Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ. A kormányfő a közszolgálati televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy két év után indokolt a nyugdíjak emelése, és a kabinet szeretné megvalósítani a Florin Manole munkaügyi miniszter által javasolt nyugdíjemelést. – Az emelés valószínű, de amíg nem ismerjük a pontos adatokat, nem szeretnék ígéreteket tenni – fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy Románia jelenleg a költségvetési konszolidáció időszakában van, ami azt jelenti, hogy a korábban rendkívül magas államháztartási hiányt csökkenteni kell. Fontosnak nevezte a költségvetési egyensúly helyreállítását, ugyanakkor szerinte reményt és bizalmat is kell adni a lakosságnak abban, hogy javulni fog a helyzet.
"
["post_title"]=>
string(97) "A miniszterelnök szerint indexálhatják a nyugdíjakat, de még nincs végleges döntés erről"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(87) "a-miniszterelnok-szerint-indexalhatjak-a-nyugdijakat-de-meg-nincs-vegleges-dontes-errol"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-11-04 15:17:44"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-11-04 13:17:44"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469999"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3450 (24) {
["ID"]=>
int(469995)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-11-04 15:11:59"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-11-04 13:11:59"
["post_content"]=>
string(1287) "
Magyarországon elérhetővé vált mától mintegy 60 ezer, a rendszerváltás előtt működő állambiztonsági szolgálatok által beszervezett hálózati személy neve és adata. A dokumentumok már elérhetőek a nyitottaktak.hu oldalon. A számos titkosszolgálati irattípus közül most három vált bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé: a 6-os karton, vagyis a hálózati személy nyilvántartási lapja, a B (azaz beszervezési) -napló és a H (azaz hálózati) - adattár. A szerdától megismerhető ügynökakták III/I-es, vagyis a hírszerzéssel kapcsolatos dokumentumait és adatait viszont nem hozzák nyilvánosságra. Ezzel kapcsolatosan Magyar Péter miniszterelnök elmondta, hogy a magyar nemzetbiztonságnak még most is vannak ezzel kapcsolatos érdekei, és nagyon nagy nemzetközi és egyéb problémákat tudna az ország részére okozni, ha ezek nyilvánosságra kerülnének. Magyar Péter egyébként a nyilvánosságra kerülő információk méltósággal és emberséggel történő kezelésére szólította fel az állampolgárokat a mai budapesti sajtótájékoztatóján. Rámutatott: a napvilágra kerülő információkról inkább beszélni érdemes, nem pedig ítélkezni miattuk.
A kolozsvári születésű Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a magyarországi Válasz Online-nak adott, szerdán megjelent interjújában elismerte, hogy 1957 és 1966 között "Pál" fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában. A jövőre 90 éves fotográfus maga kezdeményezte múltjának feltárását, még azelőtt, hogy nyilvánossá váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeinek hatos kartonjai. Korniss Péter úgy fogalmazott: szégyelli egykori szerepét, ugyanakkor szeretné, ha történetét nem találgatások alapján ítélnék meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állami kitüntetést adományozott Melania Trump amerikai first ladynek a múlt héten egy frontvonalbeli városból végrehajtott humanitárius evakuálás megszervezésében játszott szerepéért - derült ki a szerdán közzétett elnöki rendeletből.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ. A kormányfő a közszolgálati televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy két év után indokolt a nyugdíjak emelése, és a kabinet szeretné megvalósítani a Florin Manole munkaügyi miniszter által javasolt nyugdíjemelést. – Az emelés valószínű, de amíg nem ismerjük a pontos adatokat, nem szeretnék ígéreteket tenni – fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy Románia jelenleg a költségvetési konszolidáció időszakában van, ami azt jelenti, hogy a korábban rendkívül magas államháztartási hiányt csökkenteni kell. Fontosnak nevezte a költségvetési egyensúly helyreállítását, ugyanakkor szerinte reményt és bizalmat is kell adni a lakosságnak abban, hogy javulni fog a helyzet.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közlése szerint 2025 júniusában 11 685 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 24-gyel többnek, mint előző hónapban. Ezt a…
Bejelentette lemondását Dragoș Anastasiu, az egy hónapja beiktatott kormány egyik miniszterelnök-helyettese, akiről kiderült, hogy nyolc éven át úgynevezett védelmi pénzt…
Történelmi lépésnek nevezte Hankó Balázs magyar kulturális és innovációs miniszter Tusnádfürdőn, hogy hosszú idő után román-magyar kulturális keretmegállapodás jön létre…
A Meta amerikai internetes óriásvállalat, amely többek között a Facebook és az Instagram platformokat üzemelteti, bejelentette, hogy októbertől beszünteti a…
Az év első három hónapjában a tavalyi első negyedévhez képest 7,5 százalékkal 16,1 millióra csökkent a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok száma - közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS). A vasúti áruszállítás teljesítménye árutonnában mérve 18,5 százalékkal visszaesett a vizsgált időszakban. Januártól márciusig összesen 9 millió tonna árut szállítottak vasúton, ennek csaknem 80 százalékát belföldön.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közlése szerint 2025 júniusában 11 685 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 24-gyel többnek, mint előző hónapban. Ezt a juttatást nem a hozzájárulás és a szolgálati idő alapján számolják ki, mint az öregségi nyugdíjat, hanem speciális törvények szabályozzák. Júniusban 5680 személy a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény alapján részesült a különnyugdíjban, amelynek átlagos összege 25 258 lej volt. A diplomaták nyugdíját szabályozó törvény alapján 798 személy kapott járandóságot, ennek átlagos összege 6877 lej volt. A volt parlamenti tisztviselők átlagban 6106 lejes, a polgári repülés terén dolgozók 13 015 lejes, a számvevőszéki alkalmazottak 10 089 lejes különnyugdíjat kaptak átlagban.
Az oktatásban a tanítási órák számának növelése heti 18-ról 20-ra, azt fogja előidézni, hogy a tanárok egy részének nem fog kijönni az óraszáma. Az intézkedés szerepel a Nicușor Dan elnök által kihirdetett első deficitcsökkentő csomagban. Az oktatási szakszervezetek felhívják a figyelmet, hogy lesznek olyan katedrák, amelyeket nem lehet majd lefedni. Lavinia Lăcustă jászvásári szakszervezeti vezető szerint ez érinteni fogja a rendszer működőképességét. A szakszervezetek bírálják a létszám alatti oktatási intézmények összevonását is, amely intézkedés a nagyvárosokban számos óvoda megszűnését fogja eredményezni, míg vidéken a helyzetet nehéz lesz kezelni a iskolák közötti nagy távolságok miatt.
Bejelentette lemondását Dragoș Anastasiu, az egy hónapja beiktatott kormány egyik miniszterelnök-helyettese, akiről kiderült, hogy nyolc éven át úgynevezett védelmi pénzt fizetett egy korrupcióért bebörtönzött adóellenőrnek. Anastasiu tegnapi sajtóértekezletén azt állította, hogy cége esetében – "nem meggazdagodási, hanem túlélési megvesztegetésről" volt szó, ártatlanságát pedig az is bizonyítja, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) nem emelt vádat ellene. A távozó kormánytag abban a korrupciós ügyben érintett, amelynek nyomán Angela Burlacu adóellenőrt jogerősen öt év és két hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte 2023-ban a bukaresti táblabíróság.
A vádirat szerint Anastasiu turisztikai cége 2009-2017 között több mint 150 ezer eurót fizetett fiktív tanácsadási szolgáltatásokért Burlacu egy rokonának, illetve rendszeresen biztosított ingyenes európai és ázsiai luxusvakációkat az adóellenőrnek és hozzá közel álló személyeknek (olykor 12 fős társaságoknak), miután az adóhatóság (ANAF) állítása szerint megzsarolta. A több vállalkozásban is tulajdonrésszel rendelkező Anastasiu azt állította, hogy évekig nem tudott az adóellenőr kifizetetlen számláiról, de amint "teljessé vált számára a kép", társtulajdonosával együtt maga fordult a DNA-hoz. Megjegyezte: bárcsak más vállalkozóknak is lenne bátorságuk szembeszállni azzal a nyomással, amellyel a korrupt hivatalnokok kenőpénzt próbálnak kierőszakolni tőlük".
Mentségére azt hozta fel, hogy a cég ellen adócsalás gyanújával indított, öt évre kiterjedő vizsgálat csőddel fenyegette a gazdasági válság idején amúgy is nehéz helyzetben lévő cégét, amelynek választania kellett, hogy eleget tesz a "zsaroló" követeléseinek, vagy megkockáztatja, hogy több száz alkalmazottja munka nélkül marad és 20 ezer vakációzó ügyfelüket már nem tudják hazahozni. Anastasiu a kormány küszöbön álló újabb deficitcsökkentő intézkedéseivel hozta összefüggésbe, hogy a média lejárató kampányt indított ellene a két éve lezárult bírósági ügy miatt.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint van lehetőség a jó együttműködésre Románia és Magyarország között – a magyar kormányfő ezt ma Tusnádfürdőn a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott szokásos szombati előadásán jelentette ki. Orbán felidézte, hogy szerdán este találkozott Ilie Bolojan miniszterelnökkel, akiről elmondta, hogy ő is közös román-magyar sikerekben érdekelt. Orbán Viktort hallják, aki a román kormányfőről és a vele folytatott megbeszélésről nyilatkozott.
Történelmi lépésnek nevezte Hankó Balázs magyar kulturális és innovációs miniszter Tusnádfürdőn, hogy hosszú idő után román-magyar kulturális keretmegállapodás jön létre a két ország kulturális tárcája között. A miniszter szerint egy olyan történelmi lépésre készülnek, amely “a kultúránkat, identitásunkat megvalósítja és a mindennapok részévé teszi". A két tárca közötti együttműködés 2025-től 2030-ig terjedő időszakra vonatkozik. Demeter András romániai kulturális miniszter közölte: az alapjaiban átgondolt kulturális keretmegállapodást a tervek szerint ősszel írják majd alá.
Magyarország és a magyar kormány célja nemcsak a kiegyezés, hanem a kiengesztelődés és a lehető legszorosabb együttműködés az utódállamokkal - hangsúlyozta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes tegnap Tusnádfürdőn, a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen. Közölte: a magyar kormány a többi utódállammal is hasonló viszony kiépítésére törekszik, mint amilyen Szerbiával megvalósult. Semjén szerint a hiba nem Magyarország készülékében van, hogy ez eddig nem sikerült. Ugyanezen a panelbeszélgetésen a magyar kormány nemzetpolitikájának sikerességét és a további együttműködés szükségességét hangsúlyozták a külhoni magyar politikai szervezetek vezetői. Nacsa Lőrinc magyar nemzetpolitikai államtitkár közölte: eddig 580 ezer magyarországi diák járt külhoni magyarlakta régiókban a Határtalanul című program keretében, és 6500 külhoni intézmény kap magyar állami támogatást.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap bejelentette, hogy vasárnap Skóciában találkozik Donald Trump amerikai elnökkel. A találkozó alig néhány nappal azelőtt jön létre, hogy az Egyesült Államok augusztus 1-jén 30 százalékos vámot vezet be az Európai Unióból származó importtermékekre. Brüsszel hetek óta egyeztetéseket folytat Washingtonnal, hogy elkerülje az intézkedések életbe lépését. Von der Leyen az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta: jó beszélgetést folytatott Trumppal, amelyet követően megállapodtak a személyes találkozóban. Mint írta, a vasárnapi egyeztetés célja, hogy megvitassák a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatokat, és azt, hogyan lehet azokat erősen és kiegyensúlyozottan fenntartani.
A brit kormány pozitívan áll hozzá a palesztin állam majdani elismeréséhez, de a jelenlegi helyzetben a gázai harcok tűzszünettel való lezárását tartja a legfontosabbnak - közölte Peter Kyle brit tudományos, technológiai fejlesztési és innovációs miniszter. – Kívánatosnak tartjuk a palesztin államiságot, és olyan körülményeket akarunk teremteni, amelyek között végre terítékre kerülhet egy ilyen, hosszú távú politikai megoldás – jelentette ki a brit miniszter. Mindazonáltal aláhúzta: jelenleg azokra a dolgokra kell összpontosítani, amelyek enyhítik a gázaiak súlyos szenvedését. Keir Starmer brit miniszterelnök elmondhatatlan és védhetetlen humanitárius katasztrófának nevezte csütörtökön a Gázai övezetben élők szenvedését és éhezését. Emmanuel Macron francia elnök közvetlenül ezután jelentette be, hogy Párizs az ENSZ közgyűlésének szeptemberi ülésszakán el fogja ismerni a palesztin államot.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat, amely többek között a Facebook és az Instagram platformokat üzemelteti, bejelentette, hogy októbertől beszünteti a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetéseket az Európai Unióban. A cég a politikai hirdetések átláthatóságáról szóló, az EU által tavaly márciusban elfogadott rendeletre hivatkozott. Ez előírja például, hogy a politikai hirdetéseket egyértelműen meg kell jelölni, és nyilvánosságra kell hozni azok finanszírozóit. Az idén októberben hatályba lépő jogszabály a Meta szerint gyakorlatilag végrehajthatatlan követelményeket támaszt, ezért az EU területén teljes egészében megszünteti az ilyen típusú hirdetések engedélyezését. Az Európai Unió a 2018-as Cambridge Analytica-botrány után szigorította szabályozását. A brit tanácsadó cég a Facebook-felhasználók adatait engedély nélkül gyűjtötte be, majd azokat politikai kampánycélokra, többek között a 2016-os amerikai elnökválasztáson és a Brexit-népszavazás során használta fel.
Nicușor Dan államfő kihirdette az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvényt, amely tegnap este jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A ma is Ausztriában tartózkodó elnök a tegnap közölte azt is, hogy a második deficitcsökkentő csomagért augusztus elején készül felelősséget vállalni a kormány. Rámutatott: amikor többévnyi túlköltekezés után kiadáscsökkentő intézkedéseket kell hozni, bonyolulttá válik a politikusok és a lakosság közötti viszony. Szerinte ebből adódnak a koalíción belüli feszültségek. De nagyszerűnek tartja, hogy a Nyugat-barát pártok vállalták a kormányzást, hiszen mindegyikük számára könnyebb lett volna ellenzékben maradni - mondta az államelnök. Az első deficitcsökkentő csomag kihirdetése azt jelenti, hogy augusztus 1-től 19 százalékról 21 százalékra nő az általános áfakulcs, emelkedik a jövedéki adó, 10 százalékos egészségügyi járulékkötelessé válik a 3 ezer lej fölötti nyugdíjrész, a bankok adói is emelkednek, nő az osztalékadó, valamint befagyasztják a közszférában a béreket, illetve a nyugdíjakat.
Az év első három hónapjában a tavalyi első negyedévhez képest 7,5 százalékkal 16,1 millióra csökkent a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok száma - közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS). A vasúti áruszállítás teljesítménye árutonnában mérve 18,5 százalékkal visszaesett a vizsgált időszakban. Januártól márciusig összesen 9 millió tonna árut szállítottak vasúton, ennek csaknem 80 százalékát belföldön.
