Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján Arad megyében, a majláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében.
A Mária-tisztelet segített közösségként és magyarként megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút, és látták vendégül a távolba szakadt falusfeleket is. Az ünnepi eseményről Pataky Lehel Zsolt számol be.
29-én, szombaton a magyar fotográfia napját ünnepeljük, annak emlékére, hogy 1840-ben aznap készült először fénykép Magyarországon, egy nyilvános rendezvényen. Száznyolcvanhat éve a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésén a jeles matematikus, Vállas Antal előadást tartott arról, hogy „miként lehet fénysugarak segítségével maradandó képet alkotni egy ezüstözött rézlemezre, amelyet megvilágítás előtt fényérzékennyé tettek”. Ugyanakkor bemutatta az első magyarországi dagerrotípiákat, amelyek a Dunát és a magyar királyi várat ábrázolták.
Most visszatérek a bevezetőben is említett, görög elemekből alkotott fotográfia szóhoz, amelyet egyre inkább kiszorít a belőle rövidült, fénykép jelentésű, hosszú ó betűvel írandó fotó. Ezt a Nyelvművelő kéziszótár szerint – amennyire lehetséges – próbáljuk magyarítani, vagyis használjuk helyette a fényképet. Az ugyancsak gyakran emlegetett fotóst – indokolt esetben – felválthatjuk a fényképésszel, a fotóz vagy a fotografál szavakat pedig a fényképez kifejezésre cserélhetjük. Ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül, hogy a sűrűn használt fotóból többek között olyan szavak és szókapcsolatok születtek, mint a fotókiállítás, fotóriporter, fotóművészet és a fotómontázs, amelyeket alig lehet mellőzni manapság.
A mai részből nem maradhat ki a 20. század egyik legjelentősebb fényképésze és haditudósítója, a legnagyobb pesti vagányként emlegetett Robert Capa sem, aki nem más mint az 1913-ban, Budapesten született Friedmann Endre Ernő. A Robert Capa nevet 1936-ban vette fel, a névválasztásról azonban csak találgatások vannak. Annyi viszont bizonyos, hogy több nyelven is kiejthető, amerikai hangzású nevet keresett – legalábbis ez derült ki egy 1947-ben adott interjújából. 2006-ban jelent meg Magyarországon az eredetileg filmforgatókönyvnek készült, Kissé elmosódva című regényes önéletrajza, amely több mint száz fekete-fehér képet tartalmaz.
Megemlíteném még Kerekes István nevét, aki 1977-ben született Marosvásárhelyen, és jó néhány éve Mosonmagyaróváron él. A közismert magyar fotóművész augusztusban a harmadik világbajnoki címét vehette át a Nemzetközi Fotóművész Szövetség 37. világtalálkozóján, Rio de Janeiróban. Ez valójában egy világrekord, mivel ő érdemelte ki elsőként háromszor ezt az elismerést. A mai részt egy Robert Capa-idézettel zárom, az értelmezését pedig a hallgatókra bízom: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”
Nicușor Dan szerint a volt kormánykoalíció pártjainak nem sikerült politikai és társadalmi konszenzusra jutniuk az új közalkalmazotti bértörvényről. Emiatt közösen vállalták a helyreállítási alaphoz kapcsolódó, 770 millió eurós forrás elvesztését.
A pártok ugyanakkor vállalták, hogy az év végéig elfogadják az új bértörvényt. Nicușor Dan szerint a jogszabály technikailag már csaknem elkészült, a fennmaradó kérdés pedig elsősorban politikai döntés: hogyan osztják el az egyes szakmai csoportok között a rendelkezésre álló bérkeretet.
A PNL szerint a PSD akadályozza az új egységes bértörvény elfogadását, míg a szociáldemokraták a liberálisokat teszik felelőssé a tervezet kudarcáért.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Romániának nem egy, az Európai Bizottság elvárásainak megfelelő, hanem kiszámítható és hosszú távon is működőképes bértörvényre van szüksége. Hozzátette, az RMDSZ alapelve, hogy az új bértörvény miatt egyetlen közalkalmazott jelenlegi jövedelme sem csökkenhet. A szövetség továbbra is támogatja a bértörvény elfogadását, de csak valódi társadalmi párbeszéd után – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján Arad megyében, a majláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében.
A Mária-tisztelet segített közösségként és magyarként megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút, és látták vendégül a távolba szakadt falusfeleket is. Az ünnepi eseményről Pataky Lehel Zsolt számol be.
A közlekedési minisztérium hétfőn közzétett Facebook-oldalán egy űrlapot, amelyet kitöltve az állampolgárok jelenthetik a vonattal való közlekedésük során tapasztalt problémákat,…
Nagyszabású orosz rakéta- és dróntámadás érte Kijevet hétfőre virradó éjszaka. Legalább kilencen meghaltak, negyvenhatan pedig megsebesültek a támadásban – írja…
Az Európai Unió Bírósága július 16-án hirdet ítéletet a romániai igazságszolgáltatásban a súlyos korrupciós bűncselekményeknél is alkalmazott elévülési szabályokkal kapcsolatban.…
A nyers adatok szerint májusban éves összevetésben 4,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai…
Több mint két hónap telt el azóta, hogy a parlament megszavazta a Bolojan-kormány elleni bizalmatlansági indítványt, és nem csak új kormány nincs, de nem is körvonalazódik a megoldás. Az első kormányalakítási próbálkozás el sem jutott a bizalmi szavazásig, a második kísérlet pedig elbukott. Annak is már két hete. A politikai válság újabb holtpontra jutott, ráadásul szerdán megkezdődött a parlamenti vakáció. Van-e kiút ebből a helyzetből, az előrehozott választásokon kívül? Vendégünk Cseke Péter Tamás újságíró, az Agerpres hírügynökség munkatársa.
A közlekedési minisztérium hétfőn közzétett Facebook-oldalán egy űrlapot, amelyet kitöltve az állampolgárok jelenthetik a vonattal való közlekedésük során tapasztalt problémákat, hiányosságokat - közölte a közösségi oldalán Radu Miruță. Az ügyvivő közlekedési miniszter Facebook-bejegyzésében megemlítette, hogy az elmúlt hetekben több panaszlevelet kapott a vonattal utazó állampolgároktól.
Az utasok által felrótt problémák között van a légkondicionáló berendezés nem megfelelő működése, a vonatok késése, az informálás hiánya, vagy a rossz körülmények a szerelvényeken - mutatott rá. Beszámolója szerint a miniszter maga is felhívta egyszerű állampolgárként a CFR ügyfélszolgálatát, de 15 percen keresztül senki nem fogadta a hívást. Ezt követően a Román Vasúti Személyszállító Vállalat igazgatójától, valamint a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat igazgatójától kért információkat.
Földcsuszamlás miatt teljesen megsemmisült Torda közelében, a 65. és 66. kilométer között az A10-es autópálya. Ennek következtében mintegy 50 méteres szakaszon forgalmi korlátozásokat kellett bevezetni, a járművek csak egyetlen sávon közlekedhetnek – írja az Economedia. Az omlás több mint hosszú szakaszon a szalagkorlátot is magával sodorta.
Az A10-es autópálya az A1-es és A3-as autópályákat köti össze Szászsebes és Torda között, 70 kilométer hosszúságban. Az autópályát 2018-ban adták át, de azóta is rendszeresen vannak gondok vele. A sztráda kivitelezője Porr Construct volt.
Nagyszabású orosz rakéta- és dróntámadás érte Kijevet hétfőre virradó éjszaka. Legalább kilencen meghaltak, negyvenhatan pedig megsebesültek a támadásban – írja a BBC ukrán katonai forrásokra hivatkozva. Ez volt a második kiterjedtebb orosz támadás az ukrán főváros ellen az elmúlt egy hét során.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere közölte: az orosz ballisztikus rakéták több épületet is eltaláltak, egyes lakótömbökben tűz ütött ki. A mentőcsapatok jelenleg is túlélők után kutatnak a romok között – tette hozzá.
Az oroszok a kedden kezdődő ankarai NATO-csúcs előtt mértek csapásokat az ukrán fővárosra. Az észak-atlanti katonai szövetség találkozóján részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is, aki várhatóan szerdán találkozik Donald Trump amerikai elnökkel.
A migráció jelensége történelmi kihívás Európa társadalmaihoz - jelentette ki XIV. Leó pápa a Lampedusa szigetén mondott beszédében, amelyben egy szerves és hosszú távú európai stratégiai terv kidolgozását sürgette szombaton. A Földközi-tengeri migrációs útvonal egyik déli kapujaként ismert szigeten az egyházfő hangoztatta, hogy Európát földrajzi fekvése és intézményes rendszere képessé teszi arra, hogy akár a tengeren gyors segítséget nyújtson, majd befogadja, védelmezze, integrálja a migránsokat.
A húsz négyzetkilométeres Lampedusa sportpályáján bemutatott misén négyezer pap, hívő és bevándorló hallgatta XIV. Leó szavait. A pápa kitért a migráció által érintett szigeteken vakációzókra is. És azt szorgalmazta, hogy a tengereken ne emelkedjenek falak a hajótöröttek és a nyaralók között.
XIV. Leó felkereste a sziget úgynevezett Európa-kapuját: az elõzetes programot módosítva a pápa nemcsak áthaladt a 2008-ban felállított installáción, hanem felállt a nyílt tengerre nézõ sziklákra is. Lampedusa temetõjében a tengeri átkelés közben életüket vesztõ bevándorlók sírjainál imádkozott, valamint táblát avatott fel a kikötõ mólóján Ferenc pápa emlékére, akinek megválasztása utáni elsõ útja ide vezetett 2013. júliusában.
Újabb hőhullám érte el vasárnap Franciaországot, ahol a hőségriasztás alá került déli megyékben a hőmérséklet ismét elérheti a 40 Celsius-fokot néhány nappal a júniusi, történelmi hőhullám után.
Ez a harmadik hőhullám idén Franciaországban, a májusi után, amely rendkívüli korai időpontjával tűnt ki, és a történelmi hőhullám után, amely majdnem két hétig tartott június második felében, amikor a napi átlaghőmérsékletek rekordokat döntöttek, elsősorban az ország területén valaha mért legmelegebb éjszakai minimumhőmérsékletek következtében. A júniusi hőhullám több ezer halálesetet okozott Európában: Franciaországban, Spanyolországban és Belgiumban.
A francia meteorológiai szolgálat ugyanakkor több déli megyét is "nagyon magas" tűzveszélyességi fokozatba sorolt. A Pireneusokban szombat este kitört tűz terjedését vasárnap napközben sikerült megfékezni, de eloltani még nem.
Kezdetét vette ma a Csíkszeredai Régizene Fesztivál. A július 6. és 12. között zajló több mint négy évtizedes múltra visszatekintő fesztivál idei kiadása a Fantasia mottó köré épül, miközben három jelentős évfordulóról is megemlékeznek: Bakfark Bálint halálának 450., Tinódi Sebestyén halálának 470., valamint John Dowland halálának 400. évfordulójáról. A zenetörténeti jubileumok mellett a fesztiválalapító Barozda Együttes fennállásának ötvenedik, a Codex Régizene Együttes harminc évfordulóját is megünneplik.
A mai nyitónapon a Codex Régizene Együttes bemutatja Arany idejim folyása című műsorát, a Pax et Bonum Kamarakórus pedig a német protestáns zenei hagyomány gazdagságát idézi meg Gesius, Schein és Bach művein keresztül.
A koncertek mellett tudományos előadások, historikus táncprogramok, gyermekfoglalkozások és családi események is várják a hét folyamán az érdeklődőket, miközben a fesztivállal párhuzamosan zajlik a rendezvény szakmai központját jelentő Régizenei Nyári Egyetem. A mesterkurzusokon fiatal muzsikusok dolgozhatnak együtt nemzetközileg elismert előadókkal és pedagógusokkal, elmélyülve a historikus hangszerjáték és előadói gyakorlat legfontosabb kérdéseiben.
Az állampolgárok alapvető jogai és szabadságai, az alkotmányos és törvényes rend, a közrend és a társadalmi béke közvetlenül függ az igazságszolgáltatási rendszer megfelelő működésétől - állapította meg az igazságügyi minisztérium az igazságszolgáltatás napja alkalmából közzétett üzenetében.
A tárca vasárnapi közleménye szerint ehhez elengedhetetlen a bírák és ügyészek pártatlansága, professzionalizmusa és feddhetetlensége, a függetlenségük tiszteletben tartása, valamint a bírói hatalom és az igazságügyi szereplők jogi és anyagi támogatása. A minisztérium közölte, hogy kész az elvi alapokon nyugvó, korrekt párbeszédre az igazságszolgáltatás intézményeivel.
A tárca reményét fejezte ki, hogy a teljes jogkörrel rendelkező következő kormány sürgősen rendezi az igazságszolgáltatási rendszer problémáit, az államhatalmi ágak közötti lojális és érdemi párbeszéd alapján.
Az Európai Unió Bírósága július 16-án hirdet ítéletet a romániai igazságszolgáltatásban a súlyos korrupciós bűncselekményeknél is alkalmazott elévülési szabályokkal kapcsolatban.
A nagyváradi ítélőtábla ügyészségének kezdeményezésére a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy rendezze a román alkotmánybíróság csalási és sikkasztási ügyekre vonatkozó elévülési határozata körül kialakult jogvitát. A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék álláspontja szerint a gyorsított elévülés a 2014 és 2022 közötti időszakra érvényes, míg az Európai Unió Bírósága egy 2023-as döntésében úgy foglalt állást, hogy az csak a 2018 és 2022 közötti időszakra alkalmazható.
A romániai bíróságok jelenleg a hazai alkotmánybírósági döntést alkalmazzák, attól tartva, hogy ellenkező esetben az Igazságügyi Felügyelet szankciókat szabhat ki rájuk. Ennek következtében jelentős horderejű bűncselekmények elkövetői kerülhetik el a börtönbüntetést.
A nyers adatok szerint májusban éves összevetésben 4,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában - közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS). A naptárhatástól megtisztított adatok alapján a kiskereskedelmi árbevétel 4,7 százalékkal volt kisebb, mint 2025 májusában. Május volt az egymást követõ tizedik hónap, amelyben éves összevetésben csökkent a kiskereskedelmi forgalom hazánkban.
A nyers adatok szerint az élelmiszerek, italok és dohányáru forgalmazásából származó árbevétel 3,5 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer jellegű termékek és az üzemanyagok terén 4,8, illetve 5,5 százalék volt a visszaesés. A naptárhatástól megtisztított adatok a kiskereskedelmi forgalom 4,3 százalékos csökkenését mutatják az élelmiszerek, 5,3 százalékot a nem élelmiszer jellegű termékek és 2 százalékos visszaesést az üzemanyagok terén.
Áprilishoz viszonyítva a nyers adatok szerint 1,2 százalékkal, a naptárhatástól és szezonalitástól megtisztított adatok szerint pedig 1,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában. Az év első öt hónapjában a nyers adatok szerint 5,5 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom 2025 azonos időszakához viszonyítva.
A nyers adatok szerint az élelmiszerek forgalma 3,7 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer jellegű termékeké 7,9 százalékkal, az üzemanyagoké 2,8 százalékkal esett vissza. A naptárhatástól megtisztított adatok alapján január 1. és május 31. között a román kiskereskedelmi forgalom 3,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, a nem élelmiszer jellegű termékek és az üzemanyagok esetében a csökkenés 7,7 százalék, illetve 1,7 százalék.
A lakossági fogyasztást a 2025 augusztusában végrehajtott 2 százalékpontos áfa-emelés vetette vissza, amihez a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak befagyasztása társult.
Tavaly országos szinten 40 ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági vetésterület az előző évhez képest, és elérte a 8,214 millió hektárt - derül ki az Országos Statisztikai Intézet vasárnap közzétett adataiból. A vetésterület 99,1 százaléka magántulajdonban volt 2025-ben.
A legnagyobb vetésterülettel rendelkező megyék: Teleorman, Dolj, Temes, Konstanca és Călărași. Tavaly nőtt az olajnövények, a burgonya, a gabonafélék és a dohány vetésterülete, valamint a gyümölcsösök és a szőlőültetvények termőterülete. Ezzel szemben csökkent a zöldségfélék, a szántóföldi zöldtakarmányok, a szemes hüvelyesek és a cukorrépa területe.
A burgonyatermelés országos viszonylatban 18,1 százalékkal nőtt 2024-hez képest. A teljes burgonyatermelésben jelentős arányt képviselő megyék: Kovászna és Suceava (21,4 százalék), Dâmbovița (11,9 százalék), Hargita (7,2 százalék) és Maros magye (4,4 százalék
Az idei első negyedévben 8,8 százalékkal kevesebb utas vette igénybe a vasúti személyszállítást Romániában, mint az előző év azonosa időszakában. Ez több mint 14 millió 600 ezer utast jelent – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet. Az utaskilométerben mért személyszállítási teljesítmény az első három hónapban 9,3 százalékkal esett vissza.
2025 első negyedévéhez képest csökkent a vasúti áruszállítás volumene is 0,7 százalékkal, elsősorban a belföldi árufuvarozás visszaesése miatt. 2,3 százalékkal nőtt viszont az árutonna-kilométerben mért áruszállítási teljesítmény, elsősorban a nemzetközi árufuvarozás 16,4 százalékos bővülésének köszönhetően. A szállított áru jelentős része koksz és finomított kőolajtermékek, valamint a szén, lignit, kőolaj és földgáz volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Több mint két hónap telt el azóta, hogy a parlament megszavazta a Bolojan-kormány elleni bizalmatlansági indítványt, és nem csak új kormány nincs, de nem is körvonalazódik a megoldás. Az első kormányalakítási próbálkozás el sem jutott a bizalmi szavazásig, a második kísérlet pedig elbukott. Annak is már két hete. A politikai válság újabb holtpontra jutott, ráadásul szerdán megkezdődött a parlamenti vakáció. Van-e kiút ebből a helyzetből, az előrehozott választásokon kívül? Vendégünk Cseke Péter Tamás újságíró, az Agerpres hírügynökség munkatársa.
