A júliusi Helikon két egymástól hangulatában is eltérő lapszámmal jelentkezik, amelyek a kortárs magyar és világirodalom mellett kritikákkal, színházi, filmes és képzőművészeti írásokkal is várják az olvasókat.
Az első júliusi szám középpontjában Farkas Wellmann Éva áll: Szélyes-Pál Dániel interjút készített a költővel, emellett a szerző két új verse is helyet kapott a lapszámban. A szám megemlékezik a nemrég elhunyt Hellmut Seiler német költőről, miközben friss prózák, versek és regényrészletek rajzolnak sokszínű képet a kortárs irodalomról.
A második júliusi lapszám kiemelt szerzője a nemrég elhunyt Bak Róbert, akivel Szöllősi Mátyás beszélgetett. A lapszámban a kortárs magyar szerzők mellett világirodalmi művek is olvashatók, mint például Ivan Bunyin novellája, valamint Ion Mureșan verse. További szerzők emellett: Vincze Ferenc, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Sánta Miriám, Vincze Orsolya.
Mai ízelítőnk a második júliusi számból: Müller Dezső Hadilábon állok című verse.
Ukrán katonairepülőterekre, hadiipari vállalatokra, valamint katonai távközlésiés logisztikai központokra mért az éjjel tömeges csapást az oroszhadsereg - közölte ma a moszkvai védelmi minisztérium.
Nagy hatótávolságú szárazföldi, légi és tengeri indításúprecíziós fegyverekkel és drónokkal hajtották végre a támadásokat.Az orosz katonai tárca szerint a támadott objektumok manőverezőrobotrepülőgépeket, rakétákat és drónokat gyártottak, tároltak ésszállítottak, és légtérfigyelő rendszert működtettek.
A közlemény szerint orosz csapás ért egyáruszállító hajót Juzsne kikötőben, és további kettőt Odesszátólkeletre és délre; a járművek rakománya fegyver és hadfelszerelés volt.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a légvédelem az elmúltéjszaka 258 ukrán repülőgép típusú repülőszerkezetet lőtt le tízrégió, valamint az Azovi- és a Fekete-tenger fölött.
"
["post_title"]=>
string(57) "Tömeges csapásról számolt be az orosz védelmi tárca"
["post_excerpt"]=>
string(169) "Ukrán katonai repülőterekre, hadiipari vállalatokra, valamint katonai távközlési és logisztikai központokra mért az éjjel tömeges csapást az orosz hadsereg."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(51) "tomeges-csapasrol-szamolt-be-az-orosz-vedelmi-tarca"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-07-30 14:07:35"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-07-30 11:07:35"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=466013"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3562 (24) {
["ID"]=>
int(466010)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-07-30 14:04:14"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-07-30 11:04:14"
["post_content"]=>
string(911) "
Halálos áldozata is van egy Kuvaitban lévő kínai vállalat létesítményét ért iráni légicsapásnak - jelentette be ma a kuvaiti védelmi minisztérium.
A tárca közlése szerint az áldozat a létesítmény egyik dolgozója. A hadsereg szóvivője azt közölte, hogy a csapás súlyosan megrongálta az épületet. A jordániai Petra hírügynökség azt jelentette, hogy az ország légiereje ismét Iránból érkező rakétákat semmisített meg.
Az amerikai haderő Középső Parancsnoksága (Centcom) tegnap este újabb légitámadásokat indított Irán ellen. Az iráni Forradalmi Gárda közleményében ismét leszögezte, hogy célpontnak tekint minden olyan országot, amely segíti az amerikai erők Irán elleni műveleteit.
"
["post_title"]=>
string(52) "Halálos áldozata is van az iráni légicsapásnak"
["post_excerpt"]=>
string(118) "Az amerikai haderő Középső Parancsnoksága (Centcom) tegnap este újabb légitámadásokat indított Irán ellen. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(46) "halalos-aldozata-is-van-az-irani-legicsapasnak"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-07-30 14:04:16"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-07-30 11:04:16"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=466010"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3523 (24) {
["ID"]=>
int(466008)
["post_author"]=>
string(3) "229"
["post_date"]=>
string(19) "2026-07-30 14:03:09"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-07-30 11:03:09"
["post_content"]=>
string(891) "
Húszéves a Hargita megyei Csíkmadaras népi zenekara. A főként nótákat, népdalokat és katonadalokat játszó együttes a kerek évfordulót a község központjában újonnan épített kultúrház avatóján ünnepelte.
A jeles alkalmon saját műsoruk mellett Pál István „Szalonna” és bandája is színpadra lépett. A csíkmadarasi népi zenekar két évtizedéről, a közös muzsikálás öröméről és a jövő terveiről Ifj. Miklós Józseffel, a zenekar vezetőjével csíkszeredai tudósítónk, Bíró István beszélgetett.
A júliusi Helikon két egymástól hangulatában is eltérő lapszámmal jelentkezik, amelyek a kortárs magyar és világirodalom mellett kritikákkal, színházi, filmes és képzőművészeti írásokkal is várják az olvasókat.
Az első júliusi szám középpontjában Farkas Wellmann Éva áll: Szélyes-Pál Dániel interjút készített a költővel, emellett a szerző két új verse is helyet kapott a lapszámban. A szám megemlékezik a nemrég elhunyt Hellmut Seiler német költőről, miközben friss prózák, versek és regényrészletek rajzolnak sokszínű képet a kortárs irodalomról.
A második júliusi lapszám kiemelt szerzője a nemrég elhunyt Bak Róbert, akivel Szöllősi Mátyás beszélgetett. A lapszámban a kortárs magyar szerzők mellett világirodalmi művek is olvashatók, mint például Ivan Bunyin novellája, valamint Ion Mureșan verse. További szerzők emellett: Vincze Ferenc, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Sánta Miriám, Vincze Orsolya.
Mai ízelítőnk a második júliusi számból: Müller Dezső Hadilábon állok című verse.
Az olasz kormány megnyitotta az albániai Shengjinben és Gjaderban épített migránstáborokat, amelyek jövő héttől fogadják azokat a bevándorlókat, akiket az olasz hatóságok nemzetközi vizeken mentenek meg.
Műsorunk tartalmából: A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy az alkotmánybíróság kizárta Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselőt az államelnök-választásról, aki…
A képviselőházhoz eljuttatott átirat szerint az ügyészek az egykori tárcavezető lakását és informatikai eszközeit akarják átkutatni. A liberális politikus ellen…
Tizenkét embert kellett kimenteni csütörtök este egy coloradói aranybányából a Sziklás-hegységben, mert a bányalift meghibásodása miatt turistalátványosságként fenntartott föld alatti…
Libanoni tisztviselők szerint legkevesebb 22-en meghaltak és 117-en megsebesültek a tegnap esti izraeli légicsapásokban, amely Bejrút központját. Az akció előtt az…
Jövő júliusban Olaszország lesz a házigazdája az Ukrajna háború utáni újjáépítéséről tartandó következő nemzetközi konferenciának – jelentette be csütörtökön késő…
Dánia további hat hónappal meghosszabbítja az ellenőrzést a Németországgal közös határán – jelentette be pénteken a dán igazságügyi minisztérium. Az igazságügyi tárca indoklásként a terrorveszélyt, a közel-keleti konfliktus terjedését és az országban történt tavalyi Korán-égetések kiváltotta erőszakhullám folytatódását említette.
Meg kell védenünk a dán állampolgárokat - mondta Peter Hummelgaard igazságügyi miniszter pénteki nyilatkozatában.
Az igazságügyi miniszter megjegyezte, hogy a szomszédos Németország és Svédország már visszaállította a határellenőrzést a saját oldalukon.
"Mi itt Európában súlyos helyzetbe kerültünk, és el kell gondolkodnunk azon, hogy ki előtt nyitjuk meg országunk határait" – jelentette ki Hummelgaard.
Dánia 2023 áprilisában jelentette be, hogy szigorúbb határellenőrzést vezet be a Németországgal közös határán. Bár a schengeni megállapodás 29 aláíró országa - amely az Európai Unió legtöbb tagját, valamint Norvégiát, Svájcot, Izlandot és Liechtensteint foglalja magában - általában lehetővé teszi a szabad mozgást a belső határaikon, a migrációs helyzet és az iszlám terrorizmus veszélye miatt egyes határátkelőkön visszatértek az ellenőrzések.
A határellenőrzések lehetővé teszik a hatóságok számára a migránsok visszafordítását, ami sokkal egyszerűbb eljárás, mint a beutazás utáni kitoloncolás.
Az olasz kormány megnyitotta az albániai Shengjinben és Gjaderban épített migránstáborokat, amelyek jövő héttől fogadják azokat a bevándorlókat, akiket az olasz hatóságok nemzetközi vizeken mentenek meg.
Shengjinben a bevándorlók azonosítása zajlik majd a menedékkérelmek elbírálásával, Gjaderben pedig a kiutasítandó illegális migránsokat helyezik el - közölte Fabrizio Bucci, Olaszország albániai nagykövete pénteken a táborok felavatásán.
A tervek szerint egyszerre háromezer főt befogadó táborokban kizárólag férfiak lesznek, a nőket és gyermekeket, valamint a betegeket Olaszországba helyezik el. A családokat nem választják szét.
"A két migránstábor elkészült, a mai naptól operatívak, és jövő héttől fogadják az első bevándorlókat" - mondta a nagykövet a shengjini kikötő térségében kialakított tábor bejárásán az őt kísérő olasz újságíróknak.
Az első felvételek szerint Shengjinben, amely hatvanhat kilométerre fekszik a fővárostól, Tiranától, konténerlakásokat alakítottak ki, de jutott hely egy kisebb kórháznak is. A tábort 5 méter magas kerítés övezi, szögesdróttal megerősítve.
Giorgia Meloni olasz és Edi Rama albán miniszterelnök tavaly novemberben írt alá öt évre szóló megállapodást az Európai Unión kívüli Albánia területén létesítendő migránstáborokról.
A két tábor fenntartása 2028-ig 670 millió eurójába kerül az olasz államnak. A táborokért az olasz belügyminisztérium felelős, olasz jogi hatáskör alatt lesznek, miközben az albán fél a táborok külső biztonságát garantálja.
Azokat a bevándorlókat szállítják Albániába, akiknek az olasz hatóságok nemzetközi vizeken nyújtanak segítséget, például a Tunéziából induló csónakok csoportjainak, még mielőtt olasz vizekre érkeznének. Az eddigi gyakorlattal szemben az olasz parti őrség nem automatikusan Lampedusára vagy Szicíliába viszi őket, hanem Albániába.
A migránsok első állomása Shengjin lesz, ahol partot érnek, egészségügyi vizsgálatnak vetik alá és azonosítják őket, és ellátást is kapnak. Az elképzelések szerint Shengjinből legfeljebb 24 óra leforgása alatt a migránsokat átszállítják a néhány kilométerre levő Gjaderbe.
A gjaderi tábort három szekcióra osztották: a legnagyobb rész - 880 fő számára - a menedékkérelmet benyújtóknak lesz fenntartva, a második részlegben azokat helyezik el, akiknek kérelmét elutasították, tehát illegális bevándorlónak számítanak, és kiutasítás vár rájuk. A tábor harmadik részét fegyintézetként használják a táborban bűncselekményt elkövetők számára.
Egyszerre háromezer embert tudnak majd a táborokban elhelyezni, a számítások szerint évente több mint 30 ezret. A táborok megnyitásán részt vevő Edi Rama albán kormányfő hangsúlyozta, hogy egyelőre csak Olaszország nyit ilyen központokat Albániában.
Giorgia Meloni olasz kormányfő korábbi bejelentései szerint az albániai táborok rendkívüli lépést jelentenek, melyek más uniós tagállamok számára is például szolgálhatnak, mivel Olaszország elsőként próbálkozik táborok nyitásával nem a saját területén, de Európában maradva.
Matteo Piantedosi belügyminiszter szerint az albániai táborokra egyrészt az olaszországi migránsközpontok túlzsúfoltsága miatt van szükség, másrészt "elrettentő erejük" is lehet, hiszen az a tény, hogy a bevándorlók nem az olasz partokra érkeznek meg, számos esetben az indulásról való lemondást is jelentheti.
A szeptember közepén Olaszországban járt brit miniszterelnök, Keir Starmer jelezte, hogy kormánya „tanulmányozza” az albánokkal kötött menekültügyi megállapodást „a La Manche csatornán áthaladó migránshajók elleni pragmatikus megközelítés részeként”. Olaf Scholz német kancellár már közvetlenül az olasz-albán paktum aláírása után érdeklődését fejezte ki a megoldás iránt.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy az alkotmánybíróság kizárta Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselőt az államelnök-választásról, aki így nem indulhat jelöltként a megmérettetésen. Beszélünk a liberálisok politikai balettmutatványáról is, akik felbontották ugyan a koalíciót, de nem léptek ki a kormányból. Megtudhatják a franciaországi és az ausztriai belpolitikai helyzet legújabb fejleményeit, illetve azt is, hogy kik és miért kapták az idén a természettudományi Nobel-díjakat.
Szőcs Levente háttere az egy éve tartó izraeli háborúról
Garzó Ferenc jegyzete: Mozgásszegény életünk és a politikai bicepsz
Bukarestben tanácskoznak október 10. és 11. között a Romániai és a Magyarországi Katolikus Püspöki Konferencia állandó tanácsai. Ebből az alkalomból a két testület tagjai tegnap este szentmisét mutattak be a fővárosi Szent József-székesegyházban, ahol Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt a főcelebráns. Ma reggel 8 órakor a magyarországi és a romániai püspökök a bukaresti Barátok templomában mutattak be magyar nyelvű misét. Borbély Tamás összeállítását hallják.
A képviselőházhoz eljuttatott átirat szerint az ügyészek az egykori tárcavezető lakását és informatikai eszközeit akarják átkutatni.
A liberális politikus ellen tegnap indítottak nyomozást. Az ügyészek azzal vádolják, hogy a Huşi-i városi kórház szakorvosaként kenőpénzt fogadott el pácienseitől.
Nelu Tătaru a koronavírus-járvány kezdetén, 2020 márciusától 9 hónapon át vezette az egészségügyi tárcát Ludovic Orban kormányában. Jelenleg képviselő, tegnapig az alsóház egészségügyi bizottságát elnökölte.
A politikus tagadja az ellene felhozott vádakat, ennek ellenére a Nemzeti Liberális Párt valamennyi politikai tisztségből menesztette, és törölte a Vaslui megyei jelöltlista éléről.
Az ügyben további 27 személy ellen is folyik a nyomozás, akiket vesztegetés bűntett elkövetésével gyanúsítanak.
Tizenkét embert kellett kimenteni csütörtök este egy coloradói aranybányából a Sziklás-hegységben, mert a bányalift meghibásodása miatt turistalátványosságként fenntartott föld alatti létesítmény mélyén rekedtek. A balesetben egy ember meghalt – közölték a hatóságok.
Jason Mikesell Teller megyei seriff tájékoztatása szerint a tucatnyi látogató mintegy 305 méterrel a föld alatt esett csapdába a Cripple Creek közelében fekvő Mollie Kathleen aranybányában, miután 150 méterrel a felszín alatt mechanikai probléma lépett fel a felvonóban. A bánya mélyén várakozókat szükség esetén kötéllel mentették volna ki, ám végül az időközben helyreállított lifttel sikerült újra a felszínre hozni őket
Idén augusztusban júliushoz képest 84 lejjel (1,6 százalékkal) 5158 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában - közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A bruttó átlagbér 8443 lej volt augusztusban, 137 lejjel (1,6 százalékkal) kevesebb, mint az előző hónapban.
A legnagyobb nettó átlagbért - 11.204 lejt - a számítástechnika ágazatában jegyezték, a legkisebbet - 2972 lejt - a ruhagyártásban.
Augusztusban a gazdasági ágazatok többségében csökkent a nettó átlagfizetés júliushoz képest, elsősorban amiatt, hogy a munkáltatók előző hónapban különféle bónuszokat, természetbeni és pénzbeli juttatásokat, a nettó nyereségből származó összegeket és egyéb juttatásokat (beleértve az utalványokat) nyújtottak a munkavállalóknak. A nettó átlagbér csökkenéséhez a vállalatok bevételeinek csökkenése, illetve a nyári szabadságok is hozzájárultak (utóbbiak ideje alatt például az alkalmazottak nem jogosultak élelmiszer-utalványokra és más pótlékokra).
Libanoni tisztviselők szerint legkevesebb 22-en meghaltak és 117-en megsebesültek a tegnap esti izraeli légicsapásokban, amely Bejrút központját. Az akció előtt az izraeli hadsereg – szemben a korábbiakkal – nem figyelmeztette a lakosságot.
A Hezbollah elleni hadjárat kezdete óta ez volt a legsúlyosabb és a legtöbb halálos áldozatot követelő támadás Izrael részéről, amely a siíták által sűrűn lakott Basúra negyedet vette célbe.
Az áldozatok fekutatása jelenleg is zajlik, a romok alatt túlélőket keresnek.
Több mint 10 000 ENSZ-békefenntartó marad Dél-Libanonban – jelentette be az ENSZ Biztonsági Tanácsának tegnap esti ülésén Jean-Pierre Lacroix, a szervezet békefenntartásért felelős vezetője. 300 emberüket nagyobb bázisokra helyezték át biztonsági aggályok miatt.
Korábban két békefenntartó is megsérült, miután egy izraeli harckocsi rálőtt a haderő Ras al-Naqoura-i főhadiszállásán lévő őrtoronyra. Egyikük sem sérült meg súlyosan, de az ENSZ szerint a támadás az ENSZ állásai ellen elkövetett egyéb támadásokkal együtt súlyos nemzetközi jogsértést jelent.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy az ENSZ-katonáknak jelezték, hogy maradjanak védett helyen, mert a körzetben katonai akciót hajtanak végre.
Az ENSZ ideiglenes libanoni hadereje (Unifil) egy 1978-ban létrehozott békefenntartó misszió, amely segít biztosítani a humanitárius szállítmányok célba juttatását a dél-libanoni civilek számára.
Jövő júliusban Olaszország lesz a házigazdája az Ukrajna háború utáni újjáépítéséről tartandó következő nemzetközi konferenciának – jelentette be csütörtökön késő este Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Olaszország pénzzel és fegyverekkel is támogatja az ukrán védekezést, de az Olaszországtól kapott fegyvereket Kijev csak ukrán területen vetheti be.
Meloni tudatta, hogy Olaszország azért támogatja Ukrajnát, hogy Kijev minél jobb pozícióból kezdhesse majd meg a béketárgyalásokat, és „ez a béke nem jelenthet kapitulációt”.
Zelenszkij csütörtökön további támogatást kért országa partnereitől a közeledő télre tekintettel, és egyúttal világossá tette, hogy londoni, párizsi, berlini és római megbeszélésein nem tárgyaltak potenciális tűzszünet megkötéséről Oroszországgal. Zelenszkijt pénteken Ferenc pápa fogadja a Vatikánban.
A Norvég Nobel-bizottság úgy döntött, hogy a 2024-es Nobel-békedíjat a Nihon Hidankjo japán szervezetnek ítéli oda. Az 1945-ös hirosimai és nagaszaki atomtámadások túlélőinek, más néven hibakusáknak az alulról szerveződő mozgalma a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésére tett erőfeszítéseivel érdemelte ki a kitüntetést, valamint azzal, hogy tanúvallomásokkal támasztotta alá, hogy soha többé nem szabad atomfegyvert használni.
A Norvég Nobel-bizottság elismeri azokat a túlélőket, aki fizikai szenvedéseik ellenére úgy döntöttek, hogy fájdalmas tapasztalataikat a remény és a béke iránti elkötelezettség ápolására használják fel – áll a szervezet közleményében.
A németek többsége azt szeretné, ha Olaf Scholz kancellár csaknem két év után újra párbeszédet folytatna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - derült ki egy pénteken közzétett felmérésből.
A YouGov brit közvéleménykutató csoport által a dpa német hírügynökség megbízásából végzett felmérés szerint a németek 59 százaléka támogatja, hogy a két vezető telefonon beszéljen egymással. A felvetést a megkérdezettek 26 százaléka elutasította, míg 15 százalékuk nem adott rá választ.
Kelet-Németországban a megkérdezettek 68 százaléka támogatta, és 19 százaléka utasította el a két vezető újbóli kapcsolatfelvételének a lehetőségét.
A felmérést az indokolta, hogy Olaf Scholz már hetek óta szorgalmazza az ukrajnai háború lezárását célzó második békekonferencia megrendezését, amelyen álláspontja szerint Oroszországnak is részt kellene vennie, miután Oroszországot nem hívták meg a legutóbbi, júniusban Svájcban rendezett békecsúcsra.
Emellett a megkérdezettek csaknem fele gondolja úgy, hogy a béke érdekében Ukrajnának le kellene mondania egyes területeiről. Mintegy 39 százalékuk szerint Kijevnek egy négyzetcentimétert sem kellene feladnia, míg 22 százalékuk úgy véli, hogy a béke zálogaként le kell mondania az Oroszország által tíz éve annektált Krím félsziget visszaszerzéséről is. További 23 százalék szerint Kijevnek a Krím mellett azokat a területeket is fel kellene adnia, amelyeket Oroszország az ukrajnai háború több mint két évvel ezelőtti kirobbanása óta megszállt. Így összességében a válaszadók 45 százaléka támogatja ukrán területek átadását Oroszországnak.
A válaszok egyúttal éles megosztottságot mutatnak abban a kérdésben is, hogy Ukrajna engedélyt kapjon-e nagy hatótávolságú nyugati fegyverek bevetésére oroszországi területek ellen. A megkérdezettek 42 százaléka támogatja, míg 43 százaléka ellenzi ezt a lépést.
A német kancellár pénteken Berlinben tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ez a két vezető harmadik találkozója öt héten belül. A megbeszélések középpontjában feltehetően az ukrajnai háború békés megoldására irányuló erőfeszítések, valamint az Ukrajnának nyújtandó további katonai támogatás áll majd.
Olaf Scholz és Vlagyimir Putyin legutóbb 2022. december 2-án beszélt egymással telefonon, ám a német kancellár azóta többször is utalt arra, hogy újra párbeszédbe bocsátkozna az orosz elnökkel.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója jóváhagyta ma a Szociáldemokrata Párttal (PSD) fenntartott politikai párbeszéd megszakítását és a liberálisok kormányon maradását.
A testület döntéseiről beszámoló sajtónyilatkozatában a PNL elnöke, Nicolae Ciucă a párt kormányon maradását azzal indokolta: a liberálisok továbbra is meg szeretnék védeni a romániaiakat a PSD túlkapásaitól, és teljesíteni akarják a kormányprogramba foglalt célkitűzéseiket.
Ciucă beszámolója szerint az ülésen PNL több megyei parlamenti jelöltlistáját is véglegesítették.
Dánia további hat hónappal meghosszabbítja az ellenőrzést a Németországgal közös határán – jelentette be pénteken a dán igazságügyi minisztérium. Az igazságügyi tárca indoklásként a terrorveszélyt, a közel-keleti konfliktus terjedését és az országban történt tavalyi Korán-égetések kiváltotta erőszakhullám folytatódását említette.
Meg kell védenünk a dán állampolgárokat - mondta Peter Hummelgaard igazságügyi miniszter pénteki nyilatkozatában.
Az igazságügyi miniszter megjegyezte, hogy a szomszédos Németország és Svédország már visszaállította a határellenőrzést a saját oldalukon.
"Mi itt Európában súlyos helyzetbe kerültünk, és el kell gondolkodnunk azon, hogy ki előtt nyitjuk meg országunk határait" – jelentette ki Hummelgaard.
Dánia 2023 áprilisában jelentette be, hogy szigorúbb határellenőrzést vezet be a Németországgal közös határán. Bár a schengeni megállapodás 29 aláíró országa - amely az Európai Unió legtöbb tagját, valamint Norvégiát, Svájcot, Izlandot és Liechtensteint foglalja magában - általában lehetővé teszi a szabad mozgást a belső határaikon, a migrációs helyzet és az iszlám terrorizmus veszélye miatt egyes határátkelőkön visszatértek az ellenőrzések.
A határellenőrzések lehetővé teszik a hatóságok számára a migránsok visszafordítását, ami sokkal egyszerűbb eljárás, mint a beutazás utáni kitoloncolás.
