A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban - közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
A SRI tájékoztatása értelmében a fenyegetés nem tartalmazott konkrétumokat, ezért nem volt szükség helyszíni intézkedésekre.A fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB) közlése szerint a fenyegetés a Tarom légitársaság Prágából Bukarestbe tartó ROT226-os járatát érintette, amely 102 utassal a fedélzetén 12 óra 19 perckor szállt le. A bombafenyegetés ellenére zavartalanul és biztonságosan, a menetrendnek megfelelően zajlik a légiforgalom a repülőtéren, miközben a hatóságok végrehajtják az előírt biztonsági intézkedéseket - tették hozzá. Csütörtökön több hasonló bombafenyegetés is érkezett Bukarestben leszálló repülőgépekkel kapcsolatban, de a SRI egyik esetben sem talált valós veszélyre utaló jeleket.
Romániában is követelik a Securitate-ügynökök aktáinak nyilvánosságra hozatalát. Az 1989. December 21. Egyesület az Agerpres hírügynökségnek is eljuttatott nyílt levélben kérte Nicușor Dan államfőt, hogy a megfelelő intézmények indítsák el a dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálják és tegyék közzé azokat az interneten. A levél példaként Magyarországot említi, más olyan országok,például Némteország,Lengyelország mellet,akik ezt a lépést megtették.
A Román Hírszerző Szolgálat szerint több mint százezer dosszié maradt titkosított, mert nemzetbiztonsági kérdéseket érintenek.
A csalók a Netflix nevében küldenek hamis üzeneteket, amelyekben arra hivatkoznak, hogy nem sikerült levonni az előfizetési díjat, és rövid időn belül felfüggesztik a felhasználó fiókját. Az üzenetekben található hivatkozás egy hamis weboldalra vezet, ahol bankkártyaadatokat kérnek.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság arra figyelmeztet, hogy senki ne nyissa meg a gyanús linkeket, és ne adja meg banki adatait ilyen oldalakon. Akik már megadták kártyaadataikat, haladéktalanul értesítsék bankjukat. A csalási kísérleteket a Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság honlapján vagy az 1911-es telefonszámon lehet jelenteni.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő a májusi elnökválasztást megszervezni hivatott állami intézmények vezetőivel találkozott ma délelőtt. Az elnöki hivatal közleménye szerint…
Ilie Bolojan ügyvivő államfő tegnap kifejezte Románia szolidaritását az észak-macedóniai néppel a Szkopjétől körülbelül 100 kilométerre fekvő Kocsaniban történt tűzeset…
Tegnapi ülésén az alkotmánybíróság elutasította a George Simion és Victor Ponta jelöltsége elleni óvásokat, így a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR)…
Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő tegnap az Agerpres hírügynökségnek kijelentette, hogy szerinte némileg megváltozik ugyan a NATO, de fennmarad,…
Romániának nincs szüksége további nukleáris biztosítékokra, nem fog nukleáris védernyőt igényelni Franciaországtól – jelentette ki Cristian Diaconescu, Ilie Bolojan ügyvivő…
A tűzszüneti javaslatról egyeztethet kedden Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök - közölte Steve Witkoff az amerikai elnök különleges megbízottja. A CNN hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy jó és pozitív párbeszédre számít a két elnök részéről. Az orosz és ukrán fél közötti közvetítésben aktívan szerepet vállaló diplomata kifejtette, hogy jelenleg sokkal közelebb áll egymáshoz a háborúban álló két fél, mint történt az az amerikai kapcsolatfelvételt megelőzően. A különleges megbízott a Putyinnal folytatott múlt heti egyeztetését pozitívnak és megoldás-központúnak nevezte.
Oroszország garanciákat fog kérni arra, hogy a NATO kizárja Ukrajna tagságát, és hogy Ukrajna semleges marad bármilyen békemegállapodásban – mondta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija orosz lapnak. Ezeknek a garanciáknak része kell, hogy legyen Ukrajna semleges státusza, a NATO-csatlakozás elutasítása – mondta az orosz politikus. Mint ismert, az Egyesült Államok és Ukrajna megállapodott abban, hogy 30 napos tűzszünetet javasol Oroszországnak. Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy támogatja a tűzszünetet, de egyúttal felsorolta a béke elérésének szigorú feltételeit. Az egyik vitatott terület Oroszország nyugati, kurszki régiója, ahol Ukrajna tavaly augusztusban katonai akciót indított és területeket foglalt el.
Az Oroszország által a tűzszünethez szabott feltételek azt bizonyítják, hogy valójában nem akar békét, mert olyan követelményeket támaszt, amelyek az ő háborús céljai megvalósítását jelentenék - jelentette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ma Brüsszelben. Az Ukrajna támogatására irányuló tervről, amelynek keretében az önként csatlakozó országok 20 és 40 milliárd euró közötti katonai támogatást nyújthatnak Kijevnek, Kallas elmondta, hogy a tagállamok védelmi minisztereiknek is véleményt kell mondaniuk. Hozzátette: széles politikai támogatás van e kezdeményezés mögött, de rengeteg részletet kell még kidolgozni.
Az amerikai hadsereg precíziós támadásként tucatnyi célpont ellen hajtotta végre a jemeni húszik elleni légicsapást, és ezek folytatódnak, ameddig a fegyveres szervezet fel nem hagy a tengeri hajók elleni akciókkal - közölte Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere. Hegseth hozzátette, hogy nem pusztán nemzetbiztonsági szempontok, de gazdaságiak is közrejátszanak, ugyanis amikor a globális hajózást és kereskedelmet éri a fenyegetés, ami miatt az áruszállítás két héttel tovább tart, és több millió dollárral nagyobb költséget okoz, akkor az azt jelenti, hogy egy terrorista szervezet túszává váltak. A miniszter emlékeztetett, hogy Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban ismét a terrorszervezetek listájára helyezte a húszikat, ahonnan Joe Biden előző amerikai elnök idején eltávolították a Jement uraló csoportot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Andrij Hnatov tábornokot nevezte ki a hadsereg új vezérkari főnökének - közölte tegnap az ukrán vezérkar. Hnatov korábban a vezérkari főnök helyettese volt. A vezérkar korábbi főnöke, Anatolij Barhilevics a védelmi minisztérium új főfelügyelője lesz.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő a májusi elnökválasztást megszervezni hivatott állami intézmények vezetőivel találkozott ma délelőtt. Az elnöki hivatal közleménye szerint a megbeszélésen a résztvevők megállapították, hogy a választások szervezése az ütemtervnek megfelelően halad. Közölték, hogy az online térben is alkalmazni fogják a választási kampányra vonatkozó törvényeket.
Felállt a jelöltek mezőnye a május 4-i elnökválasztás előtt. Néhány óvás elbírálása még hátravan, de ezek kimentele lényeges változást már nem hozhat. Az alkotmánybíróság tegnap elutasította a George Simion jelöltsége elleni óvást, így a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke indulhat a májusi elnökválasztáson.
Simion az utolsó előtti pillanatban jelentkezett a tisztségre, miután a Központi Választási Iroda korábban eldöntötte, hogy Călin Georgescu nem indulhat az elnökválasztáson. A szélsőjobboldali szavazatokért versenyez továbbá az AUR-ból korábban kivált Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă is.
Tolongás van a jobbközépen is, ahol az USR elnöke, Elena Lasconi nem tudta meggyőzni Nicuşor Dan főpolgármestert, a párt egykori alapítóját, hogy lépjen vissza a javára. Egy friss felmérés szerint egyébként nem is nagyon volna oka erre, hiszen a második legtámogatottabb jelölt, megelőzve a kormánypártok által támogatott Crin Antonescut is, miközben a tavaly novemberben döntős Lasconi ezúttal a futottak még kategóriában szerepel.
Kérdés persze, hogy mennyire lehet bízni a felmérés hitelességében, és általában a közvélemény-kutatásokban. Erről is beszélgettünk Cseke Péter Tamással, az Agerpres és a Transtelex munkatársával. Az interjút hétfőn reggel rögzítettük.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő tegnap kifejezte Románia szolidaritását az észak-macedóniai néppel a Szkopjétől körülbelül 100 kilométerre fekvő Kocsaniban történt tűzeset után, amelyik több tucat ember halálát okozta. - Részvétünket fejezzük ki a szeretteiket elvesztett családoknak, és mielőbbi felépülést kívánunk a sérülteknek. Románia szolidáris Észak-Macedónia népével ezekben a tragikus időkben - írta Bolojan. 59 személy életét vesztette egy diszkótűzben, további 150-en kórházba kerültek, akik közül 20-an válságos állapotban vannak. Az eset kísértetiesen hasonlít a bukaresti Colectiv klubban 2015-ben történt tragédiához, hiszen az észak-macedón szórakozóhelyen is pirotechnikai eszközök pillanatok alatt lángra lobbantották a rendkívül gyúlékony anyaggal kibélelt szórakozóhely plafonját, ezért a menekülő fiatalok közül sokat agyontaposott a tömeg, mások bennégtek.
Tegnapi ülésén az alkotmánybíróság elutasította a George Simion és Victor Ponta jelöltsége elleni óvásokat, így a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és a volt kormányfő is indulhat a májusi elnökválasztáson. Közleménye szerint a testület elutasította a Nicușor Dan, Cristian Terheș és Lavinia Șandru jelöltsége elleni óvásokat is. Az alkotmánybíróság ugyanakkor helybenhagyta a Központi Választási Iroda (BEC) korábbi döntéseit arról, hogy Călin Georgescu és Paul Ispas nem indulhat az elnökválasztáson. Az alkotmánybíróság összesen 15 óvást vizsgált meg. A testület a végleges határozatait továbbította a Központi Választási Irodához, és a későbbiekben közli az indoklásait is. Az SOS Románia párt elnöke, Diana Șoșoacă vasárnap megfellebbezte az alkotmánybíróságon a Központi Választási Iroda (BEC) határozatát az elnökjelöltsége elutasításáról. A BEC szombaton jelentette be, hogy az alkotmánybíróság tavalyi határozata alapján kizárta az elnökválasztásról a politikust.
Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő tegnap az Agerpres hírügynökségnek kijelentette, hogy szerinte némileg megváltozik ugyan a NATO, de fennmarad, még akkor is, ha az Egyesült Államok csökkenti a globális geopolitikai szerepvállalását. A politikus elmondta, hogy a nemzetközi helyzet jelenlegi változásai az 1989-es időszakot idézik, amikor a globális rendszer utolsó nagy geopolitikai átrendeződése történt. A hidegháború 89'-90'-ben véget ért, a hidegháborús kétpólusú rendszer egypólusúvá vált, az Egyesült Államok pedig három évtizeden át az egyetlen jelentős globális hatalom volt - magyarázta. Winkler szerint ez a rendszer ismét változik, és valószínűleg többpólusúvá válik. Az EP-képviselő úgy vélekedett, hogy ebben a globális kontextusban az EU tagállamainak közös biztonság- és védelempolitikát kell kialakítaniuk, azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy a közeljövőben lehetséges lesz a közös hadsereg létrehozása. Mindenesetre szerinte a következő időszakban szorosabb lesz az EU tagállamainak katonai együttműködése.
Romániának nincs szüksége további nukleáris biztosítékokra, nem fog nukleáris védernyőt igényelni Franciaországtól – jelentette ki Cristian Diaconescu, Ilie Bolojan ügyvivő államfő tanácsadója. Diaconescu a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta: Románia elegendőnek tartja a NATO által nyújtott biztonsági garanciákat.Franciaország felajánlotta, hogy kiterjesztené európai partnereire is a nukleáris elrettentő képességét, amire Németország pozitívan reagált. Emmanuel Macron francia elnök annak kapcsán tette a javaslatot, hogy fölmerült: az Egyesült Államok csökkenti az Európa védelmében játszott szerepét. Ilie Bolojan ügyvivő államfő is leszögezte: nem tartja szükségesnek a nukleáris védőernyő kiterjesztését Románia fölé, mivel elegendő mértékű elrettentő erőnek tartja azt, hogy az ország területén NATO-csapatok állomásoznak.
Romániának ebben az évben nincs szüksége új adókra és illetékekre - közölte a hétvégén Tánczos Barna pénzügyminiszter. Leszögezte, hogy az Európai Bizottsággal folytatott párbeszéd folyamatos, és nem jelenti azt, hogy áprilisban egy olyan dokumentumot mutat be Bukarest, amely adó- vagy illetékemeléseket tartalmazna. Vállaltuk, hogy fenntartható ütemben állítjuk helyre a költségvetési egyensúlyt, drasztikus intézkedések nélkül, miközben továbbra is magas szinten tartjuk a beruházásokat - közölte Tánczos Barna. Közölte azt is, hogy a különleges ipari építményekre vonatkozó adó alkalmazási normákat március végig teszik közzé.
A tűzszüneti javaslatról egyeztethet kedden Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök - közölte Steve Witkoff az amerikai elnök különleges megbízottja. A CNN hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy jó és pozitív párbeszédre számít a két elnök részéről. Az orosz és ukrán fél közötti közvetítésben aktívan szerepet vállaló diplomata kifejtette, hogy jelenleg sokkal közelebb áll egymáshoz a háborúban álló két fél, mint történt az az amerikai kapcsolatfelvételt megelőzően. A különleges megbízott a Putyinnal folytatott múlt heti egyeztetését pozitívnak és megoldás-központúnak nevezte.
