Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
A Fekete-tenger régiójának védelme és biztonsága, az európai versenyképesség, az EU bővítése és az új többéves uniós pénzügyi keretről folyó tárgyalások lesznek napirenden a Nicușor Dan államelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök hétfői, bukaresti találkozóján - tájékoztatott Valentin Naumescu elnöki tanácsadó. Naumescu közlése szerint az államelnök hétfőn a Cotroceni-palotában fogadja az Európai Bizottság elnökét. Von der Leyen Luca Niculescu miniszterelnökkel is találkozni fog.
Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
Elnöki kegyelemben részesítette Joe Biden amerikai elnök a fiát, Huntert, akit két büntetõügyben talált bûnösnek a bíróság korábban az év során – jelentette be a Fehér Ház közleményében vasárnap este, mielõtt Joe Biden hivatalos látogatásra Angolába utazott.
A grúz biztonsági erők ismét vízágyúval és paprikaspray-vel oszlatták Tbilisziben a parlament előtt tüntetők tömegét tegnap este. A rendvédelmi szervek a törvényhozás homlokzatánál csaptak össze a tüntetőkkel, a tömegoszlató eszközök bevetése mellett azt követően döntöttek, hogy a demonstrálók petárdákkal és kövekkel kezdtek dobálózni.
A szavazókörzetek 99,54 százalékos feldolgozottságánál elmondható biztosan, hogy az RMDSZ bejutott a parlamentbe a tegnapi parlamenti választáson. A szövetség több…
Hazai idő szerint tegnap este 8 órakor elkezdődött a külképviseleti szavazás a parlamenti választásokon. Elsőként az új-zélandi Auckland városában kialakított…
Anarchiába süllyedt a harcok dúlta Gázai övezet egy ENSZ-küldöttség értékelése szerint. Adzsit Szunghaj, a világszervezet palesztin területekért felelős emberi jogi…
A belügyminisztérium közlése szerint szombat reggelig 124 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés. Ez 13 százalékkal kevesebb, mint a négy évvel…
Elnöki kegyelemben részesítette Joe Biden amerikai elnök a fiát, Huntert, akit két büntetõügyben talált bûnösnek a bíróság korábban az év során - jelentette be a Fehér Ház közleményében vasárnap este, mielõtt Joe Biden hivatalos látogatásra Angolába utazott.
Közlése szerint Joe Biden vasárnap írta alá a kegyelmi rendeletet. Az elnök szerint tartotta magát a hivatalba lépésekor tett ígéretéhez, miszerint nem fog beavatkozni a szövetségi igazságszolgáltatás döntési folyamatába annak ellenére, hogy a fia elleni büntetõeljárást szelektívnek és méltánytalannak tartotta. Az amerikai republikánusok bírálták Joe Biden elnököt, hogy kegyelemben részesítette fiát, Huntert. A januárban hivatalba lépő Donald Trump szerint visszaélés, igazságügyi hiba történt. Hunter Bident Delaware államban az esküdtszék a bírósági tárgyalást követõen júliusban találta bûnösnek tiltott fegyverbirtoklás és hivatalos szövetségi nyomtatványon tett hamis nyilatkozat miatt. Az 54 éves üzletember 2018 õszén, súlyos kábítószer-függõsége idején lõfegyvert vásárolt. Az amerikai törvények szerint függõséggel érintett személy nem birtokolhat legálisan fegyvert, a vásárláskor büntetõjogi felelõsség tudatában kell nyilatkozatot tenni a kizáró tényezõkrõl. Az ügyben bíró a büntetési tétel kihirdetését eredetileg november 13-ra tûzte ki, majd decemberre halasztotta. Biden bejelentette, hogy kegyelemben részesíti fiát, habár korábban kizárta ennek lehetőségét.
A grúz biztonsági erők ismét vízágyúval és paprikaspray-vel oszlatták Tbilisziben a parlament előtt tüntetők tömegét tegnap este. A rendvédelmi szervek a törvényhozás homlokzatánál csaptak össze a tüntetőkkel, a tömegoszlató eszközök bevetése mellett azt követően döntöttek, hogy a demonstrálók petárdákkal és kövekkel kezdtek dobálózni.
A parlament előtti Rusztaveli sugárúton tegnap is ezrek sereglettek össze a kormány lemondását és új választások kiírását követelve, bár a tüntetők száma a TASZSZ orosz hírügynökség szerint megcsappant az előző éjszakákhoz képest. Tbiliszben és Grúzia más nagyvárosaiban november 28-án törtek ki kormányellenes megmozdulások, miután a kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.
Nemrég ért véget a 18. Bukaresti Magyar Filmhét, ahol a közönség a magyar filmes termés színe- javát láthatta, illetve felújított archív filmeket és a legfiatalabb alkotók munkáit. November 16-án Szimler Bálint, a Fekete pont rendezője volt a vendégünk a stúdióban, vele készített hosszabb interjút Borbély Tamás. A mai Észpresszóban ennek a beszélgetésnek hallhatják a befejező részét, majd Bara Zsolt kéri mikrofon elé Pigniczky Rékát és Kiss Gergőt , az 56/Z dokumentumfilm rendezőit, majd Fésős Andrást, a Magasmentés című játékfilm rendezőjét – tartsanak velünk!
A szavazókörzetek 99,54 százalékos feldolgozottságánál elmondható biztosan, hogy az RMDSZ bejutott a parlamentbe a tegnapi parlamenti választáson. A szövetség több szavazatot gyűjtött, mint a nyári önkormányzati és európai parlamenti választáson, ezúttal a szenátusi listájára 589 459-en szavaztak, míg a képviselőházi listájára 584 025-en. Az exit poll eredmények ezúttal eltalálták a pártok sorrendjét, viszont megfigyelhető, hogy túlértékelték a hagyományos politikai erők támogatottságát, amelyek közül, az RMDSZ kivételével kevesebb szavazatot kaptak, ami nagyon megnehezíti egy működőképes kormánykoalíció felállítását. Az eredmények szerint az is biztossá vált, hogy függetlenül attól, mi történik az elnökválasztáson - amelynek a második fordulója még hátra van -, csak három-négypárti koalíció alakulhat, hacsak a választásokat megnyerő Szociáldemokrata Párt (PSD) nem szövetkezik a Románok Egyesüléséért Szövetséggel és más szélsőséges pártokkal. Az előzetes nyilatkozatok szerint azonban ennek kicsi a valószínűsége. Összesen hét párt jutott be a parlamentbe, az alábbiakban közöljük a szenátusi és a képviselőházi listára leadott szavazatokat tartalmazó táblázatokat.
Szenátus
Jelöltek Szavazat Százalék
1.PARTIDUL SOCIAL DEMOCRAT 2.061.419 - 22,55 %
2. ALIANȚA PENTRU UNIREA ROMÂNILOR 1.662.207 - 18,18 %
3. PARTIDUL NAȚIONAL LIBERAL 1.314.516 - 14,38 %
4. UNIUNEA SALVAȚI ROMÂNIA 1.110.821 - 12,15 %
5. PARTIDUL S.O.S. ROMÂNIA 698.517 - 7,64 %
6. UNIUNEA DEMOCRATĂ MAGHIARĂ DIN ROMÂNIA 589.459 - 6,45 %
Húszéves részvételi rekord körvonalazódik a hazai parlamenti választáson, amely ma zajlik. Az urnák reggel 7 és este 9 óra között vannak nyitva.
A 13 órás részvételi adatok szerint az országos részvétel 23,4 százalék, ami 60 százalékkal nagyobb, mint a 2020-as részvétel (14,6százalék). Most többen mentek szavazni, mint a múlt vasárnapi elnökválasztásokon (22,0 százalék), de a részvétel már meghaladja a nyári EP- és önkormányzati választás aktivitását is (22,3). Az RMDSZ becslései szerint akár rekordmagas részvétel is lehet az elmúlt 20 évre visszavetítve, amennyiben a jelenlegi dinamika kitart.
Jelenleg a havasalföldi és a fővárosi régióban magas a részvétel. A 2020-as választáshoz képest külföldön, Bukarestben átlag feletti a választói aktivitás. Szatmár, Szilágy, Kolozs és Maros megyékben tekinthető átlagon alulinak a magyar részvétel. Az RMDSZ arra figyelmeztetett, hogy a délután folyamán tovább nő a részvétel a nagyvárosokban. „Nagyon fontos, hogy minden magyar ember menjen el szavazni, hogy ne maradjunk alul. Idén december 1-jén a magyarok nem veszíthetnek!” - olvasható az RMDSZ közleményében.
A részvételi adatokból egyébként megfigyelhető, hogy az általában alacsonyabb részvételt produkáló Hargita és Kovászna megye ezúttal az élbolyban van, mi több, Hargita megye országos első, egy pár perccel ezelőtt meghaladta a 36 százalékot.
Az RMDSZ arra is figyelmeztetett, hogy a Hargita megyei kiugró részvétel miatt még nem dőlhet hátra a romániai magyarság, hiszen az esti órákban a nagyvárosok miatt módosulhat a sorrend, hiszen ott a fiatalabbak - főleg Bukarestben, de Kolozsváron és Temesváron is - általában az esti órákban mennek el szavazni nagyobb számban. Az RMDSZ külföldről sem számíthat sok szavazatra, így a szombaton megkezdődött voksolást eleve hátrányból kezdte a mai nap.
Hazai idő szerint tegnap este 8 órakor elkezdődött a külképviseleti szavazás a parlamenti választásokon. Elsőként az új-zélandi Auckland városában kialakított szavazókörzetet nyitották meg. Az ország határain kívül kialakított 950 szavazóhelyiségben két napon át várják a román állampolgárokat, hogy megválasszák a parlamenti képviselőket és szenátorokat. Így ma és holnap mindenütt a helyi idő szerint reggel 7 és este 9 óra között lehet szavazni. Utolsóként az egyesült államokbeli és a kanadai szavazókörzetek nyitnak majd ki, és ezek zárnak be a legkésőbb, romániai idő szerint december 2-án reggel 7 órakor. A 21 órai urnazáráskor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy a szavazóhelyiség előtt sorban álló választópolgárok legkésőbb éjfélig még leadhatják a szavazatukat. A külföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező román állampolgárok bármelyik külföldi szavazóhelyiségnél voksolhatnak. A diaszpóra képviseletében 18 párt és két független jelölt indul a parlamenti választásokon. Ma délig több mint 25 ezer 300 külföldön tartózkodó román állampolgár voksolt.
Ma reggel 7 órakor véget ér a parlamenti választások kampánya. A választást holnap, december 1-jén tartják itthon. A Központi Választási Iroda (BEC) határozata szerint a kampánycsend idején tilos a választói akaratot befolyásoló tevékenységet folytatni. A román képviselőháznak 330, a szenátusnak 136 tagja van jelenleg. A parlamenti választásokon itthon 31 párt és pártszövetség, illetve a nemzeti kisebbségek 19 szervezete állított jelölteket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elképzelhető egy olyan tűzszüneti megoldás, amelynek alapján a NATO védőernyő alá vehetné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket. Az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később, diplomáciai úton lehetne dönteni. Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, tegnap este ismertetett interjúban kijelentette: eddig senki nem tett Ukrajnának olyan javaslatot, amelynek értelmében csak ez vagy az az ukrán terület kerülne be a NATO-ba. Mégis tény azonban, hogy egy ilyen megoldás véget vethetne az Oroszországgal vívott háború forró szakaszának - fogalmazott az ukrán államfő. Kijelentette: a NATO-csatlakozásra szóló hivatalos meghívásnak a nemzetközileg elismert ukrán határok közé eső terület egészére vonatkoznia kell, nem csupán egyes ukrán területekre, mivel az utóbbi megoldás elismerné, hogy bizonyos ukrán országrészek Ukrajnához, más térségek Oroszországhoz tartoznak. Zelenszkij szerint azonban ha Ukrajna véget akar vetni a háború forró szakaszának, akkor a NATO védőernyőjét egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, "mégpedig gyorsan". Hozzátette: a tűzszünetnek garantálnia kell, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem jön vissza újabb ukrán területekért.
Az uniós tagállamok állampolgárai szerint továbbra is az ukrajnai háború, a bevándorlás és a nemzetközi helyzet a legfontosabb kérdések az Európai Unió előtt - derült ki az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer-felmérésből. A megkérdezettek 76 százaléka ért egyet azzal, hogy Oroszország ukrajnai háborúja fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban tízből csaknem kilenc európai (87 százalék) ért egyet azzal, hogy az EU-nak fenn kell tartania a humanitárius segítségnyújtását a háború által érintett lakosság számára. A megkérdezettek 71 százaléka támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben bevezetett gazdasági szankciókat. 68 százalék azok aránya, akik egyetértenek azzal, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának. Tízből hat megkérdezett helyesli, hogy az EU tagjelölt státuszt adott Ukrajnának, és 58 százalékuk egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza katonai felszerelések vásárlását és szállítását Ukrajnának.
"
["post_title"]=>
string(134) "Europbarométer: Az ukrajnai háború, a bevándorlás és a nemzetközi helyzet a legfontosabb kérdések az Európai Unió számára"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(119) "europbarometer-az-ukrajnai-haboru-a-bevandorlas-es-a-nemzetkozi-helyzet-a-legfontosabb-kerdesek-az-europai-unio-szamara"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-11-30 13:06:40"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-11-30 11:06:40"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=444995"
["menu_order"]=>
int(7834)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[10]=>
object(WP_Post)#3693 (24) {
["ID"]=>
int(444993)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2024-11-30 13:04:23"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-11-30 11:04:23"
["post_content"]=>
string(782) "
Anarchiába süllyedt a harcok dúlta Gázai övezet egy ENSZ-küldöttség értékelése szerint. Adzsit Szunghaj, a világszervezet palesztin területekért felelős emberi jogi megbízottja tegnap hangsúlyozta, hogy az anarchia, amelyre már hónapokkal korábban figyelmeztettek Gázában, mostanra bekövetkezett. Mint mondta, különösen riasztó volt számára az éhínség mértéke. Szunghaj közölte, hogy a viszonyokat tovább nehezíti a közrend és a közbiztonság összeomlása. Megjegyezte, hogy széles körben elterjedtek a fosztogatások és a szűkössé vált erőforrásokért vívott harcok. Kijelentette, hogy tömegesen szükség van arra, hogy segélyszállítmányok jussanak be a Gázai övezetbe.
A belügyminisztérium közlése szerint szombat reggelig 124 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés. Ez 13 százalékkal kevesebb, mint a négy évvel ezelőtti választási kampányban, és 34 százalékkal marad el az elnökválasztás első fordulóját megelőző kampányban jegyzettől A belügyminisztérium közölte, hogy a 124 bejelentés közül 12-t még vizsgálnak, 14 pedig alaptalannak bizonyult.
Elnöki kegyelemben részesítette Joe Biden amerikai elnök a fiát, Huntert, akit két büntetõügyben talált bûnösnek a bíróság korábban az év során - jelentette be a Fehér Ház közleményében vasárnap este, mielõtt Joe Biden hivatalos látogatásra Angolába utazott.
Közlése szerint Joe Biden vasárnap írta alá a kegyelmi rendeletet. Az elnök szerint tartotta magát a hivatalba lépésekor tett ígéretéhez, miszerint nem fog beavatkozni a szövetségi igazságszolgáltatás döntési folyamatába annak ellenére, hogy a fia elleni büntetõeljárást szelektívnek és méltánytalannak tartotta. Az amerikai republikánusok bírálták Joe Biden elnököt, hogy kegyelemben részesítette fiát, Huntert. A januárban hivatalba lépő Donald Trump szerint visszaélés, igazságügyi hiba történt. Hunter Bident Delaware államban az esküdtszék a bírósági tárgyalást követõen júliusban találta bûnösnek tiltott fegyverbirtoklás és hivatalos szövetségi nyomtatványon tett hamis nyilatkozat miatt. Az 54 éves üzletember 2018 õszén, súlyos kábítószer-függõsége idején lõfegyvert vásárolt. Az amerikai törvények szerint függõséggel érintett személy nem birtokolhat legálisan fegyvert, a vásárláskor büntetõjogi felelõsség tudatában kell nyilatkozatot tenni a kizáró tényezõkrõl. Az ügyben bíró a büntetési tétel kihirdetését eredetileg november 13-ra tûzte ki, majd decemberre halasztotta. Biden bejelentette, hogy kegyelemben részesíti fiát, habár korábban kizárta ennek lehetőségét.