A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Kibertámadás gyanújával vizsgálja a Pentagon azt a rendkívüli eseménysorozatot, amelynek során augusztusban több amerikai katonai bázis élelmiszerraktárainak fagyasztói egyszerre hibásodtak meg. A Reuters értesülései szerint legalább hat katonai üzletet érintett az eset, és volt olyan helyszín, ahol a hűtőberendezések hőmérsékletét éjszaka távolról megemelték, így reggelre nagy mennyiségű élelmiszer megromlott. Az amerikai katonai nyomozók a francia hatóságokkal is együttműködnek, mivel októberben Franciaországban több mint 350 üzlet hűtőrendszerét érte hasonló kibertámadás.
A Pentagon egyelőre nem közölt részleteket a vizsgálatról, és azt sem tudni, sikerült-e azonosítani az elkövetőket. A szakértők szerint az ügy rávilágít arra, hogy a kritikus infrastruktúrákhoz kapcsolódó, elavult digitális vezérlőrendszerek mennyire sebezhetőek lehetnek a hackertámadásokkal szemben.
A szavazatok többségének összesítése alapján Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártszövetsége végzett az első helyen az előrehozott parlamenti választáson, de nem szerezte meg az önálló kormányzáshoz szükséges többséget, írja a Reuters. A jobboldali, vallásos és szélsőjobboldali pártokból álló blokk várhatóan 53 mandátumot szerez a 120 fős parlamentben, míg a Gadi Eisenkot vezette ellenzék 48 helyre számíthat.
A kormányalakításhoz szükséges 61 mandátum egyik oldalnak sincs meg, ezért hosszas koalíciós tárgyalások várhatók.
Elemzők szerint Netanjahu legnagyobb eredménye nem is a győzelem, hanem politikai túlélése, hiszen a 2023-as Hamász-támadásokat követő bírálatok ellenére továbbra is ő áll a legnagyobb parlamenti blokk élén.
Az arab pártok várhatóan rekordszámú, 19 mandátumot szereznek, és kulcsszereplői lehetnek a következő kormány megalakításának.
Három nappal a brazílai elnökválasztás elvesztése után családjával együtt az Egyesült Államokba érkezett Flavio Bolsonaro konzervatív szenátor, aki ellen odahaza korrupció vádjával vizsgálódnak.
Akárcsak négy éve apja, Jair Bolsonaro, a 45 éves politikus választási puccsal vádolta meg a brazil legfelsőbb bíróságot, valamint az újraválasztott Luiz Inácio Lula da Silva elnököt.
Kijelentette: magát tartja Brazília „jogszerű vezetőjének”. A Reuters ugyanakkor hozzáteszi, hogy Lula győzelmét nemcsak a brazil választási hatóságok ismerték el, hanem nemzetközi megfigyelők, a nemzetközi közösség, sőt Bolsonaro pártja is.
Az ügy tovább növelheti a feszültséget Latin-Amerika legnagyobb országa és az amerikai kormányzat között, amely nyíltan támogatta a Bolsonaro család politikai visszatérését.
A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Elmaradt a szenátus és a képviselőház mai együttes ülése, amelyen a Klaus Iohannis elnök felfüggesztésére vonatkozó ellenzéki kezdeményezést vitatták volna…
Az év első hónapjában 12 százalékkal csökkent a forgalomba írt új gépjárművek száma tavaly januárhoz képest. A teljesen elektromos autók esetében a zsugorodás 28 százalékos.
A helyi magyarság több száz tagja emlékezett felvonulással tegnap a 35 éve, 1990. február 10-én az anyanyelvi oktatás biztosításáért tartott könyves-gyertyás tüntetésre Marosvásárhelyen.
Európa-szerte ma ünneplik az Európai 112-es Segélyhívószám napját, ennek jegyében Romániában több mint 100 közintézmény és magánvállalat épülete borul piros színbe.
Románia és Hollandia közös nyomozócsoportot hozott létre a hollandiai Assenben található Drents Múzeumból január végén ellopott dák műkincsek felkutatására – tájékoztatott az Eurojust.
Donald Trump elnök 25 százalékos vámot jelentett be minden, az Egyesült Államokba érkezõ acél és alumínium termékre. Az elnök a Fehér Házban hozzátette, további hasonló intézkedések várhatók a gyógyszeripari termékekkel kapcsolatban is.
A francia elnök a Notre-Dame újjáépítéséhez hasonló európai összefogást sürget a mesterséges intelligencia terén. A témában rendezett nemzetközi csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia elnök ígértet tett a mesterséges intelligencia terén szükséges infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítására hétfõn Párizsban.
Világszerte felkapták a fejüket politikusok és elemzők az amerikai elnök múlt keddi felvetésére, melyet az izraeli miniszterelnökkel közös washingtoni sajtótájékoztatóján…
Bejelentette lemondását Klaus Iohannis államelnök, akit számos bírálat ért amiatt, hogy hivatalában maradt az alkotmánybíróság tavaly decemberi döntése értelmében. A…
Elmaradt a szenátus és a képviselőház mai együttes ülése, amelyen a Klaus Iohannis elnök felfüggesztésére vonatkozó ellenzéki kezdeményezést vitatták volna meg a törvényhozók. A két házbizottság azt követően döntött így tegnap esti együttes ülésén, hogy Klaus Iohannis államfő délután bejelentette, február 12-ei hatállyal lemond tisztségéből.
Az év első hónapjában 12 százalékkal csökkent a forgalomba írt új gépjárművek száma tavaly januárhoz képest. A teljesen elektromos autók esetében a zsugorodás 28 százalékos.
A meghajtástól függően az újonnan forgalomba írt járművek majdnem 60 százaléka benzinüzemű, míg a dízelek alig érik el a 10 százalékot. Az elektromos autók piaci részesedése 2025 januárjában meghaladta a 30 százalékot. Ezek között a Dacia Springből adták el a legtöbbet, a külső töltés nélküli hibrid járművek esetében pedig a Dacia Duster áll az élen.
Ma kezdődnek a nyilvános viták a középiskolák kerettanterveiről. Ma Bukarestben, majd pénteken Kolozsváron szerveznek találkozót.
További két fórumot Jászvásáron és Temesváron hirdetnek meg február 25-én, illetve március 4-én, míg március 6-án, a javaslatok és észrevételek benyújtásának utolsó napján egy online vitára kerül sor. A kerettantervekre vonatkozó javaslatok heves vitát váltottak ki az érintettek körében. A középfokú oktatásra javasolt új kerettantervek alapvető felülvizsgálatra szorulnak - véli Laviniu Lăcustă szakszervezeti vezető. Az oktatási szakszervezetek bejelentették, kérni fogják az oktatási minisztériumot, hogy értékelje újra a tervezeteket. Daniel David oktatási miniszter szerint a dokumentumok kidolgozása és jóváhagyása egy összetett folyamat kezdete, amelynek célja, hogy a gyerekeket olyan készségekkel ruházza fel, amelyek révén jobb szakemberekké, boldogabb felnőttekké válhatnak.
A helyi magyarság több száz tagja emlékezett felvonulással tegnap a 35 éve, 1990. február 10-én az anyanyelvi oktatás biztosításáért tartott könyves-gyertyás tüntetésre Marosvásárhelyen.
Helyszíni beszámolók szerint a felvonuláson több százan vettek részt, zömében diákok, a 35 évvel ezelőtti eseményhez hasonlóan könyvvel és gyertyával a kezükben. Az emlékezést este gálaműsor és díjátadó követte a Kultúrpalotában, ahol elismerő oklevelet adtak át a 35 évvel ezelőtti tüntetés szervezőinek.
Európa-szerte ma ünneplik az Európai 112-es Segélyhívószám napját, ennek jegyében Romániában több mint 100 közintézmény és magánvállalat épülete borul piros színbe.
A Speciális Távközlési Szolgálat ezzel szeretné felhívni a figyelmet az egységes segélyhívószám fontosságára, és arra ösztönözni a polgárokat, hogy felelősségteljesen és helyesen használják. A Távközlési Szolgálat arra is emlékeztet, hogy a 112-es szám visszaélésszerű hívása veszélyeztetheti a gyors beavatkozást ott, ahol valóban szükség van rá. A statisztikák szerint tavaly a Szolgálat diszpécserei mintegy 9,8 millió hívást kezeltek, ezek 60 százaléka valódi vészhelyzet volt, míg körülbelül négy millió hívás nem igényelt szakmai beavatkozást.
Románia és Hollandia közös nyomozócsoportot hozott létre a hollandiai Assenben található Drents Múzeumból január végén ellopott dák műkincsek felkutatására – tájékoztatott az Eurojust.
Mint ismert, a hollandiai Drents Múzeumba január végén törtek be, ahonnan a rablók az i.e. V-IV. századból fennmaradt coțofenești-i aranysisakkal és az i.e. I. századból származó három dák aranykarpereccel távoztak. Az ügyben jelenleg három gyanúsított van őrizetben, a rendőrség a negyedik feltételezett elkövetőt még keresi.
Az amerikai elnök figyelmeztetei a Hamászt, hogy Izrael keményen megtorolja, ha nem engedi szabadon az összes túszt.
Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban kijelentette, a Hamász palesztin csoportnak szombaton szabadon kell engednie az összes fogva tartott izraeli túszt, különben Izrael felmondja a tűzszüneti megállapodást és elszabadul a pokol. Az amerikai elnök megjegyzései azután hangzottak el, hogy a Hamász bejelentette, további intézkedésig felfüggeszti a túszok szabadon bocsátását, azzal vádolva Izraelt, hogy megsértette a tűzszüneti megállapodást. Izrael válaszképpen magas riadókészültségbe helyezte a Gázai övezet körüli fegyveres erőit.
Mahmúd Abbász palesztin elnök elrendelte a kifizetések leállítását a bebörtönzött vagy halott palesztin terroristák hozzátartozóinak.
A WAFA palesztin hírügynökség szerint Abbász egy hatályos törvény alkalmazását függesztette fel rendelettel. Az érintett családoknak a jövőben a rászorulóknak járó rendes szociális segélyt fogják folyósítani. A Palesztin Nemzeti Hatóság bevételei egy részét az Izraellel fennálló konfliktus során őrizetbe vett, megölt, vagy megsebesített palesztinok ezrei családtagjainak nyújtandó támogatásokra fordította.
Donald Trump elnök 25 százalékos vámot jelentett be minden, az Egyesült Államokba érkezõ acél és alumínium termékre. Az elnök a Fehér Házban hozzátette, további hasonló intézkedések várhatók a gyógyszeripari termékekkel kapcsolatban is.
Az elnök már vasárnap kilátásba helyezte az acél- és alumíniumvámot, amikor újságírók kérdésére közölte, hogy döntése minden országra, így Mexikóra és Kanadára is vonatkozik majd. Azt is hozzátette, hogy kedden vagy szerdán sajtótájékoztató keretében további országokra nézve "kölcsönösségi alapú" átfogó vámpolitikát ismertet. Az elnök hétfõn rendeletet írt alá a papír szívószálak betiltásáról a mûanyag szívószálak használatának fenntartása érdekében. Donald Trump az intézkedéssel az elõzõ, Joe Biden vezette adminisztráció döntését változtatta meg, amely szerint 2035-ig minden egyszer használatos mûanyag eszközt betiltottak volna a szövetségi intézményeknél.
A francia elnök a Notre-Dame újjáépítéséhez hasonló európai összefogást sürget a mesterséges intelligencia terén. A témában rendezett nemzetközi csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia elnök ígértet tett a mesterséges intelligencia terén szükséges infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítására hétfõn Párizsban.
A francia államfõ vasárnap este jelentette be, hogy francia és külföldi befektetõk a következõ években 109 milliárd eurót fognak befektetni Franciaországban a mesterséges intelligenciába. A mesterséges intelligencia potenciális veszélyeirõl és lehetõségeirõl szóló vita kedden kormány- és államfõi szinten folytatódik a hivatalos párizsi csúcstalálkozón a Grand Palais kiállítócsarnokban, köztük Narendra Modi indiai miniszterelnök, J. D. Vance amerikai alelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár részvételével.
Világszerte felkapták a fejüket politikusok és elemzők az amerikai elnök múlt keddi felvetésére, melyet az izraeli miniszterelnökkel közös washingtoni sajtótájékoztatóján fogalmazott meg. Azt mondta, az Egyesült Államok átveszi a Gázai övezetet, ahonnan kiköltözteti a palesztinokat. A kialakult helyzetről Salamon Márton Lászlóval, a Román Kulturális Intézet tel-avivi igazgatójával beszélgettünk.
Bejelentette lemondását Klaus Iohannis államelnök, akit számos bírálat ért amiatt, hogy hivatalában maradt az alkotmánybíróság tavaly decemberi döntése értelmében. A lemondását többen követelték már, az ellenzéki politikai erők mellett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is. A szövetségi elnök kijelentette, hogy Iohannis hivatalban maradása indokolatlanul növeli a társadalomban a feszültséget, ezért önként kellene távoznia, hiszen a május 4-i elnökválasztásig Ilie Bolojan, a szenátus elnöke is el tudja látni az ideiglenes államfői tisztséget. Iohannis ma röviddel 2 óra után bejelentette, hogy az ellene kezdeményezett felfüggesztési eljárás káros folyamatokat indít be a társadalomban, és teljes mértékben alaptalan. Úgy látja, hogy a leváltására irányuló ellenzéki akció tovább növelné a társadalomban a feszültséget, ezért önként távozik a Cotroceni-palotából. Iohannis közölte, hogy hivatalosan holnapután, február 12-én fog lemondani.
Elmaradt a szenátus és a képviselőház mai együttes ülése, amelyen a Klaus Iohannis elnök felfüggesztésére vonatkozó ellenzéki kezdeményezést vitatták volna meg a törvényhozók. A két házbizottság azt követően döntött így tegnap esti együttes ülésén, hogy Klaus Iohannis államfő délután bejelentette, február 12-ei hatállyal lemond tisztségéből.
