Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3755 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
Az Európa-barát kormánypártok folytatják a tárgyalásokat, miután tegnap este is tárgyalóasztalhoz ültek a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, az…
Marcel Ciolacu miniszterelnök részvétét fejezte ki a németországi magdeburgi karácsonyi vásáron elkövetett támadás miatt. A román kormány szolidáris német barátaival…
Matteo Salvini nem követett el bűncselekményt azzal, hogy 2019-ben belügyminiszterként megtagadta a kikötési engedélyt a tengerből kimentett migránsokat szállító spanyol…
Az amerikai kormány újabb, csaknem 4,3 milliárd dollár diákhitel elengedését jelentette be. Miguel Cardona oktatási miniszter közleménye szerint az újabb…
A magyarországi Demokratikus Koalíció (DK) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletének gyanúja valamint hivatali kötelesség megszegésével elkövetett hivatali…
Bukarestben találkozott Marcel Ciolacu miniszterelnökkel Orbán Viktor, aki tegnap a Victoria-palotában volt a vendége a román kormányfőnek. A magyar miniszterelnököt…
Műsorunk tartalmából: A heti hírösszefoglalóban többnyire a hazai belpolitikai válsághelyzetről beszélünk, amely váratlan fordulatot vett, miután máris felbomlott a 64…
Pénteken 14 órakor ült össze a választások nyomán megalakuló új parlament. Az alakuló ülést mindkét házban a legtöbb mandátummal rendelkező törvényhozó vezeti , munkájukat a négy legfiatalabb képviselő vagy szenátor segíti. Ha két vagy több törvényhozó egyenlő számú mandátummal rendelkezik, közülük a legidősebb vezetheti az ülést.
A parlamenti képviselők mandátumainak átvételét követően a jelenlegi kormány ügyvivővé válik, azaz csak ügykezeléssel foglalkozik, nem tud sürgősségi rendeleteket, vagy más szociális és gazdasági hatást kiváltó döntéseket hozni.
Az Európa-barát kormánypártok folytatják a tárgyalásokat, miután tegnap este is tárgyalóasztalhoz ültek a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselői. A PSD ezzel visszatért az egyeztetésekhez, miután a hét közepén bejelentette, hogy nem hajlandó tovább tárgyalni.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetői nem voltak jelen a megbeszélésen, miután állításuk szerint nem kaptak meghívást és sajtóértesülések szerint a szociáldemokraták sem akarják bevenni a kormányba az Elena Lasconi által vezetett pártot. Ez utóbbi többször bírálta a szociáldemokratákat és egyes vezetőik már közvetlenül a választások után kifejezték azt az álláspontjukat, hogy az USR-nek ellenzékben kell maradnia. Elena Lasconi tegnap azt mondta a Digi24 hírtelevíziónak, hogy pártja hajlandó megszavazni a parlamentben egy olyan kormányt, amelynek az USR nem tagja, de előbb látni akarják annak összetételét és a miniszterelnök személyét.
Lucian Romaşcanu, a PSD szóvivője ma délelőtt kijelentette az Agerpres hírügynökségnek, hogy még korai beszélni egy miniszterelnök megnevezéséről. Közölte, várhatóan holnap a Cotroceni-palotában sorra kerülő konzultáción nevezik meg a következő miniszterelnököt. Hozzátette: véleménye szerint Marcel Ciolacu megérdemli, hogy kormányfő maradjon.
Ma délelőtt tették le az esküt az újonnan megalakult parlament két házának képviselői és szenátorai, ezzel megalakultnak tekinthető az új törvényhozás, amelyben csaknem egyharmad arányban vannak jelen a szélsőségesen nacionalista román pártok. A parlament alakuló ülése már tegnap elkezdődött és nem volt botránytól mentes. Diana Șoșoacă EP-képviselő, az SOS Románia elnöke és annak több támogatója részéről verbális agresszió érte az Antena 3 egyik munkatársát és Mihai Gâdea műsorvezetőt, akit megfenyegettek és családját inzultálták. A történtek következtében az Országos Audiovizuális Tanács bejelentette, hogy feljelentést tesz a legfelsőbb ügyészségen, amely időközben közölte, hogy hivatalból indított eljárást. Újságírói szakmai szervezetek is tiltakoztak az újságírót ért agresszió ellen. A december 1-jei parlamenti választás következtében 331 képviselő és 134 szenátort választottak meg az új törvényhozásba.
Marcel Ciolacu miniszterelnök részvétét fejezte ki a németországi magdeburgi karácsonyi vásáron elkövetett támadás miatt. A román kormány szolidáris német barátaival és szövetségeseivel' - üzente a miniszterelnök. Autó hajtott emberek közé péntek este a kelet-németországi Magdeburgban egy karácsonyi vásárban. Legalább ketten meghaltak és több mint 60-an megsérültek. Az elkövető egy 50 éves szaúdi orvos volt, aki nem volt a hatóságok látókörében. A "Taleb A." néven emlegetett férfi pszichiátriai betegekkel foglalkozott, és határozatlan időre szóló letelepedési engedéllyel rendelkezett. 2016 decemberében egy teherautó Berlin belvárosában hajtott a karácsonyi vásárba. Akkor tizenkét ember halt meg. Az akori merénylet elkövetését az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára. Az elmúlt hónapokban több, külföldiek részvételével elkövetett merénylet, illetve merényletkísérlet történt Németországban.
Matteo Salvini nem követett el bűncselekményt azzal, hogy 2019-ben belügyminiszterként megtagadta a kikötési engedélyt a tengerből kimentett migránsokat szállító spanyol civil hajótól - hirdette ki első fokú ítéletében a palermói bíróság péntek este. "Felmentettek, mert megállítottam a tömeges migrációt és védtem országomat" - írta közösségi oldalán Salvini. Hozzátette, a haza védelme nem bűncselekmény, hanem jog.
A svéd sajtó értesülései szerint alvilági kapcsolatai miatt ölhették meg Gaborót, a 23 éves svéd rapsztárt csütörtökön. A svéd rendőrség közlése szerint egy norrköpingi mélygarázsban találtak rá a húszas éveiben járó, lőfegyvertől megsebesült férfira, aki a kórházba szállítása után életét vesztette. Gaboro felvételei a svéd zenemegosztó portálon, a Spotify-on többmilliós meghallgatásszámot értek el.
Az amerikai kormány újabb, csaknem 4,3 milliárd dollár diákhitel elengedését jelentette be. Miguel Cardona oktatási miniszter közleménye szerint az újabb lépéssel csaknem 55 ezer szövetségi állami alkalmazott számára törlik a tanulmányaihoz korábban igénybe vett diákhitel törlesztési kötelezettségét. A miniszter arra is rámutatott, hogy a Biden-adminisztráció az elmúlt években összesen 5 millió embert mentesített a visszafizetés alól, 180 milliárd dollár összegben. Joe Biden még 2022 őszén ennél sokkal szélesebb, több tízmillió egykori diákot érintő hitelelengedést jelentett be, amelyet ugyanakkor alkotmányellenességre, az elnöki jogkör túllépésére hivatkozva a Legfelsőbb Bíróság megsemmisített.
A magyarországi Demokratikus Koalíció (DK) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletének gyanúja valamint hivatali kötelesség megszegésével elkövetett hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz Orbán Viktor miniszterelnök ellen - mondta Dobrev Klára, a párt EP-képviselője. Kijelentette: az EU nagyon világos döntést hozott, azt mondta, csak akkor küldi az uniós pénzeket, ha a magyar kormány "leszámol a lopással", helyreállítja a független igazságszolgáltatást és a jogállamot. Dobrev szerint Orbán tudatosan nem hajtotta végre a pénz feltételéül szabott módosításokat, ezért a kormány miatt december 31-én Magyarország örökre elveszít egymilliárd eurót.
Bukarestben találkozott Marcel Ciolacu miniszterelnökkel Orbán Viktor, aki tegnap a Victoria-palotában volt a vendége a román kormányfőnek. A magyar miniszterelnököt Ciolacu mellett Kelemen Hunor is fogadta, hiszen az RMDSZ elnökével együtt folytatott megbeszélést a kormány épületében a román és a magyar miniszterelnök. A tárgyalást követően Marcel Ciolacu megköszönte Orbán Viktornak, hogy Budapest támogatta Románia schengeni csatlakozását. A román miniszterelnököt hallják.
A román kormányfő szerint a schengeni övezethez való kapcsolódása hazánknak két százalékos GDP-növekedést eredményezhet, s mindez Magyarországon is tükröződik majd. Ciolacu közölte, hogy több témában tárgyaltak, mert nagy projektekben szeretnének együttműködni. Magyarország az egyik legfontosabb gazdasági, kereskedelmi partnere Romániának, viszont új lehetőséget kell létrehozniuk annak érdekében, hogy a befektetéseket és a gazdasági kölcsönhatásokat növelni tudják - mondta a román kormányfő. Ciolacu a bukaresti kormányalakítási tárgyalásokra utalva megjegyezte: a hangzavarban az RMDSZ és Kelemen Hunor szövetségi elnök képviseli az egyensúlyt. Hozzátette: biztos benne, hogy a továbbiakban is kiválóan együtt fognak működni az RMDSZ-szel, amelynek politikusai mindig hozzáértő, korrekt partnerek a bukaresti kormányzásban.
Orbán Viktor szerint Magyarország már régóta abban volt érdekelt, hogy Románia is a schengeni övezetben legyen és Magyarországgal együtt élvezze annak előnyeit. A Marcel Ciolacu miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Orbán felidézte: román kollégájával megállapodtak, hogy közös terv szerint haladnak az európai uniós magyar elnökség során, és célul tűzték ki, hogy a magyar elnökség alatt történjen meg a román csatlakozás a schengeni övezethez. Rámutatott: kevesen gondolták, hogy pont a magyar elnökség alatt megvalósítható a román csatlakozás. Orbán továbbá méltatta a két ország közötti eddigi energetikai együttműködést. Orbán Viktort hallják.
A heti hírösszefoglalóban többnyire a hazai belpolitikai válsághelyzetről beszélünk, amely váratlan fordulatot vett, miután máris felbomlott a 64 százalékos többséggel rendelkező Európa-barát pártok nagykoalíciója. Először az USR vonakodott attól, hogy része legyen egy ilyen nagykoalíciónak, majd a PSD döntött úgy, hogy feláll a tárgyalóasztaltól. Ezek után szinte aligha lehet megjósolni, hogy miként folytatódnak a tárgyalások és milyen végkifejletre lehet számítani. Foglalkozunk még azzal, hogy január 1-től Románia a schengeni övezet teljes jogú tagja lesz. Pataky Lehel Zsolt összeállításából megtudhatják, hogy ennek a döntésnek milyen konkrét következményei lesznek sokunk életére.
Szőcs Levente összeállítása a németországi belpolitikai helyzetről, ahol a várakozásoknak megfelelően megbukott Olaf Scholz kancellár kormánya.
Pénteken 14 órakor ült össze a választások nyomán megalakuló új parlament. Az alakuló ülést mindkét házban a legtöbb mandátummal rendelkező törvényhozó vezeti , munkájukat a négy legfiatalabb képviselő vagy szenátor segíti. Ha két vagy több törvényhozó egyenlő számú mandátummal rendelkezik, közülük a legidősebb vezetheti az ülést.
Az első ülésen hozták létre a mandátumigazoló bizottságokat, amelyek megvizsgálják a képviselők és szenátorok által benyújtott dokumentumokat, illetve a központi választási irodától kapott megoldatlan iratcsomókat. A parlament megkezdheti munkáját, miután a képviselői mandátumok kétharmadát, illetve a szenátori mandátumok háromnegyedét igazolták, a honatyák pedig leteszik az esküt. A péntek délelőtt a különböző űrlapok kitöltésével telt az új honatyák számára.
A parlamenti képviselők mandátumainak átvételét követően a jelenlegi kormány ügyvivővé válik, azaz csak ügykezeléssel foglalkozik, nem tud sürgősségi rendeleteket, vagy más szociális és gazdasági hatást kiváltó döntéseket hozni.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön politikai felelősségre tett felhívást és azt üzente a kormányalakítási tárgyalások megszakadása után, hogy sürgősen konzultációra hívja a parlamenti pártokat a Cotroceni palotába.
