben úgy látják, hogy London több területen – például a mesterséges intelligencia és a környezetvédelem kérdésében – közelebb áll hozzájuk, mint Washingtonhoz.
A látogatást ugyanakkor bírálatok is kísérik: brit és amerikai politikusok szerint a kínai befolyás növekedése nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.
