Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
Több amerikai médium számára nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy Mohamed bin-Szalmán 24 órán belül kétszer is egyeztetett telefonon az amerikai elnökkel, aki tudtára adta, hogy kormányának jelenleg nincsenek tervei közvetlen beavatkozásra az Irán által támogatott és Jemen egy részét uraló lázadó csoport ellen – számol be az MTI.
Azt ugyanakkor felajánlotta Donald Trump, hogy az Egyesült Államok hírszerzési információkat bocsát arab szövetségese rendelkezésére – mondták el amerikai tisztségviselők.
Szaúd-Arábia azt követően fordult az Egyesült Államokhoz közvetlen segítségért, hogy a húszi csoportok fontos stratégiai területeket foglaltak el a jemeni partoknál húzódó Báb el-Mandeb tengerszoros közelében, ami az Indiai-óceán felőli bejárat a Szuezi-csatorna irányában.
Mai műsorunk tartalmából: öt éves a marosvásárhelyi Gemma könyvesbolt és kávézó - Daray Erzsébettel Molnár Krisztina beszélgetett, az elmúlt öt évről, a családi vállakozásként működő, mára már Vásárhely egyik meghatározó pontjává, közöségi terévé vált Gemmáról, arról, hogy mit terveznek a jövőben. A Kolozsvárhoz és Bánffyhunyadhoz egyaránt közel eső Mákófalván ma lovaskavalkád várja a lovassportok, a lovak kedvelőit - az eseményt, amely ma kora estig várja látogatóit már másodszor szervezik meg a Táltos Lovastanya működtetői - tartsanak velünk!
Elemzők szerint három vagy négypárti, Európa-barát kormány alakulhat december közepére, de azt sem tartják kizártnak, egy olyan hárompárti – USR, PNL, RMDSZ – kormánykoalíció alakuljon, amelynek a Szociáldemokrata Párt parlamenti támogatást biztosít.
Az alkotmánybíróság délután 5 órától ül össze megvitatni Cristian Terheş államelnök-jelölt beadványát, amelyben az elnökválasztás első fordulója eredményének érvénytelenítését kéri.
Csütörtökig szünetel az oktatás a nagybányai iskolákban és óvodákban, miután két gyereket agyhártyagyulladással diagnosztizáltak. A 2-7 napos lappangási idejű súlyos…
Ukrajna diplomáciai úton törekszik az Oroszországgal vívott háború mielõbbi befejezésére és megszállt területei visszaszerzésére, de ezekre a lépésekre csak akkor kerülhet sor, ha az ország NATO-tagsága biztossá válik – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kyodo japán hírügynökségnek.
Elnöki kegyelemben részesítette Joe Biden amerikai elnök a fiát, Huntert, akit két büntetõügyben talált bûnösnek a bíróság korábban az év során – jelentette be a Fehér Ház közleményében vasárnap este, mielõtt Joe Biden hivatalos látogatásra Angolába utazott.
A grúz biztonsági erők ismét vízágyúval és paprikaspray-vel oszlatták Tbilisziben a parlament előtt tüntetők tömegét tegnap este. A rendvédelmi szervek a törvényhozás homlokzatánál csaptak össze a tüntetőkkel, a tömegoszlató eszközök bevetése mellett azt követően döntöttek, hogy a demonstrálók petárdákkal és kövekkel kezdtek dobálózni.
A szavazókörzetek 99,54 százalékos feldolgozottságánál elmondható biztosan, hogy az RMDSZ bejutott a parlamentbe a tegnapi parlamenti választáson. A szövetség több…
Elemzők szerint három vagy négypárti, Európa-barát kormány alakulhat december közepére, de azt sem tartják kizártnak, egy olyan hárompárti - USR, PNL, RMDSZ - kormánykoalíció alakuljon, amelynek a Szociáldemokrata Párt parlamenti támogatást biztosít.
Cristian Pîrvulescu politológus szerint ha Călin Georgescu győz az államfőválasztáson, megpróbál egy szélsőjobboldali többséget kialakítani, ami a kormánypártokra jelentős nyomást gyakorolhat.
A pártok elsővonalas vezetőinek tegnap esti megszólalásai azonban ellentmondanak az elemzői jóslatoknak.
A Nemzeti Liberális Pártnak ellenzékbe kellene vonulnia – jelentette ki Rareș Bogdan, a PNL korábbi első alelnöke és jelenlegi európai parlamenti képviselője.
Alfred Simonis, a Szociáldemokarata Párt Temes megyei vezetője úgy véli, hogy Romániának nem kellene nemzeti egységkormányt alakítania. Szerinte egyik Európa-barát pártnak ellenzékben kellene maradnia, de kizárta annak a lehetőségét, hogy ez a Szociáldemokarata Párt legyen.
Az RMDSZ vezető politikusainak tegnap esti nyilatkozatai szerint a szövetség határozott álláspontja a kormányrakerülés, amelyre a parlamenti aritmetika alapján nagy esélye van.
Az alkotmánybíróság délután 5 órától ül össze megvitatni Cristian Terheş államelnök-jelölt beadványát, amelyben az elnökválasztás első fordulója eredményének érvénytelenítését kéri.
A taláros testület csütörtökön kérte fel a Központi Választási Irodát, hogy számolja újra az érvényes és érvénytelen szavazatokat egyaránt. Ugyancsak ma délután vitatják meg és döntenek az elnökválasztás első fordulójának érvényesítéséről. Mint ismeretes, a második forduló előtti választási kampány november 29-én kellett volna kezdődjön, a szavazásra pedig december 8-át állapították meg.
Csütörtökig szünetel az oktatás a nagybányai iskolákban és óvodákban, miután két gyereket agyhártyagyulladással diagnosztizáltak. A 2-7 napos lappangási idejű súlyos betegség során begyullad az agyat és a hátgerincet körülvevő hártya, ami többek között lázzal, hidegrázással, izomfájdalommal és rossz közérzettel társul. Csütörtökig fertőtlenítik az iskolákat.
A román autó nyilvántartó (RAR) megkezdte a gépkocsi útlevelek, az úgynevezett Auto-Pass-ok kiállítását.
Ez online igényelhető digitális dokumentum, amely tartalmazza az összes adatot az illető gépkocsiról, amelyek a műszaki vizsgáztató pontoknál vagy az autó nyilvántartó képviseleteinél rendelkezésre állnak, könnyebb javításoktól a futóművel, fékrendszerrel, vagy a gépkocsi biztonsági, ellenállási struktúrájával kapcsolatban. Az Auto-Pass letölthető a RAR online felületéről a 42 lejes illeték kifizetése után, valamint egy későbbi időpontban is. A gépkocsi útlevelek érvényessége 60 nap.
Megkezdi a decemberi nyugdíjak folyósítását a román posta. December 13-ig majdnem 5 millió nyugdíjas kapja meg juttatását és az utazási utalványokat - közölte a posta. A nyugdíjak kiosztásában naponta több mint 14 ezer postai alkalmazott vesz részt, köztük több mint 10 ezer postás, akik naponta több mint 300 ezer nyugdíjat kézbesítenek.
Ukrajna diplomáciai úton törekszik az Oroszországgal vívott háború mielõbbi befejezésére és megszállt területei visszaszerzésére, de ezekre a lépésekre csak akkor kerülhet sor, ha az ország NATO-tagsága biztossá válik - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kyodo japán hírügynökségnek.
Zelenszkij a vasárnap Kijevben adott interjúban hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg egyre gyorsabb elõrenyomulása miatt "nem elégséges" a jelenleg Ukrajnának nyújtott külföldi támogatás. Egyúttal Ukrajna túlélése egyik fontos elemeként újfent sürgette hazája meghívását az észak-atlanti szövetségbe. Úgy vélte, tárgyalásokra csak akkor kerülhet sor, ha Ukrajna elég erõt tud felmutatni ahhoz, hogy Oroszországot eltántorítsa az újabb agressziótól. Az ország biztonsága és jóléte szempontjából pedig nélkülözhetetlen az ország NATO-tagsága - hangsúlyozta. Zelenszkij szerint Donald Trump megválasztott amerikai elnök és csapata is jól ismeri a háború lezárását illetõ ukrán állaspontot és Kijev októberben ismertetett, úgynevezett gyõzelmi tervét.
Elnöki kegyelemben részesítette Joe Biden amerikai elnök a fiát, Huntert, akit két büntetõügyben talált bûnösnek a bíróság korábban az év során - jelentette be a Fehér Ház közleményében vasárnap este, mielõtt Joe Biden hivatalos látogatásra Angolába utazott.
Közlése szerint Joe Biden vasárnap írta alá a kegyelmi rendeletet. Az elnök szerint tartotta magát a hivatalba lépésekor tett ígéretéhez, miszerint nem fog beavatkozni a szövetségi igazságszolgáltatás döntési folyamatába annak ellenére, hogy a fia elleni büntetõeljárást szelektívnek és méltánytalannak tartotta. Az amerikai republikánusok bírálták Joe Biden elnököt, hogy kegyelemben részesítette fiát, Huntert. A januárban hivatalba lépő Donald Trump szerint visszaélés, igazságügyi hiba történt. Hunter Bident Delaware államban az esküdtszék a bírósági tárgyalást követõen júliusban találta bûnösnek tiltott fegyverbirtoklás és hivatalos szövetségi nyomtatványon tett hamis nyilatkozat miatt. Az 54 éves üzletember 2018 õszén, súlyos kábítószer-függõsége idején lõfegyvert vásárolt. Az amerikai törvények szerint függõséggel érintett személy nem birtokolhat legálisan fegyvert, a vásárláskor büntetõjogi felelõsség tudatában kell nyilatkozatot tenni a kizáró tényezõkrõl. Az ügyben bíró a büntetési tétel kihirdetését eredetileg november 13-ra tûzte ki, majd decemberre halasztotta. Biden bejelentette, hogy kegyelemben részesíti fiát, habár korábban kizárta ennek lehetőségét.
A grúz biztonsági erők ismét vízágyúval és paprikaspray-vel oszlatták Tbilisziben a parlament előtt tüntetők tömegét tegnap este. A rendvédelmi szervek a törvényhozás homlokzatánál csaptak össze a tüntetőkkel, a tömegoszlató eszközök bevetése mellett azt követően döntöttek, hogy a demonstrálók petárdákkal és kövekkel kezdtek dobálózni.
A parlament előtti Rusztaveli sugárúton tegnap is ezrek sereglettek össze a kormány lemondását és új választások kiírását követelve, bár a tüntetők száma a TASZSZ orosz hírügynökség szerint megcsappant az előző éjszakákhoz képest. Tbiliszben és Grúzia más nagyvárosaiban november 28-án törtek ki kormányellenes megmozdulások, miután a kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.
Nemrég ért véget a 18. Bukaresti Magyar Filmhét, ahol a közönség a magyar filmes termés színe- javát láthatta, illetve felújított archív filmeket és a legfiatalabb alkotók munkáit. November 16-án Szimler Bálint, a Fekete pont rendezője volt a vendégünk a stúdióban, vele készített hosszabb interjút Borbély Tamás. A mai Észpresszóban ennek a beszélgetésnek hallhatják a befejező részét, majd Bara Zsolt kéri mikrofon elé Pigniczky Rékát és Kiss Gergőt , az 56/Z dokumentumfilm rendezőit, majd Fésős Andrást, a Magasmentés című játékfilm rendezőjét – tartsanak velünk!
A szavazókörzetek 99,54 százalékos feldolgozottságánál elmondható biztosan, hogy az RMDSZ bejutott a parlamentbe a tegnapi parlamenti választáson. A szövetség több szavazatot gyűjtött, mint a nyári önkormányzati és európai parlamenti választáson, ezúttal a szenátusi listájára 589 459-en szavaztak, míg a képviselőházi listájára 584 025-en. Az exit poll eredmények ezúttal eltalálták a pártok sorrendjét, viszont megfigyelhető, hogy túlértékelték a hagyományos politikai erők támogatottságát, amelyek közül, az RMDSZ kivételével kevesebb szavazatot kaptak, ami nagyon megnehezíti egy működőképes kormánykoalíció felállítását. Az eredmények szerint az is biztossá vált, hogy függetlenül attól, mi történik az elnökválasztáson - amelynek a második fordulója még hátra van -, csak három-négypárti koalíció alakulhat, hacsak a választásokat megnyerő Szociáldemokrata Párt (PSD) nem szövetkezik a Románok Egyesüléséért Szövetséggel és más szélsőséges pártokkal. Az előzetes nyilatkozatok szerint azonban ennek kicsi a valószínűsége. Összesen hét párt jutott be a parlamentbe, az alábbiakban közöljük a szenátusi és a képviselőházi listára leadott szavazatokat tartalmazó táblázatokat.
Szenátus
Jelöltek Szavazat Százalék
1.PARTIDUL SOCIAL DEMOCRAT 2.061.419 - 22,55 %
2. ALIANȚA PENTRU UNIREA ROMÂNILOR 1.662.207 - 18,18 %
3. PARTIDUL NAȚIONAL LIBERAL 1.314.516 - 14,38 %
4. UNIUNEA SALVAȚI ROMÂNIA 1.110.821 - 12,15 %
5. PARTIDUL S.O.S. ROMÂNIA 698.517 - 7,64 %
6. UNIUNEA DEMOCRATĂ MAGHIARĂ DIN ROMÂNIA 589.459 - 6,45 %
Húszéves részvételi rekord körvonalazódik a hazai parlamenti választáson, amely ma zajlik. Az urnák reggel 7 és este 9 óra között vannak nyitva.
A 13 órás részvételi adatok szerint az országos részvétel 23,4 százalék, ami 60 százalékkal nagyobb, mint a 2020-as részvétel (14,6százalék). Most többen mentek szavazni, mint a múlt vasárnapi elnökválasztásokon (22,0 százalék), de a részvétel már meghaladja a nyári EP- és önkormányzati választás aktivitását is (22,3). Az RMDSZ becslései szerint akár rekordmagas részvétel is lehet az elmúlt 20 évre visszavetítve, amennyiben a jelenlegi dinamika kitart.
Jelenleg a havasalföldi és a fővárosi régióban magas a részvétel. A 2020-as választáshoz képest külföldön, Bukarestben átlag feletti a választói aktivitás. Szatmár, Szilágy, Kolozs és Maros megyékben tekinthető átlagon alulinak a magyar részvétel. Az RMDSZ arra figyelmeztetett, hogy a délután folyamán tovább nő a részvétel a nagyvárosokban. „Nagyon fontos, hogy minden magyar ember menjen el szavazni, hogy ne maradjunk alul. Idén december 1-jén a magyarok nem veszíthetnek!” - olvasható az RMDSZ közleményében.
A részvételi adatokból egyébként megfigyelhető, hogy az általában alacsonyabb részvételt produkáló Hargita és Kovászna megye ezúttal az élbolyban van, mi több, Hargita megye országos első, egy pár perccel ezelőtt meghaladta a 36 százalékot.
Az RMDSZ arra is figyelmeztetett, hogy a Hargita megyei kiugró részvétel miatt még nem dőlhet hátra a romániai magyarság, hiszen az esti órákban a nagyvárosok miatt módosulhat a sorrend, hiszen ott a fiatalabbak - főleg Bukarestben, de Kolozsváron és Temesváron is - általában az esti órákban mennek el szavazni nagyobb számban. Az RMDSZ külföldről sem számíthat sok szavazatra, így a szombaton megkezdődött voksolást eleve hátrányból kezdte a mai nap.
Elemzők szerint három vagy négypárti, Európa-barát kormány alakulhat december közepére, de azt sem tartják kizártnak, egy olyan hárompárti - USR, PNL, RMDSZ - kormánykoalíció alakuljon, amelynek a Szociáldemokrata Párt parlamenti támogatást biztosít.
Cristian Pîrvulescu politológus szerint ha Călin Georgescu győz az államfőválasztáson, megpróbál egy szélsőjobboldali többséget kialakítani, ami a kormánypártokra jelentős nyomást gyakorolhat.
A pártok elsővonalas vezetőinek tegnap esti megszólalásai azonban ellentmondanak az elemzői jóslatoknak.
A Nemzeti Liberális Pártnak ellenzékbe kellene vonulnia – jelentette ki Rareș Bogdan, a PNL korábbi első alelnöke és jelenlegi európai parlamenti képviselője.
Alfred Simonis, a Szociáldemokarata Párt Temes megyei vezetője úgy véli, hogy Romániának nem kellene nemzeti egységkormányt alakítania. Szerinte egyik Európa-barát pártnak ellenzékben kellene maradnia, de kizárta annak a lehetőségét, hogy ez a Szociáldemokarata Párt legyen.
Az RMDSZ vezető politikusainak tegnap esti nyilatkozatai szerint a szövetség határozott álláspontja a kormányrakerülés, amelyre a parlamenti aritmetika alapján nagy esélye van.