Legkevesebb 13-an meghaltak a Japán déli részén tegnap délután történt, a Richter skálán mért 7,1-es erősségű földrengésben, amelynek következtében robbanás történt egy bevásárlóközpontban.
Az épület részben összeomlott.A mentőcsapatok továbbra is túlélők után kutatnak a romok között. A hatóságok közlése szerint több embert sikerült kimenteni, ugyanakkor húsz-harminc személy sorsa továbbra is ismeretlen.
A földrengés miatt ezrek maradtak áram nélkül, több út megrongálódott, a földmozgást pedig Dél-Korea déli részén is érezni lehetett.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint alaptalanok azok a román állítások, amelyek szerint orosz drónok sértették meg Románia légterét. Marija Zaharova úgy fogalmazott, hogy az esetek „megrendezett incidensek”, és bírálta Bukarest Ukrajnát támogató politikáját. Hozzátette: Oroszország válaszolni fog az általa barátságtalannak nevezett román lépésekre.
A román külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy kiutasít egy orosz diplomatát, miután az elmúlt napokban három drón hatolt be jogosulatlanul Románia légterébe. A bukaresti hatóságok szerint a Buzău megyében lelőtt első drón orosz gyártmányú, Sahíd típusú pilóta nélküli repülőeszköz volt.
Tegnap bekérette az orosz ügyvivőt a romániai légtérsértés és a Lettország kelet-ukrajnai tiszteletbeli konzulátusát ért támadás miatt az uniós külügyi szolgálat - közölte az Európai Bizottság illetékes szóvivője Brüsszelben.
A tartós szárazság és a kánikula miatt a Duna gyakorlatilag teljes hosszában, Ausztriától egészen a Balkánig alacsony vízszinteket mérnek, homokpadok bukkannak elő, és a hajózás egyre nehezebbé válik.
Budapestnél kedden (július 28.) 31 centiméteres rekordalacsony vízállást mértek, ami napközben tovább süllyedt 28 centiméterre — ez alacsonyabb, mint az eddigi, 2018-as negatív rekord.
Romániában a Duna hazai szakaszának minden kikötőjében a helyi hidrológiai viszonyítási szint alatt van a vízállás: Calafatnál 150, Corabianál 120, Giurgiunál 148, Cernavodánál pedig 190 centiméterrel. A teherszállító uszályokat kevesebb áruval rakják meg, hogy csökkenjen a merülési mélységük.
Az alacsony vízhozam miatt Romániában a Nuclearelectrica kénytelen volt leállítani a cernavodai atomerőmű 1-es blokkját; Magyarországon pedig a paksi erőmű 1-es blokkjának teljesítményét is csökkentették.
A szállítmányok átirányítása miatt megduplázódtak a dunai áruszállítás díjai — az ukrán dunai kikötőkből Konstancába tartó uszályos fuvarok július 20-án már tonnánként kb. 28 dollárba kerültek. Szerbiában a teherhajók a szállítókapacitásuknak mindössze 30-40 százalékát tudják kihasználni, ami az ország üzemanyag-behozatalát is negyedével visszavetette.
Az alacsony vízállás a turizmust is negatívan érinti: Magyarországon nagyjából 15 szállodahajó vesztegel a Duna hazai szakaszán, a turistákat sok helyen buszokkal viszik tovább (pl. Komáromból Budapestre). A júliusi foglalások száma 18 százalékkal esett vissza, egyes folyami hajóstársaságok pedig teljes kirándulásokat kénytelenek voltak elahalszatni.
Az esemény szervezői tegnap sajtóértekezlet keretében bejelentették, hogy bár jóval kisebb költségvetésből, de megszervezik idén is a Vásárhelyi Forgatagot. A népszerű fesztivált augusztus 26-a és 30-a között rendezik meg.
A szervezők hangsúlyozták, hogy a 2026-os Forgatagot mintegy 35 százalékkal kisebb költségvetésből szervezik, emiatt például a nagyszínpados koncertek száma háromról kettőre csökken, de a közösségi és kulturális értékekre összpontosító rendezvényekből és minőségből nem engedtek, a programstruktúrát pedig úgy alakították, hogy a látogatók továbbra is maradandó élményekkel gazdagodhassanak.
Az idei Vásárhelyi Forgatag mottója ez: „Ott találkozunk” - az események jelentős része a családok egészét megszólítja. Nagy Éva, a Vásárhelyi Forgatagot szervező Marosvásárhelyért Egyesület elnöke, Bálint Erika főszervező és Jakab István gazdasági igazgató egy megterített családi asztal mellől ismertette az idei rendezvény újdonságait a sajtó képviselőivel.
Legkevesebb 13-an meghaltak a Japán déli részén tegnap délután történt, a Richter skálán mért 7,1-es erősségű földrengésben, amelynek következtében robbanás történt egy bevásárlóközpontban.
Az épület részben összeomlott.A mentőcsapatok továbbra is túlélők után kutatnak a romok között. A hatóságok közlése szerint több embert sikerült kimenteni, ugyanakkor húsz-harminc személy sorsa továbbra is ismeretlen.
A földrengés miatt ezrek maradtak áram nélkül, több út megrongálódott, a földmozgást pedig Dél-Korea déli részén is érezni lehetett.
Jogerősen felmentette a legfelsőbb bíróság Nicuşor Dan főpolgármestert az összeférhetetlenség és érdekellentét vádja alól. A bukaresti ítélőtábla elsőfokon szintén a…
A rendszerváltás utáni legnagyobb körforgásos gazdasági beruházásnak nevezte Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a betétdíjas visszaváltási rendszert (SGR). Kifejtette, hogy ez…
Magyarországon, de Románia-szerte is számos megemlékezést szerveznek ma az 1956-os magyarországi forradalom kitörésének évfordulója alkalmából. 68 évvel ezelőtt Magyarországon békés…
A Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt közül az egyiknek ellenzékbe kellene kerülnie a választások után – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Nem lehet helyi népszavazást szervezni Bukarestben az államelnök-választás időpontjában. Augustin Zegrean, az Alkotmánybíróság volt elnöke a közszolgálati rádióban elmondta, a törvény értelmében kizárólag országos kérdésekben lehet referendumot kiírni más választásokkal egyidőben.
A romániai bankok 114 milliárd lej értékben nyújtottak új hiteleket a lakosságnak és vállalatoknak az év első nyolc hónapjában, ami 28 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. A hitelek több mint felét a lakosság vette fel.
Adásunkban a magyarországi jazz-szcéna három fiatal művészével – Oláh Krisztián zongorista-zeneszerzővel, ifj. Oláh Kálmán szaxofonművésszel, valamint Gyányi Tamással, a 2020-ban…
A Családügyi, Ifjúsági és Esélyegyenlőségi Minisztérium folytatja a „Korlátok nélkül – mondj NEM-et a kábítószerekre” országos kampányt. A projekt október 24-től november 11-ig tart az ország 19 városában.
Minden harmadik romániai gyerek érzelmi zavarral küzd a közösségi háló miatt – közölte a Mentsétek meg a Gyerekeket szervezet pszichológiai támogató szolgálata.
A betétdíjas visszaváltási rendszerben továbbra is több mint 20 probléma vár megoldásra, köztük az, hogy az automaták nem működnek, vagy a zsákokat nem gyűjtik be időben – jelentette ki Bogdan Balanişcu környezetvédelmi államtitkár.
Majdnem 150 ezer házra adtak finanszírozást a Zöld Ház programban. Az elmúlt két évben 450 ezer lakástulajdonos kezdett használni zöld villamos energiát – jelentette ki a környezetvédelmi államtitkár.
Majdnem 1 kilogrammal nőtt az egy főre eső csirkehús fogyasztás Romániában 2022-höz képest. A szárnyas tenyésztők szövetségének adatai szerint tavaly az egy főre eső fogyasztás 28,2 kg volt, ami magasabb, mint az európai 25 kilogrammos átlag.
Jogerősen felmentette a legfelsőbb bíróság Nicuşor Dan főpolgármestert az összeférhetetlenség és érdekellentét vádja alól. A bukaresti ítélőtábla elsőfokon szintén a főpolgármester javára ítélt az ügyben. A közméltóságok vagyonosodását vizsgáló hatóság szerint az elöljáró a főpolgármesteri mandátuma alatt, 2021-ben törvénysértő módon saját magát nevezte ki a városházának alárendelt négy másik intézmény vezetői tisztségébe, meghatalmazás nélkül. A bíróság alaptalannak találta ezt a vádat.
A rendszerváltás utáni legnagyobb körforgásos gazdasági beruházásnak nevezte Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a betétdíjas visszaváltási rendszert (SGR). Kifejtette, hogy ez a rendszer a hagyományos hulladékgazdálkodási rendszerhez képest olyan teljesítményt ért el, amelyről senki sem álmodott. Emlékeztetett, hogy szeptemberben 81 százalékra nőtt a betétdíjas rendszer keretében visszaváltott italcsomagolások aránya, ami minden várakozást meghalad.
Magyarországon, de Románia-szerte is számos megemlékezést szerveznek ma az 1956-os magyarországi forradalom kitörésének évfordulója alkalmából. 68 évvel ezelőtt Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket. Ezek között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió.
A magyar forradalom és szabadságharc mély hatást gyakorolt a romániai közvéleményre is, a leverését követően Romániában is számos megtorlás következett. Snagovon ma délben Magyarország bukaresti nagykövetségének szervezésében megkoszorúzták azt az emlékművet, amely Nagy Imre egykori magyar miniszterelnök és társainak fogvatartása helyén állít emléket az akkori hősöknek. Az emlékműnél koszorút helyezett el Magyarország bukaresti nagykövetsége, az RMDSZ bukaresti szervezete, a bukaresti idősek klubja, valamint a Carrom forradalmár szervezet.
A megemlékezésen Buday Richárd bukaresti alprefektus, a fővárosi RMDSZ szervezet és a Petőfi Művelődési Társaság elnöke szólt a megjelentekhez.
Este 6 órától a Zalomit utcai Petőfi Házban a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceum diákjai mutatnak be ünnepi műsort. 7 órától a bukaresti Liszt Intézetben megnyílik Orosz István, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező és író grafikai kiállítása.
A Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt közül az egyiknek ellenzékbe kellene kerülnie a választások után - jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A parlamentben nyilatkozó politikus a sajtónak azzal magyarázta az álláspontját, hogy nehéz évek várnak Romániára, ha a kormány le akarja szorítani a költségvetési hiányt a jelenlegi 7-8 százalékról 3 százalékra. Ez a folyamat szerinte gazdasági és társadalmi költségekkel járhat, és nem mindegy, hogy milyen ellenzéki pártok megerősödéséhez vezet.
Nem lehet helyi népszavazást szervezni Bukarestben az államelnök-választás időpontjában. Augustin Zegrean, az Alkotmánybíróság volt elnöke a közszolgálati rádióban elmondta, a törvény értelmében kizárólag országos kérdésekben lehet referendumot kiírni más választásokkal egyidőben.
Hétfőn a fővárosi tanács jóváhagyta, hogy november 24-én, az államelnök-választás első fordulójával egyidőben népszavazást tartsanak a pénzek elosztásáról a főpolgármesteri és a kerületi polgármesteri hivatalok között, valamint a bukaresti építkezési engedélyek kibocsátási módjának megváltoztatásáról. A pártok többsége támogatja a lépést, de a szociáldemokraták javasolták, hogy az iskolai drogfogyasztás megelőzésére vonatkozó kérdést is írjanak fel a szavazólapra. Augustin Zegrean szerint párhuzamosan lehet szervezni népszavazást, de a többször módosított törvényes előírások szerint a referendum nem tartható ugyanabban a szavazóhelyiségben, ahol az elnökválasztásra voksolnak, illetve a szavazóbizottságok sem lehetnek azonosak. Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a pártok megváltoztassák a referendum törvényét, habár szerinte szorít az idő, mert a tervezett időpont előtt 20 nappal kell kiírni a népszavazást. A volt alkotmánybíró ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az 1990 után szervezett népszavazások eredményét csak két esetben, az alaptörvény módosításakor ültették át jogi keretbe. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn úgy nyilatkozott, hogy jónak tartja helyi referendumok szervezését, de nem egy napon a parlamenti vagy az államelnök-választással.
A romániai bankok 114 milliárd lej értékben nyújtottak új hiteleket a lakosságnak és vállalatoknak az év első nyolc hónapjában, ami 28 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. A hitelek több mint felét a lakosság vette fel.
A pénznemek szerinti bontásban a kölcsönök 83 százalékát lejben, 16 százalékát euróban és 1 százalékát dollárban nyújtották, ami bizonyítja az országos pénznembe vetett bizalmát a lakosságnak és hozzájárul a devizakockázat csökkenéséhez. Az új hitelek és a törlesztettek összege közötti különbség elérte a 408 milliárd lejt, ami majdnem 15 százalékos emelkedés tavalyhoz képest. A szakemberek szerint a romániai bankrendszer jó pénzügyi helyzetben van, majdnem minden mutató meghaladja az Európai Uniós átlagot. A romániai bankok megfelelő, szilárd tőkével rendelkeznek, a fizetőképességi mutató meghaladta júniusban a 24 százalékot, ami háromszorosa az elvárt minimális szintnek. A készpénz-szükséglet fedezési mutatója márciusban több mint 286 százalék volt, míg az európai átlag 167 százalék.
Adásunkban a magyarországi jazz-szcéna három fiatal művészével - Oláh Krisztián zongorista-zeneszerzővel, ifj. Oláh Kálmán szaxofonművésszel, valamint Gyányi Tamással, a 2020-ban alakult Symbiosis 5 zenekar nagybőgősével hallhatnak interjút. Ezt követően Lehoczky Attila aradi történelemtanár beszél a Lépcsőn lefelé című könyvéről, majd Mărcuțiu-Rácz Dóra a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat októberi lapszámait ismerteti.
A Családügyi, Ifjúsági és Esélyegyenlőségi Minisztérium folytatja a „Korlátok nélkül – mondj NEM-et a kábítószerekre” országos kampányt. A projekt október 24-től november 11-ig tart az ország 19 városában.
Tavasszal a karaván 20 városba utazott el. Akkor több mint 20 000 iskolás, diák, szülő és tanár vett részt a rendezvényeken, és hallgatták meg a kábítószer és más tiltott szerek egykori használóinak beszámolóit – áll a sajtóközleményben.
Minden harmadik romániai gyerek érzelmi zavarral küzd a közösségi háló miatt - közölte a Mentsétek meg a Gyerekeket szervezet pszichológiai támogató szolgálata.
A statisztikai adatok szerint a 8 és 17 év közötti gyerekek szorongással vagy depresszióval küzdenek a közösségi hálón eltöltött hosszú idő miatt. A szervezet legutóbbi kutatása szerint egy szabadnapon a gyerekek több mint 48 százaléka tölt 6 óránál többet az online térben, főként közösségi hálókon. A gyerekek többsége azt állítja, hogy az általuk értéknek tartottakat vagy érdeklődési körüket megerősítik a hálózaton talált tartalmak, míg 57 százalékuk szerint ez segít hibáik tudatosításában.
A betétdíjas visszaváltási rendszerben továbbra is több mint 20 probléma vár megoldásra, köztük az, hogy az automaták nem működnek, vagy a zsákokat nem gyűjtik be időben - jelentette ki Bogdan Balanişcu környezetvédelmi államtitkár.
Kifejtette, hogy a minisztérium felleltározta ezeket a problémákat, és a kiküszöbölésük folyamatban van. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a visszaváltási rendszer jobban működik Romániában, mint számos európai országban.
Majdnem 150 ezer házra adtak finanszírozást a Zöld Ház programban. Az elmúlt két évben 450 ezer lakástulajdonos kezdett használni zöld villamos energiát - jelentette ki a környezetvédelmi államtitkár.
Bogdan Balanişcu emlékeztetett, hogy idéntől az áram tartalékolására is lehetett finanszírozást kérni, amely 20 ezerről 30 ezer lejre nőtt és a program költségvetése is rekordot döntött, 2 milliárd lej volt. A felekezeteknek szóló Zöld Ház kiírás november 9-én zárult és elfogyott mind az erre a célra elkülönített 20 millió lej - tette hozzá az államtitkár.
Majdnem 1 kilogrammal nőtt az egy főre eső csirkehús fogyasztás Romániában 2022-höz képest. A szárnyas tenyésztők szövetségének adatai szerint tavaly az egy főre eső fogyasztás 28,2 kg volt, ami magasabb, mint az európai 25 kilogrammos átlag.
A tojás esetében az egy főre eső fogyasztás 250, valamivel több, mint a 235-ös európai átlag. Az érdekképviselet szerint ennek ellenére a belföldi csirkehús és tojás termelés elegendő a belföldi fogyasztás kielégítésére és kivitelre is.
Jogerősen felmentette a legfelsőbb bíróság Nicuşor Dan főpolgármestert az összeférhetetlenség és érdekellentét vádja alól. A bukaresti ítélőtábla elsőfokon szintén a főpolgármester javára ítélt az ügyben. A közméltóságok vagyonosodását vizsgáló hatóság szerint az elöljáró a főpolgármesteri mandátuma alatt, 2021-ben törvénysértő módon saját magát nevezte ki a városházának alárendelt négy másik intézmény vezetői tisztségébe, meghatalmazás nélkül. A bíróság alaptalannak találta ezt a vádat.
