Az izraeli hadsereg több alkalommal is fehér foszfort vethetett be Libanonban idén - derült ki a Human Rights Watch (HRW) ma közzétett jelentéséből, amelyben az emberi jogi szervezet egyúttal új nemzetközi szabályozásokat sürgetett a vegyi anyagra vonatkozóan. A fehér foszfor borzasztó égési sérüléseket és életre szóló testi, lelki és társadalmi-gazdasági károkat okoz. A nemzetközi emberjogi szervezet szerint az izraeli hadsereg 23 alkalommal vethetett be fehér foszfort Dél-Libanonban március eleje és május vége között.
A magyar kormány nyilvánosságra hozta az elmúlt 16 évben született, eddig minősített, úgynevezett háromezres kormányhatározatok első részét. A kormányzati kommunikáció közlése szerint az első csomag" a Századvéggel foglalkozik, és azt mutatja meg, milyen kormányzati döntések és megbízások alapján kerülhetett közpénz a szervezethez. Kifejtették, hogy a "háromezres kormányhatározatok" eredeti rendeltetése az, hogy valóban érzékeny információkat tartalmazó kormánydöntések ne kerülhessenek nyilvánosságra. A mostani felülvizsgálat azonban azt mutatja, hogy ezt az eszközt olyan ügyek elrejtésére is használták, amelyek esetében a titkosság fenntartása már nem indokolható.
Kanada az amerikai lépésekre válaszul életbe léptette tegnap a megemelt vámokat az Egyesült Államokból származó áruk szélesebb körére, amelyek összértéke mintegy 20 milliárd dollár. Az ottawai kormány intézkedésének mértéke és értéke megegyezik az Egyesült Államok által a közelmúltban megtett hasonló lépés mértékével. Az új kanadai behozatali vámok 15 és 50 százalék között mozognak. Mark Carney kanadai miniszterelnök szerint országa gyors lépéseket tesz az Egyesült Államoktól való gazdasági függőség csökkentése érdekében.
A szenátus alkotmányossági bizottsága kivizsgálja a Cristian Deliorga alkotmánybíró július 8-i, Bukarestből a görögországi Míkonoszra magánrepülőgéppel több politikus társaságában megtett útját - döntött a házbizottság. Az alkotmányossági bizottság jelenleg az Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és az alkotmánybíróság elnöke, Simina Tănăsescu augusztus 14-i találkozójának körülményeit vizsgálja. De a szenátus házbizottságának keddi határozata értelmében a parlamenti vizsgálatot kiterjesztik Deliorga esetére is. A bizottság feladatai közé tartozik a görögországi látogatás körülményeinek és céljának tisztázása. A sajtóban megjelent információk szerint Cristian Deliorga egy magánrepülőgéppel Míkonoszba utazott Florin Manole volt munkaügyi miniszterrel, Victor Ponta volt miniszterelnökkel, valamint más politikusokkal és üzletemberekkel. Az utazást a Román Kereskedelmi és Iparkamara szervezte és fizette.
Az izraeli hadsereg több alkalommal is fehér foszfort vethetett be Libanonban idén - derült ki a Human Rights Watch (HRW) ma közzétett jelentéséből, amelyben az emberi jogi szervezet egyúttal új nemzetközi szabályozásokat sürgetett a vegyi anyagra vonatkozóan. A fehér foszfor borzasztó égési sérüléseket és életre szóló testi, lelki és társadalmi-gazdasági károkat okoz. A nemzetközi emberjogi szervezet szerint az izraeli hadsereg 23 alkalommal vethetett be fehér foszfort Dél-Libanonban március eleje és május vége között.
Az ankarai főügyészség tájékoztatása szerint Kaj Joakim Medint egy 2023 januárjában történt stockholmi tüntetéssel kapcsolatban indított vizsgálat keretében vették őrizetbe…
Az amerikai külügyminisztérium a nemzetközi segélyezési tevékenység teljes átalakításáról és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségénék (USAID) megszüntetéséről tájékoztatta a…
Nem sikerült tárgyalásokkal elkerülni az amerikai vámintézkedéseket, mivel az utóbbi hónapok tétlenségben teltek – írta Szijjártó Péter a közösségi oldalán.…
Az üzletmenet javulására számít az idén a tavalyi masszív termeléscsökkenés után a német elektromos és digitális ágazat szakmai képviseleti szervezete,…
Műsorunk tartalmából: Mai adásunkban a heti hírösszefoglalóban foglalkozunk egy újabb kisebb Schengenhez hasonlítható botránnyal, amelynek ismét hazánk része, hiszen az…
Orosz hírügynökségi jelentések szerint, amelykről a Magyar Távirati Iroda is beszámol Vlagyimir Putyin azt javasolta, hogy Ukrajnát helyezzék egyfajta ideiglenes közigazgatás…
Viharos erejű szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki péntek délelőtt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A vörös jelzésű azonnali (nowcasting típusú) riasztás…
A Richter-skálán 3,2-es erősségű földrengés volt péntek reggel 6:51-kor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP). A szeizmikus…
A Cotroceni-palotában ülésezik ma a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), amelynek napirendjén az ukrajnai konfliktus távlatai és annak Romániára gyakorolt hatásai…
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor pénteken kijelentette: Crin Antonescunak kell megnyernie az elnökválasztást ahhoz, hogy Románia a történelem jó oldalán…
Az ankarai főügyészség tájékoztatása szerint Kaj Joakim Medint egy 2023 januárjában történt stockholmi tüntetéssel kapcsolatban indított vizsgálat keretében vették őrizetbe Isztambulban. A terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szimpatizánsai akkor egy olyan bábut lógattak fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelképezte. Medint a török elnök megsértése mellett terrorszervezeti tagsággal vádolják. A török hatóságok egyben Medin a szíriai, iraki és a délkelet-törökországi térségekből 2014 és 2017 között végzett tudósításaira is hivatkoztak.
A Dagens hírportál főszerkesztője, Andreas Gustavsson a svéd TV4 televíziónak elmondta, hogy Medin nem követett el törvénytelenséget, mindössze azért büntetik, mert riporterként a munkáját végezte.
A svéd külügyminisztérium magyarázatot kért Törökországtól, és követelte az újságíró hozzáférését a svéd konzuli szolgáltatásokhoz.
Az amerikai külügyminisztérium a nemzetközi segélyezési tevékenység teljes átalakításáról és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségénék (USAID) megszüntetéséről tájékoztatta a kongresszust.
A külügyminisztérium közleménye szerint az átalakítás vezérelve az, hogy mi szolgálja legjobban és közvetlenül az Egyesült Államokat és polgárait.
"A külföldi segélyezés jól végezve támogathatja nemzeti érdekeink érvényesítését, határaink védelmét és erősítheti a partnerséget kulcsfontosságú szövetségeseinkkel. Sajnálatosan a USAID rég letért eredeti küldetésének útjáról. Ennek eredményeként a haszon túl kevés, a költség magas volt" - olvasható Marco Rubio nyilatkozatában.
A közleményből az is kiderül, hogy július 25-től az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének bizonyos funkciói közvetlenül a külügyminisztériumhoz kerülnek, miközben az adminisztráció prioritásait nem szolgáló feladatköröket megszüntetik.
Nem sikerült tárgyalásokkal elkerülni az amerikai vámintézkedéseket, mivel az utóbbi hónapok tétlenségben teltek – írta Szijjártó Péter a közösségi oldalán.
A tárcavezető szerint tavaly november óta tudható, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok új elnöke, és ő patrióta gazdaságpolitikát fog folytatni, amelynek a keretében vámemelésekre is sor kerülhet.
"A kérdés, hogy hol voltak az Európai Bizottság jól fizetett bürokratái az elmúlt hónapokban?" - fűzte hozzá.
A magyar külügyminiszter felidézte, hogy az Egyesült Államok eddig 2,5 százalékos vámmal sújtotta az európai autóimportot, míg fordítva ez tíz százalék volt. Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy a magyar kormány több alkalommal javasolta az autóipari vámok csökkentését, „Brüsszelben azonban olyan emberek ülnek és vesznek fel súlyos eurótízezreket havonta fizetésként, akik képtelenek átgondolni egy ilyen helyzetet, képtelenek jó stratégiai döntéseket hozni".
Az üzletmenet javulására számít az idén a tavalyi masszív termeléscsökkenés után a német elektromos és digitális ágazat szakmai képviseleti szervezete, a ZVEI elnöke.
"Elértük a hullámvölgy alját" - mondta Gunther Kegel a hétfőn nyíló Hannoveri Vásár alkalmából a német dpa hírügynökségnek adott interjúban. Az elnök szerint a várható javulás még nem lesz olyan dinamikájú, „amely örömre adna okot".
Kegel az interjúban jelezte azt is, hogy nagy reményeket fűz a német szövetségi kormány új, 500 milliárd eurós infrastrukturális különalapjához, amely az elektromos és digitális iparnak is kedvez. Megjegyezte, hogy ugyanakkor aggodalomra ad okot az amerikai vámpolitika, amely globális kereskedelmi háborúhoz vezethet, és különösen keményen érintené az elektromos és digitális ipart. "A mi iparágunk minden más iparágnál globálisabban pozícionált és hálózatba kapcsolt az ellátási láncokban" - mondta.
A hétfőn kezdődő Hannoveri Vásárra, amelyen tavaly 130 ezer látogató vett részt, az idén több mint 60 országból mintegy 4000 kiállítót várnak.
Mai adásunkban a heti hírösszefoglalóban foglalkozunk egy újabb kisebb Schengenhez hasonlítható botránnyal, amelynek ismét hazánk része, hiszen az Egyesült Államok felfüggesztette meghatározatlan időre Romániának az amerikai vízummentességi programjához való csatlakozását. Szó lesz a világot bejáró vámháborúról, amit Donald Trump amerikai elnök hirdetett meg európai és más autógyártók ellen. Szintén Amerikánál maradva az úgynevezett Atlantic-ügyről is beszámolunk, amelyben egy amerikai újságíró véletlenül részesévé vált amerikai vezetők titkos megbeszélésének, ami egy nyílt forráskódú chatcsatornán zajlott. Itthonról ismét foglalkozunk az elnökválasztással, megpróbáljuk levonni a következtetéseket az első felmérések alapján.
Szőcs Levente összeállítással jelentkezik a Grönlanddal kapcsolatos diplomáciai vita eszkalációjáról.
Orosz hírügynökségi jelentések szerint, amelykről a Magyar Távirati Iroda is beszámol Vlagyimir Putyin azt javasolta, hogy Ukrajnát helyezzék egyfajta ideiglenes közigazgatás alá, ami lehetővé tenné új választások tartását és a háború rendezéséhez szükséges kulcsfontosságú megállapodások aláírását.
Az orosz elnök elmondta, hogy hisz abban, hogy Donald Trump amerikai elnök valóban békét akar. Vlagyimir Putyin egy ideje azt hangoztatja, hogy az ukrán vezetést nem tekinti legitim tárgyalópartnernek, mert Volodimir Zelenszkij elnök a hivatali idejének tavaly májusi lejárta után is hivatalában maradt. Ám a háborús helyzet nem is teszi lehetővé, hogy választást tartsanak Ukrajnában.
Nemrég ukrán ellenzéki vezetők is elvetették, hogy amíg tart a háború, választást tartsanak. Volodimir Zelenszkij pedig arról beszélt, hogy nem álma évtizedekig elnöknek maradni, jelenleg Ukrajna biztonságára összpontosít, de ha hazája NATO-tagságához szükséges, akkor kész elhagyni az elnöki széket.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökbe vetett bizalom februárról március végére 12 százalékpontot emelkedett, jelenleg 69 százalékos.
Válaszlépésekre készül az Európai Bizottság, miután az amerikai elnök bejelentette, hogy 25 százalékos vámot vet ki április 2-tól minden olyan autóra, amelyet nem az Egyesült Államokban gyártottak.
Az acélra és az alumíniumra kivetett amerikai vámok már életbe léptek. Egyelőre azonban nem világos, hogy ezek a vámok az európai országokat külön-külön vagy az EU-t, mint tömböt fogják érinteni.
A Bizottság konzultálni fog a tagállamokkal azoknak az amerikai termékeknek a listájáról, amelyeknek a vámját felfüggesztette az Unió Donald Trump első elnöki mandátuma után.Hírek szerint most felmerült, hogy össze lehetne állítani egy második hasonló listát is. Ezek az intézkedések egy szélesebb körű megtorló vámcsomag részét képezik majd, amely várhatóan április közepén lép hatályba. A német gazdasági miniszter egy nyilatkozatban azt mondta, tárgyalásos megoldásra van szükség, hogy elkerülhető legyen a vámspirál. Az uniós kereskedelmi biztos kedden Washingtonban találkozott az amerikai kereskedelmi miniszterrel, a tárgyalások kiábrándító eredményeket hoztak, írja az euronews.hu hírportál.
Két igen erős, egy 7,7-es majd 12 percre rá egy 6,4-es földrengés rázta meg a thai fővárost pénteken, helyi idő szerint fél 2-kor- jelenti az Euronews.
A 7,7-es erősségű, pénteki földmozgás epicentruma a szomszédos Mianmarban volt, de a 17 milliós Bangkokban is inogtak az épületek, az emberek kirohantak az utcára. Egyelőre nem tudni, hogy vannak-e áldozatok és a károk mértéke sem ismert.
Mandalayban, az ország második legnagyobb városában, az epicentrumhoz közel, a Facebook közösségi médiában közzétett videók és fotók alapján a földrengés megrongálta az egykori királyi palota épületegyüttesének egy részét. A Mandalaytól délnyugatra fekvő Sagaing régióban összeomlott egy 90 éves híd és a Mandalayt és Mianmar legnagyobb városát, Rangunt összekötő autópálya egyes szakaszai is megrongálódtak.
Az amerikai geológiai intézet és a német GFZ földtudományi központ adatai szerint a földmozgás epicentruma 10 kilométeres mélységben, a szomszédos Mianmar középső részén, Monywa városától mintegy 50 kilométerre keletre volt.
Viharos erejű szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki péntek délelőtt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A vörös jelzésű azonnali (nowcasting típusú) riasztás Krassó-Szörény és Hunyad megye hegyvidékére érvényes pénteken 16 óráig.A meteorológusok szerint a hegyvidék 1800 méter fölötti régióiban a szél akár a 140 kilométeres sebességet is meghaladhatja óránként. A szakemberek szerint péntek délutánig elsőfokú szélriasztás érvényes Maros megye több településén, ahol a légmozgások sebessége elérheti az 50-70 kilométert óránként.
A Richter-skálán 3,2-es erősségű földrengés volt péntek reggel 6:51-kor Vrancea megyében - közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szeizmikus mozgás 64,3 kilométeres mélységben következett be, epicentruma 40 kilométerre volt Focșani-tól, 69 kilométerre Sepsiszentgyörgytől, 71 kilométerre Buzăutól, 84 kilométerre Brassótól és 88 kilométerre Bákótól.Ebben a hónapban ez már a 26-ik földrengés; erősségük 2 és 3,9 között váltakozott a Richter-skálán. A múlt év legnagyobb, 5,4-es erősségű romániai földrengése szeptember 16-án következett be Buzău megyében.
A Cotroceni-palotában ülésezik ma a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), amelynek napirendjén az ukrajnai konfliktus távlatai és annak Romániára gyakorolt hatásai szerepelnek.
Az ülésre a tegnapi párizsi találkozó után kerül sor, ahol a „tettrekészek koalícióját” alkotó országok vezetői ültek össze tárgyalni az ukrajnai békéről. A Legfelsőbb Védelmi Tanács mai napirendi témái között szerepel még a jelentés a nemzetbiztonsági feladatokat ellátó intézmények 2024-ben végzett tevékenységéről és a 2025-re vonatkozó fő célkitűzésekről.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor pénteken kijelentette: Crin Antonescunak kell megnyernie az elnökválasztást ahhoz, hogy Románia a történelem jó oldalán maradjon, különben zavaros időszak következhet az ország számára.
A politikus a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségének a Prahova megyei Chițorani-ban tartott közgyűlésén mondott beszédet. Elmondta, hogy a kormánykoalíció az elnökválasztást elsősorban Románia polgárainak érdekében akarja megnyerni. Ehhez szerinte el kell magyarázni az embereknek, hogy ha az ország jó úton akar maradni, akkor Crin Antonescnak kell győznie, mert a koalíció elnökjelöltje biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani a polgároknak, a családoknak és a közösségnek.Kelemen Hunor szerint a jelenlegi nehéz nemzetközi helyzetben Románia nem nyithatja meg az ajtót a politikai kalandorok előtt.
Az ankarai főügyészség tájékoztatása szerint Kaj Joakim Medint egy 2023 januárjában történt stockholmi tüntetéssel kapcsolatban indított vizsgálat keretében vették őrizetbe Isztambulban. A terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szimpatizánsai akkor egy olyan bábut lógattak fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelképezte. Medint a török elnök megsértése mellett terrorszervezeti tagsággal vádolják. A török hatóságok egyben Medin a szíriai, iraki és a délkelet-törökországi térségekből 2014 és 2017 között végzett tudósításaira is hivatkoztak.
A Dagens hírportál főszerkesztője, Andreas Gustavsson a svéd TV4 televíziónak elmondta, hogy Medin nem követett el törvénytelenséget, mindössze azért büntetik, mert riporterként a munkáját végezte.
A svéd külügyminisztérium magyarázatot kért Törökországtól, és követelte az újságíró hozzáférését a svéd konzuli szolgáltatásokhoz.
