Rendkívüli ülést tart ma délután az ENSZ Biztonsági Tanácsa az orosz hadsereg fekete-tengeri támadásai okán. Az ülést Ukrajna kezdeményezte.
Ukrajna a Biztonsági Tanácshoz intézett levelében az Oroszország által július 18-ról 19-re virradó éjszaka Kijev és más ukrán városok ellen indított nagyszabású rakéta- és dróntámadásokat is megemlítette.
A dokumentum szerint az orosz erők egyre gyakrabban támadják az ukrán fekete-tengeri kikötőket, a gabonaexport útvonalait és a kereskedelmi hajóforgalmat.
Félmilliárd euró forgalmazási értékű, több mint 2,6 tonna kokaint foglalt le a hatóságok egy hajón az Atlanti-óceánon, Portugália partjainál - számolt be ma az olasz határőrség és vámhatóság.
A kábítószerre egy "ultragyors, merev falú óceánjáró felfújható csónakon" bukkantak rá, amelyet a csempészek általában arra használnak, hogy "kihalásszák" a Dél-Amerikából érkező nagy hajók által a tengerbe dobott illegális rakományokat - közölte a pénzügyőrség.
A hajón tartózkodó négy embert őrizetbe vették, két spanyolt, egy gibraltári lakost és egy Olaszországban élő albán férfit. A műveletet a spanyol és a portugál hatóságokkal együttműködésben hajtották végre.
"Ha a kábítószert a rendeltetési helyre szállították volna, és kiskereskedelmi forgalmazás céljából hígították volna, mintegy 500 millió euró bevételt hozhatott volna" - derült ki a dokumentumból.
Jelentősen visszaesett a hajóforgalom a Vörös-tenger déli bejáratánál fekvő Báb-el-Mandeb-szorosban azt követően, hogy a jemeni húszi lázadók rakéta- és dróntámadást hajtottak végre a szaúdi Aramco állami olajvállalat dzsizáni és janbui létesítményei ellen – derül ki a Kpler hajózási adatelemző cég ma közzétett adata iból.
Tegnap mindössze tizenegy kereskedelmi hajó haladt át a Báb-el-Mandeb-szoroson, ami hónapok óta a legalacsonyabb napi forgalom. A hajók közül hét olajszállító tartályhajó volt.
A Vörös-tengeren kialakult fennakadások a Közel-Keleten, Európában és Afrikában forgalmazott fizikai nyersolajszállítmányok árát kéthavi csúcsra emelték a múlt héten.
Több mint 300 ezer embert kellett kitelepíteni a franciaországi és spanyolországi erdőtüzek miatt.
Laurent Nunez francia belügyminiszter szerint Bordeaux térségében továbbra is súlyos a helyzet. A várostól nyugatra tomboló legnagyobb tűz még mindig nincs ellenőrzés alatt, és az éjszaka folyamán tovább terjedt a nagyváros délnyugati pereme felé. A hatóságok elrendelték hat kisebb település lakóinak kitelepítését.
A tűz miatt lezárták a Bordeaux-t Spanyolországgal összekötő A63-as autópályát, és a városból induló vasúti közlekedést is felfüggesztették.
Rendkívüli ülést tart ma délután az ENSZ Biztonsági Tanácsa az orosz hadsereg fekete-tengeri támadásai okán. Az ülést Ukrajna kezdeményezte.
Ukrajna a Biztonsági Tanácshoz intézett levelében az Oroszország által július 18-ról 19-re virradó éjszaka Kijev és más ukrán városok ellen indított nagyszabású rakéta- és dróntámadásokat is megemlítette.
A dokumentum szerint az orosz erők egyre gyakrabban támadják az ukrán fekete-tengeri kikötőket, a gabonaexport útvonalait és a kereskedelmi hajóforgalmat.
Marcel Ciolacu pártelnök és kormányfő csütörtökön délelőtt közzétett Facebook-posztjában jelentette be, hogy a PSD visszalép a koalíció megalakításáról szóló tárgyalásoktól, viszont a parlamentben megszavazza a jobboldali kormányát.
Mihai Constantin kormányszóvivő emlékeztetett, hogy a több mint egy évvel korábban meghozott intézkedést néhány alkalommal már meghosszabbította a kormány, a…
Az elnök mandátumának meghosszabbítása alkotmányossági és jogi szempontból egyértelmű – reagált Klaus Iohannis a távozását követelő nyilatkozatokra Brüsszelben, az EU-Nyugat-Balkán…
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nyolc feltételhez kötötte a kormányra lépést, közölte a kormánypalota előtt rögtönzött sajtótájékoztatóján az alakulat…
Finnország azt fontolgatja, hogy kilép a gyalogsági aknákat tiltó nemzetközi egyezményből – mondta Antti Hakkanen védelmi miniszter a Reuters szerint arra…
Az Egyesült Államok új szankciókat vezet be Pakisztán ellen a nukleáris töltetek hordozására alkalmas, nagy hatótávolságú ballisztikusrakéta-programja miatt. Matthew Miller…
Wiesbadenben elkezdte működését a NATO-parancsnokság, amely átveszi az Ukrajnának szánt segélyek koordinálását az Egyesült Államoktól – közölte Mark Rutte NATO-főtitkár…
A Líbiában szemben álló felek újrakezdték a tárgyalásokat szerdán Marokkóban az észak-afrikai ország belpolitikai helyzetének holtpontról való elmozdítása és káoszba…
A Natura Stúdió mai adásában három kulcsfogalmat veszünk górcső alá: huminsav, mikrobiom, talaj. Vendégünk, Dr. Csicsor János vegyészmérnök és kutató,…
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke csütörtökön azt a kérést fogalmazta meg a potenciális koalíciós partnerei felé, hogy mindannyian higgadjanak le és térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, hiszen csak egy jó lehetőség van az ország számára, ha év végéig mielőbb megalakul a széles körű támogatottságú nagykoalíció. Ebben az esetben az állampolgárok nyernek és Románia, ellenkező esetben a szélsőséges, magyarellenes erők diadalmaskodnak. Kelemen Hunor nyilatkozatát hallják.
Az ügyészség által kért maximális büntetésre, húsz év börtönre ítélte a bíróság az avignoni nemi erőszakper fő vádlottját. A bírák szerint Dominique Pelicot a vádirat minden pontján bűnös. A férfi bármiféle érzelmi megnyilvánulás nélkül fogadta el a döntést.
A Gisèle Pelicot-t ért többéves bántalmazás miatt indított per 14 hetes tárgyalás után ért véget. A nő a bíróságon elmondta, hogy mintegy 200 nemi erőszakot szenvedett el ilyen módon. Ugyanakkor nem tudott az évek óta tartó szexuális zaklatásról, mert férje erős gyógyszert kevert az ételébe.
A Reuters jelentése szerint az öttagú bíróság az 51 másik vádlottból legalább húszat talált bűnösnek nemi erőszakban.
Márciusban, de legkésőbb április első hetében meg kell szervezni az elnökválasztást, hogy Romániának még húsvét előtt új megválasztott elnöke legyen, hangsúlyozta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke újságírói kérdésre válaszolva emlékeztetett, hogy több mint egy hete március 16-át és március 30-át javasolta a legkorábbi lehetséges időpontként. Ez azt jelenti, hogy december 29-ig a kormánynak el kellene fogadnia az erről szóló határozatot - mondta.
Hozzátette: az idő sürget, mivel nagy az „elégedetlenség, harag a társadalomban”, és minél tovább késik a választás időpontjának kitűzése, annál inkább nőni fog a feszültség.
Az RMDSZ-es politikus szerint a jövendőbeli kormánycsapatnak hozzáértő és nagyon hatékony tagokból kell állnia, akik emellett nagyon jól, őszintén és hitelt érdemlően kommunikálnak.
Marcel Ciolacu pártelnök és kormányfő csütörtökön délelőtt közzétett Facebook-posztjában jelentette be, hogy a PSD visszalép a koalíció megalakításáról szóló tárgyalásoktól, viszont a parlamentben megszavazza a jobboldali kormányát.
FRISSÍTÉS: A legújabb fejlemények nyomán a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részvételével alakulhat kisebbségi kormánykoalíció. Ezt a lehetőséget azonban a liberálisokat leszámítva valamennyi érintett elvetette. Elsőként Klaus Iohannis elnök reagált. Rögtönzött sajtótájékoztatóján az államfő kijelentette, hogy Romániának éppen egy elhúzódó kormány- és parlamenti válságra nincs szüksége.
Iohannis felelősségre intette a politikai vezetőket, hangsúlyozva, hogy Románia "rendkívül bonyolult helyzetben" van, nincs helye a "kicsinyes vitáknak". Hozzátette, valamennyi politikai vezetőnek államférfiként kell viselkednie, és tárgyalóasztalhoz kell ülniük, hogy az országnak mielőbb új kormánya legyen, amelyik a jövő év első felében megszervezi az elnökválasztást.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi kormány ügyvivő kabinetként tevékenykedik ebben az időszakban, vagyis korlátozott a jogköre, például nem adhat ki sürgősségi rendeleteket, és nem terjesztheti a parlament elé a jövő évi költségvetést.
Az RMDSZ támogatna egy kisebbségi kormányt, de kizárt, hogy abban részt is vegyen, közölte Kelemen Hunor. A szövetségi elnök felkérte a parlamenti választások után megalakult koalíció minden tagját, hogy "vegyenek egy lavór hideg vizet, mártsák bele a lábukat, és nyugodjanak meg". Hangsúlyozta, folytatni kell a koalíciós tárgyalásokat, mert "ez az egyetlen jó megoldás Románia számára”.
Az USR szerint egy kisebbségi kormány nem jelent stabil megoldást, nem tudja véghez vinni a szükséges reformokat. Elena Lasconi elnök megismételte: a Mentsétek meg Romániát Szövetség vállalja a kormányzást, de "becsületes és reformokat felvállaló" kormányt szeretne.
Közben bejelentkezett a kormányzásért az SOS Románia és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke is. A két pártnak a parlamentbe frissen bejutott POT-tal együtt 162 mandátuma van, miközben a kormányzó többség 234 fő. A PNL, az USR és az RMDSZ ugyancsak 162 szavazattal rendelkezik, a PSD-vel együtt viszont kényelmes, 284 fős többséget alkotnának.
Robbantott a PSD-elnök
Marcel Ciolacu pártelnök és kormányfő csütörtökön délelőtt közzétett Facebook-posztjában jelentette be, hogy a PSD visszalép a koalíció megalakításáról szóló tárgyalásoktól, viszont a parlamentben megszavazza a jobboldali kormányát.
Marcel Ciolacu egyebek közt a megállapodást hátráltató kettős beszédet kárhoztatta, illetve szóvá tette, hogy az úgynevezett partnerei folyamatosan érzékeltetik, hogy csakis kényszer hatására ültek tárgyalóasztalhoz a szociáldemokratákkal, és ezáltal „besározódnak”. „A PSD eleget tűrte ezt a hozzáállást anélkül, hogy kommentált volna és hangosan tiltakozott volna, ahogy mások teszik” – indokolta pártja „méltóságteljes visszavonulását” a szociáldemokrata elnök.
Hozzátette egyúttal, hogy a felelősség elől nem menekülnek el, meg fognak szavazni egy jobboldali kormányt a parlamentben. „Azért tesszük ezt, mert az országnak sürgősen kormányra van szüksége, amely a közelgő elnökválasztásig kezeli a folyó ügyeket” – írta Ciolacu a Facebookon.
A PSD-elnök döntését megelőzően a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bejelentette, hogy nyolc feltételhez köti a kormányra lépést. A kormánypalota előtt rögtönzött szerdai sajtótájékoztatóján az alakulat elnöke, Elena Lasconi elmondta: az USR legfontosabb feltétele a jövő évi költségvetési törvény parlamenti elfogadása hétfői határidővel. Emlékeztetett arra, hogy a büdzsé tervezetét a törvény szerint legkésőbb október 15-ig be kellett volna nyújtania a parlamentnek. Elvárják azt is, hogy a kormány azonnal fogadjon el sürgősségi rendeletet a jövő évi adóügyi intézkedésekről.
Az USR vezetői az elmúlt napokban többször is utaltak arra, hogy nem bíznak a szociáldemokratákban, és meglepetésektől tartanak az új kormány beiktatása után.
Az USR kérte továbbá annak a Toni Greblának a leváltását a választási hatóság éléről, akit a PSD javaslatára és támogatásával neveztek ki a posztra.
Marcel Ciolacu döntésében mindazonáltal nem annyira az USR követelőző magatartása játszotta a főszerepet a párton belülről származó értesülések szerint. A tárgyalásokról való visszavonulás még a PSD egyes vezetőit is meglepte. A Hotnews úgy tudja, a miniszterelnök nem egyeztetett a vezetőség tagjaival, és a terület vezetőket sem tájékoztatták a döntésről.
A párt forrásai szerint Marcel Ciolacu elsősorban a liberálisok nyilatkozatai miatt sértődött meg. Ilie Bolojan ügyvezető elnök egy keddi tévéinterjúban arról beszélt, hogy a szocdemek vezetőjének szerinte „nagyon komolyan kell gondolnia azon, hogy van-e még benzin a tartályában, rendelkezik-e tekintély- és hitelességi tartalékkal”.
Ciolacu ugyanakkor utalt Ciprian Ciucu liberális alelnök, 6. kerületi polgármester nyilatkozatára, miszerint a PNL nem repes a gondolattól, hogy a PSD-vel kell kormányoznia. A koalíciós tárgyalásokon érezhető feszültségekről szólva hozzátette, hogy a szociáldemokraták sem akartak tárgyalni az USR-vel, az USR sem akart feltétlenül asztalhoz ülni a PSD-vel, „nehogy bepiszkolódjon”.
Mihai Constantin kormányszóvivő emlékeztetett, hogy a több mint egy évvel korábban meghozott intézkedést néhány alkalommal már meghosszabbította a kormány, a mostani döntéssel 2025. június 30-áig marad érvényben az árréskorlát.
A kormányszóvivő azt is elmondta, hogy a kabinet meghosszabbította az ukrán termékek importjára vonatkozó megszorító intézkedések érvényességét is, 2025. július 31-éig.
Constantin szerint ezek az intézkedések időt adnak a mandátumát hamarosan elkezdő új parlamentnek és kormánynak arra, hogy amennyiben szükségesnek ítéli, hosszú távon szabályozza ezeket az eljárásokat.
Az elnök mandátumának meghosszabbítása alkotmányossági és jogi szempontból egyértelmű – reagált Klaus Iohannis a távozását követelő nyilatkozatokra Brüsszelben, az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt.
Az elnök hangsúlyozta: csak lemondással távozhatna, viszont a lépésnek „rendkívül megalapozottnak” kell lennie.
Iohannis hangsúlyozta, hogy mandátumának meghosszabbítása nem az ő beavatkozására történik, hanem az alkotmány egyik szakasza követeli meg. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, „a nemzet megmentőjének akarnak tűnni, én nem akarok” - tette hozzá.
Iohannis sürgette ugyanakkor az elnökválasztás mielőtt megszervezését, mondván, „a halogatás semmin sem segít”.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nyolc feltételhez kötötte a kormányra lépést, közölte a kormánypalota előtt rögtönzött sajtótájékoztatóján az alakulat elnöke.
Elena Lasconi elmondta: a pártok elé terjesztett javaslatok voltaképp a körvonalazódó új kormány programjában is szerepelnek. Az USR legfontosabb feltételének a jövő évi költségvetési törvény parlamenti elfogadását nevezte, hétfői határidővel. Emlékeztetett arra, hogy a büdzsé tervezetét a törvény szerint legkésőbb október 15-ig be kellett volna nyújtania a parlamentnek. Elvárják azt is, hogy a kormány azonnal fogadjon el sürgősségi rendeletet a jövő évi adóügyi intézkedésekről.
Az USR kéri további a választási hatóság elnökének leváltását, illetve a választások „külföldi befolyásolásának” kivizsgálását; a titkosszolgálatok vezetőinek azonnali leváltását; egy munkacsoport felállítását a hírszerzési intézmények „hatékony és valós” polgári ellenőrzését biztosító törvényi keret kidolgozása céljával; az alkotmánybíróság reformját és politikamentesítését.
Az USR követeli Klaus Iohannis azonnali távozását, mihelyt lejár a négyéves elnöki megbízatása.
Finnország azt fontolgatja, hogy kilép a gyalogsági aknákat tiltó nemzetközi egyezményből – mondta Antti Hakkanen védelmi miniszter a Reuters szerint arra hivatkozva, hogy Oroszország ilyen fegyvereket használ Ukrajnában.
A skandináv ország 2012-ben írta alá a gyalogsági aknák használatát, beszerzését, gyártását és szállítását tiltó 1997-es Ottawai Szerződést. A kilépéshez a finn parlament többségi támogatására lenne szükség.
Finnország több mint 1 millió taposóaknát semmisített meg, miután az EU-ban utolsóként aláírta a több mint 160 ország ratifikált szerződést. A megállapodás felmondása lehetővé tenné a finn hadsereg számára, hogy ismét megkezdhesse az aknák felhalmozását.
Az Egyesült Államok új szankciókat vezet be Pakisztán ellen a nukleáris töltetek hordozására alkalmas, nagy hatótávolságú ballisztikusrakéta-programja miatt.
Matthew Miller külügyi szóvivő közölte, hogy befagyasztják a fejlesztésben résztvevő entitások amerikai ingatlanjait, valamint megtiltják az amerikaiaknak, hogy üzleteljenek velük.
A pakisztáni külügyminisztérium "sajnálatosnak és elfogultnak" minősítette Washington lépését, amely árt a regionális stabilitásnak azáltal, hogy "a katonai aszimmetriák hangsúlyozására törekszik".
Pakisztán 1998-ban hajtotta végre első atomfegyver-kísérletét, ezzel a hetedik nukleáris hatalommá vált. Arzenálját 170 robbanófejre becsülik. A közép-ázsiai ország 1947-es függetlenné válása óta nem rendezte határvitáit a szomszédos, szintén atomhatalom Indiával.
Wiesbadenben elkezdte működését a NATO-parancsnokság, amely átveszi az Ukrajnának szánt segélyek koordinálását az Egyesült Államoktól – közölte Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán, miután több szövetséges ország vezetőjével találkozott.
A parancsnokságra széles körben olyan mechanizmusként tekintenek, amelynek célja tompítani a NATO-szkeptikus Donald Trump megválasztásának hatásait Ukrajna segélyezésére. Diplomaták ugyanakkor elismerték, hogy a lépésnek korlátozott hatása lehet, hiszen a fegyverek többségét az Egyesült Államok biztosítja Kijevnek, ezért egy washingtoni irányváltás továbbra is jelentős csapást jelenthet Ukrajnának, írja a Reuters.
A NATO-főtitkárral folytatott szerdai megbeszélések után az Európai Unió új védelmi biztosa, a litván Andrius Kubilius hangsúlyozta: Európának többet kell költenie védelemre, és gyorsan kell cselekednie , mivel Ukrajna után egy évtizeden belül valamelyik uniós ország lehet Moszkva következő célpontja.
Egyes becslések szerint az elkövetkező évtizedben 500 milliárd euró beruházásra lesz szükség, bár az új védelmi főnök azt állítja, hogy ez csak egy légvédelmi programot fedezne. A NATO főtitkára felszólította a szövetséget, hogy álljon át „háborús gondolkodásmódra”, és emelje a védelmi kiadásokat a GDP 3%-ra a jelenlegi 2-ről. Ez azt jelentené, hogy az EU egészének évente további 200 milliárd euróval többet kellene költenie fegyverekre.
A Líbiában szemben álló felek újrakezdték a tárgyalásokat szerdán Marokkóban az észak-afrikai ország belpolitikai helyzetének holtpontról való elmozdítása és káoszba való visszasüllyedésének megakadályozása érdekében.
Líbia 2011-ben, az évtizedeken át teljhatalommal uralkodó Moammer Kadhafi elnök megbuktatása és meggyilkolása után süllyedt káoszba. Az ország 2014-től gyakorlatilag két részre szakadt: a nemzetközi közösség által elismert, Abdulhamid Mohammed Dbeibah miniszterelnök vezette kormány Tripoliban, Halifa Haftár hadúr tábora pedig a kelet-líbiai Bengáziban működik.
A líbiai egységkormány (GNA) és a vele szemben álló parlament képviselői a marokkói főváros, Rabat közelében fekvő Buznika üdülőhelyen kezdett tárgyalásokat az ország jövőjéről.
Líbiában a 2021 decemberére kiírt választások kudarca óta akadozik az évek óta tartó intézményi megosztottság, a nyílt háborúskodás megszüntetésére és a törékeny béke fenntartására irányuló politikai folyamat.
A Natura Stúdió mai adásában három kulcsfogalmat veszünk górcső alá: huminsav, mikrobiom, talaj. Vendégünk, Dr. Csicsor János vegyészmérnök és kutató, aki A huminsavak hatásai a talaj és az ember mikrobiomjára címmel tartott előadást nemrégiben Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen.
Az atomfizikához is vonzódó zalai kutató fő tevékenységei közé tartozik a természetes huminanyagok kutatása, valamint a humin- és fulvosav alapú étrend-kiegészítők előállítása. Meggyőződése: ahogy megy tönkre a talaj, a környezetünk, úgy jönnek elő az úgynevezett civilizációs betegségek.
Dr. Csicsor János
Dr. Csicsor János a 2010-es devecseri vörösiszap áradat kapcsán kiemelt szerepet vállalt a kihalt termőtalaj újraélesztésében. Több mint 700 hektáron telepítette vissza az életet huminsavak segítségével. 2011-ben OMÉK (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás) nagydíjat kapott ezért. 2018-ban megkapta a Magyar Természetgyógyászok Egyesülete „Természetgyógyász Díját”, és ugyanabban az évben elnyerte az „Év Szakembere” díjat is. Nevéhez fűződik az Erjesztett élet éltető étkeink című könyv, amely az ember és a benne élő bélflóra közötti szoros szövetségre emlékeztet (mi tápláljuk őket, ők pedig megvédenek bennünket), számos méltatlanul elfelejtett erjesztményünk receptjével.
Csicsor János úgy tartja: különbség van a talaj és a föld között, és a gondok a termőföldeken kezdődnek. A Natura Stúdió mai adásában a talaj fogalmától indulunk, majd kitérünk a huminsav és a mikrobiom témakörére is.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke csütörtökön azt a kérést fogalmazta meg a potenciális koalíciós partnerei felé, hogy mindannyian higgadjanak le és térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, hiszen csak egy jó lehetőség van az ország számára, ha év végéig mielőbb megalakul a széles körű támogatottságú nagykoalíció. Ebben az esetben az állampolgárok nyernek és Románia, ellenkező esetben a szélsőséges, magyarellenes erők diadalmaskodnak. Kelemen Hunor nyilatkozatát hallják.
