Románia GDP-arányos költségvetési hiánya 2 százalékra mérséklődött az idei első hat hónapban a tavalyi első fél évben jegyzett 3,64 százalékhoz képest - közölte a pénzügyminisztérium. Nominális értéken az egy évvel korábbi 69,8 milliárd lejről közel 28,8 milliárd lejjel 41 milliárd lejre csökkent a deficit, ami azt jelzi, hogy a költségvetési konszolidáció továbbra is a tervek szerint halad - hangsúlyozták a tárca közleményében. Az államháztartás bevételei 10,3 százalékkal haladják meg az egy évvel korábbi szintet. A költségvetés kiadásai GDP-arányosan 19,85 százalékról 18,66 százalékra mérséklődtek. Nominális értéken a kiadások 383,5 milliárd lejt tettek ki, ami az egy évvel korábbihoz képest enyhe, 0,8 százalékos növekedést jelent. Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter úgy értékelte, hogy ezek az adatok egyértelműen jelzik Románia elkötelezettségét a felelős költségvetési politika mellett. Hangsúlyozta, az adatok azt bizonyítják, hogy a fiskális konszolidációs terv eredményes.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) soha nem fog megszavazni olyan közalkalmazotti bértörvényt, amely megszorításokhoz vezet, elszegényíti a lakosságot, és lerombolja az egészségügyi, valamint az oktatási rendszert - jelentette ki pénteken Sorin Grindeanu pártelnök. A képviselőház elnöke egy Facebook-bejegyzésben leszögezte, a jogszabálytervezetről előzetesen valamennyi szakszervezeti szövetséggel valós, nem pedig nevetségesen színlelt társadalmi párbeszédet kellett volna folytatni. Közölte: a PSD a jelenlegi formájában nem támogatja a tervezetet. Grindeanu kifogásolta egyebek mellett a pótlékok intézményenkénti 20 százalékos plafonját.
A magyar kormány a jövőben is támogatja az erdélyi magyar felsőoktatási intézményeket – közölte Facebook-oldalán a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A bejegyzés szerint a Pro Bono Publico konzorcium igazgatótanácsát csütörtökön Budapesten fogadta Tarr Zoltán, a magyar Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium vezetője. A konzorciumot többek között Tonk Márton, a Sapientia rektora, Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, valamint Kovács Sándor, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora képviselte. A közlés szerint a magyar kormány képviselői meghallgatták az intézményvezetők beszámolóit, majd Tarr Zoltán megerősítette, hogy a magyar kormány továbbra is finanszírozza az erdélyi magyar felsőoktatási intézményeket. Azt is jelezte, hogy áttekintik az elmúlt tíz évben nyújtott támogatások felhasználásának tapasztalatait.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége is bejelentette, hogy a magyar kormány a jövőben is folytatni kívánja a moldvai csángómagyar oktatási program támogatását. Polgár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke egyeztetést folytatott Kollai István helyettes államtitkárral, amelynek során megerősítést nyert, hogy a több mint két évtizede működő oktatási program továbbra is számíthat Magyarország kormányának támogatására. Ez a megerősítés biztonságot és kiszámíthatóságot jelent a programban részt vevő gyermekek, családok, pedagógusok és valamennyi munkatárs számára - olvasható a romániai magyar civil szervezet közleményében.
Románia GDP-arányos költségvetési hiánya 2 százalékra mérséklődött az idei első hat hónapban a tavalyi első fél évben jegyzett 3,64 százalékhoz képest - közölte a pénzügyminisztérium. Nominális értéken az egy évvel korábbi 69,8 milliárd lejről közel 28,8 milliárd lejjel 41 milliárd lejre csökkent a deficit, ami azt jelzi, hogy a költségvetési konszolidáció továbbra is a tervek szerint halad - hangsúlyozták a tárca közleményében. Az államháztartás bevételei 10,3 százalékkal haladják meg az egy évvel korábbi szintet. A költségvetés kiadásai GDP-arányosan 19,85 százalékról 18,66 százalékra mérséklődtek. Nominális értéken a kiadások 383,5 milliárd lejt tettek ki, ami az egy évvel korábbihoz képest enyhe, 0,8 százalékos növekedést jelent. Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter úgy értékelte, hogy ezek az adatok egyértelműen jelzik Románia elkötelezettségét a felelős költségvetési politika mellett. Hangsúlyozta, az adatok azt bizonyítják, hogy a fiskális konszolidációs terv eredményes.
Noha a Alternatíva Németországnak (AfD) jelentősen megerősödött 2021-hez képest, a szélsőjobbodali váltás elmaradt, annak ellenére, hogy a németek egyre nagyobb…
Az ellenőrök (ANPC) 75 élelmiszerblokkot vettek górcső alá, és 55-ben találtak szabálytalanságokat: fertőtlenítetlen edényeket, lejárt szavatosságú árút. A hűtőtérben nem…
Ezt hangsúlyozta a francia államfő Washingtonban, miután megbeszélést folytatott Donald Trump amerikai elnökkkel. A Fehér Házban tartott közös sajtótájékoztatón Donald…
Ezt Vlagyimir Putyin jelentette ki hétfőn a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva. Az orosz elnök rámutatott, hogy Oroszország nagyságrendekkel több ritkaföldfémkészlettel…
Egymást követik a sokkolónál sokkolóbb nyilatkozatok az új amerikai adminisztráció részéről. Az európai politikusok csak kapkodják a fejüket, amikor olyanokat…
Robbanások történtek Oroszország marseille-i főkonzulátusának területén – közölte ma Sztanyiszlav Oranszkij, Oroszország marseille-i főkonzulja. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője…
Az ukrajnai orosz invázió elkezdésének harmadik évfordulója alkalmából Kijevbe látogatott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint az…
A németországi előrehozott parlamenti választáson az előzetes végeredmény szerint Kereszténydemokrata Unió, a CDU 22,6 százalék, szövetségese, a csak Bajorországban induló…
Noha a Alternatíva Németországnak (AfD) jelentősen megerősödött 2021-hez képest, a szélsőjobbodali váltás elmaradt, annak ellenére, hogy a németek egyre nagyobb arányban elégedetlenek az illegális bevándorlással, és az utóbbi időben több migráns hátterű, esetenként halálos kimenetelű támadás történt. Az AfD-re 20,8 százalék szavazott.
A jobbközép Kereszténydemokrata Uniót vezető Friedrich Merz maga is kemény fellépést ígért a tömeges bevándorlás ellen, miközben hangsúlyozta, hogy nyitva akarja hagyni a határokat.
A CDU a szavazatok 28,6 százalékával 208 helyet szerzett a 630 tagú Bundestagban, és a várakozásokkal ellentétben kétpárti nagykoalíciót alkothat a leköszönő Olaf Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártjával (SPD), amely a történelmi kudarc ellenére 120 képviselői mandátumot kapott a voksok 16,4 százalékával.
Az üzletpárti Szabaddemokraták, amely a koalíció felbomlását okozta tavaly novemberben, nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, ahogy a Sahra Wagenknecht Szövetség sem.
A választások utáni nyilatkozatában a jövendőbeli német kancellár “abszolút prioritásának” nevezte, hogy a lehető leggyorsabban megerősítse Európát, hogy lépésről lépésre kivívja a függetlenségét az Egyesült Államoktól.
Merz másik prioritása ezzel összefüggő: szeretné, ha Németország visszanyerné relevanciáját a nemzetközi porondon. Az ország eddig is Ukrajna második legnagyobb támogatója volt az Egyesült Államok után, de a CDU szerint többet is tehetett volna, például nagy hatótávolságú Taurus rakétákkal segíthette volna Kijev erőit. Merz ugyanakkor visszafogottan nyilatkozott az európai békefenntartó csapatok Ukrajnába küldéséről.
Az ellenőrök (ANPC) 75 élelmiszerblokkot vettek górcső alá, és 55-ben találtak szabálytalanságokat: fertőtlenítetlen edényeket, lejárt szavatosságú árút. A hűtőtérben nem tartották be a hőmérsékleti és higiéniai előírásokat, a kiolvasztott termékeken nem volt feltüntetve a névleges mennyiség,
Az ellenőrök közel 500 000 lejes bírságot szabtak ki.
Három egészségügyi intézménybe viszont nem engedték be a fogyasztróvédelem csapatait. A marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója az egészségügyi minisztériumtól kapott telefonos utasításra hivatkozva megtagadta a fogyasztóvédőknek, hogy bemenjenek a konyhára.
Az egészségügyi minisztérium hétfőn közölte, hogy az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság illegális ellenőrzéseket tart, a közegészségügyi intézmények konyháinak ellenőrzésére ugyanis a minisztérium szakfelügyelete van felhatalmazva.
Kínai legénységű teherhajót tartóztatott fel kedden a tajvani parti őrség a szigetnél, nem sokkal azt követően, hogy egy megrongálódott tengeralatti kábelre bukkantak tajvani vizeken.
A közlemény szerint a togói lobogó alatt közlekedő, Hongtaj nevű hajót a parti őrség a szigetre kísérte, ahol a hatóságok "a nemzetbiztonságra vonatkozó törvények szerint jártak el a hajóval szemben". A parti őrség részéről hozzátették, hogy a hajón nyolctagú kínai legénység tartózkodott és a járművet Kína üzemelteti.
Kedden korábban a Chunghwa Telecom nevű tajvani távközlési cég azt közölte, megrongálódott az egyik, a Tajvani-szoros és Tajvan fő szigete között húzódó tengeralatti kábele - derült ki Tajvan digitális ügyekkel foglalkozó minisztériumának bejelentéséből. A parti őrség az ügyben vizsgálatot indított.
A Kínai Népköztársaság saját részének tekinti a kínai kommunisták polgárháborús győzelme, 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és többször leszögezte: kész akár erővel is egyesíteni a két területet. Ezzel párhuzamosan Peking fokozta katonai tevékenységét a terület körül.
Európában a hibrid autók eladása ismét megelőzte a benzines modellekét 2025 januárjában - közölte kedden az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA).
A hibridek, amelyek valamivel üzemanyag-takarékosabbak és kevésbé szennyezőek, mint a benzines modellek, és jóval olcsóbbak, mint az elektromos autók, így visszaszerzik az európai piac irányítását, miután szeptember és november 2024 között először három hónapig uralták azt.
A benzines modellek most a piac 29,4 százalékát teszik ki, míg az egykor mindenütt jelenlévő dízelek aránya 10 százalék lett (27 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban).
A 100 százalékban elektromos modellek európai szinten jelenleg a forgalomba helyezések 15 százalékát teszik ki, ami még mindig messze van az Európai Bizottság által a gyártók számára kitűzött céltól, amely 2025-re 25 százalék, 2035-re pedig 100 százalék lenne.
Az elektromos autók úttörőjének számító Tesla eladásai januárban a felére csökkentek, részben azért, mert a cég irányítójának, Elon Musknak a politikai tevékenysége elriasztja a vásárlókat.
Ezt hangsúlyozta a francia államfő Washingtonban, miután megbeszélést folytatott Donald Trump amerikai elnökkkel.
A Fehér Házban tartott közös sajtótájékoztatón Donald Trump hangsúlyozta, hogy a hivatalba lépését követő egy hónap alatt több előrehaladást sikerült elérni a háború befejezése érdekében, mint az előző három évben összesen. Egyúttal annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök is komolyan gondolja a háború lezárását, illetve hogy még ezen a héten sikerül nyélbe ütni az ukrán nyersanyagokról szóló kétoldalú megollapodást.
Emmanuel Macron fontosnak tartotta kiemelni, hogy a béke „nem jelenthet garanciák nélküli tűzszünetet”. A francia államfő utalt az Oroszországgal kötött korábbi békemegállapodásokra, a minszki egyezményekre. Úgy vélte, hogy azok a belőlük hiányzó biztonsági garanciák miatt vallottak kudarcot, és óvott az elkövetett hibák megismétlésétől.
Emmanuel Macron egyben elismerte, és azt hangoztatta, hogy az európaiak tudatában vannak annak, hogy többet kell tenniük Európa biztonsága és védelme érdekében, és igazságosabban kell megosztani annak költségeit az Egyesült Államokkal annál, mint az elmúlt sok évben történt.
Macron helyretette az amerikai elnököt
Emmanuel Macron kiigazította Donald Trump amerikai elnököt az Ukrajnának nyújtott európai támogatás mértékét illetően.
Ukrajna lerohanásának harmadik évfordulóján, a Fehér Házban tartott találkozó után a két politikus újságírókkal beszélt az Ovális Irodában, amikor az amerikai elnök ismételten kijelentette – hamisan –, hogy Európa kölcsönként adott támogatást Ukrajnának, „visszakapják a pénzüket”.
Macron félbeszakította amerikai kollégáját: „Nem, őszintén szólva a teljes erőfeszítés 60 százalékát mi fizettük” – vetette közbe hozzátéve, hogy a segélyt az Egyesült Államokhoz hasonló nyújtották az európai országok: kölcsönök, garanciák, vissza nem térítendő támogatások formájában.
„Valódi pénzt biztosítottunk, hogy egyértelmű legyen” – mutatott rá Macron.
A szentszéki sajtóközpont hétfő esti közleménye hangsúlyozza, hogy a katolikus egyházfőnek szombat este óta nem volt asztmás légzési rohama, valamint néhány vizsgálati eredmény javult.
Az orvosok által korábban jelzett enyhe veseelégtelenséget folyamatos figyelem alatt tartják, és az nem ad okot aggodalomra.
A pápa továbbra is oxigént kap, de annak arányát kis mértékben csökkentették. Az orvosok azonban óvatosságból továbbra sem bocsátkoznak jóslásba a beteg állapotát illetően - olvasható a Gemelli-klinika orvoscsapatának véleménye alapján összeállított közleményben.
A Vatikán hozzátette, hogy Ferenc pápa a délutánt munkájának szentelte. Telefonon felhívta a Gáza városban működő Szent Család katolikus plébániát, és atyai közelségét fejezte ki.
Ezt Vlagyimir Putyin jelentette ki hétfőn a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva. Az orosz elnök rámutatott, hogy Oroszország nagyságrendekkel több ritkaföldfémkészlettel rendelkezik, mint Ukrajna, és ebben a tekintetben a világ egyik vezető országa. Kifejezte Moszkva készségét a külföldi partnerekkel való együttműködésre a ritkaföldfémek fejlesztésében, többek között az "új régiókban". Ezzel nyilvánvalóan az elfoglalt ukrán területekre utalt.
Putyin szerint Trumpnak az ukrajnai politikai helyzet javítására tett kísérlete inkább magának Ukrajnának, mintsem Oroszországnak kedvez. Azt mondta, hogy Moszkvának semmi kifogása sincs az ukrán államiság megőrzése ellen, de ezt a területet nem lenne szabad ellenséges hídfőállásként felhasználni Oroszország ellen.
Putyin jónak ítélte Donald Trump amerikai elnöknek a védelmi kiadások csökkentésére tett javaslatát, és közölte, hogy Oroszország meg tudna állapodni egy 50 százalékos csökkentésben, amelyhez Kína is csatlakozhatna.
A kórházban tartózkodó Ferenc pápa éjszakája jól telt, a pápa aludt és továbbra is pihen - közölte a Szentszék ma reggel. A Vatikánban késő délelőtt közzétett újabb információk szerint a pápának jó a közérzete. Szombat este óta nem volt újabb légzési rohama, nincsenek fájdalmai, és önállóan táplálkozik. "Betegként a kórházi rutint követi, ami elsősorban sok pihenést jelent, ahogyan előírták számára az orvosok" - hangzott el a vatikáni tájékoztatón, amelyen az is kiderült, hogy az utóbbi napokban követett gyógykezelésen nem változtattak.
Egymást követik a sokkolónál sokkolóbb nyilatkozatok az új amerikai adminisztráció részéről. Az európai politikusok csak kapkodják a fejüket, amikor olyanokat hallanak Donald Trumptól, hogy az ukrajnai háborút maga a lerohant fél robbantotta ki. De ha őszinték akarunk lenni, a konfliktus eredettörténete eddig is ingatag lábakon állt. Egy másik elmélet szerint Ukrajna lerohanását az Egyesült Államok provokálta ki azzal a céllal, hogy leválassza Európát az olcsó földgázról, és ezzel versenyelőnybe hozza az amerikai vállalatokat. Hogyan alakulnak ki, és miként működnek az egymással versengő valóságmagyarázatok? Mikor minősülnek összeesküvés-elméletnek? Ennek próbáltunk utánajárni Kustán Magyari Attila szociológus, újságíró, a finnországi Tampere Egyetem doktorandusza segítségével, akinek nemrégiben jelent meg Odaát című könyve a Mentor Könyvek Kiadónál.
Robbanások történtek Oroszország marseille-i főkonzulátusának területén - közölte ma Sztanyiszlav Oranszkij, Oroszország marseille-i főkonzulja. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta: a főkonzulátus területén történt robbanásoknak terrortámadás jellegük van. Oroszország alapos vizsgálatot követel a francia féltől.
Az ukrajnai orosz invázió elkezdésének harmadik évfordulója alkalmából Kijevbe látogatott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint az uniós testület nagy része, António Costa, az Európai Tanács elnöke, illetve Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is. A politikusok az ukrán fővárosban részt vettek azon a nemzetközi biztonsági csúcstalálkozón, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi tájékoztatása szerint 13 vezető vesz részt személyesen, további 24 online kapcsolódik be. A látogatás célja, hogy egyértelművé tegyék az EU támogatását Ukrajna számára - jelentette ki Ursula von der Leyen. "Ukrajna Európához tartozik, a túléléséért folytatott harcában nem csupán Ukrajna sorsa a tét, hanem egész Európáé" - fogalmazott az Európai Bizottság elnöke. Az őt kísérő újságíróknak a bizottsági elnök azt is elmondta, hogy egyebek között a katonai támogatás felgyorsításáról kívánják biztosítani az ukrán vezetést.
Bolojan: Románia elkötelezett Ukrajna szuverenitása mellett
Románia megerősíti, hogy teljes mértékben elkötelezett Ukrajna szabadsága, szuverenitása és függetlensége mellett - írta ma, az Ukrajna ellen indított orosz invázió harmadik évfordulója alkalmából Ilie Bolojan az X platformra. Az ügyvivő államfő hozzátette, Romániának hozzá kell járulnia Ukrajna erejének megtartásához mindaddig, amíg sikerül elérni az igazságos és tartós békét. Ilie Bolojan ma online formátumban vett részt az Ukrajnában zajló védelmi és biztonsági stratégiai csúcstalálkozón.
Ciolacu: Ukrajna újraépítése a legnagyobb gazdasági projekt
Marcel Ciolacu miniszterelnök azt írta tegnapi Facebook-bejegyzésében, hogy minden felelősségteljes ember igazságos és tartós békét akar Ukrajnában, és hogy az elmúlt napok kemény politikai retorikája ellenére meggyőződése, hogy a háború befejezésére irányuló erőfeszítések sikerrel járnak. A kormányfő hozzátette, hogy a romániai vállalatoknak fontos szerepet kell játszaniuk Ukrajna újjáépítésében, hiszen gazdaságilag sokba került Romániának a háború, ezért most már itt az ideje elgondolkodni a háború utáni időszakon is, beleértve Ukrajna újjáépítését, amely az elkövetkező évek legnagyobb gazdasági projektje lesz - közölte Marcel Ciolacu.
Zelenszkij hazája kitartását méltatta
Volodimir Zelenszkij hazája három éve tartó hősiességét és kitartását méltatta az évfordulón. Az elnök köszönetet mondott mindenkinek, aki védi és támogatja Ukrajnát.
Szijjártó Péter: aggasztó a háborúpárti európai liberálisok szervezkedése
Három év háborúskodás után itt az esély a békére, ezért "mindent el is fogunk követni annak érdekében, hogy Brüsszel és a háborúpárti európaiak ne tudják megakadályozni a békét elhozó amerikai-orosz megállapodást"- közölte ma reggel Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Úgy vélte, mind az amerikai-orosz tárgyalások a békéről, mind az amerikai-orosz kapcsolatok rendezése Magyarország számára alapvető érdek. Ezért tartják aggasztónak a háborúpárti európai liberálisoknak a megállapodás megakadályozására irányuló szervezkedését. "Ma Brüsszelben EU-s külügyminiszteri tanácsülést tartunk, farkasszemet fogunk nézni, lesz nagy nyomás is, de mi nem engedünk” - közölte Szijjártó Péter.
A németországi előrehozott parlamenti választáson az előzetes végeredmény szerint Kereszténydemokrata Unió, a CDU 22,6 százalék, szövetségese, a csak Bajorországban induló Keresztényszociális Unió, a CSU 6 százalékot ért el. Az Alternatíva Németországért (AfD) 20,8 százalékot, a szociáldemokrata SPD pedig 16,4 százalékot szerzett. Olaf Scholz kancellár pártjának ez az eddigi legrosszabb szereplése a választásokon. A CDU-CSU ezzel együttesen 208 mandátumot szerez az új parlamentben, az AfD pedig 152 mandátumhoz jutva, jelentősen növeli frakcióját. A Zöldek 11,6 százalékkal állnak a negyedik helyen, és 8,8 százalékkal a Baloldal is bejutott a Bundestagba. A Szabad Demokrata Párt (FDP) 4,3 százalékkal, míg az első alkalommal a választásokon induló Sarah Wagenknecht Szövetség (BSW) 4,97 százalékkal nem érte el a parlamenti küszöböt. Friedrich Merz, a CDU-CSU pártszövetség kancellárjelöltje kijelentette, hogy megnyerték a választást, s a lehető leghamarabb kíván koalíciós kormányt alakítani.
Noha a Alternatíva Németországnak (AfD) jelentősen megerősödött 2021-hez képest, a szélsőjobbodali váltás elmaradt, annak ellenére, hogy a németek egyre nagyobb arányban elégedetlenek az illegális bevándorlással, és az utóbbi időben több migráns hátterű, esetenként halálos kimenetelű támadás történt. Az AfD-re 20,8 százalék szavazott.
A jobbközép Kereszténydemokrata Uniót vezető Friedrich Merz maga is kemény fellépést ígért a tömeges bevándorlás ellen, miközben hangsúlyozta, hogy nyitva akarja hagyni a határokat.
A CDU a szavazatok 28,6 százalékával 208 helyet szerzett a 630 tagú Bundestagban, és a várakozásokkal ellentétben kétpárti nagykoalíciót alkothat a leköszönő Olaf Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártjával (SPD), amely a történelmi kudarc ellenére 120 képviselői mandátumot kapott a voksok 16,4 százalékával.
Az üzletpárti Szabaddemokraták, amely a koalíció felbomlását okozta tavaly novemberben, nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, ahogy a Sahra Wagenknecht Szövetség sem.
A választások utáni nyilatkozatában a jövendőbeli német kancellár “abszolút prioritásának” nevezte, hogy a lehető leggyorsabban megerősítse Európát, hogy lépésről lépésre kivívja a függetlenségét az Egyesült Államoktól.
Merz másik prioritása ezzel összefüggő: szeretné, ha Németország visszanyerné relevanciáját a nemzetközi porondon. Az ország eddig is Ukrajna második legnagyobb támogatója volt az Egyesült Államok után, de a CDU szerint többet is tehetett volna, például nagy hatótávolságú Taurus rakétákkal segíthette volna Kijev erőit. Merz ugyanakkor visszafogottan nyilatkozott az európai békefenntartó csapatok Ukrajnába küldéséről.
