Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ. A kormányfő a közszolgálati televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy két év után indokolt a nyugdíjak emelése, és a kabinet szeretné megvalósítani a Florin Manole munkaügyi miniszter által javasolt nyugdíjemelést. – Az emelés valószínű, de amíg nem ismerjük a pontos adatokat, nem szeretnék ígéreteket tenni – fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy Románia jelenleg a költségvetési konszolidáció időszakában van, ami azt jelenti, hogy a korábban rendkívül magas államháztartási hiányt csökkenteni kell. Fontosnak nevezte a költségvetési egyensúly helyreállítását, ugyanakkor szerinte reményt és bizalmat is kell adni a lakosságnak abban, hogy javulni fog a helyzet.
"
["post_title"]=>
string(97) "A miniszterelnök szerint indexálhatják a nyugdíjakat, de még nincs végleges döntés erről"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(87) "a-miniszterelnok-szerint-indexalhatjak-a-nyugdijakat-de-meg-nincs-vegleges-dontes-errol"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-11-04 15:17:44"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-11-04 13:17:44"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469999"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3775 (24) {
["ID"]=>
int(469995)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-11-04 15:11:59"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-11-04 13:11:59"
["post_content"]=>
string(1287) "
Magyarországon elérhetővé vált mától mintegy 60 ezer, a rendszerváltás előtt működő állambiztonsági szolgálatok által beszervezett hálózati személy neve és adata. A dokumentumok már elérhetőek a nyitottaktak.hu oldalon. A számos titkosszolgálati irattípus közül most három vált bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé: a 6-os karton, vagyis a hálózati személy nyilvántartási lapja, a B (azaz beszervezési) -napló és a H (azaz hálózati) - adattár. A szerdától megismerhető ügynökakták III/I-es, vagyis a hírszerzéssel kapcsolatos dokumentumait és adatait viszont nem hozzák nyilvánosságra. Ezzel kapcsolatosan Magyar Péter miniszterelnök elmondta, hogy a magyar nemzetbiztonságnak még most is vannak ezzel kapcsolatos érdekei, és nagyon nagy nemzetközi és egyéb problémákat tudna az ország részére okozni, ha ezek nyilvánosságra kerülnének. Magyar Péter egyébként a nyilvánosságra kerülő információk méltósággal és emberséggel történő kezelésére szólította fel az állampolgárokat a mai budapesti sajtótájékoztatóján. Rámutatott: a napvilágra kerülő információkról inkább beszélni érdemes, nem pedig ítélkezni miattuk.
A kolozsvári születésű Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a magyarországi Válasz Online-nak adott, szerdán megjelent interjújában elismerte, hogy 1957 és 1966 között "Pál" fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában. A jövőre 90 éves fotográfus maga kezdeményezte múltjának feltárását, még azelőtt, hogy nyilvánossá váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeinek hatos kartonjai. Korniss Péter úgy fogalmazott: szégyelli egykori szerepét, ugyanakkor szeretné, ha történetét nem találgatások alapján ítélnék meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állami kitüntetést adományozott Melania Trump amerikai first ladynek a múlt héten egy frontvonalbeli városból végrehajtott humanitárius evakuálás megszervezésében játszott szerepéért - derült ki a szerdán közzétett elnöki rendeletből.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ. A kormányfő a közszolgálati televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy két év után indokolt a nyugdíjak emelése, és a kabinet szeretné megvalósítani a Florin Manole munkaügyi miniszter által javasolt nyugdíjemelést. – Az emelés valószínű, de amíg nem ismerjük a pontos adatokat, nem szeretnék ígéreteket tenni – fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy Románia jelenleg a költségvetési konszolidáció időszakában van, ami azt jelenti, hogy a korábban rendkívül magas államháztartási hiányt csökkenteni kell. Fontosnak nevezte a költségvetési egyensúly helyreállítását, ugyanakkor szerinte reményt és bizalmat is kell adni a lakosságnak abban, hogy javulni fog a helyzet.
Országszerte kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak szerdán 11 és 13 óra között a polgármesteri hivatalok és a szociális gondozási központok dolgozói,…
Csökkenti a kormány az állami vállalatok vezetőinek számát és juttatásait – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján. A második…
Az Egyesült Államok törvényhozói megszavazták a köznyelvben „One Big Beautiful Bill”, vagyis Egy nagy, szép törvényként emlegetett, többtényezős törvényjavaslat jóváhagyását.…
Az Egyesült Államok úgy döntött, megszünteti tagságát az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetében. Az UNESCO-ból való kilépés 2026. december…
Informális találkozó keretében fogadja szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök magyar hivatali kollégáját, Orbán Viktort – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. Ioana Dogioiu…
Az alkotmánybíróság elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) keresetét, amellyel megtámadta a kormányzati felelősségvállalással elfogadtatott első deficitcsökkentő csomagot – nyilatkozták…
Tízmilliárd lejes költségvetés-kiegészítésre van szüksége az egészségügynek, ami nagy terhet jelent az államkasszának – jelentette ki tegnap Ilie Bolojan miniszterelnök.…
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy a fiktív kórházi beutalások esetén az azt elrendelő orvost és az osztályvezető orvost egyaránt…
Három kiemelten fontos kérdést nevezett meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, melyet Kijev meg akar vitatni az Oroszországgal tartandó, szerdára tervezett…
Németország és Nagy-Britannia, illetve Ukrajna más szövetségesei a fegyverszállítmányok felgyorsítását sürgették tegnap Kijev részére. John Healey brit védelmi miniszter az…
Országszerte kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak szerdán 11 és 13 óra között a polgármesteri hivatalok és a szociális gondozási központok dolgozói, akik elégedetlenek a kormány által bejelentett megszorító intézkedésekkel. A Columna-SCOR szakszervezeti szövetség közleménye szerint több mint 1200 polgármesteri hivatal csaknem 16.000 alkalmazottja szüntette be a munkát két órára, és hozzájuk csatlakoztak továbbá 400 szociális gondozási központ dolgozói is.
A sztrájkolók a Bolojan-kormány által már jóváhagyott első és második deficitcsökkentő intézkedéscsomag megszorító intézkedései, valamint a harmadik csomagba tervezett intézkedések ellen tiltakoztak. Nehezményezik, hogy a kabinet a harmadik csomagot is felelősségvállalással készül elfogadtatni a parlamentben, anélkül, hogy valós párbeszédet folytatott volna a reprezentatív szakszervezetekkel az intézkedésekről. A szakszervezetek tiltakoznak a tervezett személyzeti létszámcsökkentések, adóemelések, bércsökkentések és az ágazati munkaszerződés rendelkezéseinek megsértése ellen.
Jövő szerdán kirobbantják az általános sztrájkot, ugyanis megítélésük szerint a Bolojan-kormány megszorító intézkedései felelőtlenek, mert közvetlenül a legalacsonyabb jövedelmű alkalmazottakat támadják.
A nulladik napi koncertekkel már kedd este megkezdődött Tusnádfürdőn, a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A vasárnap hajnalig tartó Ránk számíthatsz! mottójú rendezvénysorozat hivatalos megnyitóját azonban szerda délelőtt tartották óriási médiaérdeklődés előtt.
A már megszokott forgatókönyv szerint zajló első panelbeszélgetés magyarországi résztvevői Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, hazai résztvevője Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke, valamint a brit David Campanale újságíró, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem társalapítója voltak. A beszélgetés előtt egy perces néma csenddel emlékeztek meg a tavaly tragikus hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János korábbi nemzetpolitikai államtitkárról.
A hagyományos szombat délelőtti politikai fórumon Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tart előadást.
Csökkenti a kormány az állami vállalatok vezetőinek számát és juttatásait – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján. A második deficitcsökkentő csomag részeként a kabinet törvénymódosítással készül visszafogni a menedzserek és igazgatótanácsi tagok számát, valamint korlátozni a nekik járó juttatásokat, amelyek az elmúlt években indokolatlanul emelkedtek a kormányfő szerint. Bolojan úgy véli, hogy sok esetben a fizetések elérték a törvény által megengedett maximumot, miközben a vállalatok teljesítménye vagy szolgáltatási színvonala nem javult. A kormány ezért felülvizsgálja az állami cégek teljesítménymutatóit, és a vezetőket választás elé állítja: vagy növelik a teljesítményt az új célok alapján vagy pedig távoznak.
Elemezni fogják a veszteséges vagy minimális profitot termelő állami vállalatok helyzetét
A második deficitcsökkentő csomag állami vállalatokra vonatkozó javaslatait a miniszterelnök Dragoș Anastasiu kormányfő-helyettessel közösen mutatta be. Anastasiu kijelentette: Romániában 266 állami vállalat összesen 2,5 milliárd lejes veszteséget termel, és ebből 2 milliárd lejt 7 olyan vállalat, amely eközben állami támogatásban is részesült. A miniszterelnök-helyettes szerint ez a hét vállalat (részvénytársaság) a következő: a Román Államvasutak (Căi Ferate CFR), az Electrocentrale Craiova energiatermelő vállalat, az Unifarm gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat, a CFR Marfă tehervasút-társaság (Transport Feroviar Marfă CFR), a bukaresti távfűtésért felelős Termoenergetica, a fővárosi metróhálózatot üzemeltető Metrorex, valamint a bányászati és energiatermelési ágazatban működő Zsil-völgyi Energetikai Komplexum (Complex Energetic Valea Jiului).
Az állami vállalatokat felügyelő ügynökség (AMEPIP) összesen 1326 vállalatra fokuszál. Ezek közül 315 a romániai állami vállalatok által lebonyolított üzleti forgalom 96 százalékáért felelős. Ebben a 315 vállalatban 173 ezer alkalmazott dolgozik, míg az összes állami vállalatnak összesen 256 ezer alkalmazottja van – részletezte Dragoș Anastasiu. A kormányfő-helyettes bejelentette: a következő időszakban külön elemzik mindegyik veszteséges vagy minimális profitot termelő állami vállalat helyzetét, és a hatékonyság növelésére fognak törekedni. A kormány ennek érdekében felállít egy tárcaközi munkacsoportot, olyan egyértelmű célkitűzésekkel, mint az állami támogatások csökkentése, a költségvetési bevételek növelése és a szolgáltatások minőségének javítása.
Az Egyesült Államok törvényhozói megszavazták a köznyelvben „One Big Beautiful Bill”, vagyis Egy nagy, szép törvényként emlegetett, többtényezős törvényjavaslat jóváhagyását. Az új jogszabály megemeli az Amerikába látogatók, a vízummal rendelkezők és az őrizetbe vett migránsok díjait egyaránt.
Mivel Románia jelenleg nem része a vízummentességi programnak, ezért a romániai állampolgároknak a vízumkérelmek jelenlegi költségén felül egy új, legalább 250 dolláros „vízumintegritási díjat” is kell majd fizetniük. Az új díj, amely minden nem bevándorló vízumkérelmezőre vonatkozik, kiegészíti, nem pedig helyettesíti a meglévő költségeket: így például a DS-160 kérelmezési díjat, a biometrikus adatok gyűjtésének díjait és a viszonossági díjakat. A vízumintegritási díj fedezi az évi több millió nem bevándorló vízum feldolgozásával járó adminisztratív költségeket – olvasható a díjmódosítások céljai és pénzügyi hatásai között.
Azok az utazók, akik a Vízummentességi Program országaiból, így Magyarországról szeretnének 90 napra vagy kevesebb időre vízum nélkül látogatni az Egyesült Államokba, ESTA-jóváhagyást kell kérniük a repülőgépre való beszállás előtt. Az ESTA, vagyis az Elektronikus Utazási Engedélyezési Rendszer díjszerkezete is kötelezően emelkedik a 2025-ös pénzügyi évtől kezdődően. Az újonnan elfogadott jogszabály előírja, hogy az ESTA díjnak „utazási engedélyenként legalább 13 dollárt kell tartalmaznia”, ugyanakkor biztosítja, hogy a díjak 2026-tól kezdődően lépést tartsanak az inflációval.
Az Egyesült Államok úgy döntött, megszünteti tagságát az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetében. Az UNESCO-ból való kilépés 2026. december 31-én lép hatályba.
A washingtoni kormány döntése kapcsán Tammy Bruce külügyi szóvivő közölte: a szerepvállalás az UNESCO tevékenységében "nem szolgálja az Egyesült Államok nemzeti érdekét". "Az UNESCO megosztó társadalmi és kulturális ügyek érdekében dolgozik, valamint továbbra is súlyánál nagyobb mértékben összpontosít az ENSZ Fenntartható Fejlődés Céljaira, annak globalista, ideologikus elképzelésére a nemzetközi fejlesztést illetően, ami szembenáll a mi "Amerika az Első" külpolitikánkkal" - olvasható a közleményben. Tammy Bruce egyben "nagymértékben problematikusnak" nevezte az ENSZ szakosított szervezetének azon döntését, hogy felveszi tagjai közé a "Palesztin Államot", ami ellentétes az amerikai politikával, és, ami "hozzájárult az Izrael-ellenes retorika megerősödéséhez a szervezeten belül". Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője azzal indokolta Donald Trump elnök döntését az UNESCO-ból való kilépésről, hogy a szervezet "woke, megosztó kulturális és társadalmi ügyeket támogat, amelyek teljes mértékben eltérnek attól a józan észre alapuló politikától, amire az amerikaiak novemberben szavaztak".
Az UNESCO főigazgatója, Audrey Azoulay azonnal reagált az amerikai bejelentésre, és jelezte, hogy "mélyen sajnálja" Donald Trump amerikai elnök döntését, de ez várható volt, és az UNESCO felkészült rá.
Donald Trump első elnöksége idején, 2017. októberében már hozott hasonló döntést arra hivatkozva, hogy a nemzetközi szervezet nem volt képes válaszokat adni az amerikai adminisztráció által felvetett aggályokra, majd Joe Biden elnök 2023-ban arról döntött, hogy országa visszalép az UNESCO-ba.
Informális találkozó keretében fogadja szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök magyar hivatali kollégáját, Orbán Viktort – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. Ioana Dogioiu kormányszóvivő bejelentette: a magyar miniszterelnök kezdeményezésére sorra kerülő megbeszélést a bukaresti Victoria-palotában tartják szerda este. Az egyeztetésen a két ország együttműködésével kapcsolatos témákat vitatják meg - tette hozzá a szóvivő.
Lemond az év végén az amerikai közszolgálati rádió, a National Public Radio (NPR) hírigazgatója. Edith Chapin azt írta a csatorna ügyvezető elnökének, hogy "szünetet akar tartani", de "bízik az NPR szerkesztsége erejében és integritásában".
Az eset előzménye, hogy a csatorna finanszírozásáról szóló kongresszus a múlt héten jóváhagyta a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Testület számára a következő két évre már elkülönített 1,1 milliárd dolláros támogatás megszüntetését.
Az 1967-ben Lyndon Johnson elnök által létrehozott szervezet az országos rádió- és televízióállomások költségvetésének egy kisebb részét finanszírozza. Ezen felül pedig mintegy 1500 helyi rádió- és tévépartnerét is, amelyek New Yorktól Alaszkáig közvetítik tartalmuk egy részét.
Az alkotmánybíróság elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) keresetét, amellyel megtámadta a kormányzati felelősségvállalással elfogadtatott első deficitcsökkentő csomagot - nyilatkozták az Agerpresnek bírósági források. Az ellenzéki párt azt az intézkedéscsomagot támadta meg, amely egyebek mellett tartalmazza az áfa 19 százalékról 21 százalékra való emelését augusztus 1-jétől.
Tízmilliárd lejes költségvetés-kiegészítésre van szüksége az egészségügynek, ami nagy terhet jelent az államkasszának - jelentette ki tegnap Ilie Bolojan miniszterelnök. Az Alexandru Rogobete egészségügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón a kormányfő rámutatott, erre az évre 77 milliárd lejt különítettek el a költségvetésben az egészségügy számára, ezt az összeget azonban ki kell egészíteni. Bolojan szerint a kiadások gyors növekedése fenntarthatatlan az egészségügy területén. A kormányfő a B1 televíziónak adott interjúban arról is beszélt, hogy néhány állami intézménynél elkerülhetetlenek lesznek az elbocsátások. Szerinte erkölcsileg az lenne helyes, hogy azokat a személyeket menesszék, akik nyugdíjban is részesülnek. Közölte: megvizsgálják a nyugdíj és az állami fizetés halmozását tiltó intézkedés bevezetésének lehetőségét. Bolojan szerint az állami fizetés és a nyugdíj halmozásának megtiltása hozzávetőlegesen 10 ezer személyt érintene.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy a fiktív kórházi beutalások esetén az azt elrendelő orvost és az osztályvezető orvost egyaránt szankcionálni fogják. A miniszter a kormányfővel együtt tartott sajtótájékoztatón azt is elmondta: ha egy kórház fiktív szolgáltatásokat próbál meg elszámoltatni, akkor az egészségbiztosítási pénztár (CNAS) megvonja az intézménytől a szerződésben szereplő összeg 10 százalékát. Rogobete a tervezett intézkedések közé sorolta azt is, hogy új kritériumrendszert vezetnek be a kórházigazgatók munkájának értékelésére, de ezután az osztályvezető orvosok teljesítményét is értékelni fogják. A miniszter szerint a magánkórházaknak kell állniuk a költségeket, ha állami kórházba küldenek át pácienseket, akiknek a kezelését a szövődmények miatt már nem tudják biztosítani. Rogobete közölte azt is, hogy két szakaszban tervezi növelni a kormány a járóbeteg-szakellátásban nyújtott szolgáltatásokért járó pont értékét, amely a jelenlegi 5 lejről augusztus 1-től 6,5 lejre nő, január 1-től pedig 8 lejre. Ettől azt remélik, hogy a szakambulancián végzett beavatkozások és kezelések száma nőni fog. Emellett meghosszabbítják este 8 óráig a járóbeteg-szakrendelők nyitvatartási idejét.
Három kiemelten fontos kérdést nevezett meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, melyet Kijev meg akar vitatni az Oroszországgal tartandó, szerdára tervezett harmadik tárgyalási fordulón Isztambulban. E három kérdés közé tartozik a hadifoglyok és az ukrán gyerekek hazaszállítása, valamint az államfők közvetlen tárgyalása. Erről Zelenszkij az ukrán diplomatákhoz intézett felszólalásában beszélt, amelyet az X-en is közzétettek. Megismételte álláspontját, miszerint a tárgyalások csak akkor lehetnek valóban hatékonyak, ha azokat Ukrajna és Oroszország a legmagasabb szinten tartja meg.
Németország és Nagy-Britannia, illetve Ukrajna más szövetségesei a fegyverszállítmányok felgyorsítását sürgették tegnap Kijev részére. John Healey brit védelmi miniszter az úgynevezett ukrajnai kontaktcsoport virtuális találkozójának kezdetén arról beszélt: az elkövetkező 50 napot arra kell felhasználni, hogy a lehető legtöbb fegyverrel ellássák a kijevi vezetést. Donald Trump amerikai elnök a múlt héten magas vámokkal fenyegette meg Oroszország kereskedelmi partnereit, amennyiben az említett időn belül nem jön létre tűzszünet vagy békemegállapodás. Healey ennek kapcsán kijelentette, ezt az időt ki kell használni arra, hogy Trump ultimátuma mellett a lehető legjobban felfegyverezzék Ukrajnát, s ezáltal tárgyalóasztalhoz kényszerítsék Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Boris Pistorius német védelmi miniszter további segítséget helyezett kilátásba Ukrajnának a légvédelmet illetően.
Országszerte kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak szerdán 11 és 13 óra között a polgármesteri hivatalok és a szociális gondozási központok dolgozói, akik elégedetlenek a kormány által bejelentett megszorító intézkedésekkel. A Columna-SCOR szakszervezeti szövetség közleménye szerint több mint 1200 polgármesteri hivatal csaknem 16.000 alkalmazottja szüntette be a munkát két órára, és hozzájuk csatlakoztak továbbá 400 szociális gondozási központ dolgozói is.
A sztrájkolók a Bolojan-kormány által már jóváhagyott első és második deficitcsökkentő intézkedéscsomag megszorító intézkedései, valamint a harmadik csomagba tervezett intézkedések ellen tiltakoztak. Nehezményezik, hogy a kabinet a harmadik csomagot is felelősségvállalással készül elfogadtatni a parlamentben, anélkül, hogy valós párbeszédet folytatott volna a reprezentatív szakszervezetekkel az intézkedésekről. A szakszervezetek tiltakoznak a tervezett személyzeti létszámcsökkentések, adóemelések, bércsökkentések és az ágazati munkaszerződés rendelkezéseinek megsértése ellen.
Jövő szerdán kirobbantják az általános sztrájkot, ugyanis megítélésük szerint a Bolojan-kormány megszorító intézkedései felelőtlenek, mert közvetlenül a legalacsonyabb jövedelmű alkalmazottakat támadják.
