A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Kibertámadás gyanújával vizsgálja a Pentagon azt a rendkívüli eseménysorozatot, amelynek során augusztusban több amerikai katonai bázis élelmiszerraktárainak fagyasztói egyszerre hibásodtak meg. A Reuters értesülései szerint legalább hat katonai üzletet érintett az eset, és volt olyan helyszín, ahol a hűtőberendezések hőmérsékletét éjszaka távolról megemelték, így reggelre nagy mennyiségű élelmiszer megromlott. Az amerikai katonai nyomozók a francia hatóságokkal is együttműködnek, mivel októberben Franciaországban több mint 350 üzlet hűtőrendszerét érte hasonló kibertámadás.
A Pentagon egyelőre nem közölt részleteket a vizsgálatról, és azt sem tudni, sikerült-e azonosítani az elkövetőket. A szakértők szerint az ügy rávilágít arra, hogy a kritikus infrastruktúrákhoz kapcsolódó, elavult digitális vezérlőrendszerek mennyire sebezhetőek lehetnek a hackertámadásokkal szemben.
A szavazatok többségének összesítése alapján Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártszövetsége végzett az első helyen az előrehozott parlamenti választáson, de nem szerezte meg az önálló kormányzáshoz szükséges többséget, írja a Reuters. A jobboldali, vallásos és szélsőjobboldali pártokból álló blokk várhatóan 53 mandátumot szerez a 120 fős parlamentben, míg a Gadi Eisenkot vezette ellenzék 48 helyre számíthat.
A kormányalakításhoz szükséges 61 mandátum egyik oldalnak sincs meg, ezért hosszas koalíciós tárgyalások várhatók.
Elemzők szerint Netanjahu legnagyobb eredménye nem is a győzelem, hanem politikai túlélése, hiszen a 2023-as Hamász-támadásokat követő bírálatok ellenére továbbra is ő áll a legnagyobb parlamenti blokk élén.
Az arab pártok várhatóan rekordszámú, 19 mandátumot szereznek, és kulcsszereplői lehetnek a következő kormány megalakításának.
Három nappal a brazílai elnökválasztás elvesztése után családjával együtt az Egyesült Államokba érkezett Flavio Bolsonaro konzervatív szenátor, aki ellen odahaza korrupció vádjával vizsgálódnak.
Akárcsak négy éve apja, Jair Bolsonaro, a 45 éves politikus választási puccsal vádolta meg a brazil legfelsőbb bíróságot, valamint az újraválasztott Luiz Inácio Lula da Silva elnököt.
Kijelentette: magát tartja Brazília „jogszerű vezetőjének”. A Reuters ugyanakkor hozzáteszi, hogy Lula győzelmét nemcsak a brazil választási hatóságok ismerték el, hanem nemzetközi megfigyelők, a nemzetközi közösség, sőt Bolsonaro pártja is.
Az ügy tovább növelheti a feszültséget Latin-Amerika legnagyobb országa és az amerikai kormányzat között, amely nyíltan támogatta a Bolsonaro család politikai visszatérését.
A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
A két házbizottság tagjai szombat esti ülésükön azzal indokolták döntésüket, hogy Klaus Johannis államfői tisztségből való felfüggesztésre irányuló javaslat kezdeményezői nem tartották…
Első hivatalos látogatására érkezik hétfőn Bukarestbe az Európai Bizottság szociális jogokért, kompetenciákért, minőségi munkahelyekért és képzésért felelős alelnöki minőségében Roxana…
Szombati ülésén elfogadta a kormány az RMDSZ vezettePénzügyminisztérium által kidolgozott állami költségvetésről és társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvények tervezetét. „Rekordösszegű, 150 milliárd lejes beruházásokkal…
Elfogadta az idei költségvetési törvény tervezetét a délelőtt a kormány. A jogszabályt a jövő héten küldik a parlamentbe, amely hétfőn kezdi meg idei első ülésszakát.
Visszaérkeztek Romániába a hollandiai Drents Múzeumban kiállított tárgyak, az ellopott négy műkincs kivételével – számolt be a Nemzeti Történeti Múzeum ügyvivő igazgatója.
Első fokon 10 év börtönbüntetésre ítélte a mangaliai bíróság Vlad Pascut emberölésért. A 10 évből levonják az előzetes letartóztatásban eltöltött időt.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen, mivel nem közölték a nemek közötti egyensúly javításáról szóló irányelv átültetésére vonatkozó intézkedéseket – olvasható az EB közleményében.
A két házbizottság tagjai szombat esti ülésükön azzal indokolták döntésüket, hogy Klaus Johannis államfői tisztségből való felfüggesztésre irányuló javaslat kezdeményezői nem tartották be a közös házszabályban előírt eljárást, és nem nyújtották be az indítványt mindkét ház házbizottságához.
Klaus Johannis tisztségéből történő felfüggesztését az ellenzéki pártok kezdeményezték, az erre irányuló kezdeményezést Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke iktatta a képviselőház titkárságán.
Első hivatalos látogatására érkezik hétfőn Bukarestbe az Európai Bizottság szociális jogokért, kompetenciákért, minőségi munkahelyekért és képzésért felelős alelnöki minőségében Roxana Mînzatu - jelentette be az EB romániai képviselete.
Ma, február 3-án, Roxana Mînzatu Marcel Ciolacu kormányfővel, Marcel Boloș európai projektekért felelős tárcavezetővel, Simona Bucura-Oprescu munka-, család- és ifjúságügyi, valamint Daniel David oktatási miniszterrel és Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkárral, a katasztrófavédelmi főosztály vezetőjével tart megbeszéléseket. A közlemény szerint a megbeszéléseken szó lesz az új Európai Bizottság fő prioritásairól, többek között a foglalkoztatásról, szociális jogokról és az EU által finanszírozott romániai oktatási programokról, valamint a válsághelyzetekre való felkészülésről. Február 4-én, kedden az EB ügyvezető alelnöke Klaus Iohannis államfővel folytat megbeszélést, majd Ilie Bolojan szenátusi és Ciprian-Constantin Șerban képviselőházi elnökkel is találkozik.
Szombati ülésén elfogadta a kormány az RMDSZ vezettePénzügyminisztérium által kidolgozott állami költségvetésről és társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvények tervezetét.
„Rekordösszegű, 150 milliárd lejes beruházásokkal a költségvetési hiány 7%-ra csökkentése mellett is biztosítjuk a bérek és nyugdíjak kifizetését, támogatjuk a rászorulókat, és biztosítjuk a gazdaság és az önkormányzatok fejlődéséhez szükséges forrásokat. Az idei költségvetés egy új időszak kezdetét jelenti, az első lépés egy karcsúbb állam fele, amivel csökkentjük az állami apparátus költségeit és a gazdasági növekedést támogatjuk. Erre azért van szükség, hogy a befizetett adókból többet vissza lehessen juttatni az állampolgároknak” – hangsúlyozta Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter.
Az RMDSZ-es tárcavezető kiemelte: az állam karcsúsítása, a rekordszintű beruházások és az Országos Szolidaritási Alap képezik a költségvetés fő pilléreit.
„Az állam a saját kiadásait csökkenti, de nem csökkenti a nyugdíjakat és a béreket. A nettó átlagbér az inflációs szint felett fog emelkedni, a kisnyugdíjasok pedig támogatást kapnak. A beruházások idén elérik a GDP 7,8%-át. A 150 milliárd lejt autópályák, új kórházak, helyi fejlesztési programok és kis- és középvállalkozásokat támogató programok finanszírozására fordítjuk. Emellett Országos Szolidaritási Alapot hoztunk létre, amelyhez idéntől Bukarest is hozzájárul, az önkormányzatoknak juttatott összegek elosztásánál pedig a népszámlálási adatokat vesszük figyelembe, ami a települések lakosságát reálisabban tükrözi” – mondta Tánczos Barna.(rmdsz.ro)
A szenátus és a képviselőház elnöke hétfőn 15 órára hívta össze a plénumot. A parlamenti eljárásnak megfelelően az ülésszak első napján megválasztják az új házbizottság tagjait, vagyis az alelnököket, titkárokat és háznagyokat.
A két házelnököt - Ilie Bolojant és Ciprian Șerbant - a négyéves törvényhozási ciklus elején választottak meg. A szenátus házbizottsága hétfőn 12 órától gyűlt össze, a plénum 15 órától ülésezik. 16 órától a két ház együttes ülést tart, amelyen közös állandó bizottságokat állítanak fel, 18 órától pedig a házbizottságok összevont ülésére kerül sor, amelyen megszabják az időkereteket a 2025-ös állami költségvetés szakbizottsági vitájára. A tervek szerint a parlament még ezen a héten elfogadja az állami költségvetésről és a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvénytervezeteket.
A parlament vezetőségének szombati döntése szerint hétfőn 16 óráig lehet módosító javaslatokat benyújtani a két tervezethez. Az ezeket véleményező szakbizottságok kedden 8 és 10 óra között üléseznek, a két ház költségvetési bizottságainak együttes ülésére pedig kedden 10:30-tól és szerdán 10 órától kerül sor.A költségvetési bizottságoknak szerdán 13 óráig kell benyújtaniuk a tervezetekről szóló jelentésüket.
A mai műsorban két interjút hallhatnak, elsőként László Tibor beszélgetését dr. Farkas György volt egyetemi oktatóval, fotóssal a Kolozsváron január végén megnyitott A teremtett világ szépségei című tárlatáról, majd a műsor második felében a 2024-ben 55 születésnapját ünneplő Bukaresti Magyar Adásról, ennek történetről és a jelenlegi helyzetről kérdezte Borbély Tamás Szilágyi Gödri Ildikót és Kacsó Sándor szerkesztőket – tartsanak velünk!
Elfogadta az idei költségvetési törvény tervezetét a délelőtt a kormány. A jogszabályt a jövő héten küldik a parlamentbe, amely hétfőn kezdi meg idei első ülésszakát.
Nem változnak az adók és illetékek – mondta a miniszterelnök. Fejlődést biztosító költségvetést fogad el a kormány, akárcsak tavaly, amelyben a beruházások újabb rekordot döntenek, az erre fordított összeg eléri a 150 milliárd lejt, 30 milliárddal többet, mint tavaly - jelentette ki Marcel Ciolacu. A kormányülés elején a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az idei költségek 20 százalékát fordítják beruházásokra, ami a bruttó nemzeti össztermék emelkedéséhez vezet és így 2026 közepére ennek értéke a 2018-as kétszeresére emelkedik. Hozzátette, fél százalékponttal csökkentik az állam működési költségeit. Továbbra is védik a kisjövedelműek vásárlóerejét - mondta Marcel Ciolacu hozzátéve, a nettó jövedelem idén 6,1 százalékkal fog nőni, az infláció pedig 4,4 százalékos lesz. A miniszterelnök a gazdaság és a kis- és közepes vállalatok támogatásának folytatását ígérte az Európai Bizottsággal egyeztetett tervnek megfelelően. Ugyanakkor elmondta, 11 milliárd lejt fordítanak az Anghel Saligny és a vidékfejlesztési programokra, 8,2 milliárdot a helyreállítási terv keretében megvalósuló projektekre és 3,3 milliárdot az európai alapokkal megvalósított tervek finanszírozására. Marcel Ciolacu szerint jó hír, hogy Tánczos Barna pénzügyminiszter közlése szerint idén januárban 7,5 százalékkal nőtt az állami költségvetésbe befizetett összegek értéke.
Idén már csak negyedévenként adnak segélyt a kisjövedelmű rászorulóknak – jelentette be Marcel Boloș. A beruházási és európai projektek minisztere emlékeztetett, hogy tavaly kéthavonta részesültek a rászorulók a 250 lej értékű támogatásban. Idén két alkalommal egyenként 250 lej és ugyancsak két alkalommal egyenként 125 lej értékű élelmiszercsomagot kap a mintegy 2 millió 800 ezer rászoruló.
Visszaérkeztek Romániába a hollandiai Drents Múzeumban kiállított tárgyak, az ellopott négy műkincs kivételével – számolt be a Nemzeti Történeti Múzeum ügyvivő igazgatója.
Az asseni Drents Múzeumból szombatra virradóan lopták el ismeretlen tettesek az ott ideiglenesen kiállított dák műkincseket, a Kr.e. 5-4. századból származó coțofenești-i aranysisakot, és három, a Sarmisegetusa Regia régészeti lelőhelyen feltárt, Kr.e. első századból származó dák arany karperecet. A múzeum vezetősége és a holland rendőrség tájékoztatása szerint az elkövetők úgy hatoltak be a múzeumba, hogy robbantással betörték az épület külső falát.
Első fokon 10 év börtönbüntetésre ítélte a mangaliai bíróság Vlad Pascut emberölésért. A 10 évből levonják az előzetes letartóztatásban eltöltött időt.
Mint ismert, az akkor 19 éves Vlad Pascu 2023 nyarán a 2 Mai üdülőhelyen autójával elütött több, az út szélén sétáló fiatalt; ketten közülük meghaltak, hárman pedig megsérültek. A sofőr kábítószert fogyasztott, és a baleset után elmenekült a helyszínről.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen, mivel nem közölték a nemek közötti egyensúly javításáról szóló irányelv átültetésére vonatkozó intézkedéseket - olvasható az EB közleményében.
Az irányelv célja, hogy a nemek kiegyensúlyozottabb módon képviseltessék magukat az uniós tagállamok tőzsdén jegyzett vállalatainak vezetőségében. Az irányelv 2022 decemberében lépett hatályba, és az uniós tagállamoknak 2024. december 28-ig kellett átültetniük a rendelkezéseit nemzeti jogrendjükbe.
A két házbizottság tagjai szombat esti ülésükön azzal indokolták döntésüket, hogy Klaus Johannis államfői tisztségből való felfüggesztésre irányuló javaslat kezdeményezői nem tartották be a közös házszabályban előírt eljárást, és nem nyújtották be az indítványt mindkét ház házbizottságához.
Klaus Johannis tisztségéből történő felfüggesztését az ellenzéki pártok kezdeményezték, az erre irányuló kezdeményezést Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke iktatta a képviselőház titkárságán.
